A magyar labdarúgás jövője: Regionális utánpótlásképző centrumok és a piramis rendszer
A magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában, és ebben a nyári Európa-bajnokság sem tudott változást hozni. „Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni." - mutat rá a kihívásokra a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az MLSZ célja, hogy részsikerek helyett garantálható fejlődést, nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzését és piaci alapú gondolkodást valósítson meg hosszú távon. A szövetség 2020 májusában kinevezett sportigazgatója, Dr. Barczi Róbert, aki több mint 10 éve tevékenykedik sportvezetőként, hangsúlyozta, hogy „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése. Azt szeretnénk, hogy rendszerszinten, folyamatában tudjuk garantálni ezeket az eredményeket.”
Az MLSZ új utánpótlásképzési struktúrája
Nyártól új struktúrát vezet be az MLSZ, melynek keretében kialakítja az egész országot lefedő, megyei és régiós utánpótlásképző-centrumok hálózatát. Ezt a szövetség alapvetően egy piramis rendszerben, három szinten képzeli el. A cél a regionális tehetségközpontok szakmai és szervezeti fejlődésének elősegítése, az azokban folyó munka ellenőrzése és teljesítmény alapú finanszírozásának kialakítása. Annak érdekében, hogy a kezdetektől fogva, egészen kisgyermek kortól biztosítva legyen a megfelelő minőségű szakmai munka, a kiválasztás, valamint a tehetségek felfelé áramoltatása országszerte akadálymentesen és szakszerűen történjen, az akadémiai és a tehetségközponti szintekhez illeszkedve létrejött egy körzetközponti szint is.
A piramis rendszer szintjei
Körzetközpontok (KK)
A Körzetközpontok (KK) elsősorban a grassroots/amatőr és az elit utánpótlás-képzés között helyezkednek el egyfajta hídként. Elsődleges feladatuk, hogy a játékosok foglalkoztatása gyermekkorban a lakóhelyhez közel indulhasson el. Ezekben a központokban történik a futball megszerettetése a gyermekekkel, majd a tehetségesebb gyermekek kiválasztása és „feladása” a Tehetségközpontokba (TK). Az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton.
Tehetségközpontok (TK)
A Tehetségközpontok kiválasztását a független nemzetközi szakmai auditáló cég, a Double Pass végezte el. Az MLSZ elnöksége által meghatározott szempontok alapján 2020 őszén részletesen felmérték a Bozsik-központként működő 73 utánpótlásnevelő sportszervezetet, és a minősítések alapján javaslatot tettek a Tehetségközpontok (TK) kiválasztására. Annak érdekében, hogy a fiatalok számára a műhelyek az országban mindenhol könnyen elérhetővé váljanak, megyénként jellemzően egy-egy Tehetségközpontot jelölt ki az Elnökség. Egy-egy TK-hoz, az ugyanazon megyében tevékenykedő Körzetközpontokból érkeznek a játékosok.
A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. A területi alapon szervezett Tehetségközpontokban főállású, képzett, ambiciózus szakemberek foglalkoznak az ifjú labdarúgókkal. Az itt dolgozó edzők feladata lesz a U15-ös korosztálynál fiatalabb gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére.
Akadémiák
2019. decemberétől tíz labdarúgó-akadémia szakmai felügyeletét és finanszírozását az EMMI sportért felelős államtitkársága látja el. Ezt egy olyan átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák: 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni.
Támogató rendszerek és ellenőrzés
Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Emellett bevezetésre került a Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparenssé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját. A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük.
Ezzel kapcsolatban Barczi Róbert megjegyezte: „tendenciákat akarunk látni.” és „Kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt.”
Az utánpótlásképzési szintek összefoglalása
| Szint | Feladata | Darabszám/Jellemző | Felelős |
|---|---|---|---|
| Körzetközpont (KK) | A futball megszerettetése, tehetségek kiválasztása, hidat képez a grassroots és elit képzés között | Mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot fog össze, megyénként 3-4 KK | MLSZ |
| Tehetségközpont (TK) | 6-14 év közötti gyermekek egyéni képzése, felkészítés az akadémiai szintre | 28 központ, megyénként jellemzően egy-egy | MLSZ |
| Akadémia | Nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése, profi karrier előkészítése | 10 kiemelt akadémia | EMMI sportért felelős államtitkársága |
Esettanulmány: Békéscsaba Labdarúgó Akadémia
Jakab Péter, a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia szakmai vezetője elmondta: „A mai napon megérkezett az MLSZ hivatalos üzenete akadémiánkra, miszerint a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia Tehetségközpont kinevezést érdemelt ki. A 2013-as évben induló és 2020 decemberében záruló immár 4. Double Pass vizsgálat ajánlása alapján, a belgák pozitív megállapításai alapján az MLSZ 73 sportszervezetből a Békéscsabát is a II. szintre sorolta be, míg partner egyesületünk, a Békéscsaba UFC a Körzetközpont besorolást kapta meg.”
„Nagyon örültünk ennek a hírnek, mert az elmúlt hét évben elég sokat hullámvasutaztunk az akadémiák és utánpótlásközpontok versenyében. Szerintem most végre olyan helyre kerültünk, ahonnan szisztematikus munkával esélyünk lehet saját identitásunk legteljesebb felépítésére összhangban az MLSZ elképzeléseivel, valamint arra is, hogy egyre több saját nevelésű játékosunkat építsük be a Békéscsaba 1912 Előre felnőtt csapatába. Az MLSZ kinevezés egy új lehetőség a még jobb és tökéletesebb nevelőmunkára, amely minden tekintetben egy minőségi ugrást hoz a térség labdarúgásának fejlődésében.”
tags: #regionalis #utanpotlaskepzo #kozpont #labdarugas
