Reisz János: A Magyar Motorsport Kiemelkedő Alakja
Vasárnap, életének 95. életévében elhunyt idősebb Reisz János, akinek halálhírét a Magyar Motorsport Szövetség adta hírül. A háború utáni magyar motorsport meghatározó alakja volt, egy nemzetközi bajnok motorversenyző és egy nagyszerű edző, akit a magyar motorsport közössége búcsúztat.
A Gyermekkor és a Motorok Varázsa
Reisz János családjában a műszaki érdeklődés generációkon átívelő örökség volt. Nagyapja konfliskocsis volt, édesapja mechanikus, és éppen tőle eredt a motorkerékpárok iránti szenvedély. Apja nagyon szeretett motorozni, a katonaságnál is motort vezetett, azzal fuvarozta a főnökét a városban. A háború előtt több motorkerékpárja is volt, köztük egy Monet Goyon és egy FN, utóbbi ballonos gumikkal és kézi váltóval volt felszerelve. Reisz János felidézte, hogy bátyjával, Istvánnal rendszeresen motoroztak apjuk FN-ével Csepelen, az Erdész utcában, egészen addig, amíg egy feljelentés miatt apjukat megdorgálták. Egy interjúban azt is elmondta, hogy apja műszerész volt, és gyakran előfordult, hogy testvérével titokban kipróbálták az általa megjavított motorokat, miközben inasként dolgozott a műhelyben.
Apját elég jól ismerték Csepelen, régi kapcsolatainak köszönhetően kapott munkát a Csőgyárban. A negyvenes évek elején apja vett egy telket a Holland-Magyar Banktól, amely akkoriban parcellázott Csepelen.
Az Első Lépések a Versenypályán és a Csepel Éra
Azokban a háború utáni hónapokban a munkahelyi viszonyok bizonytalanok voltak, de 1946 őszén a Kerékpárgyárban elkezdték a motorkerékpárokkal is foglalkozni. Ekkor már nemcsak kerékpárokat, hanem motorokat is készítettek, a vázat, a sárvédőt és a fényezést is ott végezték az első időkben. Reisz János karrierjében fontos mérföldkő volt, amikor 1947-ben felvették a Csepel motorgyárának kísérleti műhelyébe mint tesztpilóta. Ekkor már eredményesen versenyzett Csepelekkel. Élete első versenymotorja egy 100 köbcentiméteres Csepel volt, amelyet részletre vásárolt meg. Egy Csepel Túrát is vett részletre, melynek árát végül soha nem fizette ki, mivel a gyár kihirdette, hogy egy verseny megnyerésével 500 forintot engednek a vételárból, így teljesen lemotorozta a hátralékot.
A Túrát egy Csirkeszárnyas típus követte, ami az első igazi versenygépe lett. Először a 100-as kategóriában indult vele, aztán átépítette 125-ösre. Kicsit átalakította, hosszú első fokozatot csinált a váltóba, átszabta a vázat és tuningolta a hengert. Az első versenyét az akkor Tisza Kálmán téren futotta, ahol többször megragadt a motor dugattyúja és el is esett, mégis felállhatott a dobogóra. Ekkor tanulta meg, hogy a motorral sokat kell foglalkozni ahhoz, hogy végigmenjen egy versenyen. Korábban részt vett három TAMS-versenyen is, mindhárom alkalommal aranyéremmel végeztek, és az újságok "Csepregi, Bolla, Reisz, a három aranyásó" néven emlegették őket.
Katonai Szolgálat és a Honvéd Éra
1949-ben, a kommunista vezetés nyomására, csakúgy, mint számos futballista, Reisz János is a Honvédhoz szerződött. 1950 októberében, amikor besorozták katonának, már gyári versenyző volt. Gyöngyösre vonult be a páncélosokhoz, az újonckiképzés alatt felrendelték a Honvédelmi Minisztériumba. Bár a rendelet szerint akinek gyereke volt, azt leszerelték volna, és neki akkor már megvolt a kislánya, mégis a leszerelés helyett választás elé állították: vagy két évet leszolgál Gyöngyösön, vagy aláírja, hogy a Honvédban folytatja a pályafutását. Utóbbi esetben Pestre hozzák, sporttiszti tanfolyamra küldik, ahonnan haza járhat, és rangok is várnak rá. Reisz János aláírta. Hunyadvári őrnagy, aki a Honvéd sportosztályának vezetője volt a minisztériumban és csepeli birkózó, győzködte, mondván „kis Reisz, jobban jársz”. Igaza volt, Reisz János jobban járt. Egy kikötést tett csupán: akkor ír alá a Honvédnak, ha a Csepelnek kiadják, amikor ők kérik. A Honvéd tartotta a szavát, mindig kiadták, és a legutolsó időkig jó kapcsolatban voltak a csepeliekkel.
Egy darabig a sportszázadban volt, más kiváló sportolókkal, például a híres focistákkal, Puskás Öcsivel és társaival. Együtt végezték a sporttiszti tanfolyamot 1951-ben, amely valójában a Testnevelési Főiskola anyagát foglalta magában, rövidített változatban, kiegészítve politikai tárgyakkal. Rendesen kellett katonai szolgálatot is teljesíteni, de ha verseny vagy edzés volt, akkor a motorszakosztályba mentek, amely a Dózsa György úti laktanyában, a Lehel utca felőli végén volt.
Főbb Versenygépek és Fejlesztések
A Csirkeszárnyas után már nem volt saját motorja, az egyesülettől kapott Csepelt, Jawát (250-est, 350-est), aztán 350-es Velocette-t. Általában MZ-vel és Jawával versenyzett. A dugattyúkkal jóval később, az MZ-korszakban kellett ismét sokat dolgoznia. Egy hazai nemzetközi versenyre eljött Petruscke az NDK-ból, forgótárcsás géppel, és majdnem megverte őket, de a fékek nem voltak elég jók. Reisz János és Szabó Laci kérdezték tőle, hogyan kaphatnának ők is ilyen gyors motort, aminek köszönhetően később nekik is lett lengővillás, 125-ös MZ gépük. A hatsebességes váltóval is volt baj, de főleg a besült főtengely, dugattyú és csapszegpersely okozott gondot. Amikor elkezdték a nyugati versenyekre járni, INA gyártmányú görgőskosarakat hozott, amivel a problémák megszűntek. A gyári dugattyúval az volt a baj, hogy nem mérték le a keménységet, így hol jó volt, hol rossz. Reisz János kijárt a Pestvidéki Gépgyárba, ahol el tudták végezni a vizsgálatot, és onnantól már csak a jó dugattyúkat rakták be.
Az egyik legkedvesebb versenygépe a 350-es Velocette volt. Ezt a motort Szabó Andor adta el a Honvédnak. Kurucz György ment vele először, aztán amikor Kurucz kapott egy Nortont, Reisz Jánosé lett a Velocette. Úgy érezte, mintha mindig azon ült volna, mintha rá szabták volna. Az első versenyén Tihanyban el is verte vele az egész élmezőnyt, Szalkait, Szűcsöt, Kuksit és Kockát (Szabó I. László és Cserkúti László), és rögtön körrekordot ment vele, pedig korábban speciálgépen nem is ült.
A Bol d'Or Győzelem: A Pályafutás Fénypontja
A csepeliekkel ápolt jó kapcsolatnak köszönhetően következett be az 1956-os Bol d’Or győzelem. 1956-ban Kurucz Györggyel együtt megnyerték a legismertebb 24 órás motorversenyt, a Bol d’Ort. Reisz János elmondása szerint erre a sikerére volt a legbüszkébb. Egy 250 köbcentis Pannónia nyergében versenyeztek, amelyet Reisz elmondása szerint a franciák megmosolyogtak. Azt is felidézte, hogy adtak nekik egy korszerűbb sisakot az általuk használt parafa fejvédők helyett.
Reisz János szerezte az első világbajnoki pontot a magyar motorsportnak Brnóban, a 125-ös kategóriában, de nem ezt, hanem az 1956-os Bol d’Oron elért győzelmét tartotta pályafutása legnagyobb eredményének.
Edzői Karrier és Örökség
1970-ben hagyta abba az aktív motorversenyzést, az utolsó futama Monzában volt, ahol hatodik lett a 125-ös kategóriában. Jól ment a motorja a 250-ben is, de a hajtókar alul kinyílt, és beállt a főtengely. Utolsó versenyét 1978-ban, Monzában futotta. Ezek után már csak edzősködött, amit 1952-ben kezdett az Autótaxi SE-nél, versenyzés mellett, miután elvégezte a Testnevelési Főiskola edzői tanfolyamát. Sok jó versenyző volt a Taxinál akkoriban, mint Pál Béla, Kovács, Csala Csilla és Gondos Aranka. Amikor 1957-ben megszűntek a szakszervezeti egyesületek, köztük az Autótaxi is, a Honvédnél a túraszakosztály edzője lett, később pedig a gyorsaságié, sokáig Mester Tivadar mellett, illetve vezetésével. Egészen 1991-ig motorosedzőként tevékenykedett a Honvédnál.
A nevéhez fűződik Drapál János, Juhos Árpád, Juhász Károly és fia, ifj. Reisz János kinevelése is. Az utolsó csepeli igazgatóval, Zsolnai Lászlóval is baráti viszonyt ápolt, aki évente tíz motort adott, amellyel edzettek a fiúk a Honvédban, köztük Drapál János, fia, ifjabb Reisz János, Juhos Árpád és a többiek.
Életútja és Főbb Eredményei
Az alábbi táblázat Reisz János életének és pályafutásának fontosabb állomásait foglalja össze:
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1946 ősz | Munka a Csepel Kerékpárgyárban, motorkerékpárgyártás kezdete |
| 1947 | Felvétel a Csepel motorgyárának kísérleti műhelyébe tesztpilótaként |
| 1949 | Szerződés a Honvéddal (a kommunista vezetés nyomására) és indulás a Hatnaposon |
| 1950 október | Besorozás katonának, gyári versenyzői státusz |
| 1951 | Sporttiszti tanfolyam a Honvédnál |
| 1952 | Edzősködés kezdete az Autótaxi SE-nél |
| 1956 | Bol d'Or győzelem Kurucz Györggyel egy Pannónia motoron |
| 1957 | A Honvéd túraszakosztályának, majd a gyorsasági szakosztályának edzője |
| 1970 | Az aktív motorversenyzés befejezése (utolsó futam Monzában) |
| 1978 | Utolsó hivatalos verseny Monzában |
| 1991 | Edzői pályafutás befejezése a Honvédnál |
| 2023 november | Elhunyt életének 95. évében |
Emlékezés és Búcsú
A MAMS Gyorsasági Szakága őszinte részvétét fejezte ki a gyászoló családnak, búcsúzóul "Nyugodj békében „Jani bácsi”!" üzenettel. Reisz Jánosról a hosszútávú motorversenyzés világbajnoki sorozatának magyar szereplője, a Bol d’Oron idén is top 10-es eredményt elérő Kovács Bálint is megemlékezett: „Azok a sportolók, akik kiváló teljesítményükkel és elkötelezettségükkel kiemelkednek, gyakran szolgálhatnak példaképként rajongóiknak. Számomra ilyen személy volt a most vasárnap, 95 évesen elhunyt Reisz János.”
tags: #reisz #janos #labdarugas
