A Puskás Ferenc Stadion: Az Előd Népstadiontól az Új Aréna Megnyitásáig

A magyar sportélet ikonikus helyszíne, a Népstadion, majd később Puskás Ferenc Stadion hosszú és eseménydús történetet tudhat maga mögött. Ez a cikk a régi stadion építésétől és ünnepélyes megnyitójától, egészen az új Puskás Aréna megálmodásáig és avatójáig kalauzolja el olvasóit.

A Népstadion története és építése

Már 1896-ban megszületett egy nagy budapesti stadion elképzelése, amikor felmerült, hogy az első újkori olimpia a magyar fővárosban lehetne. A kezdeti vonakodás után a görögök mégis megrendezték Athénban az olimpiát, a stadion terve azonban továbbra is napirenden maradt. Az első elképzelések a Vérmezőre álmodták a stadiont, de a XI. kerületi Nádor-kert és a Kerepesi út környéke is szóba jött, ahonnan a Magyar Lovaregylet elköltözött. A gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé egy nagy sportberuházás elkezdését.

A téma később nagy nyilvánosságot kapott, 1924-ben törvényt hoztak egy új stadion építésére, s a sportadót is bevezették - de a befolyt összeget nem arénaépítésre költötték. A Népstadion építése a háború utáni időszakban indult meg, mint a béke, a monumentalitás és a társadalmi egyenlőség szimbóluma. 1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a hároméves tervbe is. Az Építéstudományi Intézetet (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával.

1947-ben egy osztrák-magyar meccsen leszakadt az Üllői úti Fradi-pálya tribünje, 250 ember zuhant le, s csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. A közmunkatanács 1947-ben döntött úgy, hogy az Istvánmezőn a régi pesti lóversenypálya helyén egy hatvanezres „Népi Stadion” fog felépülni. Ez felgyorsította az előkészítő munkálatokat, 1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi út-Dózsa György út-Thököly út közti területre. A stadiont a későbbiekben 100 ezer fősre akarták bővíteni.

Az építkezés - végleges tervek nélkül - 1948-ban kezdődött el. Az első kapavágást a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke tette meg. A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában, amint Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai is. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2,5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el.

Az első ötéves terv célkitűzései között is szerepelt a hatalmas stadion építésének befejezése: „Befejezzük és 70 ezer néző befogadására építjük ki a budapesti Népstadiont, 30 millió forint költséggel. A sport-célokra fordított jelenlegi évi 120 millió forint az ötéves terv folyamán 240 millióra emelkedik, nem számítva a beruházásokat.” Végül a stadion építési költségei az akkori árakon 160 millió forintot tettek ki. Miután a Szabad Európa Rádió jelentette: megrepedtek a gerendák, emiatt nem tudják időre befejezni a létesítményt, négy minisztert tettek felelőssé az 1953. augusztus 20-ai befejezésért, s Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát rendelt ki az építkezésre. Így a korszak presztízsberuházása határidőre elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval.

A Népstadion ünnepélyes megnyitója

A Népstadion, a Puskás Ferenc elődje 1953. augusztus 20-án nyitott meg. A megnyitóra nagyszabású ünnepség keretében, díszfelvonulással, zászlós parádéval került sor. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, aki a sajtóteraszon kapott ülőhelyet, mivel „a nép nagy vezére”, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt.

12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán, ezután az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia-Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg. Ezután a Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzésen a 3-2-re nyert a magyar csapat.

A tornabemutató záró képe egy vörös csillagból kiemelkedő gúla volt, amelynek tetején a Szabadság-szobor nőalakja magasodott ki. A Népstadion első igazgatója a szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett. A 78 ezer személy befogadására tervezett Népstadion megnyitóján 90 ezren voltak. Ennyien nézték végig, ahogy az Aranycsapat tagjaival felálló Budapesti Honvéd 3-2-re legyőzi a Szpartak Moszkvát.

Kihívások és érdekességek a Népstadion megnyitóján

„Közép-Európának nemcsak egyik legnagyobb, hanem egyik legkorszerűbben felszerelt sporttelepe lesz a Népstadion” - írja a Szabad Nép 1953 májusában. Ez a nézők teljes körű kényeztetését is magában foglalta (volna). Ebből végül a jelek szerint semmi nem valósult meg augusztus 20-ra. A zsúfolásig megtelt stadionban ugyanis sokan szomjasan maradtak. „A tervek szerint 1954 tavaszára készülnek el a Népstadionban a Büffévállalat gépi berendezései, a hűtőberendezések, a távsörcsapoló készülékek és a szódavízgyártó gépek. A gépi berendezések elkészülése után nem kétséges, hogy a Büffévállalat munkája is nagymértékben könnyebb lesz. A távolabb eső és magasan fekvő büffékbe nem kell majd emberi erővel felszállítani a jeget, a sört és a szódavizet. Néhány központi csapolóhelyről vezetékek szállítják majd három-négy büffébe a frissen csapolt sört, szódavizet.” E mondatokkal vázolta szeptember elején Belkereskedelem című lap, hogyan kívánják elejét venni a jövőben a megnyitón tapasztalt problémáknak. A távsörcsapoló később is csak álom maradt, sőt egy időben még maga a csapolt sör is - erről egy 1956 májusi Szabad Nép cikk tanúskodik.

A Sport szelet körüli legenda is a Népstadion megnyitójához kapcsolódik. Elterjedt nézet, miszerint a Sport szeletet 1953. augusztus 20-ra fejlesztették. Az étcsokoládéval bevont rumos ízesítésű édességet valóban abban az évben mutatták be, ám jóval korábban. Februárban a Belkereskedelmi Minisztérium által végzett közvélemény-kutatáson már szerepelt - nem is rosszul. A felmérés keretében budapesti általános iskolásoknak kellett dolgozatot írniuk arról, milyen cukorkafélét vásárolnának, ha 5 forintjuk lenne erre a célra. „Sok híve van a tiszta-csokoládénak és a praliné­féléknek, szeretik a nugátot, a csomagolt cukorkaszeleteket, amelyek közül a Bajtárs-, a Csiki- és a Sport-szelet a legkelendőbb” - ismerteti a végeredményt a Magyar Nemzet. Mindazonáltal a tervek szerint nem maradt volna saját csoki nélkül a Népstadion sem. „A Népstadion megnyitása alkalmából Stadion-szelet kerül forgalomba. Az új készítmény ízléses csomagolású töltött nápolyi, amelynek fedőlapján a Népstadion képe látható” - jelenti be az új jövevényt két héttel korábban az Esti Budapest lap.

A Népstadion utóélete és átalakulása

A stadion számos nagy sportesemény színhelye volt, itt csak az 1954-es Főiskolai Világbajnokságot, az 1954-es, 7-1-es magyar győzelemmel végződött magyar-angol labdarúgó-mérkőzést, s Kovács József 5000 m-es győzelmét említjük a szovjet Kuc felett. A legtöbben, 104 ezren az osztrák-magyar mérkőzést nézték meg 1955-ben. Később megszüntették az állóhelyeket, ez csökkentette a befogadóképességet. A stadionban számos kulturális rendezvényt, megakoncerteket is tartottak az elmúlt évtizedek alatt. Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét és lefedték a sajtópáholyt. A létesítményt 2002-ben Puskás Ferencről nevezték el.

Az ezredfordulóra az épület állapota rendkívül leromlott. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. A régi stadiont végül 2016-ban lebontották. A Népstadion jól ismert épülete: a hatalmas betonkaréj és a nyugati oldalon emelkedő nagytribün immár több mint 50 éve meghatározó eleme Budapest városképének. A Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) 68 976 férőhelyes, sport-, illetve zenei rendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmény volt, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája lebontásáig. A lebontott stadion helyén épült meg az új Puskás Aréna, amelyben 2019. november 15-én volt az első labdarúgó-mérkőzés.

A Puskás Aréna megszületése és tervezése

Az új Puskás Aréna megnyitása új korszakot jelent a magyar sportéletben. A Puskás Aréna tervezése és megépítése során számos kihívással kellett szembenézni. A korábbi Népstadion helyén egy modern, minden igényt kielégítő létesítmény létrehozása volt a cél. A tervezőknek figyelembe kellett venniük a korábbi stadion jellegzetes elemeit, miközben új technológiákat és építészeti megoldásokat alkalmaztak. A stadionépítészet története tele van ambiciózus tervekkel és megvalósult álommal. Budapesten már a 19. század vége óta felmerült egy nagy stadion építésének gondolata. Számos helyszín szóba került, és többen, mint Hajós Alfréd, Maróti Géza és Árkay Bertalan is készítettek terveket. Ezek a tervek tükrözték az akkori kor építészeti stílusát és a sport iránti növekvő igényt.

Neves építészek és közreműködők

Hajós Alfréd (1878-1955) építész.

• Az első újkori olimpia kétszeres úszóbajnoka, többszörös Európa-bajnok, az 1924-es párizsi szellemi olimpia építészeti kategóriájának győztese.

Árkay Bertalan (1901-1971) építész.

• Legismertebb munkái: a Köztársaság téri OTI-bérházak (többekkel, 1933-1934), a városmajori Szent Szív-plébánia (apjával, Árkay Aladárral, 1933-1936), a mohácsi emléktemplom (apjával, 1942), a Gubernátor-társasház (Irinyi János u. 31.).

Borbíró (1945-ig Bierbauer) Virgil (1893-1956) építész, építészeti szakíró.

• Az 1920-as évektől kibontakozó meghatározó építészetkritikai, művészettörténeti és városrendezési elméleti munkássága - pl. a Tér és Forma c. úttörő modern építészeti szakfolyóirat szerkesztése - mellett gyakorló építészként is működött.

Maróti (szül. Rintel) Géza (1875-1941) szobrász, belsőépítész.

• Noha sem mérnöki, sem építészi diplomát nem szerzett, több épületet is tervezett, például a milánói és a velencei kiállítás magyar pavilonját (1905, 1909).

Ifj. Dávid Károly (1903-1973) építész.

• A hazai modern építészet kiemelkedő képviselője, a Népstadion tervezéséért 1954-ben Kossuth-díjat kapott.

Az építkezés során a 208 ezer négyzetméteres területen 130 ezer köbméter betont, 19 ezer tonna betonacélt és 12 ezer tonna acélszerkezetet építettek az 50 méter magas, 316 méter hosszú épületbe. A Puskás Aréna több mint stadion, a cél az volt, hogy ne csupán labdarúgó mérkőzésekre legyen alkalmas, hanem koncerteknek, konferenciáknak, kulturális előadásoknak is otthont adjon. A lebontott stadion helyén épült fel az új Puskás Aréna, amelyben 2019. november 15-én volt az első labdarúgó-mérkőzés.

A Puskás Aréna megnyitója és első benyomásai

Péntek este, teltház mellett nyitotta meg kapuit a csaknem 68 ezer férőhelyes Puskás Aréna. Az új Puskás Arénában 2019. november 15-én este új fejezet kezdődik a magyar labdarúgás történetében: az Uruguay elleni felkészülési mérkőzéssel hivatalosan is megnyitja kapuit az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna. A világ egyik legnagyobb futballhagyományaival rendelkező országának csapatát, Uruguayt látja vendégül november 15-én a magyar férfi labdarúgó-válogatott. A találkozó történelmi: az új Puskás Arénában, a 2020-as Eb egyik helyszínén fogadjuk a kétszeres világbajnokot! „Az átadás megtörtént azzal, hogy a szurkolók eljöttek, megtöltötték és birtokba vették az arénát” - mondta Fürjes Balázs, budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos.

A stadionavató Magyarország-Uruguay-mérkőzés legkellemetlenebb és legpozitívabb élményeit szinte már a meccs előtt összeszedtem. „Életemben nem mentem úgy a Népstadionba meccsre, hogy ne a Népstadion, később Stadionok megállónál szálltam volna le a metróról. Hát, ez nem volt világszínvonalú érkezés.” Azonban pozitív élmény is érte az érkezőket: „Sem ennél a kapunál, sem a motozásnál, sem a jegyeket leolvasó kapunál egyetlen ember nem volt előttünk. Mindez 45 perccel a kezdés előtt.” Az új létesítményt nagyjából húsz perccel a 19 órai kezdés előtt töltötték meg a drukkerek, akik például elégedetten beszéltek a gyors beléptetésről. „Teljesen ámulatba ejtett a Puskás Aréna. Alig hiszem el, hogy Magyarországon vagyok.” Egy másik drukker arról lelkendezett, hogy fogadóiroda is van a stadionban és büszkén mutatta, hogy a magyar válogatott sikerére ezer forintot tett fel.

A stadion nekem tetszett. Megmaradt valami a Népstadionból, mint bent elmondták, például a kezdőkör pontos helye, ez persze csak jelkép, de ennél feltűnőbb maga a jellegzetes kifelé dőlő oszlopokból álló alapszerkezet. A vécék nagyon jól bírták a rohamot, a büfék megdöbbentően rosszul. Az élményeim a második szintről (216-os szektor környéke) származnak. A büfé neuralgikus pont minden stadionban, hogyan lehet egy olyan fogyasztásra kapacitásokat optimalizálni, ami alapvetően egyszer 30 és egyszer 15 percről szól? A stadionbüfé ugyanis egyszer a meccs előtt izgalmas, majd a szünetben is, és bár a meccs végén is nyitva van, de akkor már senki nem vesz semmit. A működőképes büfé problematikájához egyáltalán nem értek, de a világ nagyon sok stadionjában van valamilyen megoldás. Talán még ügyesebb az a nyugati stadionokban bevezetett terelős vezetés, ahol a ketrecekben kanyarogtatott sor rálát a terméklistára, kigondolja, hogy mit fog kérni, az összeget előkészíti, és ha valaki sorra kerül a felszabaduló pénztárnál, akkor más irányba távozhat. Ez itthon nem megoldott, ahol mi voltunk, ott minden esélytelen volt, nem fogyasztottunk semmit, feladtuk. Itt nem kerültünk sorra, és ebből is érezhető, hogy ez még nem oké. Az egyetlen kritikai észrevétel a büfét illette, mert a stadion bizonyos részein nagy sor alakult ki.

A hangulat azonban valahogy még nem volt az igazi. A barátságos meccs sosem közelíthet meg semmit, aminek tétje van. Ha a világ legjobbjai gáláznak egy meccsen, az definíciószerűen érdektelenebb, mint a Vas megyei másodosztály feljutási rangadója. Szóval ez egy barátságos meccs volt, ráadásul a közönség óhatatlanul más volt. Több volt a meghívott vendég, kevesebb a sál és a zászló. Természetesen ez a stadion nagy, nem lehet olyan, mint a világ leghangulatosabb brit pályái, ahol két méterre ül az első sor a focistáktól és ahol reális esélye van Eric Cantonának fejbe rúgnia egy nézőt. A hangulatfelelősök amúgy mindent megtettek, egy valamiben kellene minden hoppmesternek fejlődnie, a spontán megérzésekben. De ha Gera Zoltán befejezi a pályafutását, és a nevének kimondása után 60 ezer ember üvöltené, hogy Ge-ra-Zo-li, Ge-ra-Zo-li, akkor spontán módon változtatni kell az előre megírt szövegen. Szóval az atmoszféra még nem bizonyított a stadionban, de várjuk meg azt a meccset, amikor majd Horvátország, Wales, vagy neadjisten Szlovákia, esetleg Románia ellen a 89. percben 2-1-re vezetünk, és akkor eldönthetjük, hogy van-e hangulata a stadionnak. Reméljük, hogy lesz, mert ha már megépült így, ezekkel a közreműködőkkel és ennyiért, akkor itt van és biztosan ide fogunk járni. Majd, amikor kikap a magyar válogatott, 50 ezer ember fogja elmondani, hogy ő soha a büdös életbe ki nem jön egy válogatott meccsre.

A kezdő sípszó előtt Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és Kubatov Gábor, az FTC elnöke ünnepélyesen elbúcsúztatta a 97-szeres válogatott Gera Zoltánt, aki ma már az U21-es nemzeti együttes szövetségi edzőjeként dolgozik. A megnyitó ünnepség elején számos korábbi férfi és női válogatott labdarúgót, így többek között Dárdai Pált, Király Gábort, Illés Bélát, Pisont Istvánt, Pádár Anitát, Lovász Gyöngyit, Bognár Györgyöt, Nagy Antalt, Csapó Károlyt, Dunai Antalt, Rákosi Gyulát, valamint Fenyvesi Mátét szólították a gyepre. Szintén besétált a pályára a legidősebb, még élő magyar válogatott labdarúgó, a 92 esztendős Raduly József, aki azt mondta, az egykori Népstadion "számunkra még akkor is szép volt, amikor nem volt a legjobb állapotban, ez a mostani aréna pedig gyönyörű". A Magyarország-Uruguay mérkőzés kezdőrúgását Gera Zoltán, valamint a 93 esztendős Nyikita Szimonjan végezte el.

A világranglistán ötödik dél-amerikai rivális Edinson Cavani és Brian Rodriguez góljaival bő húsz perc alatt kétgólos előnyre tett szert, majd a 24. percben Szalai Ádám szerezte meg a Puskás Aréna első magyar gólját Varga Roland passzából. Marco Rossi szövetségi kapitány két újoncot is avatott: a 71. percben Szalai Attilát, míg a 75. percben Schön Szabolcsot. A Puskás Aréna is Az éjjel soha nem érhet véget című daltól zengett. Az új Puskás Aréna felépülése azt bizonyítja, hogy a labdarúgás nem halt meg Magyarországon - magyarázta a 61-szeres válogatott Mészöly Kálmán. A 78 éves legendás sportember szerint bárki bármit mond, a magyarok futballra születtek. A Puskás Aréna megnyitó ünnepségén felcsendült a 2016-os Európa-bajnokság szurkolói himnusza is. A Soho party-val az egész stadion együtt énekelte az Éjjel soha nem érhet véget című számot.

Jegyvásárlás és megközelítés az új arénában

Vannak országok, ahol a nemzeti csapat meccseit rendre más és más városban és stadionban rendezik, mi is próbálkoztunk vidéki helyszínekkel, de azért a magyar válogatottnak mindig volt otthona. Amint azt szurkolóink már megszokhatták, jegyeiket online és személyesen is megvásárolhatják. Az online jegyértékesítés továbbra is a már ismert felületen, a meccsjegy.mlsz.hu oldalról érhető el. Az elmúlt években megszokott módon először az MLSZ Szurkolói Klubjának (SZK) tagjai válthatják meg a jegyüket a mérkőzésre 2019. október 25-én, 10 órától. Egy szurkoló hat darab jegyet vásárolhat, de az SZK-elővásárlási időszakban mind a hat jegy tulajdonosának klubtagnak kell lennie. Október 28-án, hétfőn reggel 10 órakor indul a jegyértékesítés következő szakasza, amikor a még elérhető mérkőzésjegyeket valamennyi vásárló számára elérhetővé tesszük. A mérkőzésre a megszokott módon a személyes adatok megadásával lehet megvásárolni a publikus forgalomba kerülő jegyeket. A jegyek átírására egyszeri 1500 forintos díj ellenében, legkésőbb a mérkőzés előtt 72 órával van lehetőség.

1. Megnövekedett forgalom esetén bekapcsol az „előszoba”, amelyből a rendszer érkezési sorrendben engedi át a felhasználókat az értékesítés felületére.
2. A gyorsabb kiszolgálás érdekében a jegyértékesítés indulásakor a rendszer jegyfelajánlás szolgáltatást fog alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy miután a vásárló a felületen kiválasztja a kívánt szektort, a helyeket a rendszer automatikusan ajánlja fel az igényelt jegyszám mennyiségében. Ha a felajánlott székek megfelelnek, akkor a fizetéssel folytatódhat a vásárlás; amennyiben a vásárló módosítani szeretne a kapott helyeken, a jegyek törlése után, a szektorra kattintással új felajánlást kezdhet. A mérkőzést mozgáskorlátozott szurkolóink ingyenesen tekinthetik meg, míg kísérőik a 4. kategória árain vásárolhatják meg a jegyeiket a speciálisan számukra fenntartott helyekre.

Az stadion területére a Dózsa György út felől két (III. és VI.), a Stefánia út felől három (X., XI. és XIII.) bejáraton lehet belépni. Innen az arénába vezető forgókapuk közvetlenül az épület mellett találhatóak; összesen hat kapucsoporton lehet megközelíteni a lelátókat, mindkét oldalon 3-3 (Dózsa György út felől D-E-F, Stefánia út felől A-B, a Thököly út felől C) kapucsoport áll a szurkolók rendelkezésére. A várható tömeg miatt arra kérjük a szurkolókat, hogy a megszokottnál korábban érkezzenek ki a stadionhoz, és a belépéskor kövessék a jegyükön található útmutatásokat, illetve a kihelyezett tájékoztató információkat.

• A kapucsoport - Stefánia út felől (X. bejárat - Ifjúság útja irányából!)
• B kapucsoport - Stefánia út felől (XI. bejárat - Ifjúság útja irányából!)
• C kapucsoport - Stefánia út felől (XIII. bejárat - csak a Thököly út irányából!)
• D Kapucsoport - Dózsa György út felől (III. bejárat - javasolt a Keleti pályaudvar irányából megközelíteni)
• E Kapucsoport - Dózsa György út felől (III. bejárat / VI. bejárat)
• F Kapucsoport - Dózsa György út felől (VI. bejárat)
• VIP EAST - Dózsa György út felől (VI. bejárat / Stefánia út felől X.)

Stadionok összehasonlítása: Népstadion vs. Puskás Aréna

tags: #puskas #ferenc #stadion #megnyito

Népszerű bejegyzések:

• A röplabda története
• Bestway Felfújható Focilabda Fotel
• Részletek a Fradi CSZKA elleni sikeréről
• a Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi határozatai
• Miskolctól az országos úszószintig