A Puskás Stadion Avatójának Zenei Öröksége és Történelmi Kontextusa
A Puskás Aréna nem csupán Magyarország és Budapest ikonikus sportlétesítménye, hanem a magyar kulturális élet modern, többfunkciós rendezvényhelyszíne is egyben, legyen szó labdarúgó mérkőzésekről vagy nagyszabású koncertekről. A létesítmény kialakításának köszönhetően egyszerre akár öt különböző eseményt is képes fogadni, belső tereinek adottságai pedig számos lehetőséget kínálnak konferenciák, workshopok és exkluzív programok megvalósítására. Azonban mielőtt a modern aréna megnyitotta kapuit, egy hosszú és gazdag történelmi előzmény húzódott, melynek középpontjában a legendás Népstadion, később Puskás Ferenc Stadion állt, melynek avatója különleges zenei kísérettel zajlott.
A Népstadion születése és ünnepélyes megnyitása
Bár nagy tömegeket befogadni képes stadion igénye már az újkori olimpiák kezdőpillanatában felmerült, majd 1913-ban ismét komolyan szóba került, a megvalósulásra végül 1953. augusztus 20-ig kellett várni. A helyszín kiválasztása is hosszú ideig kérdéses volt; az idők során több fővárosi terület is szóba került, így a Vérmező, az óbudai Aranyhegy oldala, a Városliget, a Margit- vagy Népsziget, a Lágymányos vagy a Pasarét. Végül sikerült megtalálni az ideális helyet, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy kiváló döntés volt. Ebben jelentős szerepe volt Hajós Alfrédnak, aki nemcsak kiváló sportember, de építész is volt - ő lobbizott újult erővel 1946-ban az egykori lóversenytér helyére, a Keleti pályaudvartól keletre eső területre.
A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) 1948 júniusában alakult meg, és haladék nélkül hozzáfogott politikai hatalmának kiteljesítéséhez. Meghirdette a nagyszabású gazdasági és társadalmi átalakulás programját, s ennek keretében a Népstadion felépítését. A ’48 júniusában megalakult MDP hamarosan kiemeltté tette az akkor még Centenáriumi stadionként emlegetett létesítmény ügyét. A részletes tervek kidolgozására az Építéstudományi Intézet (ÉTI) fiatal tervezőit kérték fel. Ifj. Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket, és egy 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi út-Dózsa György út-Thököly út közti területre.
Dávid Károly (1903-1973) a kor egyik legjobb hazai építésze volt, akinek nem jelentett újdonságot ez a fajta tervezési munka. „Abban a nagy tér-plasztikában, amelyet a Stadion épülete jelent, a plasztikus formák nyugodt, de dinamikus alakításához a vasbeton-szerkezet nagyvonalúsága hozzásegített. Kicsinyes részletek képzése helyett a kompozíció grandiozitása került előtérbe.” A Gazdasági Főtanács 1948. május 20-án hozott határozatot az építésről, az építkezés pedig 1948-ban megkezdődött. Az építkezéskor főleg előregyártott elemekből dolgoztak, amelyeket a helyszínen állítottak elő. A munkálatok már elkezdődtek, végleges tervek azonban még nem voltak, és a későbbiekben is jellemző volt a folyamatos változás; az építkezés során rendszeres volt a konfliktus a beruházó, a tervezők és a kivitelezők között.
Ennek az időszaknak egyik fő állomásaként 1953-ban felavatásra került a Népstadion, amely 100 000-es befogadóképességgel bírt. A hivatalos megnyitót egésznapos sportünnep kísérte. A kísérőzenét Pongrácz Géza alezredes, karmester vezetésével a honvédség fúvós- és filharmonikus zenekara, valamint a SZOT népi tánczenekara szolgáltatta. Az ünnepi program fénypontja a Bp. Honvéd-Szpartak Moszkva mérkőzés volt, amelyen a magyar csapat 3-2-re nyert. Augusztus 21-én a Szabad Nép cikke a következő címmel jelent meg az ünnepélyes eseményről: „Ma, alkotmányunk évfordulóján a magyar testnevelési és sportmozgalom nagy ünnepére gyűltünk össze. A pártunk és kormányunk elhatározásából tervbe vett Népstadion első ötéves tervünk negyedik esztendejében felépült és kinyitotta kapuit a sportoló ifjúság előtt, ezzel a magyar sportolók sokévtizedes álma valósult meg.” A cikk említette, hogy az eseményen részt vett Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese és Farkas Mihály is; Rákosi azonban nem volt közöttük. A megnyitón kifejezték azt a reményt is, hogy a Népstadion felépülése és a magyar sportolók eredményei lehetővé teszik az 1960. évi olimpiai játékok megrendezésének jogát. A beszéd zárásaként elhangzott: „Tekintsük a mi nagyszerű Népstadionunkat úgy, mint új, nagy sportsikerek kiindulópontját. Sporttársak! Előre új győzelmeink felé, hazánk dicsőségére, a népek közötti barátság megerősítésére, a béke védelmére!”

Később, húsz évvel ezelőtt, 2002. augusztus 21-én nevezték át az 1953-ban megnyitott nemzeti stadiont Puskás Ferenc Stadionra, tisztelegve a legendás labdarúgó előtt. A stadion zárómérkőzésére 2014. június 7-én került sor egy barátságos labdarúgómeccsen Kazahsztán ellen, amelyet 3-0-ra nyert a magyar csapat, a Puskás Stadion utolsó hivatalos eseménye pedig a „Viszlát, stadion!” elnevezésű rendezvény volt. Az 1953. augusztus 20-án megnyitott Népstadion, majd Puskás Ferenc Stadion bontása 2016 februárjában kezdődött meg.
Anno Budapest: A Népstadion (2023.08.27.)
Az Új Puskás Aréna: Hagyomány és Modernitás Ötvözete
Skardelli György vezető építészt erős személyes érzelmek kötik mind a labdarúgáshoz, mind a Népstadionhoz, és ez alapvetően határozta meg viszonyát az új arénához. Az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt, hogy nem akart teljesen új megjelenésű, szupermodern kinézetű stadiont építeni az egykori Népstadion helyére, mert szerette volna továbbörökíteni a korábbi épület egyes ikonikus vagy éppen fontos elemeit, de végül kiderült, hogy csak a toronyépületet lehetett megtartani. Mint fogalmazott, a pilonok formavilágának megtartása sokkal több volt, mint nosztalgia: „Való igaz, megidézi a régi stadiont.”
Az új stadion pontosan a régi Népstadion helyén épült, egyik különlegessége pedig, hogy kezdőköre milliméterre ott található, ahol a régi Puskás Ferenc Stadioné volt. De különlegessége az is, hogy nemcsak a külsejében, de az alapanyagában is benne van a régi - az elbontott Népstadion betonját a helyszínen újrahasznosították, és száz százalékban beépítették az új aréna alapjába és falaiba. Az építkezés során a 208 ezer négyzetméteres területen 130 ezer köbméter betont, 19 ezer tonna betonacélt és 12 ezer tonna acélszerkezetet építettek az 50 méter magas, 316 méter hosszú épületbe.
Az új létesítmény Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű, legkorszerűbb multifunkcionális élményarénája, amely megfelel a 21. század követelményeinek. Az atlétikai pálya kimaradt belőle, hiszen előírás, hogy a nézőknek milyen közel (12 méterre) kell kerülniük a pálya széléhez. A küzdőtér 105×68 méteres. Az új Puskás Aréna Budapest a 2021-ben megrendezett EURO2020 esemény (férfi labdarúgó Európa Bajnokság) házigazdáinak egyike volt, valamint a 2023. évi Európa Liga döntő helyszíne. A Puskás Aréna a 2019-es Év stadionja cím nyertese lett a Stadium Database honlapján tartott közönségszavazás alapján. 2020-ban több díjat is elnyert: a Puskás Aréna látogatóirányító rendszere és arculat tervezője, a Graphasel Design Studio nyerte el a Red Dot díjat, valamint a legszebb sportlétesítmény különdíját nyerte el a Prix Versailles nemzetközi díjkiosztón.

November 15-én este új fejezet kezdődött a magyar labdarúgás történetében: az Uruguay elleni felkészülési mérkőzéssel hivatalosan is megnyitotta kapuit az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna. A világ egyik legnagyobb futballhagyományaival rendelkező országának csapatát, Uruguayt látta vendégül a magyar férfi labdarúgó-válogatott. A találkozó történelmi volt: az új Puskás Arénában fogadtuk a kétszeres világbajnokot. Nyikita Szimonyan újra történelmet írt a magyar nemzeti stadionban. Hatvanhat évvel ezelőtt ő lőtte a szovjetek egyik gólját a Népstadiont felavató Bp. Honvéd-Szpartak Moszkva-meccsen, most pedig ő végezte el a kezdőrúgást a Puskás Aréna nyitómérkőzésén. Nem mellékesen az örmény származású egykori szovjet futball-legenda a 94. életévében járt.
A Puskás Arénát körülvevő zöld és térkövezett területek a szabadidősportolóknak és a kültéri kikapcsolódásra vágyóknak, továbbá a nagy tömegeket vonzó sport-, illetve könnyűzenei eseményeknek, fesztiváloknak szolgálnak otthonául. 107 ezer négyzetméteren készült el a Puskás Aréna Park - hatalmas zöld terület, 3 db futókör, játszótér, szabadtéri rendezvényhelyszínek és kültéri kondipark várja a sportolásra, kikapcsolódásra vágyó budapestiek valamennyi korosztályát, a legkisebbektől a legidősebbekig. A sporteszközök, a sportpályák és a játszóterek is ingyen használhatók a nyitvatartási időben.
Látogatói Információk és Beléptetés
A várható tömeg miatt arra kérjük a szurkolókat, hogy a megszokottnál korábban érkezzenek ki a stadionhoz, és a belépéskor kövessék a jegyükön található útmutatásokat, illetve a kihelyezett tájékoztató információkat. Az stadion területére a Dózsa György út felől két (III. és VI.), a Stefánia út felől három (X., XI. és XIII.) bejáraton lehet belépni. Innen az arénába vezető forgókapuk közvetlenül az épület mellett találhatóak; összesen hat kapucsoporton lehet megközelíteni a lelátókat, mindkét oldalon 3-3 (Dózsa György út felől D-E-F, Stefánia út felől A-B, a Thököly út felől C) kapucsoport áll a szurkolók rendelkezésére.
Az alábbi táblázat részletezi a főbb kapucsoportokat:
| Kapucsoport | Megközelítés | Javaslat |
|---|---|---|
| A kapucsoport | Stefánia út felől (X. bejárat) | |
| B kapucsoport | Stefánia út felől (XI. bejárat) | |
| C kapucsoport | Stefánia út felől (XIII. bejárat) | Csak a Thököly út irányából! |
| D kapucsoport | Dózsa György út felől (III. bejárat) | Javasolt a Keleti pályaudvar irányából megközelíteni |
| E kapucsoport | Dózsa György út felől (III. bejárat / VI. bejárat) | |
| F kapucsoport | Dózsa György út felől (VI. bejárat) | |
| VIP EAST | Dózsa György út felől (VI. bejárat / Stefánia út felől X.) |
Puskás Múzeum és Látogatói Szabályok
A betekintőjegy program keretein belül a látogatók a múzeum megtekintése után beléphetnek a Puskás Aréna lelátójára. Mozgássérült bejárat a múzeumnak a Stefánia út felőli oldalán, az épületrész oldalfalának hátsó harmadában található. A kihelyezett kaputelefonon kérjük, csengessenek be a múzeumi recepcióra.
Kérjük, vegyék figyelembe az alábbi látogatói szabályokat a Puskás Múzeumban:
- A MÚZEUMOT NEM LÁTOGATHATJÁK alkoholos befolyásoltság alatti vagy bódult állapotban lévő személyek, illetve feltűnően ápolatlan, hiányos, vagy nem megfelelő öltözetben érkezők (pl. fürdőruhában, fedetlen felsőtesttel, mezítláb).
- RUHATÁR: Biztonsági okokból a ruhatár használata ingyenes és a következő esetekben kötelező: Kérjük a ruhatárban elhelyezni csomagját, esernyőjét és A/4 méretnél nagyobb táskáját. Háton semmilyen méretű táska nem viselhető, minden hátizsákot - mérettől függetlenül - kötelező leadni a ruhatárba. A táskák tartalmát a biztonsági személyzet ellenőrizheti. A fentieken kívül tilos a kiállítótérbe vinni ételt.
- LÁTOGATÁS GYERMEKKEL: Az intézmény örömmel fogadja kiskorú látogatóit, ugyanakkor személyi és műtárgybiztonsági okokból az alábbi szabályok betartása elengedhetetlen. A 14 év alatti személy a Múzeumban kizárólag felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat. A szülő, nagykorú kísérő felel azért, hogy a gyermek a kiállítási tárgyak épségét megóvja, és a kiállítóteret, valamint annak berendezési tárgyait rendeltetésszerűen használja. A fiatalkorú testi épségéért, valamint a Múzeumhoz illő, kulturált viselkedéséért a szülő, nagykorú kísérő felel.
- CSOPORTOS LÁTOGATÁS: A csoportvezetőt, kísérő tanárt, illetve szülőt terheli a felelősség azért, hogy csoportjuk minden tagja betartsa a látogatói szabályzatban foglaltakat.
Amennyiben nem ért egyet a látogatói szabályokkal, belépőjegyét a kezelés előtt, illetve a helyszíni vásárlástól számított 30 percen belül a vásárláskor kapott nyugta birtokában visszaválthatja a pénztárban az adott napon a pénztár zárásáig. Kellemes időtöltést kívánunk a Puskás Múzeumban!
Puskás Ferenc Emlékezete az Arénában és a Világban
Puskás Ferenc neve és öröksége áthatja a stadiont és annak környezetét. Nem véletlen, hogy számos kezdeményezés őrzi emlékét itthon és külföldön egyaránt. Puskás Ferencről elnevezett teremben jártak magyar sportújságírók az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) svájci főhadiszállásán, és a FIFA Puskás-díj, amelyet az év legszebb góljáért ítélnek oda, világszerte elismert. Első magyarként Zsóri Dániel nyerte el ezt az elismerést. Rajzfilm készül Puskás Ferenc gyerekkoráról, és még marcipánszobor is készült a legendás játékosról. Az Aranycsapat tagjaként elért világraszóló sikerein túl, Puskás Ferenc a Real Madrid legendájaként is beírta magát a sporttörténelembe, befolyása a mai napig érezhető, például Ange Postecoglu, a Tottenham Hotspur vezetőedzőjének életében. Emléktárgyak, könyvek és speciális kollekciók őrzik emlékét, biztosítva, hogy a stadion névadója soha ne merüljön feledésbe.

tags: #puskas #stadion #avato #zene





