A Kaposvári Rákóczi Stadion Története és Fejlődése

A Kaposvári Rákóczi Sport Club története egészen 1923. augusztus 15-ig nyúlik vissza, amikor is Ambrus János kaposvári pénzügy igazgatási díjnok és néhány más sportszerető ember megalapította az egyesületet Rákóczi Sport Club néven. A csapat első pályája a jelenlegi stadion helyén volt, amelyet „cukorgyári gödörként” emlegettek, ami már önmagában is a helyszín hosszú múltjára utal. Az első működő szakosztály a labdarúgóké volt, akik 1924. április 13-án mutatkoztak be a MÁV I. csapata ellen.

Az egyesület 1927-ben fúzióra lépett a Kaposvári Petőfi Atlétikai Clubbal, és onnantól kezdve már 11 szakosztállyal működött Kaposvári Rákóczi Atlétikai Club néven, szélesítve sportágazatainak körét. Később, 1970. január 16-án a Kaposvári Kinizsi „visszakapta” a Rákóczi nevet, ezzel is megerősítve a klub hagyományos identitását.

A Rákóczi Stadion Fejlesztései és Modernizációs Tervei

A Kaposvári Rákóczi Stadion folyamatosan fejlődik és modernizálódik, bár a közelmúltban voltak bizonytalanságok a fejlesztésekkel kapcsolatban. Tavaly még úgy volt, hogy nem lesz semmi a kaposvári stadionfejlesztésből, maga Szita polgármester nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg elmarad. Azonban azóta előrelépés történt: kiírták a közbeszerzést a bővítésre, melyre legalább 560 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre a világítás kicserélésére és a lelátók befedésére.

Pénteken jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben a felhívás a kaposvári Rákóczi Stadion bővítésére. Ennek keretében a leendő kivitelezőnek vállalnia kell, hogy a stadion két hosszú lelátóját befedi - a főlelátónál ez meghosszabbítást jelent, mert részben fedett -, illetve felújítja az aréna alig tízéves világítását. Továbbá, átalakítják a jelenleg hétezer fős stadion főépületét, és a leírásból az is kiderül, hogy a szomszédos cukorgyárhoz biogáz vezetéket kell építeni, hogy így biztosítsák a futballpálya fűtését. Az ajánlatokat június 21-ig várják, és a munkára nyolc hónapja lesz majd a kivitelezőnek onnantól kezdve, hogy átvette a területet.

A kaposvári fejlesztés még a hazai stadionügyekben is maga a merő ellentmondás, hiszen néhány hete is arra lehetett számítani, hogy a jelenleg megyei I.-es futballcsapat stadionfejlesztéséből nem lesz semmi. A klub korábbi mélyrepülése, amikor 2014-ben tíz év után kiesett az NB I.-ből, majd egy év múlva a másodosztályból is kizuhant, rányomta bélyegét a stadionfejlesztési tervek alakulására. Ezt csak részben követte le a stadionépítésre szánt összeg változása: 2014 decemberében az akkor már a másodosztályban vergődő csapat stadionfejlesztésére plusz 260 millió forintot szánt a kormány, így már 1,061 milliárdért újult volna meg az egykori cukorgyári gödör helyén lévő focilétesítmény. Ehhez képest elsőre, még tavaly sikertelen közbeszerzést folytatott le az önkormányzat a stadionvilágítás megújítására.

Jelentős Játékosok és Aranykorok a Rákóczi Történetében

A Kaposvári Rákóczi története során számos tehetséges játékos fordult meg a klubnál, akik hozzájárultak a csapat sikereihez és felejthetetlen pillanatokat szereztek a szurkolóknak. A klub fejlődése a kezdeti évektől folyamatos volt, megélve feljutásokat és kieséseket egyaránt.

Avar István és a Háború Előtti Időszak

1941-ben Avar István, a 21-szeres (és 25 gólig jutó!) magyar, valamint sokszoros román válogatott Kaposvárra szerződésével új fejezet kezdődött a Rákóczi labdarúgó csapatának történetében. A remélt előrelépést azonban a II. világháború árnyékolta be.

Bene Ferenc, a Marcali Zseni

A Rákóczi háború utáni talpra állása az 1960-as években kezdődött meg, amikor tehetségek sora bontakozott ki. Az Újpesttel világhírnévig jutó marcali születésű Bene Ferenc is itt futballozott bő egy évig. 1960 őszén mutatkozott be a Kinizsiben, és a csapat rögtön bajnokságot is nyert az NB III-ban. A szupertehetség aztán a lila-fehérekhez került, és első mérkőzésén - egy nemzetközi találkozón - rögtön góllal debütált. Zsenialitását bizonyította az is, hogy az első Dózsában lejátszott bajnokiján is gólt ért el a Pécs ellen.

Bene Ferenc ötször volt magyar gólkirály, és 418 bajnoki mérkőzésén 303 találatot szerzett. A tokiói olimpián a bajnokcsapat tagja volt, rögtön az első mérkőzésen mind a hat gólt ő lőtte Marokkó ellen, összesen tizenkét találattal lett a torna gólkirálya. A csehszlovákok elleni döntőben is ő juttatta vezetéshez Magyarországot. Még abban az évben az Európa-bajnoki bronzérmes válogatott tagja is volt. Pályafutása során hetvenhat alkalommal viselte a nemzeti csapat mezét. A válogatottban 1962-ben, a Népstadionban, Jugoszlávia ellen játszott először (0:1), s 1979-ig összesen 76 mérkőzésen 36 gólt szerzett. Az Újpesti Dózsával nyolcszoros magyar bajnok.

Az Első NB I-es Feljutás és az 1970-es Évek

A Kaposvári Rákóczi első igazán nagy sikere az 1975-ben való NB I-be jutás volt. A folyamat már 1968-ban elkezdődött, hiszen az „első fecskék”, a feljutó gárda első két játékosa, Márton József és Németh Gyula akkor került a csapathoz. Márton Józsefet Dombóvárról igazolta le a zöld-fehér gárda, Németh Gyula pedig a sikert-sikerre halmozó ifjúsági együttesből került fel a nagycsapathoz. Az 1968-as esztendő még nem hozta meg a várt sikert, huszonnégy játékos jutott szóhoz egy év alatt és ez érződött a teljesítményen.

1971-ben a csapat kiesett az NB III-ba, majd egy évre rá újra felkerült a másodosztályba. Az ifjúsági együttesből Hegedűs kapus, Bőzsöny és Savanyó is a felnőtt keret tagja lett, valamint Kaposvárra igazolt Kovács Csaba, Duschák István és Hoffmann István is. 1973 március 1-től Mathesz Imre lett az együttes edzője, akivel történelmet írtak a kaposváriak. Köves Lászlóval és Burcsa Győzővel tovább erősödött a keret. 1974-ben Zsirai Kálmán kapus az FTC-ből, Patyi Károly az Olajbányászból, Konrád László és Rékási Károly Pécsről, Karasz János Békéscsabáról, Bocsev István az FTC-ből, Petrók Viktor pedig az MTK-ból került a Rákóczihoz. 1975 januárjában Csukovics és Turai is a somogyiak játékosa lett.

A megerősödött együttes az 1974-75-ös szezonban a Szeged mögött három ponttal lemaradva, a második helyen jutott az NB I-be. A bajnokság nagy rangadóját a Rákóczi 1-0 arányban megnyerte a SZEOL ellen, hazai pályán 15.000 néző előtt. Ugyanennyien foglaltak helyet a nézőtéren, amikor a Várpalota érkezett, s legyőzésük már a feljutást jelentette volna. Ám a csapat botlott, alig tudott kiegyenlíteni, így csak az utolsó fordulóban, Oroszlányban dőlt el minden. 1975 nyarán hamisítatlan fociláz tört ki Kaposváron, mindenki a csapatról beszélt.

Az újonc tehát remekül kezdett, és végül megérdemelten maradt benn a legjobbak között az 1975-76-os szezonban. A Bp. Vasas ellen Burcsa Győző duplájával 22000 néző előtt 2-0-ra verték meg a fővárosiakat.

Burcsa Győző 1954-ben született Kaposváron, és máig Somogy legeredményesebb futballistái közé tartozik. 15-szörös válogatottként megjárta Mexikót, 1986-ban a France Football újság szerint Franciaország legjobb külföldi futballistája lett az Auxerre színeiben. A Videoton együttesével UEFA-kupadöntőt vívott, és a fehérváriakkal otthonában győzte le a Real Madridot, a világ egyik legjobb klubcsapatát. Itthon kétszeres magyar bajnok, edzőként a Videotonnal és a Matáv Sopronnal ért el szép eredményeket.

Az Élmezőnyben Töltött Évek és Kihívások

Az 1976-77-es bajnoki szezonban is sikerült az első osztályban maradás a Rákóczinak, a Népsport osztályzatai alapján az év legjobb kapusa a mieink hálóőre, Buús lett. Két év élvonalbeli szereplés után azonban a kiesés következett a Kaposvári Rákóczi labdarúgó csapatának életében. A kaposváriaknak mindössze egy pont kellett volna ahhoz, hogy az NB I-ben maradjanak, azonban a Székesfehérvári MÁV Előre megelőzte a Rákóczit. A somogyiak legjobb mérkőzése - bármilyen furcsa - a Bp. Vasas elleni hazai 3-0-s győzelem volt a bajnokság 29. fordulójában, ahol Mathesz Imrét váltó Németh Lajos edző küldte pályára a csapatot.

Kiss László, a Rákóczi középcsatára tarthatatlan volt a Vasas elleni mérkőzésen. Kiss László később 33-szoros magyar válogatott játékos lett a Vasas színeiben. Legemlékezetesebb találata a Norvégia elleni gól, amelyet egy pimasz emelésből szerzett. Kiss világrekordot is tart, ugyanis négy perc alatt ért el mesterhármast az 1982-es spanyolországi VB-n El Salvador ellenében.

Ingadozó Évek és Újabb Feljutások

Nem kellett sokat várni az NB I-be való visszakerülésre. 1980-81-ben ismét a legjobbak közt szerepelt a csapat, augusztus 9-én a Pécs gárdája ellen 2-1-es győzelemmel mutatkozott be a Rákóczi 12.000 néző előtt. Az Újpest otthonában elért 3-3 is hatalmas bravúrnak számított, sőt csapatunk 4-2 arányban győzött idegenben az MTK-WM ellen a Hungária Körúton, de a bennmaradás nem sikerült. Az utolsó NB I-es meccsen a kaposváriak hazai pályán 1-1-es döntetlent értek el a Ferencváros ellen.

Ezt követően másod- és harmadosztályú szereplés várt a Rákóczira. Az NB III-ból csak a harmadik bajnoki cím után vágott neki a kaposvári alakulat a nagyobb kihívásoknak, és ha már belekezdett, akkor az 1986-87-os szezonban a második vonal küzdelmeit is megnyerte, egy ponttal a Váci Izzó előtt és hét év után ismét az NB I-be jutott a gárda. Ebből a gárdából többen ma is szerepet vállalnak Kaposvár labdarúgásában. A Rákóczi jelenlegi vezetőedzője, Prukner László minden idők legsikeresebb trénere azok közül, akik eddig a klubnál dolgoztak. Az 1986-ban az akkori harmadosztálynak számító Területi bajnokság Dráva csoportját is megnyerte a Kaposvár, aztán 1987-ben már az NB II. bajnoki címét ünnepelte a Rákóczi. 1988-ban azonban nem jött össze az első osztályban való megragadás, utolsó helyen esett ki a csapat, hogy aztán 1989-ben az NB II-ben se tudjon bennmaradni.

A 80-as évek végére, és a 90-es évekre az NB II-NB III közötti ingadozás volt a legjellemzőbb. Persze, ezekben az időkben is feltűnt több nagy tehetség. A ’94-95-ös bajnoki szezonban 76-11-es gólkülönbséggel, veretlenül jutott a másodosztályba az együttes. Az NB II-ben folytatódott a jó sorozat és a harmadik helyet szerezte meg a csapat. A Békéscsabával játszhatott osztályozót a feljutásért a Rákóczi, ami sajnos nem sikerült. A 2003/2004-es bajnoki évadig ez volt az utolsó NB I-hez „közeli” kaposvári helyezés.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a Kaposvári Rákóczi fontosabb feljutásait és kieséseit:

A 2000-es Évek Aranycsapata és a Mélyrepülés

2003 nyarán Prukner László lett a Rákóczi (már nem csak megbízott) vezetőedzője, bár több meghatározó játékos, köztük a másodosztály gólkirálya, Rajczi Péter is távozott a csapattól. A szurkolók attól féltették legjobban szeretett csapatukat, hogy ki fog esni az NB II-ből a 2003/2004 szezont követően. Azonban 2004-ben a csapat feljutott az NB I-be, és bár nem ismerem a kaposvári szurkolók lélektanát, azt gondolom, nyugodtan nevezhetjük a somogyiak esetében "aranycsapatnak" a 2004-es gárdát. Az akkor az NB I-be feljutó együttesben ott volt Rajczi, Balajcza, Oláh Lóránt vagy Szakály Péter, míg később az NB I-ben itt mutatkozott be Nikolics, valamint Vaszke is itt lett ismert játékos, bár ő Békéscsabán kezdte a magyar élvonalbeli pályafutását. Szóval sokat köszönhet a magyar labdarúgás ennek a Kaposvárnak (a NABI-Kaposvári Rákóczinak), ami aztán a 2010-es évek közepén szétesett.

A feljutást követően, három évvel később, a 2007-2008-as szezonban a Rákóczi történetének legjobb eredményét elérve hatodik lett a bajnokságban, ráadásul a kupában az elődöntőbe jutott. Az MLSZ ekkor felajánlotta az Intertotó-kupa-indulást, a vezetők azonban a magas utazási költségek miatt nem vállalták.

A 2014-2015-ös bajnokságban nyilvánosságra került a csapat adósságának összege, és nem lehetett működtetni a klubot a körülmények között. Márton Gábort Prukner László váltotta a kispadon, és végül az utolsó helyen végzett a csapat. Az együttes 2015 nyarán nem kapta meg az NB III-as licencet, ezért sokáig a Somogy megyei 2. osztályra készült. Végül egy MLSZ-határozat hatására sikerült kiharcolniuk a megye 1-es indulást. A bajnokságot Pusztai László vezetésével a téli szünetben 17 meccsen 15 győzelemmel és 2 döntetlennel veretlenül vezették, és végül bajnoki címet szerezve jutottak fel az NB III-ba. A klub az NB III nyugati csoportban indult a 2017-2018-as kiírásban, amelyet hat pont előnnyel megnyert. Simán fel is jutott az NB III-ba a Rákóczi, ahol egy bronzérem után 2018-ban bajnok lett, és jött az NB II., ahonnan ezüsttel az NB I-be vezetett a csapat útja. Bár volt olyan, amikor csak a negyedosztálynak megfelelő szinten szerepelt a Kaposvár, olyanra, hogy a megyeiben induljon a csapat, 1954-ben volt utoljára példa.

Összegezve tehát: egy viszonylag nyugodt időszakot követően a Kaposvár nyolc év alatt négy osztályt járt meg, és ebben az időszakban mindössze egyszer fordult elő, hogy két egymást követő szezont ugyanabban az osztályban kezdett meg. Magyarul folyamatosan, egy kivétellel minden évben vagy feljutó, vagy kieső volt a Rákóczi. Az NB II-ből amúgy egy forduló maradt hátra - a DEAC mellett a Kaposvár és a Kazincbarcika esett ki, a feljutás még nem dőlt el. Az idei szezonra áttérve: sajnálom a Kaposvárt, és nem csak azért, mert jó lett volna oda a Kerülettel menni az NB II-ben. Egyébként is, Kaposváron legalább van szurkolói élet: amíg egy Csákvár vagy Gyirmót az NB II-ben, egy Felcsút, Kisvárda vagy Mezőkövesd pedig az NB I-ben rontja a levegőt, addig a Kaposvárnak legalább az NB II. Kíváncsi vagyok arra, hogy folytatódik-e a Rákóczi osztályok közötti utazása. A Kerület nélkül sem lesz rossz amúgy a Nyugati csoport az NB III-ban: Kaposvár, Nagykanizsa, Veszprém, Sopron, Tatabánya és persze a feljutás várományosa, a Mosonmagyaróvár.

tags: #rakoczi #stadion #kaposvaer

Népszerű bejegyzések:

• Kifejezd hűségedet sárga-fekete színekben
• a molekulák tulajdonságait meghatározó funkciós csoportok
• Tudjon meg többet az indiai profi labdarúgásról
• Erotikus történetek
• A régió futballipari találkozója