A Real Madrid gazdasági sikere és a futballvilág átalakulása
A futballvilág gazdasági térképe alaposan átrendeződött a 2024-25-ös szezonban. Hatalmasat fordult a világ a nemzetközi futball pénzügyi elitjében. A spanyol óriások, a Real Madrid és az FC Barcelona visszafoglalták az európai futball trónját, miközben a Premier League csapatai évtizedek óta nem látott mélységbe zuhantak a bevételek tekintetében. Manapság a pénz jelenti a hatalmat. Akinek pénze van, hatalma is van. Akinek pénze van, az sikeres. A Real Madrid ilyen szempontból az ezredfordulót követően elérte, hogy pénzügyi nagyhatalom legyen.
A futballvilág gazdasági térképe 2024/25-ben
A Deloitte legfrissebb Football Money League jelentése szerint véget ért a Premier League évek óta tartó kikezdhetetlen hegemóniája a csúcson. Bár az angol bajnokság továbbra is a legnépesebb a listán, a legszűkebb elitből, az első négy helyről 29 év után először szorultak ki a szigetországi klubok. A Deloitte Football Money League évről évre a világ legnagyobb árbevételt elérő labdarúgóklubjainak pénzügyi teljesítményét veszi számba. A 28. kiadás alapján a 2023/24-es szezonban az elemzett klubok összességében rekordösszegű, 11,2 milliárd eurós bevételt termeltek, ami 6 százalékos növekedés a 2022/23-as szezonhoz (10,5 milliárd euró) képest.
A Deloitte rangsorának élén egyértelmű spanyol és német dominancia látható, a Premier League „csak” az ötödik helytől képviselteti magát.
A világ 5 leggazdagabb klubja és a Real Madrid rekordbevételei
A Real Madrid azon túl, hogy egy év alatt 214 millió euróval növelte összbevételét, a Football Money League csapatai közül elsőként ért el 1 milliárd euró feletti bevételt is. A KPMG tanácsadó cégből kivált, labdarúgásra specializálódott Football Benchmark sorozatban kilencedik alkalommal publikálta The European Champions Report 2025 címmel elemzését, amely hagyományosan a nyolc legerősebb európai futball liga bajnokcsapatairól szól. A 2023-2024-es szezon történelminek bizonyult abból a szempontból, hogy a Real Madrid lett az első futballklub, amely átlépte az 1 milliárd eurós bevétellel fémjelzett álomhatárt. A spanyol bajnok 1,065 milliárd euróval áll az élen, és a bevétel szerkezete is egészségesen néz ki: 251 millió euró jön a meccsnapokból, 340 millió euró a közvetítési jogokból és 474 millió eurót tesznek ki a kereskedelmi bevételek.
A világ 5 leggazdagabb klubja (2024/25-ös bevételek):
- Real Madrid: €1,161 milliárd (Zsinórban harmadszor az élen, rekordbevétel)
- FC Barcelona: €974,8 millió (Hatalmas ugrás a 6. helyről, az új VIP-bevételeknek köszönhetően)
- Bayern München: €860,6 millió (A Klubvilágbajnokság és a stabil kereskedelmi modell sikere)
- Paris Saint-Germain: €837 millió (A BL-győzelem repítette őket a Top 4-be)
- Liverpool FC: €836,1 millió (Anglia új leggazdagabb klubja)
Összbevételben a királyi gárdától némileg lemaradva, 838 millió euróval a Manchester City következik, a PSG pedig 806 millió euróval a virtuális dobogó harmadik fokára fért fel. A két legjobb klub közötti különbség 2023/24-ben 208 millió euró volt, ami az eddigi legmagasabb érték.
A Premier League visszaesése és a kereskedelmi növekedés szerepe
A Deloitte legfrissebb, 2026-os Football Money League jelentése szerint véget ért a Premier League évek óta tartó kikezdhetetlen hegemóniája a csúcson. Bár az angol bajnokság továbbra is a legnépesebb a listán, a legszűkebb elitből, az első négy helyről 29 év után először szorultak ki a szigetországi klubok. A lista második fele az első tízben szinte kizárólag angol csapatokból áll, de az erőviszonyok itt is alaposan megváltoztak. A Manchester City meglepő visszaesést produkált, a korábbi második helyről csúsztak le a korai BL-búcsú miatt. Az Arsenal hatalmasat fejlődött, stadionbevételeik rekordot döntöttek. A Manchester United a lista legnagyobb vesztese, a klub, amely évtizedekig dominált, most csak a 8. helyet csípte el, miután lemaradtak a BL-ről. A Chelsea csak a FIFA Klubvilágbajnokságért járó bónuszoknak köszönheti, hogy bent maradt a legjobb tízben.
A válasz a Real Madrid és az FC Barcelona brutális kereskedelmi növekedésében rejlik. A Real Madrid immár majdnem 600 millió eurót kaszál csak szponzorációkból és merchandise-ból. Bár a PL-klubok bevételei is nőttek, a bérköltségeik is az egekbe szöktek. A Liverpool például története során először költött több mint 400 millió fontot csak fizetésekre. A Real Madridnak jól megy a játék az utóbbi években, ez pedig a klub bevételein is meglátszik.
A Pérez-éra: a pénzügyi nagyhatalom születése
A 90-es évek végén Lorenzo Sanz irányítása alatt a Real Madrid sötétebb korszakát élte. Sok mindent elért a csapat a XX. században, de a végére mégis óriási adósságot halmozott fel, amit nagyrészt a csapat akkori elnökének nyakába varrtak. A klub adóssága elérte a 250 millió eurót, ami manapság is rengeteg lenne, de akkoriban ez még inkább súlyos költségnek számított. Összehasonlításképpen, 1997/98-ban a csapat éves bevétele mindössze 85 millió euró volt. Innen kellett a csapatot a méltó helyére emelni gazdasági szempontokból. A feladat adott volt, a megfelelő ember meg már az ajtón kopogtatott.
Pérez 2000 tavaszán, másodjára kísérelte meg megszerezni Sanz elől az elnöki széket. Nagy fegyvertény volt a csapat jelenkori elnökének az óriási adósság, amire egy egész kampányt fel tudott építeni. Pérez elsődleges feladatának érezte azt, hogy a Real Madridot gazdaságilag egyeduralkodóvá emelje a nemzetközi futball piacon. Az ezredforduló után a csapat nem hogy a leggazdagabb klub nem volt, még a top3-ba sem fért be. Florentino első éve után a Real Madrid 5., azután sorjában 6., 4. és 2. volt az éves bevételeket tekintve, majd a 2004/05-ös szezon végével érte el, hogy a legtöbb bevétellel rendelkező futball klub legyen a királyi gárda. Azóta letaszíthatatlan a trónról.
Kampányát nem csupán a pénzügyi gondokra építette, hanem azt ígérte, hogy rekord mennyiségű pénzért elhozza a katalán riválistól Luis Figót. Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy Pérez üzleti stratégiája nagymértékben a galaktikus igazolásokra alapszik. Ez valóban figyelemre méltó, hogy a klub hogyan kezelte a pénzügyeket a futball történetének egyik legbizonytalanabb időszakában. A klub elnöke, Florentino Perez sikeres üzletember, ám amit a királyi klub élén produkált, az valóban egyedülálló. Amikor Perez 2000-ben átvette a klub irányítását, a klub nettó adósságrátája (adósság/EBITDA) 5,4x volt. Egyszerűbben mondva: több mint ötször annyi pénzzel tartoztak a hitelezőiknek, mint a klub éves nyeresége. Ha ez a ráta 4-5 közötti értéket mutat, egy cég lényegében már csődben van.
Perez két évtizedes elnöksége alatt folyamatosan javultak a blancók számai. Bár a pandémia időszakában a szponzori bevételek és a jegyeladások brutális csökkenése mintegy 300 millió eurós bevételkiesést eredményezett, a klub nettó adóssága így is 240 millióról 46 millióra mérséklődött. Ez 0,3x adósság/EBITDA arányt, ami egy piaci cég esetében valóságos szenzáció lenne. A Real Madrid közzétette a 2020/2021-es szezon pénzügyi adatait, 874 000 euró nettó nyereséggel. Az árbevételhez képest ez persze csekély összeg, ám a covidos időszakban már az is figyelemre méltó, hogy egy nagy klub pozitív szaldóval zárta azt a szezont, amelynek legnagyobb részében zárt kapuk mögött kellett futballozniuk. Ráadásul ez egymás után a második szezon, amelyből a Real Madrid nyereséggel tudott kijönni, miközben európai csúcsfutball többi képviselője jócskán megtépázva élte túl a koronavírus sújtotta szezonokat.
Florentino Pérez: The INSANE Business of Real Madrid
A Real Madrid bevételeinek elemzése és a stratégiai döntések
A posztban feltüntetett adatok és statisztikák 2000 nyarától a 2015/16-os szezon végéig értendők, de részletes elemzések a 2014/15-ös szezonig voltak, így a most befejeződött szezon pénzügyileg csak említés szintjén fog megjelenni. Ha meg akarjuk vizsgálni, hogy Pérez mekkora hatással volt a klub gazdaságára, akkor nem elég megvizsgálnunk, hogy elnöksége elején mennyi volt az éves bevétel, illetve, hogy manapság mennyi. Figyelembe kell venni, hogy ebben az időszakban az IT forradalom óriási hatása kezdett megjelenni a sportban is. Manapság a telekommunikációs eszközöknek hála, egy sport klub bevételeinek óriási részét teszik ki a TV-s pénzek, illetve a médiával szoros kapcsolatban lévő reklámpénzek is.
Első körben érdemes megvizsgálni, hogy arányaiban mennyit változott a vizsgált időszakban a leggazdagabb klubok éves bevételei egymáshoz viszonyítva. 2000/01-ben az első és ötödik helyezett között majdnem 80 millió euró különbség volt. A Real Madrid számára fordulópontot jelentő 2004/05-ös évben ugyan csökkent ez a távolság, de ekkorra megindult valami a futball gazdaságban, ami a mai napig él, és problémát okoz, ezért próbálják regulázni több fajta szabály létrehozásával is (pl.: FFP).
Mára odáig fajult, hogy a 80 milliós különbség több, mint 100 milliósra növekedett úgy, hogy mind a negyedik helyezett PSG és az ötödik Bayern is gazdaságilag meghatározó csapat a piacon. 2000/01-ben 100 milliós különbség az első és a tizedik között volt fellelhető, ráadásul szomszédos helyezéseket elért klubok között közel azonos eltérés volt. Mára már teljesen szétszakadt a mezőny, ami sok problémát jelent az európai futball számára. A grafikon tökéletesen ábrázolja, hogy 2006-tól nőnek a klubok bevételei közti különbségek, a ma „nagynak” titulált csapatok sokkal jobban elszakadnak a mezőnytől, míg a középcsapatok nem képesek lépést tartani, és a kis klubok összesűrűsödnek egyazon érték körül.
Ez nagyon jól szemlélteti a Real Madrid, de legfőképp Pérez sikerességét. A klub az élen tudott maradni, évről-évre növelte az éves bevételt, és magabiztosan növelte a különbséget is. Talán sokan hihetik, hogy egy klub gazdasági szereplését leginkább a szakmai munka által elért eredmények befolyásolják, de rá kell jönni, hogy ez nem így van. Érdekes téma, mert nem lehet korrelációt felírni a szakmai sikerek és a gazdasági növekedés között, hiszen nagymértékben befolyásolja mindezt a médiumokon keresztül a szurkolói viselkedés, ami minden csak nem kiszámítható.
Bevételi források: mérkőzésnap, közvetítés, szponzoráció
A csapatok éves bevételeinél 3 csoportra bontható a költségvetés: Matchday sources, azaz jegyárak; TV-s pénzek; Szponzori pénzek, melybe a reklámbevételek is sorolhatóak. Átlagosan a futball klubok bevételeinek 19% a jegyárakból áramlik be, 40% a TV-s pénzekből és 41% a szponzori befektetések illetve reklámpénzekből. Már itt látható, hogy a legnagyobb bevételt a szponzorok és reklámbevételek állják.
A klubok meccsnapi bevételei 11 százalékkal nőttek az előző szezonhoz képest, és először lépték át a 2 milliárd eurót, így ismét ez bizonyult a leggyorsabban növekvő bevételi forrásnak. A kiemelkedő teljesítmény hátterében egyrészt a meccsnapokból származó bevételek 103 százalékos emelkedése áll, összefüggésben a Santiago Bernabéu stadion felújítási munkálatainak befejezésével, másrészt a klub kereskedelmi bevételei is 20 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbihoz tartozik az a szponzorációs megállapodásuk is, amelyet 2024 elején kötöttek a Hewlett Packarddal, amelynek méretét még a klub is történelmi léptékűnek jellemezte az erről szóló közleményében.
A topligák a hosszabb távú, legalább 2027-ig szóló belföldi közvetítési jogokra vonatkozó megállapodásoknak köszönhetően a viszonylag stabil közvetítési bevételek időszakába léptek vagy lépnek majd be, ezért a 2023/24-es szezonban a közvetítési bevételek (4,3 milliárd euró) számottevően nem emelkedtek. A spanyol helyzetet a LaLigaLoca foglalta össze FB posztjukban: „Minden téren nőttek a bevételek Spanyolországban, tudatta Javier Tebas a mai napon. Belföldön a marketinges bevételek elérték a 930 millió eurót és a nemzetközi is a 643-at súrolja, ami 20 millió euróval több mint a most lezárult szezonban. Ami azonban számunkra fontosabb, hogy a csapatok közötti hatalmas űr megszűnt. Az összes televíziós bevétel (Primera, Segunda) 1 milliárd 573 millió, amiből az élvonalbeli klubok 1 milliárd 281 milliót kapnak meg. Amellett, hogy az élmezőny bevételei nőttek, az alsóház is többet kap, például a listán utolsó Eibar is szűk 42 milliót tehet zsebre, ami hatalmas előrelépés az előző évekhez képest.”
„A bevételeik forrása szerint vizsgálva a Football Money League klubjai két táborba sorolhatók. A 2023/24-es szezon top 10 csapatának a kereskedelmi bevételek jelentették a fő (48 százalék) bevételi forrást. Ezzel szemben a 11-20. helyen álló klubok esetében a közvetítésekből származott a bevételek legnagyobb része (47 százalék). Ez azt jelzi, hogy míg egyes klubok az ismertségüket is ki tudják használni a szponzoráció és a kiskereskedelem terén bevételeinek növelésére, addig más, különösen a Money League alsó felében elhelyezkedő csapatok elsősorban a pályán elért sikereikre támaszkodnak” - mondta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási csoportjának vezetője.
A profitorientált gazdasági világ megköveteli, hogy a második forgatókönyvet válassza a már pénzügyileg befutott sport klub, de akármilyen más területen tevékenykedő nagyvállalatra is igaz az analógia. Másik aspektusa is van annak, hogyan maradhat egy klub pénzügyileg nagyhatalom, annak ellenére, hogy kupák számát tekintve elmarad még a minimum elvárási szinttől is. Sok kritika éri a játékosokat, akik rendszerint a közösségi médiában szerepelnek. De ha közvetve is, ezt is tudja a klub pénzben „elszámolni”. A közösségi média óriási szerepet játszik manapság már a marketing világában.
A jövő útja: tulajdonosi modell és befektetések
A Real Madrid 1902-es alapítása óta a sociók (klubtagok) tulajdonában van, és bármilyen változtatás az ő jóváhagyásukat igényelné egy szavazás során. Minden spanyol sportklub tagi tulajdonban volt egészen az 1990-es évek elejéig, amikor a spanyol kormány előírta, hogy a profi csapatokat egy különleges típusú magánvállalattá kell átalakítani, úgynevezett sportvállalati részvénytársaságokká. A jelenlegi szabályok szerint csak a sociók gyermekei vagy unokái jelentkezhetnek új tagnak. A klub körülbelül 100.000 tagjából pedig csak egy kiválasztott csoport szavazhat az éves közgyűlésen.
A futballvilág egyik legnagyobb klubja, a tizenötszörös BL/BEK-győztes Real Madrid alapjaiban rengetheti meg több mint százéves hagyományait. A spanyol rekordbajnok vezetése ugyanis egy olyan, sokak számára elképzelhetetlen változást fontolgat, amely először engedné meg külső befektetők belépését a klub tulajdonosi szerkezetébe. Ha ez megvalósul, ez lenne az első alkalom a klub 1902-es alapítása óta, hogy a Madridról ne kizárólag a szurkolói, az úgynevezett sociók döntsenek. A 78 éves klubelnök, Florentino Pérez, már a 2024-es éves közgyűlésen bedobta az ötletet: a Real Madrid tulajdonosi modelljének részleges átalakítását, amellyel a klub külső partnerektől is bevonhatna tőkét - miközben a sociók formálisan megtartanák az irányítást. A The Athletic forrásai szerint Pérez most már konkrét tervekkel készül a 2025-ös közgyűlésre, amelyet várhatóan november előtt tartanak meg. A cél: bemutatni a változtatások pontos részleteit, amelyek adózási és jogi szempontból is rendkívül összetettek.
Az egyik elképzelés szerint a klub két különálló entitásra válna szét: az egyik kizárólag a futballszakmai részért felelne, a másik pedig az üzleti tevékenységeket (pl. szponzoráció, stadionbevételek, rendezvények) kezelné. Így a sociók megtartanák a tulajdonjogot a klub fölött, de a befektetők részvényeket vásárolhatnának a kereskedelmi ágban. A modell némileg hasonlítana a német Bundesliga 50+1 szabályához, ahol a szurkolók mindig megtartják a szavazati többséget. Bár a konkrét részleteken még dolgoznak, a Bernabéuban már most sokan történelmi pillanatról beszélnek.
Pérez szerint a soció-modell hátráltatja őket a leggazdagabb riválisokkal szemben. „Más klubokat milliárdosok és állami alapok támogatnak. Mi nem tudunk ilyen gyorsan reagálni a piacra” - mondta korábban Pérez, utalva arra, hogy a tagtulajdonosok által irányított struktúra lassabb döntéshozatalt és kevesebb mozgásteret jelent a játékospiacon. Sokan félnek attól, hogy a külső befektetők beengedése előbb-utóbb a teljes privatizáció felé sodorhatja a Madridot - még ha Pérez ezt kategorikusan tagadja is. Nem ez lenne az első alkalom, hogy a klub külső tőkét von be. A Bernabéu 1,8 milliárd eurós felújítása például amerikai befektetők segítségével valósult meg. 2017-ben a Providence Capital 200 millió eurót fektetett be a klub jövőbeli szponzori bevételeinek egy részéért cserébe. 2022 májusában az amerikai Sixth Street befektetői csoport 360 millió eurós finanszírozást nyújtott a Bernabéu átépítéséhez. A Legends nevű stadionüzemeltető cég - amelyben a Sixth Street többségi tulajdonos - szintén társult a Real Madriddal, hogy kezelje a klub kiskereskedelmi tevékenységeit, valamint a Bernabéu összes éttermét és bárját.
A pletykák szerint egyes belső tanácsadók azt is felvetették, hogy a sociók akár eladhatnák tagságukat, ami személyenként 50-100 ezer eurós hasznot hozhatna - de ezt az ötletet végül elvetették. A befektetők számára ugyanakkor nem lenne vonzó, ha a klub irányításába nem szólhatnának bele. Egyes források szerint ezért a Madrid inkább egy „puha” 50+1 modellt vizsgál, amelyben a szavazati többség a tagoknál maradna, de a tőkebevonás megnyílna. A klub értékét 10 milliárd euróra becsülik - hasonlóan az NFL-sztárcsapathoz, a Dallas Cowboyshoz. Ez a szám jól mutatja, milyen óriási pénzekről és lehetőségekről van szó. A döntés, amelyet a sociók várhatóan néhány hónapon belül hoznak meg, meghatározhatja a Real Madrid jövőjét évtizedekre előre. Egyensúlyt kell találni a hagyomány, a szurkolók és a modern futball gazdasági realitásai között.
Játékoskeret és átigazolási stratégia: befektetés a jövőbe
A pénzügyi sikernek persze szintén ára van. A klub a tavalyi szezonban nem igazolt kiemelkedő sztárokat, és - bár így is szinte mindvégig a bajnoki elsőségért harcolt - be kellett érnie az ezüstéremmel. Ám Perez takarékossága hamarosan meghozhatja a gyümölcsét. Miközben a legnagyobb rivális FC Barcelona adóssághegy alatt fuldoklik, és kénytelen áron alul elkótyavetyélni az elmúlt években csillagászati összegekért vásárolt sztárjait, a fővárosiak kiegyensúlyozott anyagi helyzetüknek köszönhetően akár ismét „galaktikus” vásárlásokba foghatnak. A Real 2028 óta annyit többet U18-as fiatalokra, 223 millió eurót, mint az ezen a listán mögötte sorakozó Chelsea és a Tottenham Hotspur összesen!
A költségoldalon a hat elemzett bajnok közül négynél nőttek a személyi költségek, amelynek jelentős részét az iparági sztenderdeknek megfelelően a játékosok bére teszi ki. A legtöbb kiadása ezen a téren a Paris Saint-Germainnek volt [668 millió euró], majd a Real Madrid [505 millió euró] és a Manchester City [480 millió euró] következik. A futballklubok fenntartható gazdálkodásának egyik kiemelt mutatója a személyi költségeknek a működési bevételekhez viszonyított aránya. Ebben a mérőszámban a szakértők a 70%-ot tartják a kritikus határnak, és ezt csak a Sporting [89%] és a Paris Saint-Germain [83%] lépte át. A jövedelmezőséget tekintve a City áll az élen 86 millió eurós nettó nyereséggel, ezzel a manchesteri alakulat zsinórban a negyedik évet zárta pluszban. A Football Benchmark riportja elemzi a csapatértékeket is. Ebben szintén a Real Madrid vezeti a mezőnyt, 1,364 milliárd eurós összértékkel.
A csapatértékek, a bevételi számok és a fenntartható gazdálkodás mellett az idei publikáció a fiatalok tehetségfejlesztését is reflektorfénybe helyezi, olyan mutatókat értékelve, mint a klub utánpótlás akadémiáján végzettek száma a 2024-25-ös első csapat keretében, az akadémiai játékoseladásokból származó bevétel a 2019-20-as és a 2024-25-ös szezon között, valamint a 21 éven aluli játékosok által lejátszott percek számának százalékos aránya 2023 áprilisa és 2024 márciusa között. Ebben a viszonylatban a Real Madrid és a PSV a legjobban teljesítő bajnokok.
A védelem megerősítése és a taktikai változások
A védelmet mindenképpen újjá kellett szervezni: Lucas Vázquez messze állt már topformájától, Daniel Carvajal élete nagy formájában súlyos sérülést szenvedett, az előző idényben 12 mérkőzést játszott - és 33 és fél éves. Pár hónappal fiatalabb nála David Alaba, ő 600 percen át segíthette csak csapatát az előző idényben, hasonló okokból, Éder Militao az előző két idény zömét kihagyta sérülés miatt. Kényszerből kapott lehetőséget a saját nevelésű Raúl Asencio. Nehezen lehetett volna olcsóbban jobb hátvédet igazolni most Trent Alexander-Arnoldnál, tízmilliót kapott érte a Liverpool, de azt is csak a klub-vb miatt; nála értékesebb játékos a Bosman-szabály alapján csak kétszer váltott klubot: Kylian Mbappé és Lionel Messi. Dean Huijsen felnőttként a spanyol nemzeti csapat tagja, most egyértelműen a kezdőbe érkezett. Alvaro Carreras is visszatért, aki magas, erős, a védelem közepén is bevethető. Xabi Alonso kedvenc taktikai hadrendje a 3-4-2-1, ezért is keresnek új középső védő(ke)t a nyáron. Az új érkezőket éppen ehhez a felálláshoz „szabták”, és ezért mondhatnak le Rodrygóról.
Középpálya és támadósor: fiatal tehetségek és célpontok
Toni Kroos távozása megviselte a csapatot, nyilván Modricot sem lehetett túlterhelni (átlagosan 50 percet játszott mérkőzésenként), Dani Ceballos nem váltotta be a reményeket, Arda Güler kiegyensúlyozatlanul teljesített, Jude Bellingham sem mindig villogott, és most éppen sérült, ezért kellett egy új fazonszabász. A 17 éves Franco Mastantuonót a földkerekség összes topcsapata vitte volna. A Real itt leütötte a kivásárlási árat, a 45 millió euró a nyár végén 50 millióra emelkedett volna. Mastantuono augusztusban betölti a 18-at, egyszeres felnőtt válogatott, utolsó szezonjában a River Plate-ben 22 mérkőzésen 11 kanadai pontot szerzett, karmester és jobbszélső, jobb oldali támadó középpályás. Erőszakosan védekezik, remekül helyezkedik labda nélkül, nem mellesleg olasz állampolgár. A nyári klub-vb nagy haszna a százmilliós bevétel mellett a 21 éves ék, Gonzalo García felfedezése: a csatár a harmadosztályban gólkirály lett a „tarcsival”, lőtt egy gólt a Király-kupában, adott egy gólpasszt a ligában, Amerikában pedig gólkirály lett. „Mindig arra törekszünk, hogy fejlődjünk. És van hová fejlődni” - mondta Xabi Alonso a klubvilágbajnokság után.
Nagy kérdés, részese lesz-e ennek az útnak Rodrygo, akit a Tottenham, az Al-Ahli Szaúdi, az Al-Nasszr, a Manchester City, a Liverpool, a Bayern München és a PSG is vinne. Fran García, Andrij Lunyin, Dani Ceballos, Alaba és Jacobo Ramón is távozhat. Jövőre egyébként lejár Alaba (34 éves lesz akkor), Rüdiger (33) és Carvajal (34) szerződése is, azaz hosszú távra kell gondolkodni. Thibaut Courtois (34) egy évvel hosszabbított, 2027-ig, megemelt bérrel, Asencio pedig 2031-ig írt alá. Több embernek is távoznia kell, mert a keret jelenleg 27 főből áll, és 25 a maximális létszám. Mint említettük, Alonso alatt változik a taktika, érkezik még akár két játékos is a kezdőbe, de a legnagyobb feladata neki is az, ami Ancelottinak: a sok sztárból csapatot kell kovácsolnia. Hiába a világ legnagyobb költségvetése, hiába a világ legértékesebb kerete, a futball továbbra sem összeadási művelet, hanem csapatsportág.
A női labdarúgás felemelkedése
A női foci is egyre nagyobb üzlet, a hölgyeknél a Barcelona könyvelhette el a legnagyobb bevételt. A 2023/24-es szezonban a 15 legnagyobb bevételű női labdarúgóklub összesített bevétele is rekordot döntött, miután egy szezon alatt 35 százalékkal növekedett, és ennek következtében először haladta meg a 100 millió eurót (117 millió euró). A közvetítésekből és a játéknapokból származó összegek a csapatok bevételeinek 17 százalékát, míg a kereskedelmi bevételek a kétharmadát (66 százalék) tették ki, ami azt jelenti, hogy a női labdarúgás egyre nagyobb értéket képvisel az új és meglévő kereskedelmi partnerek számára.
A csapatok rangsorát az FC Barcelona Femení és az Arsenal Women vezetik, egyaránt 17,9 millió eurós bevétellel. A harmadik helyezett a Chelsea Women (13,4 millió euró), a negyedik és ötödik helyen pedig a Manchester United Women (10,7 millió euró) és a Real Madrid Femenino (10,5 millió euró) állnak. A sportág egyre nagyobb népszerűségét a női klubok jelentős bevételnövekedése mellett más tényezők is alátámasztják. A Covid-19-járványt megelőzően például az UEFA női Bajnokok Ligája döntőjének a kijevi Stadion Dynamo (2018) és a budapesti Groupama Aréna (2019) adott otthont, amelyekből mindkét helyszín 25 ezer fő alatti befogadóképességű. A 2021/22-es szezontól kezdve azonban a döntőnek már egyre nagyobb befogadóképességű létesítmények, a torinói Juventus Stadion, az eindhoveni Philips Stadion és a bilbaói San Mamés Stadion (kb. 50.000 fő) adnak otthont.
tags: #real #madrid #gazdasagi #szempontbol
