A Puskás Ferenc Stadion története: A Népstadiontól az Arénáig

Magyarországon egy nagy befogadóképességű stadion gondolata már a 19. század végén felvetődött, jelezve a sport iránti egyre növekvő igényt és az ambíciót egy modern létesítmény megépítésére. A Budapesten létesítendő stadion ügyéhez már 1913-ban elnyerte Ferenc József király elvi jóváhagyását a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori két elnöke, gróf Andrássy Gyula és Muzsa Gyula, de a megvalósítást az első világháború meghiúsította.

Bár 1921-ben törvény is született a nemzeti stadion felépítéséről, az első magyar olimpiai bajnok, az építész Hajós Alfréd 1924-ben a párizsi szellemi olimpián ezüstérmet nyert stadion terveivel (úgy, hogy aranyérmet nem adtak ki), de elképzelései papíron maradtak több évtizeden keresztül.

A Népstadion építése és átadása

A második világháború után, 1945-ben az Országgyűlés megszavazta a stadion költségeit. A kommunista hatalom 1948-ban foglalta határozatba egy új stadion építésének tervét, mivel a két világháború és a helyszínválasztás nehézségei miatt csupán a második világháborút követően valósulhatott meg a beruházás. Majd elkészültek az első vázlattervek, amelyek a létesítményt a XIV. kerületi Régi Lóversenytér területére álmodták meg.

Az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt. 1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket. Az első kapavágást 1948. június 12-én tették meg, a munkálatok öt évig folytak részben a sportolók és a lakosság társadalmi munkájának igénybe vételével.

Az építkezés során a helyszínen készült, előre gyártott elemekkel dolgoztak, 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 45 ezer köbméter betont, két és félezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el és 150 ezer folyóméter vezetéket fektettek le. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki.

Az első tervek alapján 70 000 fő befogadására gondoltak, amit a későbbiek folyamán 100 000-re szerettek volna bővíteni, azonban a befejezésre maradt az első terv. A lelátókon 78 ezer néző foglalhatott helyet, de a tervezett bővítésre nem került sor. A létesítmény összterülete 192 916 négyzetméter, a küzdőtér 17 513 négyzetméter, legnagyobb hosszúsága pedig 316,5 méter.

A munkálatok felgyorsultak, azzal a határozott céllal, hogy Budapest és az új Népstadion legyen az 1960-as ötkarikás játékok leendő otthona. A határidő többszöri módosítása után végül 1953. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között az új monstrumot, amely 78.000 fő befogadására volt alkalmas.

Még nem készült el ugyan teljesen, de káprázatos pompával adták át az első ötéves terv "nagy vívmányát" a "győzelmes szocializmus" nevében a "dolgozó népnek". A pompás külsőségek voltak hivatottak feledtetni, hogy hátra volt még 24 szektor, azaz mintegy 22 ezer ülőhely kiépítése, s a pályavilágítás sem volt készen.

Az eseményen - melyre a Szent István napjából az alkotmány ünnepévé változott augusztus 20-án került sor - jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, bár egy kínos félreértés folytán nem jutott hely számára a díszpáholyban: a városi legenda szerint ennek nem kis szerepe volt abban, hogy az 1960-as olimpia rendezési jogát nem Budapest, hanem Róma kapta. Az ünnepség fénypontja a Budapesti Honvéd és a Szpartak Moszkva közötti barátságos labdarúgó mérkőzés volt, amely a magyar csapat 3-2-es győzelmével végződött.

Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az átadó kapcsán így írt A magyar labdarúgás című könyvében: „A magyar sport évtizedes álma valóra vált. Felejthetetlen ünnepséggel megnyílt a Népstadion. Az élményszámba menő ünnepség után a Budapesti Honvéd 3-2 arányban legyőzte a moszkvai Szpárták együttesét.”

A stadionhoz vezető bevonulási útvonalon, a Magyar Ifjúság Útján 1958-ig 16, többségében a sportból vett jeleneteket ábrázoló szobrot is elhelyeztek. A szocialista realista stílusú szoborcsoportok a szocialista népköztársaság dicséretét hirdették, a sport mellett a mindennapi életet is bemutatták.

A Népstadion, mint sport- és kulturális központ

A Népstadion hat évtizede számos felejthetetlen pillanatot hozott. Ilyen volt a hosszútávfutó Kovács József, "Bütyök" legendás győzelme 1953-ban ötezer méteren a későbbi olimpiai bajnok szovjet Vlagyimir Kuc ellen, ugyanő a következő évben a közönség tombolása közepette a világon elsőként győzte le tízezer méteren a csehszlovák hosszútávfutó Emil Zatopeket.

Itt győzött 1954-ben a labdarúgó aranycsapat 7-1-re az angolok elleni legendás 6-3 visszavágóján. A világhíres 1953-as londoni 6-3-as győzelem „visszavágójára” is itt került sor, 1954. május 23-án. A magyar-angol 7-1-es mérkőzés angol csapatzászlaja, melyet Puskás Ferenc vett át a Népstadion kezdőkörében David Wright angol csapatkapitánytól, 1954. május 23.

A Népstadionban rendezett első válogatott labdarúgó-mérkőzés meccslabdája, Magyarország-Svédország 2-2, 1953. november 15. A Népstadion, a közel hat és fél évtizedes működése alatt számos labdarúgó-mérkőzésnek, sporteseménynek, rendezvénynek adott otthont. Rendeztek itt atlétikai Európa-bajnokságot, kosárlabda Európa-bajnokságot. Itt játszották a labdarúgó-bajnokság kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével.

A hivatalos adatok szerint a stadion épülete 1959-ben egy újabb bővítésen eset át, így a befogadó képessége 83 ezer főre bővült. A stadion kulturális rendezvényeknek is otthont adott. Fellépett többek között a szovjet Mojszejev-együttes, az amerikai dzsessz-trombitás Louis Armstrong, olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen, a Rolling Stones és a U2, a hazaiak közül az Omega, az Illés és a Hungária. Első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa.

A stadion egyik emlékezetes koncertje volt az 1986. július 27-ei Queen koncert amelyre a ma már (megmosolyogtató) 200-250 Ft körüli áron lehetett jegyet vásárolni. Aki lemaradt a hivatalos jegyvásárlásról, ami két nap alatt elfogyott, a jegyüzérektől a helyszínen már csak többszörös áron juthatott hozzá. A rendszerváltást követő években is emlékezetes koncertekre került sor: AC/DC, Metallica, Mötley Crüe, Queensrÿche a (1991-ben a Monsters of Rock fesztivál keretén belül) de a 1992-es Guns N’ Roses koncert is nagy élmény volt.

1962-ben Magyarország-Uruguay meccset rendeztek a Népstadionban. Mészöly Kálmánnak ez volt az első hazai pályán játszott mérkőzése a válogatottban. 1981-ben a legnagyobb magyar futball-legenda is visszatért a Népstadionba, sokan érkeztek a határon túlról is az akkori Budapest-Vidék öregfiúk gálára. 1986-ban a brazilok ellen aratott itt 3:0-ás győzelmet a magyar válogatott. Akkor volt legutóbb 70 ezer néző focimeccsen a Népstadionban.

A Népstadiontól Puskás Ferenc Stadionig: Az átnevezés és a hanyatlás

A létesítmény, amely 2002. április 2. óta viseli Puskás Ferenc, az Aranycsapat csatárának nevét, hosszú ideje rossz állapotban volt. A stadiont 2002. április 2-án nevezték át Puskás Ferenc Stadionra. Azonban ekkor már sok rossz hír volt az épület romló állapotáról.

60 év alatt azonban leromlott az állapota, a lelátók egy részét lezárták, némi túlzással úgy drótozták össze a betonelemeket, hogy ne potyogjanak le. Magyarország tehát egy normális nemzeti stadion nélkül maradt. Dávid Károly eredeti koncepciója, a keletre néző magas lelátó és a vele szemben álló alacsonyabb tribün, valamint a főépület magasháza visszavonhatatlanul kijelölt egy tengelyt. Ehhez a későbbi korok építészei alkalmazkodtak.

2003-ban a magyar válogatott a svédek ellen is játszott, az addigra félévszázados stadion állapota azonban akkorra már jelentősen megromlott. Több terv is készült a megmentéséről, míg végül a legjobb megoldást egy új stadion építése jelentette, amely követte a régi megszokott formát.

Az új Puskás Aréna: Tervezés és építés

A fociláz 2015-ben új erőre kapott, amikor a magyar válogatott Norvégia ellen kiharcolta az Európa-bajnoki részvételt. 2016. június 14-én pedig az egész ország megmozdult, amikor a válogatott az első Eb-csoportmeccsén 2-0-ra legyőzte Ausztriát. Aznap este Budapest belvárosában is megállt az élet, mindenki az utcákon ünnepelt.

2011-ben eljárás indult az új Puskás Ferenc Stadion tervezésére. A rekonstrukció megkezdéséhez szükséges szerzői jogi vizsgálat és a döntés után a Népstadiont készítő Középülettervező Vállalat jogutódja, a Közti Zrt. kapott megbízást arra, hogy egyszereplős, hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljáráson Magyarország legnagyobb sportlétesítménye megépüljön. A terveket sajtótájékoztató keretén belül mutatták be 2015. július 30-án.

A tervezők feladata volt, hogy az aréna építészeti karakterében, látványában felidézze a Népstadiont. Ha ránézünk az új Puskásra kívülről, jusson eszünkbe a Népstadion. A bontási munkákat 2016. január 22-én, a vasbetonszerkezeteinek a bontása megkezdésével indították.

A tervek szerint megtartanak néhány jellegzetes elemet, ez unikálissá teszi az új arénát. A toronyépületet nem bontják le, oda múzeumot terveznek. Az új Puskás Aréna építése 2017 februárjában kezdődött. A stadion építése 2016-ban kezdődött és 2018-ban már a betonszerkezetek magasodtak az égbe. 2018. júniusában a tetőszerkezet is felkerült a stadionra.

A talaj előkészítése során cementstabilizációt alkalmaztak a munkások. Összesen 2000 tonna előre gyártott acélszerkezetre volt szükség a tetőhöz. Az új stadion 3 év alatt felépült és 2019-es hivatalos átadását követően újra a város vérkeringésébe került.

Az új Puskás Aréna: Jellemzők és Modernitás

A Puskás Stadion 67.155 ülőhelyével Európa 19. befogadóképességű stadionja, amelyben futballmeccseket is rendeznek. A 67 ezer fős új Puskás Ferenc Stadiont pénteken a Magyarország-Uruguay nyitómérkőzéssel avatták fel, teltház előtt. Dzsudzsák Balázst is elkápráztatta az új aréna látványa. Elmondta: „komoly hatása van, és tele energiával úgy is, hogy pusztán az üres stadiont látjuk most.”

A százszázalékban magyar tervezésű és építésű, fedett lelátós aréna mindenben megfelel a modern kor követelményeinek. A létesítmény ugyanakkor megőrizte a régi Népstadion meghatározó stílusjegyeit, annak törmelékeinek jelentős részét újrahasznosították az építés során. Az alapanyagában is benne van a régi.

A stadion négy, egyenként 120 négyzetméteres kivetítőjén tökéletesen látni a pályán történő eseményeket. A kivetítőknek köszönhetően minden irányban lehet tökéletesen látni a pályán történő eseményeket. A Puskás Stadion első nyilvános fénypróbáját 2019. november 11-én tartották, mely lenyűgöző látványt nyújtott. Amikor kivilágítva a Puskás, akkor fölötte az ég is magyar trikolórba borul, a rá vetített fény is többszínű, nem csak fehér vagy narancs.

A Puskásban futballmeccsek és akár 80 ezres koncert megrendezésére is van lehetőség. Fellépett már itt például a Boney M, az Alphaville, a Bad Boys Blue, és C.C. Catch, valamint a hazai színeket képviselő Dolly Roll és Zoltán Erika.

A stadionban ma labdarúgópálya és nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, nyolcsávos atlétikai pálya van, ezen felül található benne doppingszoba, 5 öltöző, 160 fős sajtótribün, 130 fős sajtóterem, kétszer 50 fős üveges VIP-páholy, 244 fős VIP-lelátó és 60 fős VIP-terem is. A sportolók a déli edzőpályán labdarúgópályát és hatsávos, 400 méteres rekortánpályát is használhatnak.

A Népstadion és a Puskás Aréna összehasonlítása

Elismerések és jövőbeli események

2020. március 11-én kiderült, hogy a 2019-es év stadionja címet a Puskás Aréna nyerte el a StadiumDB.com döntő szavazásán. A közönségszavazásban a voksok majdnem felét, közel 14955 szavazatot a budapesti stadion kapta.

A Puskás Aréna egyaránt otthont tud adni az Európa-bajnokság csoportmérkőzéseinek és egy nyolcadöntőt rendezhetnek majd itt. A Puskás Aréna lesz a 2021. nyárról a jövő évre halasztott labdarúgó Európa-bajnokságnak, majd a 2022. Bajnokok Ligája-döntőnek is a helyszíne.

A 2022. június 4-én szombat este megrendezett Magyarország-Anglia UEFA Nemzetek Ligája mérkőzés a FIFA és UEFA szabályai szerint 14 év alatti gyermekek belépést nyerhettek a találkozóra. A magyar válogatott 1-0-ra szenvedett vereséget. A labdarúgók gyorsan talpra álltak, de nem volt menekülés a füttyszó elől. "Elképesztően hangos volt a közönség. iskolások ezrei fütyültek."

tags: #puskas #ferenc #stadion #katolikus #templomok

Népszerű bejegyzések:

• A forradalmi balhátvédről
• Útvonaltervező sportlétesítményekhez
• Helyi sportesemények Buki
• Sütik: alapvető tudnivalók
• Hogyan válasszunk korcsolyát?