A Real Madrid egyedülálló tulajdonosi modellje és pénzügyi átalakulása

A Real Madrid C.F. az egyik legsikeresebb és legelismertebb futball klub a világon, és hatalmas húzóerő a sportágban. A spanyol La Liga három alapítótagjának egyike, és már a kezdetektől fogva az első osztályban játszik. A csapatot 1902-ben alapították, és a Madrid belvárosában található Santiago Bernabéu Stadium 1947 óta az otthona. A Real Madrid tartja az UEFA Bajnokok Ligájában, illetve korábbi nevén Európa-kupában a legtöbb győzelem, döntetlen, valamint legtöbb lőtt gól rekordját. Emellett a Real Madrid az egyetlen olyan klub, amely sorozatban háromszor elhódította a serleget két alkalommal is, és a 2022-es cím a csapat 14. bajnoki címe. A Real Madrid a világ egyik legnagyobb szurkolói bázisával rendelkező klubja, és büszkék vagyunk arra, hogy 2011 óta a csapat hivatalos főszponzora vagyunk. Minden évben egy új, egyedülálló egyenruhát készítettünk a partnerségünk előtt való tisztelgés érdekében.

A tagsági modell: Hagyomány és jogi keretek

A Real 1902-es alapítása óta a sociók (klubtagok) tulajdonában van, és bármilyen változtatás az ő jóváhagyásukat igényelné egy szavazás során. Minden spanyol sportklub tagi tulajdonban volt egészen az 1990-es évek elejéig, amikor a spanyol kormány előírta, hogy a profi csapatokat egy különleges típusú magánvállalattá kell átalakítani, úgynevezett sportvállalati részvénytársaságokká. A jelenlegi szabályok szerint csak a sociók gyermekei vagy unokái jelentkezhetnek új tagnak. A klub körülbelül 100.000 tagjából pedig csak egy kiválasztott csoport szavazhat az éves közgyűlésen. A régi madridi modell a spanyol futballban ritkaságnak számító egyesületi formát őrizte meg, így a hivatalos tulajdonosok ma is az évi százötven euró tagsági díjat fizető tagok. Mintegy százezer ilyen „socios”-nak nevezett tagot számlál a Real közössége, így érthető, hogy a döntéshozatal nem közvetlenül általuk történik: a tagok által választott mintegy 2 ezer delegált szavazza meg az éves költségvetést és a legfontosabb határozatokat. A mindennapi irányítást az elnök és az igazgatótanács végzi.

Az elnöki pozíció megszerzéséhez bizony már nem elég néhány száz euró: a húsz éves folyamatos tagság mellett igen jelentős magánvagyonra van szükség. 2012-ben a klub alapszabályát úgy módosították, hogy az elnökjelölteknek legalább 20 éve tagnak kell lenniük, és a klub éves költségvetésének 15%-át fedező pénzügyi garanciát kell vállalniuk [ez a 2024-25-ös szezonban 1,1 milliárd euró volt]. Nem meglepő módon, a jelenlegi elnököt több 4 éves ciklusban is úgy választották meg, hogy nem volt kihívója, hisz ez a rendszer egy olyan tagsági modellt eredményezett, amelyben sokak érzik úgy, hogy közük van a klubhoz, de kevés szereplőnek van tényleges befolyásolási lehetősége.

Pénzügyi kihívások és külső források keresése

A felújított Bernabéu körülbelül 1,8 milliárd eurós költsége, valamint a COVID 19-járvány pénzügyi hatásai miatt a Real Madrid az utóbbi években külső pénzügyi forrásokat keresett. 2021-ben ezt a megállapodást újratárgyalták, és további 50 millió eurót kaptak. 2022 májusában az amerikai Sixth Street befektetői csoport 360 millió eurós finanszírozást nyújtott a Bernabéu átépítéséhez. A Legends nevű stadionüzemeltető cég - amelyben a Sixth Street többségi tulajdonos - szintén társult a Real Madriddal, hogy kezelje a klub kiskereskedelmi tevékenységeit, valamint a Bernabéu összes éttermét és bárját. A sikeres focicsapat persze nem ült a babérjain eddig sem. Az elmúlt évek legnagyobb változása a Realnál kétségtelenül a madridi Bernabéu stadion új üzleti modellje lett, amely már messze túlmutat a meccsnapok bevételein. A stadionhoz és a tagsághoz köthető bevételi sorok ma már meghaladják a 400 millió eurót, miközben a marketingoldal is közel 540 millió eurót hoz a klubnak a beszámolójuk szerint. Ebben a környezetben érthető, hogy a vezetés egy olyan új modellel kísérletezik, amely még több mozgásteret adna a már most is növekvő stadionbiznisz további kiaknázásához és tovább növelné az elérhető pénzügyi forrásokat a sztárok szerződtetéséhez.

Florentino Pérez víziója: A tagsági modell megőrzése és az Európai Szuperliga

Pérez gyakran hangoztatta, hogy elsődleges célja a tagi tulajdonosi modell megőrzése, és hogy ez motiválja a La Ligával és az UEFA-val folytatott rendszeres csatáit, valamint az Európai Szuperliga tervének folyamatos támogatását. Mindezeket az érveket újra felelevenítette a Real Madrid 2024. Pénzügyi befektetővel bővülhet a világ egyik legnagyobb presztízsű futballklubja, mert a Real Madrid tagsági modelljét hamarosan egy külső stratégiai partner egészítheti ki. A legendás klub vasárnapi közgyűlése új szakasz kezdetét jelezheti a madridi egyesület történetében: a milliárdos elnök, Florentino Pérez ugyanis bejelentette, hogy külön társaságba szerveznék a Real üzleti tevékenységét, amelyből egy kisebbségi befektető is részesedhetne. Pérez ezt mondta akkor: „Megerősíthetem, hogy elhozzuk ebbe a közgyűlésbe a javaslatot a klub vállalati átszervezésére, amely világosan biztosítja a jövőnket, megvéd minket az előttünk álló fenyegetésektől, és mindenekelőtt garantálja, hogy mi, a tagok, valódi és teljes tulajdonosai legyünk klubunknak és gazdasági javainknak. És természetesen bevezetjük azokat a szükséges elemeket is, amelyek biztosítják, hogy a klub feletti tényleges ellenőrzés mindig a tagok kezében maradjon."

Azóta Pérez nyilvánosan alig beszélt erről a népszavazásról, vagy arról, hogy pontosan milyen kérdésről szólna. Ennek ellenére továbbra sem egyértelmű, pontosan milyen irányt fog venni a klub. Felmerült az a lehetőség is, hogy a tagok eladhassák saját részesedésüket, akár 50.000-100.000 euró közötti egyszeri haszonért, de a források szerint ezt a tervet már elvetették. A Madridon belüli vitákhoz közel álló források szerint a vezetőség mindenképpen szeretné biztosítani, hogy a legfontosabb döntések - például az edző kinevezése vagy a játékosigazolások - mindig a klub igazgatótanácsánál maradjanak, amely végső soron a socióknak felel. „Senki nem veheti magához a teljes hatalmat” - mondta még 2012-ben a tagoknak. A 78 éves elnök, aki az 1950-es évek óta jár a Bernabéuba, olyan módot keres, amellyel rövid távon is megtartja az irányítást, miközben hosszú távon is biztosítja a klub versenyképességét az elitben. Hogy hogyan sikerül majd megtalálni a megfelelő egyensúlyt a különböző érdekek - az élethosszig tartó szurkolók, a jelenlegi vezetők és a jövőbeli befektetők - között, az még kérdéses.

A javasolt vállalati átszervezés és a külső befektető

A Real egyike annak a négy spanyol klubnak, amely nem cégként működik, helyette egy különleges egyesületként léteznek, amelyet százezer tag, a „socios”-ok támogatnak. Pérez javaslata szerint egy új kereskedelmi céget alapítanának, ahová befolyna a Real bevétele, és ebben az új cégben minden jelenlegi egyesületi tag is kapna 1-1 részvényt, amit gyermekeik örökölhetnének és a socios-ok közt értékesíthetnének is. Ebben az új cégben jelenhetne meg maximum 10 százalék erejéig egy külső pénzügyi befektető, ami egy nagyon jelentős újítás, és eltérés lenne a mostani modelltől. Mindez lényegében egy kettős struktúrát eredményezne, ahol az egyesület változatlanul a tagoké maradna, de egy új és külső befektetőnek nyitott társaság is létrejönne. A madridi vezetés szerint ez a forma úgy teremt új pénzügyi mozgásteret, hogy közben nem engedi ki a klub irányítását a tagság kezéből. Az új befektető személye még titok, de azt már nyilvánosságra hozták, hogy a futballt érintő döntésekbe nem szólhat majd bele. Egy iparági forrás szerint az ilyen modellben a befektetők számára elérhető 49%-os részesedés a korlátozott befolyás miatt kevésbé lenne vonzó, vagyis pénzügyileg nehezen értékesíthető.

Miért szükséges a változás? A sportwashing jelenség és a piaci verseny

A változtatásra feltehetően azért is szükség van, mert a Real Madridnak ma olyan klubokkal kell versenyeznie, amelyek már nem pusztán sportvállalkozásokként működnek, hanem politikai és országimázs-építési eszközként is (és ehhez mérten teljesen eltérő finanszírozási támogatással rendelkeznek). A Real mostani terve is azt mutatja, hogy a sportwashingból fakadó pénzügyi nyomás ma már a futballelit egyik meghatározó kérdése. A sportwashing olyan gyakorlat, amikor egy állam vagy tulajdonosi kör sportbefektetésekkel kívánja javítani a saját imázsát a fejlett piacokon. Lényege, hogy a sportsikerek támogatása pozitív képet generálhat az adott országról vagy cégről, és ezzel elfedhetik a valós problémáikat. Közismert például, hogy a párizsi PSG tulajdonosa a Katari Állam, az angol Manchester City pedig az Egyesült Arab Emirátusok támogatásával működik, és ennek köszönhetően ezek az egyesületek az elmúlt évtizedben szinte korlátlan forrásokkal gazdálkodhattak. Jól látható, hogy e projektek céljai túlmutatnak a sporton és a racionális pénzügyi befektetésen is, sokkal inkább a „puha befolyás” szándékát lehet ezekben felfedezni. Minden jel szerint az ilyen versenytársakkal a madridiak nem tudnak már a régi egyesületi struktúrában versenyezni.

A Real Madrid értékelése és a befektetői dilemma

A klubvezetés mindenesetre igen ambiciózus, meglátásuk szerint a Real Madrid a világ legértékesebb labdarúgó egyesülete és értéke akár 10 milliárd euró is lehet. Bár érteni értjük a javaslat indokoltságát, de a Real Madrid által kommunikált tízmilliárd eurós cégérték mindenképpen felvet kérdéseket. Kezdjük azzal, hogy ez a szám egy hagyományos üzleti logikában nehezen lenne értelmezhető, hiszen a legtöbb iparágban egy vállalatért legfeljebb a nyereség tíz-tizenötszörösét fizetik meg, ami a madridi klub esetében maximum 2 milliárd euró körüli összeget indokolna. A sportgazdaság azonban ettől eltérő logika szerint működik. Itt a bevételek sokszorosa számít irányadónak, mert a tulajdonos nem pusztán pénzügyi hozamot kap, hanem globális jelenlétet, reputációs előnyt és gyakran közvetett politikai-társadalmi befolyást is. Az elmúlt évek sportbefektetéseiről szóló alábbi táblázat is azt mutatja, hogy a legnagyobb amerikai és európai klubok árazásai rendre a bevételek 6 és 12-szeresét érték el, és nem a profitot használták kiindulási pontként.

A madridiak által most javasolt konstrukcióval azonban az a probléma, hogy a sportban megszokott magas bevételi szorzók mögött szinte minden esetben erős tulajdonosi kontroll vagy stratégiai befolyás áll, a Real által felkínált csomagban viszont ezek mind hiányoznak. A befektető legfeljebb tíz százalékot kapna, beleszólási jog nélkül. A konstrukció ráadásul zárt, a részesedés eladhatósága korlátozott, a klubnak visszavásárlási elsőbbsége van. Innen nézve a nyolc-tízszeres árbevételi szint sok befektető számára legfeljebb ambiciózus kívánság, és nem reális belépési pont. A mostani terv így inkább Pérez elnök presztízsprojektjének tűnik, amivel be akarja bizonyítani a világnak, hogy a Real úgy tud a világ legértékesebb fociklubja lenni, hogy közben meg tudja őrizni teljes függetlenségét.

A globális futball gazdasági térképének átrendeződése (Deloitte Football Money League)

A futballvilág gazdasági térképe alaposan átrendeződött a 2024-25-ös szezonban. A Deloitte legfrissebb Football Money League jelentése szerint a spanyol óriások, a Real Madrid és az FC Barcelona visszafoglalták az európai futball trónját, miközben a Premier League csapatai évtizedek óta nem látott mélységbe zuhantak a bevételek tekintetében. Hatalmasat fordult a világ a nemzetközi futball pénzügyi elitjében. A Deloitte legfrissebb, 2026-os Football Money League jelentése szerint véget ért a Premier League évek óta tartó kikezdhetetlen hegemóniája a csúcson. Bár az angol bajnokság továbbra is a legnépesebb a listán, a legszűkebb elitből, az első négy helyről 29 év után először szorultak ki a szigetországi klubok.

A világ 5 leggazdagabb klubja (2024/25-ös bevételek)

A Deloitte rangsorának élén egyértelmű spanyol és német dominancia látható, a Premier League „csak” az ötödik helytől képviselteti magát:

• 1. Real Madrid: €1,161 milliárd (Zsinórban harmadszor az élen, rekordbevétel)
• 2. FC Barcelona: €974,8 millió (Hatalmas ugrás a 6. helyről, az új VIP-bevételeknek köszönhetően)
• 3. Bayern München: €860,6 millió (A Klubvilágbajnokság és a stabil kereskedelmi modell sikere)
• 4. Paris Saint-Germain: €837 millió (A BL-győzelem repítette őket a Top 4-be)
• 5. Liverpool FC: €836,1 millió (Anglia új leggazdagabb klubja)

Mi történt a többi óriással? (6-10. helyezettek)

A lista második fele az első tízben szinte kizárólag angol csapatokból áll, de az erőviszonyok itt is alaposan megváltoztak:

• 6. Manchester City (€829,3m): Meglepő visszaesés, a korábbi második helyről csúsztak le a korai BL-búcsú miatt.
• 7. Arsenal (€821,7m): Az Ágyúsok hatalmasat fejlődtek, a stadionbevételeik rekordot döntöttek.
• 8. Manchester United (€793,1m): A lista legnagyobb vesztese. A klub, amely évtizedekig dominált, most csak a 8. helyet csípte el, miután lemaradtak a BL-ről.
• 9. Tottenham Hotspur (€672,6m): A modern stadion és a non-sport események stabilan tartják őket az elitben.
• 10. Chelsea (€584,1m): A Kékek csak a FIFA Klubvilágbajnokságért járó bónuszoknak köszönhetik, hogy bent maradtak a legjobb tízben.

Miért szorult vissza a Premier League?

A válasz a Real Madrid és az FC Barcelona brutális kereskedelmi növekedésében rejlik. A Real Madrid immár majdnem 600 millió eurót kaszál csak szponzorációkból és merchandise-ból. Bár a PL-klubok bevételei is nőttek, a bérköltségeik is az egekbe szöktek. A Liverpool például története során először költött több mint 400 millió fontot csak fizetésekre.

tags: #real #madrid #ital #szponzor

Népszerű bejegyzések:

• A pénteki NBA-rangadó részletei
• Kézilabda tehetségből játékvezető: Oláh Nóra
• a stadion technológiája és működése
• A Budakalász elleni kézimeccs
• Verekedés és késelés a Groupama Arénában