A Pusztaföldvári Labdarúgó Klub Története
A mai Pusztaföldvár területe már az újkőkori ember számára is otthont adott, amit a környéken talált régészeti leletek igazolnak. A korai vaskor ma is látható emléke a város délkeleti határán elterülő földvár, a Nagytatársánc. Itt, az Ős-Maros hordalékkúpján találtak otthont később maguknak a népvándorlás egymást követő népcsoportjai is, majd a honfoglaló magyarok vették birtokukba.
A középkori falu neve a régi magyar Oros személynév és az „-a" birtokos személyraggal ellátott ház (otthon, lakhely) köznév összetétele. Maga az Oros személynév az „úr" köznév kicsinyítő képzős alakja - a település tehát első birtokosának nevét viseli. Eredetileg Zaránd vármegyéhez tartozott.
Orosháza újkori története a vidék 18. századi betelepülésével kezdődik. Az evangélikus hitüket féltő jobbágyok báró Harruckern Ferenccel kötöttek szerződést, s a 70 áttelepülő család 1744-ben érkezett. A betelepülő lakosság elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkozott, de hamarosan kifejlődött a kertkultúra is, majd a 18. században az iparos réteg is kialakult.
A százéves településen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitöréséig nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül, csendesen folyt az élet. A délvidéki rác dúlás után megalakult itt is a nemzetőrség, ahová 665 gyalogos és 149 lovas jelentkezett, majd Jellasics támadásának hírére újabb 172 honvédújoncot állított ki a község. A Vasvári Pál által alakított Rákóczi-csapatban 64 orosházi harcolt. A szabadságharc bukása után a szigorú megtorló intézkedések ellenére is tovább élt a forradalom szelleme.
A következő évtizedek az evangélikus vallás visszaszorítását eredményezték. A Bach-rendszer éveiben felbomlottak a feudális viszonyok is. A birodalom belső piacának fejlődése az 1850-es évek végére a mezőgazdaság számára végre kedvező helyzetet teremtett.
A helyi politikai élet aktivizálódását a kiegyezés hozta meg. A kiegyezés utáni viszonyokkal elégedetlen parasztok és kisiparosok 1869-ben Táncsics Mihályt választották meg Orosháza és környéke országgyűlési képviselőjének. 1899-ben a helység díszpolgárává avatta Kossuth Lajost. Az 1904-ben leleplezett Kossuth-szobor a Kossuth-kultusz jelképe lett.
Az Alföld-Fiumei Vasút megépítése (1870) felgyorsította a község gazdasági fejlődését. Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem, s különösen a mezőgazdasági feldolgozó ipar indult virágzásnak: baromfi-feldolgozás, malomipar, s ehhez kapcsolódva az építőipar. A kisbirtokos réteg speciális gazdálkodási formája, a tanyavilág a paraszti polgárosodást tükrözte. A fiatalabb korosztály tanyáin a modern bútorok mellett megjelentek a könyvek, folyóiratok.
A dualizmus korában kialakult egyesületi élet felvirágzott. Kiemelkedő alakja volt a helyi szellemi életnek Veres József evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, Orosháza történetírója. Az Orosháza határában található Pusztaszentetornyai Justh-majori kastélyban született és nevelkedett Justh Zsigmond. Több elbeszélésének és regényének témáját és szereplőit merítette ebből az alföldi környezetből. Eötvös József író és politikus pusztaszentetornyai földbirtokosként fejtett ki Békés vármegyében közvetlen közéleti munkásságot.
A polgárosodás hívta életre 1890-ben a Polgári Fiúiskolát, melyet 1892-ben a Polgári Leányiskola követett. 1898 decemberében pedig Thék Endre indítványára a város ipari és mezőgazdasági fejlődésének fellendítésére ipari kiállítás szerveződött Orosházi Iparkiállítás néven, amely 1899 húsvétján nyílt meg, kizárólag orosházi iparosok részvételével. A komoly törekvés mögé a magas minisztériumok is mögé álltak és ipari felügyelő miniszteri biztost is kineveztek Gerstler Miklós személyében. Összesen 312 kiállító mellett nagyszabású programokkal is vonzották a szépszámú látogatókat. A vidéken megrendezett iprai kiállítások közül az egyetlen volt, amely nyereséget is hozott, nem csak egy adott térség fellendülését. A kiállítást országos figyelem kísérte. Első nap közel 4000 látogatták meg a megnyitó ünnepséget, és a látogatók száma később magas volt. Első héten több , mint 12 000 váltottak jegyet. A kiállítás idején, a kimagasló ipari, és kézműves munkáért 7 első díjat, 29 második, és 38 bronz érmet osztott ki a grémium. (Képes Folyóirat, 25 kötet. 1899.)
Az orosházi mezőgazdaság hírneve - a gazdálkodók igénye a legfejlettebb termelési lehetőségek megismerése és alkalmazása iránt - inspirálta településünket arra, hogy a mezőgazdasági ismeretek oktatása is helyet kapjon az iskolában. Hosszú küzdelem után 1926-ban tettek érettségi vizsgát első ízben a Felsőmezőgazdasági Iskola növendékei.
A fejlődés azonban itt is - akárcsak az országban mindenhol - súlyos egyenlőtlenségekkel járt együtt. A munkásság életszínvonala nem volt megfelelő, a nemzetközi munkásmozgalom pedig a Viharsarokba is eljutott (bár itt inkább az agrármozgalmak voltak jelentősek). Az 1891-i május 1. A második világháború jelentős anyagi és emberáldozattal járt, az áldozatok száma még ma sem ismert pontosan. Orosházát 1944-ben érték a harcok.
Az új rendszerben Orosháza ellentmondásosan fejlődött. 1946-ban - Szentetornya csatlakozásával - a település városi rangra emelkedett. Az ígéretesnek induló fejlődést azonban hamarosan a kisipari és kiskereskedelmi vállalkozások elsorvasztása, a parasztgazdaságok felszámolása követte. A tanyákat az 1960-as években nagyrészt lebontották, ugyanakkor fokozatosan megerősödtek az újonnan szerveződő termelőszövetkezetek és az állami gazdaság.
Számottevőek az olaj-, a földgáz- és a termálvíz-feltárás eredményei is. Részben erre alapozódva alakult ki a fejlett gépipar, üvegipar és kohászat. Megváltozott a város arculata is. Új épületbe költözött a mai Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola, 1953-ban felépült a Táncsics Mihály Gimnázium, 1964-ben az Ipari Szakmunkásképző Iskola. Új kórház, múzeum, művelődési központ épült.
A város mellett fekvő Gyopáros-tó feltehetően az egykor itt is honos gyopár nevű virágról kapta elnevezését. Vizének elemzését 1869-ben László Elek községi orvos végezte el.
Az Orosházi Rákóczi Vasas SE egy 1982-ben alapított magyar labdarúgóklub.
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
tags: #pusztafoldvari #labdarugo #klub
