A magyar karate: szervezeti felépítés, stílusok és történeti áttekintés
A karate sportág hazai és nemzetközi szervezeti kereteinek, valamint a különböző stílusok történeti és jellegzetes vonásainak megismerése kulcsfontosságú a sportág mélyebb megértéséhez.
A Magyar Karate Szakszövetség (MKSZ)
A Magyar Karate Szakszövetség 2007. augusztus 18-án, a Sporttörvénynek megfelelően létrehozott, a hazai karate sporttevékenység kizárólagos irányításával felruházott szövetség. Mint a WKF (World Karate Federation) hazai tagszervezete, öt fő karate stílust tömörít magába. Ezek a goju-ryu, a shito-ryu, a shotokan, a wado-ryu és a kyokushinkai. Ezek alá tartoznak az egyes stílusszövetségek. A különböző stílusszövetségekhez tartozó karatésok alkotják az MKSZ több mint 15.000 fős tagságát.
Az MKSZ által tömörített karate stílusok és versenyszabályrendszerek
Az MKSZ versenyein három szabályrendszert alkalmaz. A Knock Down rendszert, amely a kyokushinkai megmérettetésein használatos, az Ippon Shobut, amely a shotokan stílus sajátja, valamint a WKF általános szabályrendszerét, melyet több stílus használ közösen és ezáltal a legnagyobb versenyzői bázissal rendelkezik. Ez utóbbi szerint megrendezett évenkénti Magyar Bajnokság a sportág legnagyobb hazai eseménye, egy össz-karate rendezvény, hiszen - a kyokushinkai kivételével - a négy fő stílus karatésai mérkőznek meg egymással.
Az alábbi táblázat összefoglalja az MKSZ által elismert főbb karate stílusokat, jellemző versenyszabályrendszerüket és néhány főbb jellegzetességüket:
| Karate Stílus | Jellemző Versenyszabályrendszer | Főbb Jellemzők (az MKSZ-en belül) |
|---|---|---|
| Goju-ryu | WKF általános | Kemény (go) és lágy (ju) technikák egysége, erőteljes testfelépítés |
| Shito-ryu | WKF általános | Formagyakorlatok sokasága, mesterei tiszteletére elnevezve |
| Shotokan | Ippon Shobu, WKF általános | Kihon és kata, egyenes vonalú, erőteljes technikák (eredetileg) |
| Wado-ryu | WKF általános | Jujutsu dobáselemek, elhajlások, testcsavarodások, mozgékonyság |
| Kyokushinkai | Knock Down | Erőteljes mozgásrendszer, kör, egyenes, pont egysége, "végső igazság" |
Válogatott sportolók és nemzetközi elismerés
A hazai és nemzetközi WKF versenyeken eredményesen szereplők közül kerülnek ki az MKSZ válogatott sportolói. Fontos kiemelni, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak ezt, a stílusokat és stílusirányzatokat összefogó, azok által közösen elfogadott WKF szabályrendszert ismeri el. A Világ Bajnokság, Európa Bajnokság, Világkupa, Európa Kupa elnevezések használata csak akkor engedélyezett, ha a Magyar Karate Szakszövetségnél regisztrált nemzetközi szervezet ehhez hozzájárul.
Bíróképzés az MKSZ-ben
Az MKSZ Bírói Bizottsága tartja (egy évben kétszer) az országos WKF bírói minősítő bírói tanfolyamot. A megszerzett képesítést kétévente meg kell újítani. A jelentkezés feltételei a betöltött 21. életév, valamint regisztrált minimum 1. Dan fokozat.
A karate főbb stílusainak története és jellemzői
Az 1949-ben alakult Japán Karate Szövetség négy tradicionális stílust fogadott el, a Shotokant, a Wado-ryu-t, a Goju-ryu-t és a Shito-ryu-t. Később nagy népszerűségre tett szert a Kyokushin irányzat is.
Shotokan karate
A karate do alapítója, Gichin Funakoshi mester 1868-ban, Okinawa Shuri tartományában született. 11 éves korában kezdett karatét tanulni. 1924-ben Tokióba költözött és a karate fejlesztésének szentelte napjait. 1956. április 26-án, 88 évesen halt meg. Az általa kifejlesztett és az edzőterme után Shotokannak nevezett karate különböző, más irányzatok alapja is (shoto jelentése: hullámzó fenyő, a mester költői álneve). A Shotokan kezdetben nem tartalmazott köríves rúgásokat, és az edzéseken is inkább csak a kihont (alapgyakorlatok) és a katát (formagyakorlatok) gyakorolták, a küzdelmet (kumite) Funakoshi mester kevésbé tartotta fontosnak. A köríves lábtechnikákat Funakoshi mester fia, Funakoshi Yoshitaka honosította meg, valószínűleg kínai, illetve koreai mintára.
Wado-ryu karate
1922-ben Funakoshi Tokióban tartott bemutatót, amikor egy 30 éves férfi, Hironori Otsuka szegődött tanítványául. Otsuka nem volt kezdő a harci művészetekben. Tizenhárom éves korától a Shinto Yoshin jujutsu iskola tanítványa volt, és 29 évesen mestere a menkyo kaydent (minden ismeret elsajátítását tanúsító irat) adományozta neki. Az irányzat főként az ütéseket hangsúlyozta, így amikor Funakoshinak bemutatta technikáit, Funakoshi alig akarta elhinni, hogy korábban nem tanult karatét. Otsuka szorgalmas tanítvány lett, de a szabad küzdelemnek nagyobb szerepet tulajdonított mesterénél. 1929-ben önálló iskolát szervezett, 1934-ben pedig új ágazatot, a Wado-kait, a későbbi Wado-ryut alapította meg. Az új irányzat, a “béke útja” kilenc alapkatára épült, és sok jujutsu dobáselemet és lerántást tartalmaz. A Shotokan irányzatnál mozgékonyabb, mivel több elhajlással, testcsavarodással, ellépéssel történő védés található benne. A legnagyobb szerepet a helyes távolságtartásnak és a jó időzítésnek tulajdonította az alapító.
Shito-ryu karate
A stílus megalapítója, Kenwa Mabuni idejében az okinawai harcművészeteket aszerint különböztették meg, hogy hol gyakorolták őket. Eszerint létezett: Shuri-te, Naha-te és Tomari-te. Mabuni tanult Ankoh Itosutól (1830-1915), valamint Kanryu Higashionnától (1853-1915), aki kempo tudását egy Liu Liu Kung nevű kínai mestertől szerezte meg. Mabuni tanult még számos fegyveres és fegyver nélküli formagyakorlatot Arakaki-tól (1840-1918), valamint egy okinawai kínai teakereskedőtől, Woo Yin Gue-tôl. Mabuni a maga idejében a formagyakorlatok géniusza volt. Miután Gichin Funakoshi bemutatta karatét Japánban, Kenwa Mabuni is sokszor utazott a szigetországba, hogy Okinawa-te néven saját tudását terjessze. Végül a húszas években Osakába költözött, ahol tanítani kezdett. Ebben az időszakban kezdték a japán karate iskolákat regisztrálni. Mabuni a stílusnak mesterei tiszteletére a Shito-ryu nevet adta.
Goju-ryu karate
A goju kifejezés keményet (go) és lágyat (ju) jelent, aminek alapvető értelme, hogy a hárítások lágyan, a támadások keményen történnek. A stílust alapító Chojun Miyagi nagy testi erejű, szelíd, szerény ember volt. Azt tartották róla, hogy egy szent lelke van egy bika testében. 1924-ben a Judo megalapítója, Jigoro Kano professzor néhány tanítványával nagysikerű bemutatót tartott Okinawán. Ezután többen kérték Miyagit, hogy erősítse meg a karate helyzetét, és ő is mutassa be az ebben a művészetben rejlő lehetőségeket. Miyagi ragaszkodott ahhoz, hogy a meghívóra azt is írják rá: “Nem a látványosságért, hanem az okinawai karatéért.” A bemutató egész délelőtt tartott, és a nézők sok csodálatos dolgot láthattak. Az összekötözött bambuszszálak közé Miyagi ujjheggyel beleszúrt, majd középről kihúzott egy szálat. A fa kérgét letépte puszta kézzel, egy hatalmas felfüggesztett húsdarabba szintén beleszúrta a kezét, majd kitépett egy darabot. A nézők hosszú botokkal üthették a testét, de nem mutatott semmi fájdalmat. Talpával krétaporba lépett, majd felugrott és a mennyezeten hagyta lábnyomát. Hüvelykujjával lyukat ütött egy petróleumoskannán. A bemutató után a következőket mondta: “Bárki, aki megfelelően gyakorol, meg tudja csinálni ezt. Ez egyszerűen a munka ellenértéke."
Kyokushinkai karate
Megalapítója Masutatsu Oyama, eredeti nevén Hyung Yee Choi. Saját stílusát az 1950-es évektől kezdte kifejleszteni, felhasználva a tradicionális japán karaték egyenes vonalú technikáit, és a kínai kempo körkörös mozdulatait. A kyokushin karate mozgásrendszere a kör, az egyenes, és a pont egységére épül: minden technikát körkörös úton egy pontba fókuszál, mert így lehetséges a test összes energiaforrását felhasználni, összpontosítani. A kyokushinkai elnevezése három szó összetételéből jött létre: kyoku=végső, legtávolabbi, shin=igazság, valóság, kai=találkozás, összekapcsolás. Tehát az irányzat nevének jelentése: találkozás a végső igazsággal.
tags: #rassen #kulonleges #karate #valogatott
