A Labdarúgás Mámora és Humora: Real Madrid Viccektől a Hazai Pályáig
A labdarúgás világszerte szenvedély, öröm és néha persze bosszúság forrása. Nincs ez másként Magyarországon sem, ahol a sport iránti szeretetünk sokszor humoros formában, viccekben ölt testet. Ahogy a nemzetközi pályákon is zajlik az élet, úgy a hazai foci is megihleti a viccgyárosokat. A Real Madrid játékosai, edzői és a szurkolók is gyakran válnak tréfák céltáblájává, akárcsak a magyar válogatott, melynek szereplései rendre felejthetetlen (és vicces) pillanatokat szülnek.
Nézzünk hát meg néhányat a futballvilág legemlékezetesebb tréfáiból, melyekben a Real Madrid hírességei és a magyar foci mindennapjai is visszaköszönnek!
Real Madrid: Sztárok és Felejthetetlen Pillanatok
A Real Madrid, mint a világ egyik legpatinásabb klubja, tele van legendás játékosokkal és emlékezetes történetekkel. Ronaldo Nazário, a brazil fenomén például egy alkalommal a következőket mondta karrierje legrosszabbnak tartott csapattársáról, Thomas Gravesenről, akivel a Real Madridban rúgta együtt a bőrt: „Remek srác, csodálatos ember. A minap nyert egy közel 50 millió dollár összdíjazású pókertornát. A futballpályán ugyanakkor borzalmas volt. Durván játszott, keményen szerelt.”
A humor gyakran átszövi a sztárok égi pályafutását is, még a túlvilág kapujában is: Figo, Ronaldo és Beckham állnak a mennyország kapuja előtt. Szent Péter nyit ajtót. Figohoz fordul és kérdezi tőle: „Mondd fiam! Szerinted mivel érdemelted ki az örökkévalóságot?” Figo így válaszol: „Én egy művész vagyok. Az én példámon felnőve lesznek a tehetséges fiatalok nagy focisták, és így megmentettem őket a bűnözéstől.” Szent Péter elismerően bólint. Ronaldo kerül sorra, ugyanazt a kérdést kapja. Ő találóan így felel: „Amikor focizom, mindenkit egyenlően kezelek, nem teszek különbséget az emberek között az etnikai hovatartozásuk miatt. Egy riói srác ugyanolyan nekem, mint egy madridi szupersztár.” Szent Péter ismét elismerően bólint. Végül Beckhamhez fordul: „Feltételezem fiam, te csak a labdádért jöttél!”
A futball szabályai is adnak okot a tréfákra. „A VB abban különbözik a Bajnokok Ligájától, hogy a VB-n a Real Madrid játékosai a spanyolok ellen játszanak.”
A Magyar Labdarúgás és a Viccek Kifogyhatatlan Tárháza
Hazánkban a futball iránti rajongás és a szarkasztikus humor kéz a kézben jár. Különösen a válogatott teljesítménye szolgáltat gyakran alapot a viccelődésre.
Fociznak a bogarak a réten. Mire az egyik: „Nem látod? Én vagyok a cserebogár.”
„Mit csinál a magyar futball-válogatott, ha megnyerik a foci VB-t?” - „Kikapcsolják a Playstation-t.”
Saddam Hussein kivégzése van, bekötött szemmel, egy fél cigarettával áll a kivégzőosztag előtt. Megszólal az ítéletvégrehajtó: „Saddam Hussein! Eljött az ideje, most még van egy utolsó kívánsága!” Saddam: „Azt szeretném, hogy egy magyar focista lőjön!”
Kovács kérdi a haverját: „Figyelj, te miért sántítasz?” - „Semmiség, egy szimpla focibaleset!” - „Nem is tudtam, hogy szoktál focizni.” - „Nem is. Csak tegnap kikapott a válogatott, és mérgemben belerúgtam a tévébe.”
Válóper során kérdezi a bíró a házaspár gyerekétől: „Szeretnél apáddal élni?” - „Nem szeretnék - válaszolja a gyerek - mert mindig megvert.” - „Akkor inkább anyádnál maradsz?” - „Nem, ő is sokszor megvert.” - „Akkor, hol szeretnél lakni?” - „Szeretnék a magyar fociválogatotthoz költözni, ők sosem vernek meg senkit.”
Tegnap hajnalban nagy gyász érte a focivilágot. Európa ezer legjobb focistájával a fedélzeten zátonyra futott és elsüllyedt a Golden Star turistahajó. Senki sem élte túl a szörnyű katasztrófát. A szerencsétlenségnek nem volt magyar áldozata.
Edzői Direktívák, Bírói Dilemmák és a Játékszabályok Csapdái
A pálya szélén és a bírói síp mellett is adódnak mulatságos helyzetek, melyeket a viccek örökítenek meg.
A kezdő focista leszerződik a keménységéről híres csapatba. Első edzésén az edző eligazítást tart: „A legfontosabb, hogy ha nem tudod a labdát elrúgni, akkor az ellenfélbe rúgj egy nagyot, nehogy elszaladjon. Na, kezdjük! Hol a labda?” Mire egy hang a csapatból: „A fenébe a labdával! Kezdődjön a játék!”
A mérkőzés után az edző így szól a csatárhoz: „Öregem, téged csak két dolog akadályoz abban, hogy jó futballista legyél!” - „Micsoda?” - „A két lábad.”
Focimeccs közvetítése közben hangzott el a tudósító szájából: „Ajjaj... Ez már a negyedik sárga a kínaiaknál...”
Két focista beszélget: „Képzeld, a matektanár megbuktatta a fiamat!” - „És kapott érte sárga lapot?”
„A pálya közepén futó kapus a bíró.” - Ez egy régi mondás, ami a játék kaotikus pillanataira utal.
A LEGVICCESEBB FOCI PILLANATOK! ⚽ GARANTÁLT NEVETÉS! 🤣
Szurkolók a Különféle Focimeccseken
A szurkolók szenvedélye és a mérkőzések körüli események gyakran szolgáltatnak alapot a humorhoz, sőt, néha egész történetek születnek a meccsnézés körüli drámákból. Íme egy hölgy naplójából vett részlet, mely hűen tükrözi, milyen kihívások elé állíthatja a labdarúgó-világbajnokság egy kapcsolatot:
Egy hölgy naplója a Foci Világbajnokság idejéből (2006. június)
Úgy látszik, nem felejtette el az első randink két éves évfordulóját.
A "szenzációs" meglepetés nem sikerült túlságosan fényesen. Jocó örömtől csillogó szemekkel várt otthon, és egy büszke apa meghatott mosolyával mutatta meg az új, nagyképernyős, sztereó, hiper-szuper tévénket. Amikor felvetettem neki, hogy ugyan minek kellett nekünk új tévé, amikor egyrészt a régi is tökéletesen működik, másrészt úgyis csak néha nézzük, akkor valami foci világbajnokságot kezdett emlegetni. Az évfordulóról persze szó sem volt. Illetve addig nem volt szó, amíg én fel nem emlegettem némi nyafogás kíséretében - ekkor sűrű bocsánatkérések közepette elvitt vacsorázni.
Jocó tegnap este egy csokor tulipánnal állított haza. Cuki pofa. Aztán félénken megkérdezte, hogy gond lenne-e, ha a barátai a "Foci VB" alatt néha átjönnének meccset nézni. Természetesen nem.
Jocó képtelen felfogni, hogy a feng-shui alapelvek értelmében a régi tévének semmi keresnivalója a hálószobában. Meg értelme sincs.
Tegnap nagybevásárláson voltunk. Jocó a szokásos cuccokon túl bepakolt két rekesz sört, 20 csomag szotyit, és 12 csomag csipszet. "Betárazol a vébére?" - kacsintottam rá. "A nyitomeccsre." - kacsintott vissza. Jót nevettünk.
A nyitómeccs izgalmait elkerülendő tegnap Áginál aludtam, bár sejtettem, hogy a felügyelet hiánya rossz hatással lehet a társaságra. Sajnos igazam lett. Mikor ma hazaértem, széthagyott üres sörösüvegek, szetköpködött szotyihéj, szőnyegbe taposott ketchupfoltok fogadtak. "Ez így nem lesz jó!" - adtam hangot rosszallásnak Jocónak sms-ben. "Valóban nem, de Ottó át tud hozni két kempingszéket, és akkor már el fogunk férni.
A nappaliba merészkedve feltettem azt az ártatlan, de összetett kérdést a társaságnak, hogy 1) miért ülnek a harminc fokos lakásban különféle nemzetiszín sálakban, 2) miért üvöltenek torkuk szakadtából, mikor a TV köztudottan csak egyirányú kommunikációra alkalmas, 3) miért kell megnézni a szünetben és a meccs végén az összefoglalót, amikor abban a néhány perce lezajlott eseményeket vetítik le újra. Erre azt kaptam vissza, hogy 1) miért fontos az, hogy a zokni színe passzoljon a nadrághoz, mikor úgyse látszik, 2) miért fontos megkérdezni, hogy fodrásznál voltam-e, ha úgyis látszik, hogy igen, és 3) én azt se tudom, hogy mi az a lesszabály, úgyhogy hagyjam őket meccset nézni.
A tegnapi "szurkolásnak" aposztrofált obégatás élénk hatása alatt ma délelőtt összeállítottam a veluk-ezentul-nem-baratkozhatsz. xls-t, és át is küldtem Jocónak. Ő csak annyit írt vissza, hogy Ronaldinnyo nem az egyik haverja, hanem a brazil válogatott irányító középpályása. Postafordultával tudattam vele, hogy ennek ellenére sem barátkozhat vele.
Telefonos nyomozásom során kiderült, hogy az Elektromos Művek egy hónapos, a kábeltévé szolgáltató 2 hónapos díjhátralék után szünteti csak be a szolgaltatást, így a szükséges lépések megtételéről (pl. kikapcsolás) még időben gondoskodhatok.
Este felhívtam anyut, hogy panaszkodjak neki kicsit, és megkérdezzem, hogy alhatok-e náluk pár napig.
Valamelyik idióta hozott magával egy dobot, azt püfölte egész este, a többiek meg "Me-hi-kó! Me-hi-kó!"-ztak. Majd szétvetett az ideg.
Közöltem Jocóval, hogy ha nem változtat a hozzáállásan, akkor Szex és New York plusz jégkrém kúrába kezdek, és 120 kilósra hízok a vébé alatt. Azt válaszolta, hogy ilyen mérvű hizásnak annyi az esélye, mint annak, hogy Togo továbbjut a G csoportból.
Ma reggel összefutottam Rohacsek nénivel, a szomszéd-asszonyunkkal a lépcsőházban. "Nem mintha panaszkodni akarnék, aranyoskám" - kezdte, és tudtam, hogy panaszkodni fog. Ez Rohacsek néni specialitása, hogy általában azzal kezdi, hogy "a világért se szeretnék zavarni" vagy "nem dicsekvésképpen mondom", esetleg "semmiképpen nem szeretnék beleszólni", és aztán jön a "de". Most az volt a szívfájdalma, hogy mióta beindult a "fotbalnézés", meg a "mértéktelen dorbézolás", azóta Pityuka, a papagájának szókincse a "gól" és a "les" szavakon kívül tizenhét vadonatúj káromkodással is bővült, úgyhogy legyünk szívesek beszüntetni a zajongást, mert úgy ránkhívja a rendőrséget, mint a pinty.
Tegnap a távirányító szőrén-szálán eltűnt. A lelkes szurkológárda serény és átfogó kutatóexpedícióba kezdett, de sajnos nem jártak eredménnyel - ami nem is olyan meglepő annak fényében, hogy a keresett műszer a fagyasztóláda alján, öt kiló mirelit spenót alatt lapult.
Tegnap este találkoztunk a hűtőszekrény előtt Jocóval. Én jégkrémért mentem, ő sörért. "Szia" köszöntem rá. "Szia" hüppögte, és láttam, hogy könnyes a szeme. Mindig elgyengít, ha sírni látom. Átöleltem, bátoritólag megsimogattam a hátát. "Téged is ennyire bánt?" - kérdeztem. "Igen" - szipogta. "Nyugi, rendbe lehet még hozni" - biztattam. Közöltem vele, hogy egy idióta, és utálom.
Még öt nap.
Három. Ezek idióták.
Kettő. Ezek megvesztek.
El se hiszem, hogy vége. Pedig de. Vége! Sanyi a döntő izgalmában ugyan leszakította a karnist a nappaliban, Toncsi pedig - egyelőre tisztázatlan okokból - befejelte a vitrines szekrény üvegét, de ezeket már elnéző mosollyal vettem tudomásul. Jocó újra a régi, kedves, aranyos, minden megy tovább a megszokott mederben. Megbocsátásom jeléül még a lesszabálynak is utánanéztem a neten. Felhívtam Jocót, és elújságoltam neki, hogy most már értem. - "Buffon köti a cipőjét..."
A fenti történet jól példázza, milyen vicces, néha kétségbeejtő szituációkba sodorhatja az embert a futball iránti rajongás, még ha a Real Madrid nem is került szóba közvetlenül, a világbajnokság hangulata mindent áthat.
Fociszótár: Értelmező Kéziszótár Focistákhoz
A futballnak megvan a maga sajátos nyelvezete és szlengje, amely önmagában is forrása lehet a humornak.
- „Vazze' spori!” = Nincs igaza bíró sporttárs!
- „Bedarálom, he!” = Nem adok lehetőséget az ellenfél játékosának gólszerzésre.
- „Zanyám van ma, he?!” = Mi a helyzet?
- „Rámozdúttam aszt bement” = Szép gólt lőttem!
- „Nekema zéletem a fradi!” = Nagyon szeretem a Ferencvárosi TC-t!
- „Törd szét!” = Te se adj lehetőséget az ellenfél játékosának a gólszerzésre!
- „Minnyá gyövök Gyuszi!” = Nemsokára folytatom a gyakorlatokat edző úr, csak elszívok egy cigarettát!
- „Lűjjé má' tökös” = Ne késlekedj a kapuralövéssel fiatal csatártársam!
- „Ez a játék bazzeg!” = Továbbra is így kell játszanunk, ha nyerni akarunk!
- „Eeekentük a szájukat” = Vereséget mértünk a nálunk gyengébb teljesítményt nyújtó ellenfélre!
- „Mit akarol? Még fussak is ennyiér, vazze'?” = Nem vagyok elégedett a heti 200 ezer forintos fizetésemmel!
- „Mehecc a levesbe, krumpli!” = Te nem vagy olyan jó játékos, mint én!
A Sport és az Élet Vicces Oldala: Különféle Tréfák
A sport széles spektrumán találunk humoros történeteket, amelyek az emberi gyengeségekre, furcsaságokra és a hétköznapok kihívásaira reflektálnak.
„- Hogy hal meg a teniszező?” - „Megáll benne az ütő.”
„- Mi az: Öreg emberek ugrálnak le a hídról, lábukon gumikötéllel?” - „Bácsijumping.”
„Szeretem az extrém sportokat, mert közben rengeteg új barátot ismerek meg: mentősöket, baleseti sebészeket, gyógytornászokat és kedves embereket, akik kihívták a mentőket!”
A sportolót beviszik a kórházba. A nővér kiveszi a lázmérőt, és odaadja az orvosnak. „Mennyi a lázam doki?” - „39.9 fok.” - „Az sok?” - „Nagyon.” - „És mennyi a világcsúcs?”
A haldokló hegymászó megcsúszik, de az utolsó pillanatban sikerül megkapaszkodnia egy sziklaperemben. Ott lóg, aztán amikor már fogytán van az ereje, kétségbeesetten felnéz az égre, és így kiált: „Van ott fenn valaki?” - „Igen - hangzik a válasz. - Mit tehetnék?” - „Bánd meg a bűneidet, imádkozz és engedd el a sziklát!” A hegymászó kicsit vár, azután újra az ég felé kiált: „Nincs ott valaki más is?”
„- Hogy hívják a telephely nélküli sportegyesületet?” - „Sehol SE.”
