A Ferencvárosi Torna Club stadionjainak története
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E-betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz turul, a karmai között egy futball-labdát szorongat.
Az FTC első pályája az akkori Külső-Soroksári úton állt (ma Soroksári út 79-91.), igazi társadalmi összefogással épült, a lelkes csapattagok és ugyanolyan lelkes szurkolók együtt alakították ki a vasúti töltés, egy bérház, egy iskolaépület és a már akkor is forgalmas Soroksári út által határolt területen. Lelátóját Antony Tamás, egy igazi lokálpatrióta, Ferenc téri ácsmester készítette. A csapat itt szerezte meg első bajnoki címét 1903-ban. Még négy idényt zárt bajnokként az FTC a Soroksáron, a Fradi-drukkerek száma pedig csak nőtt és nőtt, a hely 1908-ra már alkalmatlan volt a sok ezer néző befogadására.
Az FTC 1899-es alapítása után szűk tíz évvel eljutott oda, hogy a legelső, Soroksári úti pályáját kinőtte. A külső-ferencvárosi grundot a kerületi lakosság gyakorlatilag saját kézből és nagyrészt saját pénzből építette meg. A kezdetleges öltözőépületet és a kicsi, homokos talajú pályát azonban hamar elégtelennek találták. Az FTC 1908 nyarán a székesfőváros tanácsának adott be kérelmet, hogy megszerezze az Üllői úti területet a laktanya mellett. Ezt végül a katonaság kapta meg, de 1909 júniusában a jelenleg is használatos telket végül a Fradinak adták. A főváros a Népligettel szemben, az I. Ferenc József gyalogsági laktanya mellett biztosított területet az építkezéshez.
1910-ben már épült az Üllői úti pálya, amikor június 2-án egy angol úr (A. H. Bell) kérte, hogy részvényt jegyezhessen. Többek között ezt írta: „(...) igen szeretnék egy kis kapcsolatban lenni az FTC-vel". Száz koronát áldozott kedvtelésére. A stadiont 1911. február 12-én avatták, előtte a csapatnak a Soroksári úti pálya volt az otthona, ezen az utolsó meccset 1910. október 30-án játszották: FTC-UTE 7:1.
Az Üllői úti pálya avatómérkőzése 1911. február 13-án volt. A Nemzeti Sport így írt az Üllői úti avatóról: „Akárhogy nézzük, monumentális alkotás, és örvendenie kell minden tisztességes sportembernek, hogy létrejöhetett." A tribün alatti tornateremben volt az ünnepi ebéd, amelyen külön méltatták a létesítmény tervezőjét, az egyesület alelnökét, Mattyók Aladárt. A pályaavatón - az év első fordulójában - az MTK volt az ellenfél, az FTC 2:1-re győzött, a stadionban az első hivatalos gólt Schlosser Imre szerezte (a másodikat is).
Még ugyanebben az évben az egyesület klubházát is átadták, ami egyáltalán nem volt elhanyagolható eredmény, addig ugyanis a klub ügyeit, így például a jegyértékesítést a Mester utca - Ferenc körút sarkán működő Széchényi Kávéházban, egy arra külön kialakított helyiségben intézték. 1911 szeptemberére angol mintára elkészült a klubház az Üllői úti pályán. Az első válogatott találkozót 1911. november 5-én rendezték az Üllői úton. Az ellenfél Ausztria volt, ráadásul Schlosser 25. válogatottságát ünnepelte. A megnyitás után egy évvel már bővíteni kellett a stadiont, ekkor az Üllői út felé eső forduló mögé építettek két új tribünt.
Az egyesület alapító elnöke, Springer Ferenc 1920-ban hunyt el. Nemcsak a klub megalapításában, hanem a sporttelep létesítésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az utókor nem feledkezett meg róla: 1922. szeptember 24-én a pályán felavatták a szobrát, amely a mai napig a zöld-fehér klub egyik szimbóluma. Mátrai Lajos szobrászművész alkotásának avatáskor eljátszották a Himnuszt.
1924-ben avatták fel az úgy nevezett B tribünt , ekkortól már mintegy 40 ezer ember nézhette a derbiket a helyszínen (Mattyók Aladár volt ekkor is a tervező). Az első igazi „szentély” tehát elkészült, a csapat pedig érdemesnek bizonyult az előre belefektetett bizalomra és pénzadományokra. Az 1924/25-ös bajnokság sem indult valami fényesen, a Fradi 11-2-re kapott ki az MTK-tól, ez a mai napig a zöld-fehérek legsúlyosabb veresége a bajnokságban. Az 1925/26-os idényben a zöldek megtörték a kékek uralmát, és 13 év után ismét magyar bajnoki címet szereztek. Ez volt egyébként az utolsó amatőr magyar bajnokság.
Magyar sportpályákon először az Üllői útin szólalt meg hangszóró 1927. március 2-án. A dátum szerdai napra esett, edzés volt aznap. Azért volt ekkor a premier, mert a megelőző hétvégi bajnokin a Nemzeti ellen még nem szuperált. A sportág legrangosabb eseményét a világbajnokság után a Közép-európai Kupa jelentette. Az FTC fennállása első kupameccsét ugyan nem az Üllői úton játszotta, de 1928. szeptember 16-án az osztrák Admira 1:0-s legyőzése során már megszületett a sorozat első Üllői úti gólja, Rázsó Mór szerezte.
Voltak természetesen kudarcok is, és a nézőket veszélyeztető balesetek: 1927. augusztus 7-én egy edzőmeccset követően leégett a C tribün, 1947. május 4-én pedig a Magyarország-Ausztria válogatott találkozón a zsúfolásig megtelt stadion egyik lelátórésze összedőlt. Szerencsére senki sem lelte halálát a romok alatt, de több mint kétszázan megsérültek. Már ez az eset is előrevetítette, hogy az 1911-ben épült pálya megérett a korszerűsítésre.
Az 1950-es évek azonban inkább a csapat túlélésének jegyében telt, s bár elvették a nevét és színét is, de ÉDOSZ, majd Kinizsi S. E.-ként sem tudták az akkori hatalom birtokosai a Fradi népszerűségét csökkenteni. 1956 után ismét zöld-fehérben focizhattak az FTC játékosai, és a stadion korszerűsítésének a kérdése is napirendre került. 1962-ben megkezdődött a már igencsak elkorhadt lelátók bontása, a csapat utolsó bajnoki mérkőzését 1963. november 20-án rendezték a pályán, ezután a Fradi a hazai meccseit a Népstadionban játszotta. Az első VVK-meccset 1962. december 10-én rendezték az Üllői úton: FTC-Sampdoria 6:0, a zöld-fehérek összesítésben 6:1-gyel mentek tovább. Az első BEK-mérkőzés időpontja 1963. október 12., FTC-Galatasaray 2:0, de a Fradi így is kiesett. Nem sokkal ezután lebontották a stadiont, az utolsó bajnokit 1963. november 20-án rendezték (FTC-DVTK 3:0), az utolsó Üllői úti Fradi-gól Juhász István nevéhez fűződik.
1968 márciusában sajtótájékoztatón jelentették be, hogy öt éven belül elkészül az új sportközpont. A bemutatott terveken a gyepszőnyeg körül már nem szerepelt atlétikai pálya, a nézőtér közvetlenül a játéktér mellé került. A terveket a Budapesti Műszaki Egyetem Tervezési tanszékén tanító Kapsza Miklós, Schall József és Pattantyús Ádám építészhármas készítették. Az elképzelések egy része végül megfelelő anyagi háttér hiányában nem valósult meg.
1974 május elejére már szinte minden lényeges alkotóelem elkészült, a május 19-ére kitűzött átadási ünnepségre pedig hatalmas érdeklődés mutatkozott. A Képes Sport május 14-i számában részletesen bemutatták az új stadiont: „A lelátó szerkezeti része, monolit harántfalas vasbeton pilonokra helyezett, előregyártott, lépcsőzetesen elhelyezett elemekből készült. A lelátó nyitott, a jelenlegi férőhely 29 700. Az érkező nézőket a lelátó alatti széles folyosó osztja szét, ahonnan műkőlépcsők vezetnek a felső körüljáró szintre, és innen felülről tölthető a lelátó. A Fradi-pálya (nem túlzunk, nincs rajtunk zöld-fehér szemüveg) a legkorszerűbb honi labdarúgó-létesítmény. A futópálya nélküli megoldás révén kitűnő rálátási lehetőség adódik, ezt egyébként a lelátó parabola szerkesztése is elősegíti. A küzdőtér 66x110 méteres, körülötte süllyesztett árok a rendőrség, rendezők részére.
1974. május 19-én nagyszabású ünnepség keretében adták át az új stadiont: az FTC szakosztályainak bemutatkozásával, öregfiúk-mérkőzéssel és Fradi-Vasas bajnoki találkozóval kezdődött az új korszak. A fejlesztés a megnyitóval egyébként nem állt le, mert a világítástechnikával még sok munka adódott. 1978 szeptemberében üzemeltették be a pályát megvilágító reflektorokat, ettől kezdve este is lehetett edzéseket és meccseket rendezni.
Az új stadiont hamar megszerették a szurkolók, és bár a faszerkezetes pályáról az idősebbek továbbra is csak a legnagyobb tisztelet és szeretet hangján beszéltek, ők is az új helyet tekintették Budapest, sőt az ország központjának. Az 1990-es évek elején műanyag székek felszerelésével a stadion befogadó-képessége 18 100 főre csökkent.
2007 decemberében fontos eseménnyel gazdagodott a pálya története: Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás játékos nevét vette fel a stadion. Ebben az időben már a felújítás, illetve egy teljesen új sportlétesítmény építésének a gondolata is megszületett. Néhány év alatt azután az is eldőlt, hogy a „középkorú” stadiont hosszú távon egy, a XXI. század követelményeinek megfelelő pálya váltja fel.
2013. március 18-án megkezdődött az Albert Flórián Stadion bontása, az új aréna pedig 2014. augusztus 10-én nyílt meg. A kormánybiztos közölte: várhatóan még idén elkészül az új stadion alapja. Ezt összeget Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi bejelentésével - miszerint egyszeri kiadásokat csak egyszeri bevételekből lehet majd finanszírozni - a stadion 90 fokos áthelyezéséből adódóan felszabaduló több mint harmincezer négyzetméternyi, beépíthető belvárosi telekingatlan értékesítése döntően fedezi.
Fürjes Balázs beszámolt a jelenleg folyó munkálatok részleteiről is: a régi stadiont gyakorlatilag már teljes egészében elbontották - már csak az úgynevezett fejépület maradt meg -, és a bontási anyagok csaknem száz százalékát újrahasznosítják. A stadion elbontott reflektorai és világítótestei a Puskás Stadionba kerülnek, 9500 lelátói székét döntően vidéki települések sportlétesítményeinek felújításához használják fel.
2014. augusztus 8. Augusztus 10-én felavatják a Ferencváros új stadionját, a Groupama Arénát, amely a londoni Chelsea elleni gálamérkőzéssel nyitja meg kapuit. Az 1899-ben alakult Ferencvárosi Torna Club 1909-ben kapta meg a jelenleg is használatos telket az Üllői úton, ahol Mattyók Aladár építészmérnök, az FTC alelnöke tervei alapján építették meg a sportpályát és a főtribünt. A házigazdák az avató mérkőzést 1911. A sportlétesítmény fatribünje alatt tornaterem, iroda, raktár, fürdő és rengeteg kis helyiség volt.
Az új stadion 2800 tonna súlyú acélszerkezete másfél Lánchidat tesz ki. Napkollektorokat építettek és újrahasznosítják a szürkevizet. Elválasztó korlátot és hálót nem szereltek fel a lelátók elé, így a szurkolók közvetlenül a pálya mellett ülhetnek, és két, egyenként 63 négyzetméteres eredményjelzőn tájékozódhatnak a mérkőzés állásáról. A nézőtér teljesen fedett, a kerengőn 200 LCD-kijelzőn követhetők a pályán történő események. A gyepszőnyeg az egyik legmodernebb technológiával készült, a játéktér automatikus fűtési rendszerrel van felszerelve. Az arénában készpénzhasználattól mentes, kártyás fizetési rendszert alkalmaznak, a szurkolói csoportok egymástól teljesen elkülönítve jutnak be a létesítménybe, a lelátót pedig nagyfelbontású digitális kamerarendszerrel figyelik. Az aréna nemzetközi mérkőzéseken 22 000, a magyar bajnoki találkozókon pedig 23 700 drukkert fogadhat. A látogatóközpont alsó szintjén a Fradi-üzlet és -múzeum kapott helyet. Az épület előtt álló, 15 tonnás, 16 méter szárnyfesztávolságú monumentális sast Szőke Gábor Miklós szobrászművész mintázta meg.
A Groupama Aréna Európa egyik legmodernebb multifunkciós létesítménye, amely alkalmas sport-, kulturális, üzleti és magánrendezvények lebonyolítására is. A kivitelezés a bontástól kezdve 14 hónapig tartott. A munka ritkán látható fegyelmezettséggel és gyorsasággal haladt, a szakemberek folyamatosan két-három héttel a tervezett ütemezés előtt jártak. A gyors munkának köszönhetően a klub irodái is a tervezettnél korábban, már április végén költözni kényszerültek. Új otthonuk az FTC népligeti sportbázisa lett. 2013. október 3-án nyitotta meg kapuit az Üllői út 129. alatt az FTC Látogatói Központ, melynek teraszáról jó kilátás nyílt az épülő stadionra.
A stadion alapterülete 19 042 m², pályával együtt 28 746,5 m². A főépület négyszintes, alatta háromszintes mélygarázs épült. A kivitelezés során 60 000 m³ földet mozgattak meg. A felhasznált beton mennyisége 24 492 m³ volt, az acélszerkezet tömege 2708 tonna. A vendég és a hazai csapat öltözője nem egyforma, ami a világ stadionjaiban általános jelenség, a hazai pálya előnyeit minden tekintetben élvezi a hazai csapat. A 400 m²-es hazai öltözőben minden játékos szekrényében konnektor és széf található, a zuhanyzóban jéggépet helyeztek el. Műfüves futópályával ellátott bemelegítő terem segíti a kezdőjátékosok felkészülését a mérkőzésre.
Az aréna rendezvényközpontként is funkcionál, a mérkőzéseken kívül évi 100-150, nagy tömegeket megmozgató koncertet, konferenciát, kulturális rendezvényt tartanak itt. A rendezvények számára az épület szinte minden eleme bérelhető, az öltözők éppúgy, mint maga a gyepszőnyeg, melyet ilyen esetekben speciális technológiával óvnak. Az aréna 3. és 4. emeletén összesen 34 Sky Boksz, azaz páholy található. Ezek 2025-ben egy belső design megújuláson estek át. A stadion legnagyobb helyisége a 2. emeleti 1700 négyzetméteres, 1400 fő befogadására alkalmas rendezvényterem. Mérkőzésnapokon itt látják vendégül a VIP Gold vendégeket.
A gyepszőnyeg kialakításához speciális fűmag-keveréket fejlesztettek ki. Egy gyepneveléssel foglalkozó skót laboratóriumban számos talajmintát vizsgáltak meg, majd elkészítették a különleges polipropilén szálakkal kevert anyagot, amelybe a fűmagok kerültek. A fű így sokkal jobban bírja a megterhelést, nehezebben szakadnak ki belőle darabok.
A brazíliai futball-világbajnokságon is használatos Goal Line Technology(GLT) kamerarendszert telepítettek, amely 4 milliméter pontossággal észleli, ha a labda áthalad a gólvonalon, és jelzést küld erről a játékvezetők speciális karórájára. A stadion egész területén ingyenes wifi-hálózat és okostelefonos applikációk érhetők el (Fradi és Stadion). Lehetőség van SMS-ben üzenni a két nagy kivetítőre a mérkőzéseken és egyéb eseményeken. A szurkolók hangerejét mikrofonok mérik, ennek eredményét pedig a két óriáskijelzőn is meg lehet jeleníteni. A Groupama Aréna saját médiacenterrel rendelkezik, 80 újságíró és tévés számára van benne hely.
A stadion főbejárata előtt a Ferencváros két legendás alakjának szobra látható: Springer Ferencé és Albert Flóriáné. Springer Ferenc alapította 1899-ben a Ferencvárosi Torna Clubot. Szobra (ifj. Mátrai Lajos alkotása). Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa, Albert Flórián egész alakos bronz szobra 3,5 méter magas, Kligl Sándor műve. A szobor avatására 2014-ben került sor.
