Puskás Ferenc: A legendás játékos és válogatott edzői pályafutása

Puskás Ferenc, becenevén Puskás Öcsi (született Purczeld, Budapest, 1927. április 1. - Budapest, 2006. november 17.) a világszerte legnépszerűbb, legismertebb magyar sportember volt, akinek neve hallatán mindenki pontosan tudja, kiről van szó: a világ egyik legnagyobb focistájáról, az egyik legismertebb magyarról. Magyarország és Spanyolország büszkesége, Görögország kedvence, milliók példaképe. Kétségkívül a legnagyobb volt, egy legenda, akinek emberi nagysága több kontinensen nyújtott segítséget felebarátnak, és akinek tehetsége páratlan. A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok.

Gyerekként csínytevő, fiatalon bohém, a pályán labdazsonglőr, az Aranycsapat kapitánya - vagy ahogy mindenki hívta „Öcsi” -, szinte mindent megnyert, amit magyarként megnyerhetett. Majd újrakezdte, ott is a csúcsra ért, később edzőként is nagyot alkotott. Az egész világon ódákat zengenek a tudásáról és az emberi tulajdonságairól.

Pályafutásának kezdetei és az Aranycsapat

Puskás Ferenc a kispesti grundon kezdte kergetni a rongylabdát, mikor még ő sem gondolta, hogy minden idők legjobb magyar labdarúgója lesz. Apukája, id. Puskás Ferenc (1903-1952) 1927-ben Kispestre igazolt, és miután játékosként befejezte pályafutását, edzősködni kezdett a kispesti utánpótlásnál. Puskás tehetséges labdarúgó volt, már gyerekkorától kezdve remekül futballozott. Pénz hiányában ekkor még általában rongyokból készített labdával játszott a közeli grundon, ahol társaival napi tíz órát is eltöltött. Legjobb barátja, későbbi csapattársa, a szomszédban lakó Bozsik József („Bozsik Cucu”) volt. Puskás már 16 évesen bekerült a kispesti felnőttgárdába. A csapat tagjaként 1943 őszén játszott legelőször.

1949-ben a Kispesti AC a Sportminisztérium védnöksége alá került, új néven, Budapesti Honvédként működött tovább, mivel a klub ezután a Magyar Néphadsereghez tartozott, az állandó játékosai többnyire hivatásos katonák is voltak. Puskás másik közismert sportsajtóban használt beceneve, a „Száguldó Őrnagy” innen ered. A Honvédnél töltött első éve során 50 alkalommal talált a kapuba, és ezzel elnyerte első bajnoki címét. Ebben az időben a Budapesti Honvéd volt a legjobb magyar labdarúgócsapat. Játékosai a nemzeti válogatott arculatát is meghatározták. Puskás a Honvéddal ötször nyerte meg a magyar bajnokságot, és négyszer szerzett gólkirályi címet.

A legendás Aranycsapat sikerei

1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt. A magyar válogatottban összesen 85 mérkőzésen 84 gólt szerzett, olimpiai aranyat és vb-ezüstöt nyert. Az Aranycsapat, élén Puskással, minden idők legsikeresebb magyar csapatává vált. 1950. május 14-től 1954. július 4-éig 32 meccsen keresztül nem kaptak ki (e sorozaton belül is csak négy döntetlen volt, a többi mérkőzést megnyerték).

Az Aranycsapat első nagy győzelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékok megnyerése volt, ahol Sebes Gusztáv vezetésével 2:0-ás győzelemmel megszerezték a magyar labdarúgás első olimpiai aranyérmét. A következő siker 1953-ban érkezett el, mikor győzelmet arattak az Európa-kupán.

Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét 1953. november 25-én, a Wembley Stadionban lejátszott angolok elleni találkozón aratta, mely az „évszázad meccseként” vonult be a futballtörténelembe. A hazájában veretlen angol válogatottat 6-3-ra győzték le, Puskás két gólt lőtt. Puskás legismertebb gólja, melynél a kapuralövés előtt a labdát egy elegáns mozdulattal visszahúzza, kicselezve az angol Billy Wrightot, látható a legtöbb futballról szóló dokumentumfilmben. Puskás ezt a meccset tartotta pályafutása legszebb eredményének. A következő év májusában a Népstadionban megrendezett visszavágóról az angolok 7-1-es vereséggel távoztak, amely szintén jórészt Puskásnak volt köszönhető.

Az 1954-es világbajnokság és az emigráció

Az 1954-es svájci világbajnokság legesélyesebbjének a magyar csapatot tartották. Puskás bokája megsérült az első két csoportmérkőzés során. Több mérkőzés kihagyása után, annak ellenére, hogy lábsérülése még nem jött helyre, ismét játszott a németek elleni berni döntőben. Bár Puskás gólt szerzett, az Aranycsapat 2-3-ra elveszítette a döntőt. A vb-cím elvesztésének híre csalódottságot és keserűséget váltott ki egész Magyarországon, Budapesten utcai zavargásokra is sor került.

Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd egy Európa-kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. „Nem saját hibámból maradtam kint.” - mondta később. A forradalom bukása, és a hazai sportvezetés rugalmatlansága, irigysége - no és a csábító nyugati lehetőségek - az Aranycsapat több világsztárját is arra az igen nehéz döntésre késztették: ne térjenek haza, próbáljanak külföldön szerencsét. Az Aranycsapat ezzel véglegesen feloszlott. Az emigráció miatt az MLSZ közbenjárására a FIFA 18 hónapra mindannyiukat eltiltotta a játéktól. Puskás ezután először Olaszországba, majd Spanyolországba költözött, hogy eltiltása után újra játszhasson.

Sikerek a Real Madridnál

1958-tól Spanyolországba költözött, ahol a Real Madrid legendás játékosa lett. Rövidesen barátságot kötött az akkor a világ legjobb játékosának számító Alfredo Di Stéfanóval. Puskás akaraterőjét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül képes volt lefogyni a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Az Öcsiből „Panchóvá” lett kedvenc csaknem tíz évig tudott még a világ élvonalában maradni Európa legsikeresebb klubjának szupersztárjaként.

Az 1960-as BEK döntőben az Eintracht Frankfurt ellen 7-3-ra nyert a Real, Puskás ebből négy gólt szerzett (amely máig megdöntetlen rekord), és így hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a BEK gólkirályi címét is. Két évvel később, 35 évesen a Benfica Lissabon elleni BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real azonban 5:3-ra veszített. Ő az egyetlen, aki két különböző BEK- vagy BL-döntőn mesterhármast szerzett. Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett, és 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként utazott Chilébe. 1963. október 23-án futball-világválogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott meccsét Anglia ellen.

Puskás Ferenc kiemelkedő statisztikái játékosként:

• 85-szörös magyar, 4-szeres spanyol válogatott
• 84 gólt szerzett a magyar válogatottban, ezzel egészen 2019-ig minden idők legeredményesebb európai válogatott játékosa volt, ekkor Cristiano Ronaldo megelőzte.
• 3-szoros BEK győztes, a BEK gólkirálya 2 alkalommal
• Európa legjobb góllövője (1948), Európa-kupa gólkirály 10 góllal (1948-1953-as Európa-kupa)
• Az egyetlen játékos, aki 4 gólt szerzett egy BEK vagy BL-döntőn (1960)
• A XX. század legjobb góllövője, 349 magyar bajnoki mérkőzésen 358 gólt, míg 179 spanyol bajnoki mérkőzésen 159 gólt szerzett.
• Az egyetlen játékos a világon, aki gólt lőtt világbajnoki (1954), olimpiai (1952), Európa-bajnoki (Európa-kupa, 1953), Bajnokok Ligája- (BEK, 1960) és Interkontinentális kupadöntőben (1960) is.
• 5-szörös magyar bajnok a Kispest Honvéddal, 6-szoros spanyol bajnok a Real Madriddal.
• 4-szeres magyar és szintén 4-szeres spanyol gólkirály, 1-szeres spanyol kupagyőztes (1962).

Edzői karrierje: A válogatottak élén és klubcsapatoknál

Puskás Ferenc 39 évesen hagyott fel játékosi pályafutásával, utána futballedzőként tevékenykedett. Edzőként az Antarktisz kivételével minden földrészen dolgozott. Az Öcsiből „Panchóvá” lett kedvenc edzőként körbejárta a földgolyót: dolgozott valamennyi kontinensen, játékosai mindenütt rajongtak érte, s bemutatkoznia sehol sem volt szükséges.

Nemzetközi edzői sikerek

1967-től edzőként kezdett tevékenykedni. Elsőként a spanyol Hércules Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban (San Francisco Gales) és Kanadában próbált szerencsét. 1970 és 1974 között a Panathinaikósz Athénnál dolgozott, ami edzői pályafutása legnagyobb sikere volt. A csapat 1970 és 1972 között kétszer megnyerte a görög bajnokságot, 1971-ben pedig a klub történetében először döntőt játszott a BEK-ben. Bajnokcsapatok Európa-kupája-döntős és görög bajnok a Panathinaikósszal.

A következő években Spanyolországban (Real Murcia), Chilében (Colo Colo), majd Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az AÉK Athénhoz, ahol szintén görög bajnok lett. 1989 és 1991 között újabb edzői sikereket könyvelhetett el. Szövetségi kapitányként Szaúd-Arábia és Magyarország válogatottjai élén tevékenykedett. Egy ideig Paraguayban edzősködött (a Sol de América és a Cerro Porteño csapatánál). Ausztrál bajnok és kupagyőztes a South Melbourne-nel is.

Válogatott szövetségi kapitány Magyarországon

1981-ben adódott az első lehetőség arra, hogy a kommunista diktatúra által korábban dezertőrként és disszidensként számontartott és részben rehabilitált Puskás (akiről a médiában hosszú időn át szinte tilos volt említést tenni) hazautazhasson. 1991-ben végleg Magyarországra költözött. Még ebben az évben Kispest díszpolgárává avatták. 1992-ben az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója lett, végül 1993-tól egy rövid időre a válogatott szövetségi kapitánya lett.

Puskás Ferenc edzői pályafutása során számos országban megfordult, és a következő klubcsapatoknál, illetve válogatottaknál tevékenykedett:

Élete alkonyán és öröksége

2000-től Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota egyre rosszabbra fordult. 2006. szeptemberben Puskás súlyos tüdőgyulladással és magas lázzal a Kútvölgyi kórház intenzív osztályára került, állapota az elkövetkezendő hetekben sajnos már nem javult, végül 2006. november 17-én hagyott itt minket Puskás Ferenc. A Nemzet Sportolója, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt. A nemzet halottjaként temették el a budapesti Szent István-bazilikában.

Puskást tekintik minden idők legjobb magyar labdarúgójának. Nemcsak Magyarországon és Spanyolországban örvend máig is köztiszteletnek, de a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte. Pelé úgy fogalmazott, hogy a Holdon is Puskás lett volna a legnagyobb játékos. A FIFA az év legszebb gólját lövő játékosnak járó díját a magyar csatárról nevezte el (Puskás díj néven).

Magyarország legnagyobb stadionja, az egykori Népstadion, valamint a felcsúti Pancho Aréna az ő nevét viseli. Felcsúton futballakadémiát, Kispesten általános iskolát, valamint Magyarország több településén és Ausztráliában utcát neveztek el róla. Puskás életében 1270 mérkőzésen lépett pályára, és 1569 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,24 volt, a hivatalos (bajnoki, kupa-, válogatott és egyéb díj-) 806. A FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel.

Puskás Ferenc fontosabb címei és kitüntetései:

• FIFA Order of Merit
• UEFA Order of Merit - smaragd fokozat
• NOB Order of Merit
• A Nemzet Sportolója
• A Magyar Köztársasági Érdemérem középkeresztje
• A Magyar Köztársaság tiszteletbeli nagykövete
• A Köztársasági Elnök Arany Emlékérme
• Budapest Főváros díszpolgára; Budapest I. és XIX. kerületének díszpolgára
• A XX. század legjobb magyar sportolója (a Nemzeti Sport olvasói szavazása)
• A Real Madrid történetének legjobb játékosa (internetes szurkolói szavazás)
• A XX. század legjobb sportolója kitüntetés (AIPS)
• Aranyláb díj (Golden Foot)
• A FIFA SOS Gyermekfalvak magyarországi nagykövete
• Magyar Örökség-díj

tags: #puskas #ocsi #valogatott #edzo

Népszerű bejegyzések:

• Részletes információk a Magyar Kupa sorsolásáról
• Meggazdagodni kosárlabda kártyákkal
• Mítoszok és zsenik a brazil labdarúgásban
• a mainzi kapusbakikról
• Ismerje meg Lantos Mihály, az Aranycsapat kiválóságának történetét