Hit és Foci: Szurkolói Identitás és Keresztény Értékek a Labdarúgás Világában
A Szólj be a papnak! önkéntescsapatának két tagja, Dezső Kinga és Gyarmati Ádám osztotta meg gondolatait arról, hogyan élik meg keresztényként a szurkolást egy focimeccsen. Tapasztalataikon keresztül bepillantást nyerhetünk a hit és a sport szenvedélyes találkozásába.
A Kereszténység és a Szurkolás - Ellentétek vagy Harmónia?
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy az egy-egy meccsen elhangzó trágár szurkolói rigmusok hogyan egyeztethetők össze a kereszténységgel. Kinga, Magyarország legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapatának, a Ferencvárosnak fanatikus és elkötelezett szurkolója.
Ami engem illet, természetesen alig várom a meccseken, hogy teli torokból buzdíthassam a csapatot, sőt - meglepő lehet, de - nálam egy bizonyos határig az ellenfél, a rivális szurkolók vagy a bíró szapulása is belefér. Jó példa erre a „Ki nem ugrál, sz*r újpesti!” vagy a „Mocskos lilák!” rigmus, aminek elhangzása a meccseken szinte természetesnek hat, és nálam is simán belefér minden ehhez hasonló.
Ádám ezzel szemben más álláspontot képvisel:
Őszintén szólva nem csinálok nagy gondot ebből. Más embereket szidni a való életben sem szeretek, így a meccsen sem teszem. Nem hiszem, hogy ezzel jobb lenne nekem… Ez persze nem azt jelenti, hogy néha ne emelném fel a hangom egy-egy téves döntés, csúnya belépő esetén, vagy hogy ne lennék nagyon mérges napokig egy vereség után.

Imádság a Győzelemért? A Hit és a Mérkőzés
A kérdés, hogy szoktak-e imádkozni a meccsek, a csapatuk kapcsán, érdekes válaszokat hozott. Kinga elmondta:
Szokásnak nem nevezném, túlzás lenne azt állítanom, hogy a mindennapos imáimban szerepel a Ferencváros, de természetesen megesik, hogy imába fogalom szeretett csapatomat. Bizonyára a nem Fradi-szimpatizáns futballszerető emberek is tudják, hogy az év legfontosabb mérkőzései az Újpest ellen játszott derbik, amit legutóbb március 31-én, nagyszombaton rendeztek meg.
Nekünk, hívő embereknek természetesen a nagyhét kiemelkedően fontos periódusa az évnek, s mivel húsvétra hazautaztam, elmentem a falunkban este 5 órakor kezdődött nagyszombati istentiszteletre. Természetesen a derbi kellős közepére esett. Megnéztem a mérkőzés első félidejét, majd elindultam az istentiszteletre, szóval láttam is, meg nem is... Az istentisztelet alatt viszont elég sokszor elhangzott imáimban az „Istenem, segítsd meg a Ferencvárost az Újpest ellen!” mondat.
Húsvéti örömhír - BTA kórus
Etikus Szurkolás és a Sport Szelleme
A sport etikai kérdései is felmerültek a beszélgetés során. Kinga felidézte egy legendás gondolatot:
„Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van, és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért, és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű!” - bizonyára sokan ismerik egykori legendás játékosunknak, Simon Tibinek ezt a sokat citált gondolatát.
Futballberkeken belül talán a legnagyobb közhely, hogy a focit gólra játsszák, ami vitathatatlan tény, szóval a jogtalan 11-essel szerzett gól is gól. Ilyen esetben hajlamosak vagyunk az elfogultságra, és átsiklunk saját csapatunk szabálytalansága felett. Gyarló szurkoló lévén ez alól én sem vagyok kivétel, szóval, ha választanom kell, akkor egyértelműen a második, kis szidalmazás az ellenfél részéről, és elfelejtik, az eredmény viszont megmarad.
Ádám ezzel szemben a tisztességes játékot preferálja:
A videobírót egyre több helyen használják, ezáltal pedig talán értelmét veszti majd ez a kérdés. Kicsit álszent dumának hangzik, de számomra a tisztességes vereség a szimpatikusabb.

Szurkolói Identitás a Hétköznapokban
A szurkolói identitás felvállalása a hétköznapokban szintén fontos téma. Kinga hangsúlyozza:
Természetesen felvállalom a hétköznapokban, a szurkolói énem is hozzám tartozik, nem érezhetek másként akkor sem, ha éppen nincs aznap mérkőzés. Nálam ez azért is érdekes, mert itt, Debrecenben ritka, hogy valaki nem a Lokinak szurkol, és feltűnő lehet, ha valaki órán Ferencváros feliratú füzettel jelenik meg, pláne, ha lány az illető. Velem ez gyakran megesik, és bevallom, ez kicsit provokáció is a részemről... Szeretem Debrecenben is hangoztatni, hogy én bizony nem annak a csapatnak szurkolok, amelyiknek a stadionjára rálátok a koliszobám ablakából. Viszonylag ritkán jutok el a budapesti mérkőzésekre, de azt szerintem nem szükséges különösebben részletezni...

Rivalizálás és Barátság - Hogyan Fér Meg Egymással?
A különböző csapatoknak szurkoló emberek kapcsolata és a barátságok alakulása is terítékre került. Kinga elmondta:
Van néhány olyan ismerősöm, aki UTE-szimpatizáns, vagy esetleg más magyar csapatnak szurkol, de természetesen ez sosem okoz komoly feszültséget, inkább csak ugratjuk egymást. Időnként megkérdezzük egymástól, hogy hogyan szurkolhat valaki egy „ilyen” csapatnak, és jót nevetünk rajta.
Fociszerető ember lévén nemcsak a magyar bajnokságot követem figyelemmel, hanem, amennyire időm engedi, igyekszem belenézni a BL mérkőzéseibe is (a magyaron kívül más nemzeti bajnokságokra sajnos nem jut idő). Az egyik legjobb barátom óriási Barcelona-drukker, én pedig nem igazán szeretem őket, az viszont tény, hogy a játékukban ritkán találni kivetnivalót. Éppen ezért bármilyen apró hibájukat képes vagyok háromszorosára nagyítani, ugyanis nagyon szeretem ezzel bosszantani őt, s ha a meccs alatt az őrületbe is kergetem, természetesen a végén mindig nevetünk rajta.
Ádám a saját tapasztalatairól így vall:
Nekem személy szerint nagyon sok barátom van, aki fradista. Ez debreceniként sokaknál kiverné a biztosítékot, de mi ezt teljesen jól kezeljük. Én az egyik, ő a másik csapatnak, mindketten pedig egy jó meccsnek szurkolunk! Nem egy alkalommal voltam már kint úgy meccsen, hogy a barátaim között legalább egy valaki a Debrecen ellenfelének szurkolt. Nincs ebben semmi rossz.

Különbségek és Egyezések - A Szurkolói Felfogás
A két interjúalany nézetei sok ponton találkoznak, de számos különbség is felfedezhető közöttük, melyeket az alábbi táblázat foglal össze:
| Aspektus | Dezső Kinga | Gyarmati Ádám |
|---|---|---|
| Szurkolói rigmusok | Bizonyos határig belefér az ellenfél szapulása. | Nem szeret más embereket szidni, a meccsen sem teszi. |
| Imádság a csapatért | Előfordul, hogy imába foglalja a csapatát, különösen fontos meccsek előtt. | A szöveg nem említ imát a csapatért. |
| Sportetika | Elfogult saját csapatával szemben, a jogtalan gól is gól. | A tisztességes vereséget tartja szimpatikusabbnak, VAR-t támogatja. |
| Identitás felvállalása | Feltűnő módon, akár provokatívan is felvállalja. | Jól kezeli a barátokkal való eltérő szurkolói hovatartozást. |
A Labdarúgás Szeretete a Vallásos Közegben
A vallásos közösségben való szurkolás megélése is egyedi élmény lehet. Kinga saját gyülekezeti tapasztalatairól beszélve megemlítette:
Mivel az én gyülekezetemben (Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet) nem nagyon ismerek olyan embert, aki hozzám hasonlóan fanatikus szurkolója lenne akár külföldi, akár magyar klubcsapatnak, ezért nem igazán szokott ez előkerülni. Nyilván ha lenne, akkor biztosan beszélnénk róla.
Végül, a Debrecen-Ferencváros mérkőzés kapcsán mindkét interjúalany elmondta a véleményét az esélyekről.
Kinga szerint: Egyértelműen a vendégcsapat visz haza Budapestre 3 pontot a Nagyerdőről. S hogy mennyi lesz a pontos eredmény? Én egy 0:2-vel kiegyeznék.
Ádám egyetértett:
Sajnos be kell látni, hogy nem a Debrecen az esélyese a meccsnek.
tags: #reformatus #foci #konyv





