A Puskás Aréna megnyitása és története
A magyar labdarúgó-válogatottnak mindig is volt otthona, bár voltak országok, ahol a nemzeti csapat meccseit rendre más és más városban és stadionban rendezték, mi is próbálkoztunk vidéki helyszínekkel. A régi stadion nem volt az igazi, és a B-közép, ami emlékeim szerint valójában 27-28-as szektor volt, különösen messze volt, mert az olcsó állóhelyeket preferáló keménymagnak hosszasan kellett felfelé baktatni. Az új Puskás Aréna megnyitása új korszakot jelent a magyar sportéletben.
A Népstadiontól a Puskás Arénáig: Történelmi áttekintés
Már 1896-ban megszületett egy nagy budapesti stadion elképzelése, amikor felmerült, hogy az első újkori olimpia a magyar fővárosban lehetne. A kezdeti vonakodás után a görögök mégis megrendezték Athénban az olimpiát, a stadion terve azonban továbbra is napirenden maradt. Az első elképzelések a Vérmezőre álmodták a stadiont, de a XI. kerületi Nádor-kert és a Kerepesi út környéke is szóba jött, ahonnan a Magyar Lovaregylet elköltözött. A gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé egy nagy sportberuházás elkezdését. A téma később nagy nyilvánosságot kapott, 1924-ben törvényt hoztak egy új stadion építésére, s a sportadót is bevezették - de a befolyt összeget nem arénaépítésre költötték. 1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a hároméves tervbe is. Az Építéstudományi Intézetet (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával. 1947-ben egy osztrák-magyar meccsen leszakadt az Üllői úti Fradi-pálya tribünje, 250 ember zuhant le, s csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. A közmunkatanács 1947-ben döntött úgy, hogy az Istvánmezőn a régi pesti lóversenypálya helyén egy hatvanezres “Népi Stadion” fog felépülni. Ez felgyorsította az előkészítő munkálatokat, 1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi út-Dózsa György út-Thököly út közti területre. A stadiont a későbbiekben 100 ezer fősre akarták bővíteni. Az építkezés - végleges tervek nélkül - 1948-ban kezdődött el. Az első kapavágást a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke tette meg. A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában, amint Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai is. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2,5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el. Az első ötéves terv célkitűzései között is szerepelt a hatalmas stadion építésének befejezése: „Befejezzük és 70 ezer néző befogadására építjük ki a budapesti Népstadiont, 30 millió forint költséggel. A sport-célokra fordított jelenlegi évi 120 millió forint az ötéves terv folyamán 240 millióra emelkedik, nem számítva a beruházásokat. Végül a stadion építési költségei az akkori árakon 160 millió forintot tettek ki. Miután a Szabad Európa Rádió jelentette: megrepedtek a gerendák, emiatt nem tudják időre befejezni a létesítményt, négy minisztert tettek felelőssé az 1953. augusztus 20-ai befejezésért, s Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát rendelt ki az építkezésre. Így a korszak presztízsberuházása határidőre elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval.
A Népstadion megnyitására 1953. augusztus 20-án került sor, nagyszabású ünnepség keretében, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, aki a sajtóteraszon kapott ülőhelyet, mivel „a nép nagy vezére”, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. 12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán, ezután az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia-Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg. Ezután a Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzésen a 3-2-re nyert a magyar csapat. A tornabemutató záró képe egy vörös csillagból kiemelkedő gúla volt, amelynek tetején a Szabadság-szobor nőalakja magasodott ki. A Népstadion első igazgatója a szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett. A stadion számos nagy sportesemény színhelye volt, itt csak az 1954-es Főiskolai Világbajnokságot, az 1954-es, 7-1-es magyar győzelemmel végződött magyar-angol labdarúgó-mérkőzést, s Kovács József 5000 m-es győzelmét említjük a szovjet Kuc felett. A legtöbben, 104 ezren az osztrák-magyar mérkőzést nézték meg 1955-ben. Később megszüntették az állóhelyeket, ez csökkentette a befogadóképességet. A stadionban számos kulturális rendezvényt, megakoncerteket is tartottak az elmúlt évtizedek alatt. Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét és lefedték a sajtópáholyt. A létesítményt 2002-ben Puskás Ferencről nevezték el. Az ezredfordulóra az épület állapota rendkívül leromlott. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. A régi stadiont végül 2016-ban lebontották. A helyén épült fel az új Puskás Aréna, amelyben 2019. november 15-én volt az első labdarúgó-mérkőzés.
A Népstadion jól ismert épülete: a hatalmas betonkaréj és a nyugati oldalon emelkedő nagytribün immár több mint 50 éve meghatározó eleme Budapest városképének. A Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) 68 976 férőhelyes, sport-, illetve zenei rendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmény volt, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája lebontásáig. A lebontott stadion helyén épült meg az új Puskás Aréna, amelyben 2019. november 15-én volt az első labdarúgó-mérkőzés.
Az új Puskás Aréna avatója és első benyomásai
Péntek este, teltház mellett nyitotta meg kapuit a csaknem 68 ezer férőhelyes Puskás Aréna. A stadionavató Magyarország-Uruguay-mérkőzés legkellemetlenebb és legpozitívabb élményeit szinte már a meccs előtt összeszedtem. Életemben nem mentem úgy a Népstadionba meccsre, hogy ne a Népstadion, később Stadionok megállónál szálltam volna le a metróról. Hát, ez nem volt világszínvonalú érkezés. Na de itt jött a jó élmény. Sem ennél a kapunál, sem a motozásnál, sem a jegyeket leolvasó kapunál egyetlen ember nem volt előttünk. Mindez 45 perccel a kezdés előtt.
A stadion nekem tetszett. Megmaradt valami a Népstadionból, mint bent elmondták, például a kezdőkör pontos helye, ez persze csak jelkép, de ennél feltűnőbb maga a jellegzetes kifelé dőlő oszlopokból álló alapszerkezet. A vécék nagyon jól bírták a rohamot, a büfék megdöbbentően rosszul. Az élményeim a második szintről (216-os szektor környéke) származnak. A büfé neuralgikus pont minden stadionban, hogyan lehet egy olyan fogyasztásra kapacitásokat optimalizálni, ami alapvetően egyszer 30 és egyszer 15 percről szól? A stadionbüfé ugyanis egyszer a meccs előtt izgalmas, majd a szünetben is, és bár a meccs végén is nyitva van, de akkor már senki nem vesz semmit. A működőképes büfé problematikájához egyáltalán nem értek, de a világ nagyon sok stadionjában van valamilyen megoldás. Talán még ügyesebb az a nyugati stadionokban bevezetett terelős vezetés, ahol a ketrecekben kanyarogtatott sor rálát a terméklistára, kigondolja, hogy mit fog kérni, az összeget előkészíti, és ha valaki sorra kerül a felszabaduló pénztárnál, akkor más irányba távozhat. Ez itthon nem megoldott, ahol mi voltunk, ott minden esélytelen volt, nem fogyasztottunk semmit, feladtuk. Itt nem kerültünk sorra, és ebből is érezhető, hogy ez még nem oké.
A hangulat azonban valahogy még nem volt az igazi. A barátságos meccs sosem közelíthet meg semmit, aminek tétje van. Ha a világ legjobbjai gáláznak egy meccsen, az definíciószerűen érdektelenebb, mint a Vas megyei másodosztály feljutási rangadója. Szóval ez egy barátságos meccs volt, ráadásul a közönség óhatatlanul más volt. Több volt a meghívott vendég, kevesebb a sál és a zászló. Természetesen ez a stadion nagy, nem lehet olyan, mint a világ leghangulatosabb brit pályái, ahol két méterre ül az első sor a focistáktól és ahol reális esélye van Eric Cantonának fejbe rúgnia egy nézőt. A hangulatfelelősök amúgy mindent megtettek, egy valamiben kellene minden hoppmesternek fejlődnie, a spontán megérzésekben. De ha Gera Zoltán befejezi a pályafutását, és a nevének kimondása után 60 ezer ember üvöltené, hogy Ge-ra-Zo-li, Ge-ra-Zo-li, akkor spontán módon változtatni kell az előre megírt szövegen. Szóval az atmoszféra még nem bizonyított a stadionban, de várjuk meg azt a meccset, amikor majd Horvátország, Wales, vagy neadjisten Szlovákia, esetleg Románia ellen a 89. percben 2-1-re vezetünk, és akkor eldönthetjük, hogy van-e hangulata a stadionnak. Reméljük, hogy lesz, mert ha már megépült így, ezekkel a közreműködőkkel és ennyiért, akkor itt van és biztosan ide fogunk járni. Majd, amikor kikap a magyar válogatott, 50 ezer ember fogja elmondani, hogy ő soha a büdös életbe ki nem jön egy válogatott meccsre.
A Puskás Aréna több mint stadion, a cél az volt, hogy ne csupán labdarúgó mérkőzésekre legyen alkalmas, hanem koncerteknek, konferenciáknak, kulturális előadásoknak is otthont adjon. Fürjes Balázs, budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos azt mondta, "az átadás megtörtént azzal, hogy a szurkolók eljöttek, megtöltötték és birtokba vették az arénát".
A kezdő sípszó előtt Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és Kubatov Gábor, az FTC elnöke ünnepélyesen elbúcsúztatta a 97-szeres válogatott Gera Zoltánt, aki ma már az U21-es nemzeti együttes szövetségi edzőjeként dolgozik. A megnyitó ünnepség elején számos korábbi férfi és női válogatott labdarúgót, így többek között Dárdai Pált, Király Gábort, Illés Bélát, Pisont Istvánt, Pádár Anitát, Lovász Gyöngyit, Bognár Györgyöt, Nagy Antalt, Csapó Károlyt, Dunai Antalt, Rákosi Gyulát, valamint Fenyvesi Mátét szólították a gyepre. Szintén besétált a pályára a legidősebb, még élő magyar válogatott labdarúgó, a 92 esztendős Raduly József, aki azt mondta, az egykori Népstadion "számunkra még akkor is szép volt, amikor nem volt a legjobb állapotban, ez a mostani aréna pedig gyönyörű". A Magyarország-Uruguay mérkőzés kezdőrúgását Gera Zoltán, valamint a 93 esztendős Nyikita Szimonjan végezte el.
Az új létesítményt nagyjából húsz perccel a 19 órai kezdés előtt töltötték meg a drukkerek, akik például elégedetten beszéltek a gyors beléptetésről. "Teljesen ámulatba ejtett a Puskás Aréna. Alig hiszem el, hogy Magyarországon vagyok." Egy másik drukker arról lelkendezett, hogy fogadóiroda is van a stadionban és büszkén mutatta, hogy a magyar válogatott sikerére ezer forintot tett fel. Az egyetlen kritikai észrevétel a büfét illette, mert a stadion bizonyos részein nagy sor alakult ki.
A világranglistán ötödik dél-amerikai rivális Edinson Cavani és Brian Rodriguez góljaival bő húsz perc alatt kétgólos előnyre tett szert, majd a 24. percben Szalai Ádám szerezte meg a Puskás Aréna első magyar gólját Varga Roland passzából. Marco Rossi szövetségi kapitány két újoncot is avatott: a 71. percben Szalai Attilát, míg a 75. percben Schön Szabolcsot.
A Puskás Aréna is Az éjjel soha nem érhet véget című daltól zengett. Az új Puskás Aréna felépülése azt bizonyítja, hogy a labdarúgás nem halt meg Magyarországon - magyarázta a 61-szeres válogatott Mészöly Kálmán. A 78 éves legendás sportember szerint bárki bármit mond, a magyarok futballra születtek.
Vannak országok, ahol a nemzeti csapat meccseit rendre más és más városban és stadionban rendezik, mi is próbálkoztunk vidéki helyszínekkel, de azért a magyar válogatottnak mindig volt otthona. A Népstadion megnyitására 1953. augusztus 20-án került sor, nagyszabású ünnepség keretében, díszfelvonulással, zászlós parádéval. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. A Népstadion első igazgatója a szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett.
A Puskás Aréna megnyitó ünnepségén felcsendült a 2016-os Európa-bajnokság szurkolói himnusza is. A Soho party-val az egész stadion együtt énekelte az Éjjel soha nem érhet véget című számot. A nyitómeccsen a magyar labdarúgó-válogatott az uruguayi csapattal játszik.
Hajós Alfréd (1878-1955) építész. Az első újkori olimpia kétszeres úszóbajnoka, többszörös Európa-bajnok, az 1924-es párizsi szellemi olimpia építészeti kategóriájának győztese. Árkay Bertalan (1901-1971) építész. Legismertebb munkái: a Köztársaság téri OTI-bérházak (többekkel, 1933-1934), a városmajori Szent Szív-plébánia (apjával, Árkay Aladárral, 1933-1936), a mohácsi emléktemplom (apjával, 1942), a Gubernátor-társasház (Irinyi János u. 31. Borbíró (1945-ig Bierbauer) Virgil (1893-1956) építész, építészeti szakíró. Az 1920-as évektől kibontakozó meghatározó építészetkritikai, művészettörténeti és városrendezési elméleti munkássága - pl. a Tér és Forma c. úttörő modern építészeti szakfolyóirat szerkesztése - mellett gyakorló építészként is működött. Maróti (szül. Rintel) Géza (1875-1941) szobrász, belsőépítész. Noha sem mérnöki, sem építészi diplomát nem szerzett, több épületet is tervezett, például a milánói és a velencei kiállítás magyar pavilonját (1905, 1909). Ifj. Dávid Károly (1903-1973) építész. A hazai modern építészet kiemelkedő képviselője, a Népstadion tervezéséért 1954-ben Kossuth-díjat kapott.
Stadionépítészet és tervezési kihívások
A Puskás Aréna tervezése és megépítése során számos kihívással kellett szembenézni. A korábbi Népstadion helyén egy modern, minden igényt kielégítő létesítmény létrehozása volt a cél. A tervezőknek figyelembe kellett venniük a korábbi stadion jellegzetes elemeit, miközben új technológiákat és építészeti megoldásokat alkalmaztak.
A stadionépítészet története tele van ambiciózus tervekkel és megvalósult álommal. Budapesten már a 19. század vége óta felmerült egy nagy stadion építésének gondolata. Számos helyszín szóba került, és többen, mint Hajós Alfréd, Maróti Géza és Árkay Bertalan is készítettek terveket. Ezek a tervek tükrözték az akkori kor építészeti stílusát és a sport iránti növekvő igényt.
A Népstadion építése a háború utáni időszakban indult meg, mint a béke, a monumentalitás és a társadalmi egyenlőség szimbóluma. Az építkezés során számos nehézséggel kellett szembenézni, anyaghiánnyal, változó minőségű nyersanyagokkal és az építkezés időnkénti kampányszerű felgyorsulásával. Az "építészeti fordulat" következtében a szocreál stílusjegyeit is alkalmazni kellett. A folyamatos módosítások során alakult ki a stadion végleges látványterve.
A Puskás Aréna több mint stadion, ami nem csupán labdarúgó mérkőzésekre alkalmas, hanem koncertekre és konferenciákra is. "Itt megjelenik mindenki, megjelennek a gyerekek, akik rúgják a grundon, egy réten a labdát, az osztályteremben, megjelenik az iskolából a tanár és a takarító, akik egyaránt fontos szereplői az iskola életének, megjelennek pékek, kocsmázó emberek, munkások, akik építették a Puskás Arénát. És valóban összeköt mindannyiunkat a labda" - mondta Fürjes Balázs.
A stadionavató mérkőzés és a jövő
Az első mérkőzésen a magyar válogatott Uruguay ellen lépett pályára. Bár a barátságos mérkőzésnek nem volt tétje, a hangulat nagyrészt fantasztikus volt. A közönség óhatatlanul más volt, több volt a meghívott vendég, kevesebb a sál és a zászló. A hangulat azonban még nem volt az igazi, de várjuk meg a tétmeccseket.
Reméljük, hogy az új Puskás Aréna a jövőben otthont ad majd számos emlékezetes sport- és kulturális eseménynek, és összeköti a magyar embereket a labdarúgás és más sportágak szeretetével.
Puskás Arena, Budapest
A stadionnal kapcsolatban felmerülhet a kérdés, miért Aréna és nem Stadion a neve. Fürjes Balázs budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár erre is választ adott.
A stadionavató mérkőzés előtt búcsúzott a nemzeti csapattól Gera Zoltán, akit az MLSZ elnöke, Csányi Sándor és a Fradi elnöke, Kubatov Gábor köszöntött és ajándékozott meg.
Az első két veszélyes akcióban főszereplő Luis Suárez negyedik harapós támadását is elköveti-e a Puskás Arénában? Az eddigi három merénylete: 2010: az Ajax játékosaként Otman Bakkal (PSV) mellkasát harapta meg - 7 bajnokitól eltiltották. 2013: a Liverpool mezében Braniszlav Ivanovics (Chelsea) alsó karjába mélyesztette fogsorát - 10 találkozótól meszelték el. 2014: az olaszok elleni vb-találkozón Giorgio Chiellini vállába kóstolt bele - hazaküldték, és 9 válogatott meccsen nem játszhatott.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője is jelen volt a stadionban fiával. Hosszú Katinka, a háromszoros olimpiai bajnok sem hagyta ki a megnyitót, szerelmével, Gelencsér Mátéval érkezett.
A magyar labdarúgás valódi legendáit köszöntötték a Puskás Aréna megnyitó ünnepségének részeként. Berkesi Judit és Gundel-Takács Gábor vezérletével hangpróbát tartottak a szurkolók az új arénában.
Újra összeállt a 90-es évek elején nagy népszerűségnek örvendő diszkózenekar, a Soho Party, akikkel együtt lehetett énekelni a magyar fociszurkolók nagy kedvencét, a négy esztendővel ezelőtt a lelátókon újra slágerré érett Az éjjel soha nem érhet véget című számot.
Jegyet váltott a nyitómeccsre? Jobb, ha felkészülten érkezik! A közlekedést érintő változásokról és a MÁV által indított több kocsiról lehet tájékozódni.
Természetesen egy vadonatúj stadionhoz új mez is dukál a magyar válogatottnak. A szurkolók megtekinthetik, milyen szettben léptek pályára a hazai játékosok Uruguay ellen.
Marco Rossi szövetségi kapitány szerint az Uruguay elleni találkozó nagy feladat lesz, a dél-amerikaiaknál minden poszton világklasszisok szerepelnek. Jól akarnak teljesíteni, jó benyomást akarnak kelteni. A kapitány példaképe, Oscar Washington Tabárez ellen vezetheti győzelemre a hazai válogatottat.
Orbán Viktor miniszterelnök a Puskás Aréna átadása kapcsán azt írta közösségi oldalán: Hajrá magyarok! A miniszterelnök a Puskás Aréna átadása kapcsán azt írta, Hajrá magyarok!
A Puskás Aréna avató ünnepségén felcsendült a 2016-os Európa-bajnokság szurkolói himnusza is. A Soho party-val az egész stadion együtt énekelte az Éjjel soha nem érhet véget című számot.
A korábbi hússzoros szovjet válogatott középpályás, 1953-ban a Népstadion avatásán, a Honvéd-Szpartak meccsen is pályára lépett.
A magyar válogatott 2002. augusztus 21-én Spanyolország ellen játszotta a névadó „stadionavató” mérkőzést. A bő egy hónappal korábban véget ért világbajnokságon negyeddöntős spanyolok a második félidő elején Raúl Tamudo válogatottbeli első góljával szereztek vezetést, a mieink Miriuta László szintén első - és egyetlen - válogatottbeli találatával egyenlítettek bő negyedórával később. Íme, a mérkőzés összefoglalója: FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS 2002. augusztus 21. Magyarország-Spanyolország 1-1 (0-0) Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 20 000 néző. Vezette: Fleischer (Ehing, Salver - németek) Magyarország: Király G. - Urbán F. (Korolovszky, a szünetben), Dragóner, Gyepes - Bodnár L., Miriuta, Sebők V. (Fehér Cs., 60.), Lisztes (Böőr, a szünetben), Lőw (Halmosi, 78.) - Gera (Fehér M., a szünetben), Tököli (Kenesei K., 63.). Szövetségi kapitány: Gellei Imre Spanyolország: Casillas (Ricardo, a szünetben) - Puyol, García Calvo, Marchena (Juanito, a szünetben), Raúl Bravo (Aranzabal, 61.) - Mendieta (Joaquín, a szünetben), Xavi, Orbaíz (Sergio, 61.), Vicente - Morientes (Raúl Tamudo, a szünetben), Raúl (Valerón, a szünetben). Szövetségi kapitány: Inaki Sáez Gólszerző: Miriuta (72.), ill.
tags: #puskas #stadion #avato #nezoszam
