Puskás Ferenc: Az Aranycsapat Kapitánya és a Világfutball Legendája

Minden idők legjobb magyar futballistája, akit az UEFA 2004-ben az előző ötven év legjobb magyarjának voksolt. Puskás Ferenc a Nemzet Sportolója, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt. A világ egyik legismertebb magyar embere, a kiváló rugótechnikájú, egyedülálló cselezési készséggel rendelkező, veszélyes bal lábáról híres csatár, a legendás magyar Aranycsapat balösszekötője. A LEGENDA, akinek nevét az egész világon ismerik, a világpolgár, akinek emberi nagysága több kontinensen nyújtott segítséget felebarátnak, a labdarúgó, akinek tehetsége páratlan. Nagyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a mai napig világszerte senkinek nem kell elmagyarázni, se fiatalnak, se idősebbnek, ki is az a Puskás Öcsi?!

A Kispesti kezdetektől a Száguldó Őrnagyig

Puskás Ferenc Purczeld Ferenc néven született Budapesten 1927. április 1-jén. Évtizedeken keresztül más, egy nappal későbbi dátum volt ismert - mint kiderült, édesanyja, Bíró Margit így akarta elkerülni, hogy a fiát gúnyolják azért, mert a „Bolondok napján” született. Ifjabb Purczeld Ferenc édesapja, idősebb Purczeld Ferenc 1937-ben változtatta meg a család nevét Puskásra.

A szinte mindenki által Öcsinek hívott fia mindössze tíz és fél évesen került be a Kispesti AC kölyökcsapatába, miután kikönyörögte a csapat intézőjénél, hogy hamis igazolással, Kovács Miklós néven bár, de hadd játsszon. „Öcsi” egy évvel később, 11 éves korában még „Kovács Miklós” álnéven szerepelt a kispesti kölyökcsapatban, de miután 12 éves lett, azaz 1938-tól már saját néven játszott a klubnál.

Tizenhat évesen, 1943. december 5-én bemutatkozott az első osztályban, az NB I-ben. Egy héttel később belőtte első „felnőttgólját” is. Első NB-s szezonjában 18 mérkőzésen 7 gólig jutott, aztán a következő két esztendőben két meccsenként lőtt egy gólt.

A háború vége utáni években a Kispest az ország legjobb csapatai közé emelkedett. Bár a bajnoki címet nem tudta megszerezni, a két gyermekkori barát, Bozsik József és Puskás Ferenc köré nagyszerű csapat épült. Közben a hadsereg irányítói szemet vetettek a Kispestre, amely 1949 decemberében tulajdonképpen beleolvadt az új „kiemelt fontosságú” óriásklubba, a Honvédba.

A piros-feketéből piros-fehér lett, abban az idényben, amelyben az idényt KAC-ként kezdő, de már Honvédként záró csapat megszerezte első bajnoki címét. Puskásék az elkövetkező bő fél évtizedben e nevet ismertették meg a nagyvilággal. A Bp. Honvéd 1956-ig ötször nyerte meg az országos bajnoki címet, Puskás pedig az 1948-as, első gólkirályi címét megtoldotta még hárommal. Hazai pályafutása során 349 bajnoki mérkőzésen 358 gólt szerzett, és mindmáig a klub történetének leggólerősebb játékosa a magyar élvonalban 350 mérkőzésen 358 góllal.

Debütálás a Válogatottban és az Aranycsapat Korszaka

Puskás Ferenc alig töltötte be a tizennyolcadik életévét, amikor bemutatkozott a magyar nemzeti tizenegyben. 1945. augusztus 20-án, alig négy hónappal 18. születésnapja után, góllal debütált a válogatottban az osztrákok ellen. Onnantól kezdve villámgyorsan alakult a karrierje.

A magyar labdarúgó-válogatottban 1945-től 1956-ig 85 mérkőzésen 84 gólig jutott, ezzel nemzeti csapatunk gólrekordere. Utoljára 1956. október 14-én volt tagja a magyar válogatottnak ugyancsak Ausztria ellen, és ezúttal is betalált, keretbe foglalva azt az egyedülálló 11 és fél évet a magyar labdarúgás történetében, amelynek során a válogatott egyszer sem szenvedett vereséget hazai pályán.

Az Aranycsapat kapitányaként olimpiai bajnoknak (1952, Helsinki), világbajnoki ezüstérmesnek (1954, Svájc), és az Európa-kupa (más néven Gerő-Svehla-kupa) győztesének (1953) mondhatta magát. Részese volt - az előbbieken kívül - olyan fényes és visszhangos győzelmeknek, mint a londoni 6-3 (az Évszázad mérkőzése) és a budapesti 7-1 az angolok ellen. Az „évszázad mérkőzésén” Anglia ellen két találatot jegyzett. A magyar válogatottban a leghosszabb gólsorozatát 1949. július 10. és 1950. október 29. között érte el: kilenc egymást követő mérkőzésen talált a kapuba, és összesen 19 gólt szerzett.

Gólt lőtt Európa legjobb kapusainak, Sentimentinek, Zemannak, Svenssonnak, Bearának, Merricknek, Tureknek, Jasinnak, Turgaynak. A következő években játszott az Aranycsapat leghíresebb mérkőzésein - a svájci világbajnokság brazilok és az uruguayiak elleni találkozóját leszámítva. Akkor sérülését kúrálta, miután a nyugatnémetek elleni első találkozón Liebrich csúnyán lerúgta. Még mindig ez a sérülés, illetve Puskás a finálé előtti gyors felgyógyulása a magyar futball egyik nagy polémiája. De vajon mit kellett volna még Puskásnak csinálnia Bernben azon kívül, hogy lőtt két szabályos (egy megadott, s egy meg nem adott) gólt?

Emigráció és a Real Madrid Csillaga

Az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes támadó az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtása után nem tért haza a Budapesti Honvéd dél-amerikai túrájáról. Félt a megtorlástól, és ezt követően részben a szövetség egyes vezetői által ellene indított kampány miatt sem tért haza. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1957 tavaszán a FIFA-n keresztül külföldre is kiterjesztette az eltiltást, hogy a kint maradt játékosok ne lehessenek profik.

1957-ben Östreicher Emil segítségével előszerződést írt alá az osztrák Wiener SC-vel, viszont a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) két évre eltiltotta őt. Ezért nem tudott a bécsi csapathoz igazolni. Puskás eleinte honfitársaival, többek között Grosics Gyulával és Kocsissal a „Hungária”, vagy „Hontalan Magyarok válogatottja”, vagy esetleg - ahogyan Török Péter fogalmazott 2000-ben a Nemzeti Sport hasábjain - „Puskás és Kompániája túracsapatban” alkalmi mérkőzésekkel próbálta magát eltartani.

Puskás Ferenc eltiltását 1958 nyarán két évről másfél évre csökkentették, így leigazolta a Real Madrid. A világhírű Real Madrid csapatában folytatta, ahol hat bajnokság, három BEK-győzelem főszereplője lett. A legendás tízes 30 éves kora után, súlyfelesleget ledolgozva lett a „királyi gárda” történetének egyik emblematikus alakja. A közönség azonnal megszerette, és gyorsan ráragadt a Pancho becenév.

A 33. évében járt már, mire befejezte első „légiós” idényét - varázslatosan játszott ő, akiről már 1956 elején azt mondták itthon, hogy közeli a pályafutása vége, elhízott, nem tud megújulni, kiégett. Az 1959/1960-as évadban ismét gólkirály lett: 24 mérkőzésen 25 gólt szerzett, a BEK-ben pedig 39 meccsen 49-szer volt eredményes. Az 1960-as BEK-döntőn, a glasgow-i Hampden Parkban a Real Madrid 7-3-ra verte az Eintracht Frankfurtot Puskás négy góljával. Ez máig rekordnak számít.

1958 és 1966 között 262 mérkőzésen 242 gólt szerzett a Real Madridban, visszavonulásakor csupán Alfredo Di Stéfano előzte meg a klub örök-góllövőlistáján. A klubtörténet tíz legjobb góllövőjéből egyedül a portugál szupersztárnak jobb a meccsenkénti gólátlaga Puskásénál! A Real Madrid történetében társrekorder az egy bajnoki mérkőzésen szerzett legtöbb gólt tekintve (ötöt rúgott az Elchének 1961. január 22-én), ugyancsak társrekorder az országos kupában egy mérkőzésen szerzett gólokat tekintve (1961. június 18-án hat a Betis ellen). Ezen kívül Puskás Ferenc négyszer spanyol gólkirály és kétszer BEK-gólkirály lett.

Ő a klub történetének tétmérkőzésen legidősebb pályára lépő játékosa és gólszerzője. Az Aranylabda-szavazáson 1960-ban 2. helyen végzett.

Nyolcvanöt magyar válogatottságán kívül 1961. november 12. és 1962. június 6. között négyszer játszott a spanyol válogatottban is, utoljára a chilei világbajnokságon. Puskás Ferenc (balra) a spanyol válogatott játékosaként a Csehszlovákia ellen 1-0-ra elveszített vb-csoportmérkőzésen szerepelt 1962. május 31-én. Később a világ-, majd az Európa-válogatottba is meghívták. Puskás Ferenc (felső sorban balról az első) a világválogatottban 1963. október 23-án.

Edzői Karrier és Utóélet

Pályafutása befejezése után edzőként dolgozott. Puskás Ferenc a legnagyobb sikereit edzőként a görög Panathinaikosz csapatával érte el. Óriási meglepetésre a BEK döntőjébe vezette az athéni klubot 1971-ben, majd egy év múlva görög bajnokságot nyert a gárdával. Edzőként háromszoros görög bajnok (1969-1970, 1971-1972, 1978-1979), BEK-döntős (1971), ausztrál bajnok (1991) és kupagyőztes (1990).

Szövetségi kapitányként 1976-tól 1977-ig vállalt munkát a szaúd-arábiai válogatottnál. A paraguayi együttessel, a Club Sol de Américával, 1986-ban bajnokságot nyert szakvezetőként. Végleges hazatelepülése után 1993-ban, négy mérkőzésen, a magyar válogatottat is irányította szövetségi kapitányként.

Puskás Ferenc főbb játékosként elért eredményei

A Legenda Öröksége

Kispest díszpolgára lett, 1992-ben kinevezték a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatójának. 1994-ben FIFA Érdemrendet kapott, 1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüstfokozatával tüntette ki, majd az Évszázad Labdarúgója Gálán a XX. század gólkirályaként ünnepelték, a következő esztendőben pedig bekerült a FIFA Hírességek Csarnokába.

2002-ben az Aranycsapat játékosai közül harmadikként neveztek el róla stadiont: a korábbi Népstadion vette fel a nevét. (Amelyet azóta átépítettek, 2019-ben nyílt meg újra, Puskás Aréna néven.) Nevét viseli a FIFA az esztendő legszebb góljáért felajánlott díja, a Puskás-díj. Ugyancsak nevét viseli a felcsúti labdarúgó-akadémia. 2004-ben a Nemzet Sportolói közé választották.

Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el az akkor már évek óta az otthonául szolgáló Kútvölgyi Kórházban. December 9-én a nemzet halottjaként temették el a Szent István-bazilikában, temetése napjára nemzeti gyásznapot rendeltek el.

Puskás Ferenc mellszobra Kispesten, egész alakos szobra Óbudán áll, s 2013. november 16. óta Szentesen is látható Puskás-szobor. A Real Madrid edzőközpontjában 2013. október 24-én avatták fel „Pancho” mellszobrát. Immár utca is őrzi az emlékét Madridban.

tags: #puskas #hany #evesen #lett #valogatott

Népszerű bejegyzések:

• Sportközvetítések és események Magyarországon
• Munkaidőkeret Magyarországon
• Szolnok-Fradi rivalizálás a medencében
• Varga Vince: Egy napom története
• A triatlon OB magabiztos bajnoka