A Puskás Ferenc Stadion és Elődje, a Népstadion Mérkőzéseinek Története
Magyarországon egy nagy befogadóképességű stadion gondolata már a 19. század végén felvetődött, azzal a céllal, hogy sikeresen pályázhassunk egy olimpia megrendezésére. Még az is szóba került, hogy a millenniumi ünnepségekkel egybekötve akár Budapest rendezhetné az első újkori olimpiát 1896-ban, azonban végül győzött a hagyomány, és Athén lett a játékok házigazdája. Később ugyan megkaptuk a rendezési jogot 1920-ra, ám a történelem az első világháború képében közbeszólt. A nagy stadion terve azonban nem sikkadt el, de csak a kommunista hatalomátvételt követően vált valósággá.
Az Előd: a Népstadion - Építés és Megnyitó
A második világháborút követően, 1948-ban a kommunista hatalom foglalta határozatba egy új stadion építésének tervét, azzal a határozott céllal, hogy Budapest és az új Népstadion legyen az 1960-as ötkarikás játékok leendő otthona. Az első kapavágást 1948 júliusában ejtették meg, a korra jellemző módon anélkül, hogy a végleges tervek rendelkezésre álltak volna. A szocialista szellemiség diadalaként rengeteg "önkéntes" vett részt a munkálatokban, többek között a legendás Aranycsapat tagjai is alkalmi kőművesbrigáddá változtak, hogy minél hamarabb valósággá váljon az évtizedek óta dédelgetett álom. Papp László olimpiai bajnok ökölvívó is segédkezett a Népstadion építésénél.
A határidő többszöri módosítása után végül 1953. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között az új monstrumot, amely 78.000 fő befogadására volt alkalmas. Díszfelvonulással, atlétikai versennyel és természetesen egy labdarúgó-mérkőzéssel nyílt meg Magyarország legnagyobb sportlétesítménye. Az élményszámba menő ünnepség után a Budapesti Honvéd 3-2 arányban legyőzte a moszkvai Szparták együttesét. Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az átadó kapcsán így írt A magyar labdarúgás című könyvében: „A magyar sport évtizedes álma valóra vált. Felejthetetlen ünnepséggel megnyílt a Népstadion.”
A Népstadion első évtizedei: az Aranycsapattól a Kettős Rangadókig
Emlékezetes Mérkőzések a Népstadionban
A stadion avatója után hamar megkezdődött a kettős rangadók sorozata. Tíz nappal később, 1953. augusztus 30-án az ősi rivális MTK (akkor Vörös Lobogó) itt fogadta a Kinizsit, és 2-0-ra nyertek a Hungária körútiak. E mérkőzés előtt ugyanitt rendezték a Bp. Dózsa - Csepel találkozót. 60.000 néző volt kíváncsi az első dupla derbire!
Az első hivatalos válogatott labdarúgó-mérkőzést - éppen hatvanhat évvel ezelőtt - 1953 novemberében a helsinki olimpiai bajnok Aranycsapat Svédország ellen vívta a Népstadionban, 80 ezer néző előtt. A legendás formában lévő csapattól kifejezetten csalódást keltő volt az amúgy remek svédek elleni 2-2, azonban a veretlenségi sorozat megmaradt.
A következő Népstadion-beli találkozó mindenért kárpótolt. Az angolokat annyira sokkolta az Évszázad mérkőzésén elszenvedett 6-3, hogy még a londoni meccset követő banketten megegyeztek egy budapesti visszavágóban. Puskásék lehengerlően játszottak, és megalázó, 7-1-es vereséggel küldték haza a futball tanítómestereit 1954. május 23-án. Érdekes, hogy ez volt az utolsó csepp az angolok poharában, a fájó kudarc után átfogó futballreformba kezdtek, amely 13 éven belül világbajnoki címet eredményezett.
A válogatott mérkőzések között nagy hagyományokkal rendelkező magyar-osztrák párharc 100. találkozójára, 1955. október 16-án szintén a Népstadionban került sor 104.000 néző előtt. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány a pályára küldött csapatában hat „klasszikus” Aranycsapat-tag is játszott. A kezdőrúgást a legendás Schlosser Imre végezte el. A magyar henger végül 6-1-re győzött.
1955-ben játszottuk itt az első nemzetközi klubtalálkozónkat, az FC Austria ellen, méghozzá a legendás Húsvéti torna keretében. Két esztendő múlva két neves jugoszláv gárda, a Vojvodina és a Partizan legyőzésével újból Húsvéti torna-győztesek lettünk. 1962-ben nyertünk utoljára Húsvéti tornát a Népstadionban, ekkor az FC Austriát győztük le.
A Népstadionhoz köthető a magyar labdarúgás legnagyobb klubsikere, a Ferencváros VVK-győzelme, hiszen minden ellenfelünk itt lépett pályára ellenünk, telt ház előtt. 1960. október 12-én itt játszottuk az első nemzetközi kupamérkőzésünket a KEK-ben a Glasgow Rangers ellen, melyet 2-1-re nyertünk.
1962-ben Magyarország-Uruguay meccset rendeztek a Népstadionban. Mészöly Kálmánnak ez volt az első hazai pályán játszott mérkőzése a válogatottban. 1981-ben a legnagyobb magyar futball-legenda, Puskás Ferenc is visszatért a Népstadionba egy Budapest-Vidék öregfiúk gálára.
Az Aranycsapat széthullása – M5 História, 2023. szeptember 23.
Az önbizalomtól duzzadó magyar csapat 1986 tavaszán a varázslatos brazilokat fogadta 70 ezer fanatikus előtt a Népstadionban, és a meccs minden várakozást felülmúlt, 3-0-ra győzött a magyar válogatott. Ekkor volt legutóbb 70 ezer néző focimeccsen a Népstadionban.
Ferencváros és Vasas összecsapások a Népstadionban
A Ferencváros 489 alkalommal játszott a Népstadionban, illetve a Puskás Ferenc stadionban, először 1953-ban, utoljára 2006-ban. Hári László szerezte az első gólt a Népstadionban a Fradi színeiben, 1953-ban a Csepel ellen. Albert Flórián, a népstadionbeli gólkirályunk 1958 és 1974 között 194 alkalommal talált be az ellenfelek hálójába.
A Vasassal 1954-ben meccseltünk itt először. A két gárda annyira megszerette az új aréna hangulatát, hogy 1987-ig öt alkalomtól eltekintve rendre itt adott egymásnak randevút. A két gárda 61 alkalommal találkozott a Népstadionban. A mérleg a következőképpen alakult:
| Eredmény | Darabszám |
|---|---|
| FTC győzelem | 24 |
| Döntetlen | 18 |
| Vasas győzelem | 19 |
| Gólarány: 103-97 az FTC javára. | |
Először 1954. december 4-én rendeztek a Népstadionban Vasas - FTC (Kinizsi) bajnoki meccset, melyen 5-1-re győzött a Fradi. Albert szerezte a legtöbb gólt a nemzeti arénában a Vasas ellen, szám szerint: 13-at.
A Népstadion hanyatlása és búcsúja
A hosszú évtizedek alatt a stadion állapota romlott. 60 év alatt leromlott az állapota, a lelátók egy részét lezárták, némi túlzással úgy drótozták össze a betonelemeket, hogy ne potyogjanak le. Magyarország tehát egy normális nemzeti stadion nélkül maradt. 2002-ben az egykori Népstadion a Puskás Ferenc Stadion nevet viselte fel. A fociláz 2015-ban új erőre kapott, amikor a magyar válogatott Norvégia ellen kiharcolta az Európa-bajnoki részvételt, de a stadion állapota már jelentősen megromlott.
A Népstadion, amely fénykorában közel százezer drukker befogadására is alkalmas volt (hivatalos férőhelyszám 68976), az évek során teljesen leamortizálódott, és emiatt életveszélyessé nyilvánított felső karéj lezárása miatt a gyakorlatban maximum 28-30 ezer nézőt fogadhatott. A Puskás Ferenc Stadiontól 2014. június 7-én, a Magyarország-Kazahsztán barátságos válogatott futballmeccsel búcsúzott el a futballszerető közönség.
Az Új Puskás Aréna: a XXI. századi sportlétesítmény
A koncepció és az építés története
A létesítmény újjáépítéséről 2011 novemberében döntött a kormány, de a koncepció többször is változott. Eleinte a régi mellé épülő 45 ezres, de 60 ezresre bővíthető aréna volt a terv, később pedig "stadion a stadionban" koncepcióval a Puskás Ferenc Stadionon belül tervezték felépíteni az akkor már 68 ezresre tervezett létesítményt. Végül 2015 márciusában budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként átvette a projektet Fürjes Balázs, akinek vezetésével egyszerűsítették és ésszerűsítették a terveket, mivel méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható volt, emellett kockázatosnak tűnt a költségkeret és az átadási határidő betartása.
Az egykori Népstadion területén 2016 februárjában kezdődtek meg a bontási munkálatok, az új aréna építése pedig 2017 márciusában indult el. A Puskás Aréna idén áprilisban szerkezetkész állapotban volt, akkor Csányi is már arról számolt be, hogy az UEFA illetékesei megnyugodva szemlélik az építkezést. Az új Puskás Aréna megépülésének nettó 150 milliárd forintos költsége a 2017 márciusi szerződéskötés óta nem emelkedett, a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett, ezek közül az olcsóbb nyert.
A modern Puskás Aréna jellemzői és megnyitója
Fürjes Balázs az építés irányításáért felelős kormánybiztosként mutatta be a létesítményt, és kiemelte, hogy az milliméterre pontosan oda épült, ahol elődje, a Népstadion állt, így a kezdőkör és annak középpontja is ugyanazon a ponton lesz, mint a régi arénában. Hozzátette: a Toronyépületet megtartották, és itt a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság idejére elkészül egy Puskás Múzeum, míg a kívülről jól látható pilonok a Népstadiont idézik, ezzel is tisztelegve a korábbi aréna előtt. Ha ránézünk az új Puskásra kívülről, jusson eszünkbe a Népstadion.
Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy a múlt tiszteletben tartása mellett igazi, ultramodern XXI. századi aréna valósult meg, amely tud mindent, amit egy ilyen létesítménynek ma a világ bármely pontján tudnia kell. Kiemelte, hogy a meredeken felfelé ívelő lelátók teljes egészében fedettek, így igazi "katlan hangulat" tud kialakulni a 67 215 férőhelyes Puskás Arénában, amely alkalmas Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is. A gyepszőnyeg hibrid lesz, azaz műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb mint a hagyományos gyep. Ilyet használnak a Barcelona, a Juventus és a Manchester United stadionjában is. A százszázalékban magyar tervezésű és építésű, fedett lelátós aréna mindenben megfelel a modern kor követelményeinek. A létesítmény ugyanakkor megőrizte a régi Népstadion meghatározó stílusjegyeit, annak törmelékeinek jelentős részét újrahasznosították az építés során.
A létesítménynek eredetileg november 25-ére, azaz a Magyar Labdarúgás Napjára kellett volna üzemkésznek lennie, azonban a kivitelező májusban vállalta a november 15-i határidőt. Így a 67 ezer fős új Puskás Ferenc Stadiont pénteken a Magyarország-Uruguay nyitómérkőzéssel avatják fel, teltház előtt. Az első hivatalos rendezvényt, a magyar labdarúgó-válogatott sajtótájékoztatóját magában a stadionban tartották. Az új Puskás üresen is lenyűgözte a játékosokat, Dzsudzsák Balázst is elkápráztatta a látvány. Elmondta: „komoly hatása van, és tele energiával úgy is, hogy pusztán az üres stadiont látjuk most.”
Jövőbeli események
A jövő évi Eb-n, melyet rendhagyó módon 12 ország egy-egy városában rendeznek, a Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont, a jövő évi kontinensviadal egyetlen vadonatúj stadionjaként.
tags: #puskas #ferenc #stadion #merkozes
