Magyar Válogatott Futballisták, Akiket Zoltánnak Hívtak: Kereki, Gera és Váczi Élete és Pályafutása

A magyar labdarúgás története során több kiemelkedő tehetség is magára öltötte a címeres mezt, akik a Zoltán keresztnevet viselték. Kereki Zoltán, Gera Zoltán és Váczi Zoltán egyaránt hagytak nyomot a magyar futballban, bár életútjuk és karrierjük különböző kihívásokkal és sikerekkel volt teli. Cikkünkben bemutatjuk pályafutásuk legfontosabb állomásait, válogatott szereplésüket és személyes történeteik legfontosabb részleteit a rendelkezésre álló információk alapján.

Kereki Zoltán - A Vasvármegyei Védő, Aki Gólokat Fejelt

Kereki Zoltán 1953. július 13-án született Kőszegen, és védő létére rengeteg gólt szerzett fejjel. Sportága a labdarúgás volt, és jelentős nyomot hagyott több magyar és osztrák csapatban is. Pályafutása során szerepelt a Körmend (1971-1973), a Haladás (1973-1979), a ZTE (1979-1984) és az FC Wacker Innsbruck (1984-1986) együtteseiben. A válogatottban 1976 és 1980 között 37 alkalommal lépett pályára, és 7 gólt szerzett.

A Válogatottság és a Haladás Szeretete

Kereki Zoltán elmondása szerint két impulzus jelentette számára azt, hogy érdemes volt a futballt választania. Vasi gyerek lévén, minden itt született srác legnagyobb célja, hogy bekerüljön a Haladásba. Amikor ez megtörtént, már válogatott akart lenni. Az 1976-os lausanne-i Svájc-Magyarország mérkőzésen mutatkozott be a legjobbak között.

„A Himnusz közben azt gondoltam, igen, ez nagy tett, keményen dolgoztam, és meglett az eredménye” - emlékezett vissza. Hozzátette, a múlt összehasonlíthatatlan a jelennel, mert akkoriban vidékről bekerülni a válogatottba óriási dicsőségnek számított. Az ő idejében rajta kívül Csapó Károlyt és Halász Istvánt hívták be Tatabányáról, később Pásztor Józsefet és Kerekes Attilát Békéscsabáról, szóval sokan nem voltak.

A Ferencváros egy évre rá kereste, hogy megválasztották az év labdarúgójának (1976), de nem igazolt a fővárosi együtteshez. „Utólag el-elgondolkodtam azon, lehet, meg kellett volna próbálnom, de imádtam a Haladást” - vallotta. Később kereste a Honvéd, az Újpest is, de ő Szombathelyen maradt. A Zetében egy idénnyel töltött kevesebbet, mint Szombathelyen, de egyértelműen a Haladásban érezte jobban magát.

Fejesek és Emlékezetes Gólok

Védő léte ellenére Kereki Zoltán kiemelkedő volt a gólszerzésben. A két csapatban (Haladás és ZTE) az élvonalban védő léte ellenére ötven gólt szerzett. Nemzetközi pályafutása során az innsbrucki időszakról tudni a legkevesebbet. Ott alig több mint egy évadot töltött, de az osztrák bajnoki bronzérem mellett akadtak emlékezetes meccsei. A Sturm Graz ellen negyedóra alatt fejelt mesterhármast, öt nullára győztek. Az UEFA-kupa első fordulójában Innsbruckban kettő nullára legyőzték a Real Madridot, bár előtte az első meccsen öt nullára kikaptak.

A legnehezebb ellenfelei külföldön Emilio Butraguenót és Jorge Valdanót voltak. Itthon egyértelműen Törőcsik Andrást tartotta kiismerhetetlen zseninek, páratlan ütemérzékkel. „Rólam mondták, jól ugrom fel a fejeseknél, van ütemérzékem. Nos, amikor azt gondoltam, na, akkor a következő ütemben elveszem tőle a labdát, csinált egy cselt vagy gólpasszt adott” - mesélte.

Beállós létére rengetegszer ment fel az ellenfél kapujához, sok gólt szerzett fejjel. Egyenlített a görögök elleni egy egyes vb-selejtezőn Athénban 1976 őszén, győztes gólt szerzett a szovjeteknek a Népstadionban, vagy a kettő között négy kettes győzelmet az osztrákok ellen a Práterben az ő két góljával. Az osztrákok ellen Nyilasi Tibor duplájával vezettek, aztán Hans Krankl egyenlített, Kereki pedig egyet fejelt, egyet lőtt. Jól játszottak, Törő akkor volt először válogatott.

A szovjetek elleni gólt tartotta a legkatartikusabb élménynek, de hozzátette, ha nem egyenlít egy bal oldali beadást követően a 84. percben Athénban, a továbbjutáshoz nem lett volna elegendő a Népstadionban legyőzni a szovjeteket.

Edzői Karrier és Utánpótlás-Nevelés

Edzői karrierje korántsem annyira karakteres, mint játékos-pályafutása. Felnőttekkel nemigen szeretett dolgozni, mert nem érezte a szorgalmat, ami benne megvolt. Mindig is a kemény munka híve volt, ezért is határozta el, hogy az utánpótlásban dolgozik. „Azt szoktam mondani, Lionel Messit talán én sem tudtam volna elrontani” - mondta. Kereki Zoltán a stábja keze alatt mintegy félszáz olyan futballista ment át, akiből nagyválogatott lett. Szakvezetőként a Nagykanizsánál, ZTE-nél (pályaedző, vezetőedző, utánpótlás-igazgató), Haladásnál (szakosztályvezető), BVSC-nél (utánpótlás-igazgató) és az MLSZ-nél (utánpótlás-igazgató, ellenőr) is dolgozott. A jelenlegi válogatottról a lehető legjobb véleménye van: „Marco Rossi óriási nyereség a kispadon. A kapitány világosan elmondja, mit szeretne látni a pályán, a srácok pedig meg tudják valósítani: szervezett, fegyelmezett futballt játszanak.”

Gera Zoltán - A „Mágikus Magyar” Útja a Mélységekből a Csúcsra

Gera Zoltán, aki 1979. április 22-én született Pécsett, a magyar labdarúgás egyik legismertebb és legszeretettebb alakja. Pályafutását mélyről kezdte, ám kitartásának és hitének köszönhetően a csúcsra ért, és éveken át Angliában is megállta a helyét.

Gyermekkori Küzdelmek és a Fordulópont

Gera Zoltán Pécsett nőtt fel, átlagos magyar család szintjén éltek. Apja postásként dolgozott, anyja a helyi sörgyárban vállalt munkát. Az általános iskolát jó eredménnyel végezte, de a problémák akkor kezdődtek, amikor idősebb fiúk hatására tizenegy-tizenkét éves korában már javában dohányzott. A szülei válása még tovább rontotta a helyzetet. A mélypontot az jelentette, amikor 13 évesen az alkohol és a cigaretta az élete szerves részét képezte, mi több, elkezdett szipuzni is. Élete legsötétebb korszakáról így beszélt: „Elmentem egy játékterembe, ahol megismerkedtem néhány sráccal. Megkérdezték: nem próbálom-e ki a szipuzást? Kíváncsiságból, elmentem megnézni, hogy csinálják.” Apja életvitele sem mutatkozott jó példaként előtte, aki Zoli nevelését hanyagul végezte, a barátnőit pedig állandó jelleggel cserélgette.

Azonban hirtelen hatalmas változás állt be előbb apja, majd Gera életében is. Zoli éppen egy kaszinóban múlatta az idejét, amikor megjelent apja, és szólt, hogy menjen haza vele. Az odáig vezető úton elmesélte fiának, hogy a Hit Gyülekezetében volt, és a következő alkalommal szerette volna, ha Zoli is vele tart. Gerzson nem akart eleget tenni apja kérésének, végül mégis engedett neki, és a következő istentiszteletre elment vele. „Mikor mentünk haza kérdeztem apámat, miért van az, hogy az emberek énekelnek, tapsolnak. Elmagyarázta, hogy azért, mert Istennek énekelnek, valóságosan megtapasztalták Isten jelenlétét, és megismerték Jézust. Hazafelé jó érzés töltött el.” A változás nem tartott sokáig, Zoli a következő istentisztelet helyett inkább ismét a kaszinóba ment. Talán a történtek hatására azonban az addigi életvitelét egyre kevésbé élvezte. A sok italozás, dohányzás és drogfogyasztás a szervezetére is mindinkább kihatott, aminek látható jelei is voltak. Növekedésében elmaradt a megszokottól, sovány testalkatú tizenéves lett.

Pár hét múltán úgy határozott, hogy ismét elmegy a Hit Gyülekezetébe. „Az istentisztelet most még jobban tetszett, és a végén azt javasolta apám, hogy térjek meg az Úrhoz, és fogadjam be a szívembe Jézus Krisztust. Nem tudtam, mit jelent megtérni, ezért apámtól megkérdeztem, mi az. Ő elmondta, hogy bánjam meg a bűneimet, és fogadjam el Jézus Krisztust megváltómnak” - mesélte. Rövid ideig párhuzamosan járt istentiszteletre és játékterembe is, végül tudatosult benne, hogy választania kell. Rájött, hogy addigi élete nem vezet sehová. Elkezdte tanulmányozni a Bibliát, imádkozott és folytatta az abbahagyott tanulmányait is. Több éves kihagyást követően ismét elkezdett focizni, eleinte még csak a grundon. Saját elmondása szerint egy igen komoly szövetséget kötött Istennel, miszerint az Úr dicsőségére fog focizni. Pár nap elteltével megkereste egy régi barátja, aki megkérdezte, nem lenne-e kedve a Kinizsiben játszani. Zoli elfogadta az ajánlatot. A visszatérés korántsem ment akadálytalanul, a rossz fizikai állapota miatt még a megye I-ben szereplő ifjúsági csapatba sem fért be eleinte. Még apja is úgy vélekedett, hogy Gerzson legfeljebb az NB III-ig viszi. Az őt körülvevő kételkedés épp ellenkezőleg hatott, Gera még jobban hajtott az edzéseken, hogy bekerülhessen a csapatba, miközben Isten támogatását kérte. Az egészsége fokozatosan helyreállt, karrierje pedig felfelé ívelt. Erről az időszakról így vall: „Miután Istenhez fordultam már nem volt kétségem afelől, hogy válogatott futballista leszek, és jó csapatokban játszom majd.”

Klubkarrier és Válogatott Szereplés

Gera Zoltán hivatásos pályafutását a harmadosztályú Harkány SE-ben kezdte 1996-ban, majd 1997 és 2000 között a Pécsi MFC NB I-es labdarúgója volt. A Pécsi MFC leigazolta 1997-ben, ahol Róth Antal kezei alatt az NB II-ben játszhatott. Az 1999-2000-es szezont még ott kezdte, de kisebb szerencséjére a tavasszal már NB I-es játékosnak mondhatta magát. Első gólját 2000. április 1-jén a Győri ETO FC ellen szerezte. Gerzson nem sokáig mondhatta magát a Pécs NB I-es labdarúgójának, mivel a szezon során nyújtott kiváló teljesítménye felkeltette a Ferencváros vezetőinek érdeklődését.

2000 júliusában a Ferencvárosba került. Gerzson 2000. július 22-én mutatkozott be a Ferencvárosi TC-ben a Haladás VFC elleni bajnoki mérkőzésen, melyet a csapat 4-0-ra nyert az Üllői úton. A debütálás nem is sikerülhetett volna számára jobban: a 45. percben megszerezte a vezetést az újonnan igazolt játékos. A zöld-fehérekkel magyar bajnok (2001, 2004, 2016) és Magyar Kupa-győztes (2003, 2004, 2015, 2016) lett. Magyarországon három alkalommal választották meg az év labdarúgójának (2002, 2004, 2005). Számos alkalommal volt a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya. Általában középpályás, irányító vagy jobb szélső poszton játszik, de csatárként is szerepelt már. Kiváló indításai, váratlan cselei miatt népszerű.

2004 júniusában az angol West Bromwich Albion csapatába igazolt, ahol 2008 júniusáig játszott. 2008 júliusától a Fulham labdarúgója lett. A Fulhammel egészen a döntőig menetelt az Európa-liga 2009-10-es kiírásában.

A „Magical Magyar” Angliában

2003. április 1-jén a világ egyik legjelentősebb futballmagazinjában, a World Soccerben egy féloldalas cikk jelent meg Geráról. 2005-ben az angol sajtó így jellemezte: „Úgy néz ki, mint Gerrard, úgy fut, mint Gerrard, úgy lő, mint Gerrard!” 2005 szeptemberében az angol sajtó Gerát Puskás Ferenchez hasonlította. Olyannyira népszerűvé vált Gera addigra, hogy az angol sajtóban a neve mellett egyre gyakrabban feltűnt a Magical Magyar jelző. A brit sajtó felvetésére, miszerint Gera Puskás méltó utódja lehet, a West Bromwich játékosa igen szerényen a következőképpen reagált: „Ez az összehasonlítás szerintem nem állja meg a helyét, közel sem vagyok olyan focista, mint amilyen Puskás volt. Nem láttam játszani, de tudom, hogy míg én az angol élvonal egyik kiscsapatában játszom, addig ő a Real Madrid történetének egyik legnagyobbja.”

2008 januárjában az Independent angol napilap egy listát állított fel a legjobb, Nagy-Britanniában, de nem a Premier League-ben szereplő labdarúgókról, Zoltán ezen a 7. helyet szerezte meg. A róla szóló rövid jellemzésben ez állt: „Klasszis szélső, aki stabil Premier League-futballista lehetett volna, ha a sérülések nem akadályozzák meg ebben.” 2017 januárjában az angol futballal foglalkozó HITC Sport oldal a West Bromwich Albion elmúlt 25 évének három legjobb igazolása közé sorolta őt. A birminghami klub drukkereinek szeretete az idő múlásával sem lanyhult; 2017 februárjában a West Brom egyik szurkolója, Matthew Jones csak azért látogatott el Budapestre, hogy Gerával találkozhasson. Ez év márciusában szerepelt a Sky Sportson futó Premier League World magazinban, ahol az Angliában eltöltött évtizedről és ottani pályafutásáról beszélt. 2018 januárjában a Fulham meghívására tekintette meg a londoni csapat Ipswich Town elleni bajnokiját, amely előtt a hazai közönség köszöntötte, majd felállva tapsolta meg a pályára bevonuló Gerát.

Sérülések és A Válogatott Menedzseri Szerepe

Jó hangulatban készült a visszatérésre a Ferencváros klasszis labdarúgója, Gera Zoltán, akit a júliusi, Mezőkövesd elleni mérkőzésen megsérült. Szeptember végén megműtötték, a rehabilitáció nehezebb időszakán már túl van. A júliusban megsérült Gera Zoltánt a világhírű Sakari Orava műtötte meg. Eleinte úgy tűnt, megússza a műtétet, azonban miután a folyadék felszívódott a combjában, akkor lehetett látni, hogy le van szakadva a combhajlítóizom egy része. Előtte ugyan futott már a pályán, de érezte, hogy valami nagyon nem jó.

Sérülése alatt is számítottak rá a válogatottnál. A 38 éves focista sérülten is kapott meghívót a válogatottba, ahol tanácsaival segíthetett társainak: „Az első edzéseken ott voltam, a szövetségi kapitány bevont a részletekbe a tervezett taktikát illetően.” Ötleteire klubcsapatánál is vevők a játékostársak. „Beszélgetek a csapattársaimmal, és ha esetleg olyat látok, ami előrelépést jelenthet egyikük játékában, akkor megosztom vele. Szerencsére most elég jó formában van a csapat, úgy tűnik, lassan visszatalál régi önmagához.”

Váczi Zoltán - A Kétszeres Válogatott, Aki Szembeszállt az Elvárásokkal

Váczi Zoltán, az 1990-es évek közepén meghatározó NB I-es labdarúgója, kétszeres válogatottként is pályára lépett. Életét és karrierjét személyes küzdelmek és határozott állásfoglalások jellemezték.

A Gyerekkori Traumák és Az Alkohol Fogsága

Váczi Zoltán Debrecenben született, a Citromszigeten laktak, egy olyan zárt közösségben, ahova a rendőrök is csak akkor léptek be, ha megöltek valakit. „Kéretlenül és túl hamar láttam, tapasztaltam meg ezt-azt” - mesélte. „És már a szigeten rászoktam a piára, a cigire, mert mindenki azt nyomta, és akkor sem volt más, amivel a feszültséget levezessem.” Elmondása szerint nem a foci miatt kezdett el inni, a játék mindig is felszabadította. Sokkal inkább a kirekesztettségérzés, a gyerek- és fiatalkorában átélt tapasztalatok, az ott kialakult közösség, illetve a teljesítménykényszer hatására vette fel a poharat és a cigarettát. „Annyi verést kaptam, ami a mai gyerekek közül 500-600-nak is elég lett volna. Ha a húgom rossz jegyet kapott, azért vertek meg. Felrugdostak a harmadik emeletre, utána levetkőztettek, beraktak a vizeskádba, és a régi vastag vasalózsinórral kaptam ötven ütést. Ha sírtam, akkor még többet. Újságpapírra fektettek le, nehogy összevérezzem az ágyat. Hét-nyolc éves lehettem, ott álltunk a lépcsőházban.” A futballista később az alkoholba menekült, volt olyan meccse, amikor bejelentette, hogy nem fog játszani, és a társak a helyi vendéglátó egységből (kocsmából) próbálták a pályára imádkozni.

Az italról elmondása szerint a Vasasnál (1996-1999, majd 2002) szokott le, amiben Illovszky Rudolf, az akkori klubigazgató is segített neki. „Személyében találkoztam egy olyan nagy tiszteletnek örvendő emberrel, aki nyílt volt hozzám, és amit mondott, az mindig úgy is lett. Felnéztem rá. Neki köszönhetem, hogy a piát örökre leraktam. Elmondtam neki, hogy alkoholista vagyok, de szeretnék leszokni. Azt mondta, segít, mellettem áll.” Állítása szerint közel harminc éve nem iszik, noha a kritikusai gyakran használják az „alkoholista” jelzőt ellene.

Konfliktusok és Válogatott Karrier

A magát öntörvényűnek, őrült zseninek nevező Váczi hosszasan beszélt karrierje állomásairól, „fogalmatlan” edzőkről, és arról is, hogy milyen konfliktusai voltak a szövetségi kapitányokkal, ami oda vezetett, hogy csak két alkalommal játszhatott a válogatottban. Felelevenítette azokat az időket is, amikor a Ferencváros szurkolói kemény magjához tartozóktól még a játékosok és a klubvezetés is tartott. Azt állította, volt olyan eset, hogy a Hypósként ismert Karsai Ferencék a régi Üllői úti stadion centerpályáján „focikáztak”, miközben az első csapatnak edzése lett volna, s végül ő maga zavarta le a gyepről a drukkereket. „De az hagyján, az öltözőfolyosón a szemem előtt pofoztak le egy játékost, mert valamiért visszaszólt Bodnár-gyúrónak. Na, az a Fradi ilyen hely volt, de mondom, engem nem bántottak.”

A Jövő Látomásai

Szerinte a visszavonulása óta azért nem találta meg komolyabb feladat a magyar labdarúgásban, mert „a mostani futballban meghatározza neked a sportigazgató, hogy ezt kell edzeni, ezt és ezt a gyereket kell játszatni, én meg kurvára nem szeretem, ha nekem bármit meghatároznak”. De ha edzőként dolgozna, a csapata olyan focit játszana, mint a Barcelona. Arra a kérdésre, hogy mit csinálna másképp a magyar labdarúgásban, azt válaszolta, el kell ismerni, hogy sok új pálya épült, ám azokat biztonsági őrök védik. „Én meg visszahoznám a grundot azzal, hogy a szabad kapacitást ingyenesen odaadnám a gyerekek számára.”

A közelmúltban Váczi Zoltán politikai véleményével is a címlapokra került, amikor felszólalt Magyar Péter országjárásának vecsési állomásán. Azt mondta: „azért jöttem el, mert van több válogatott labdarúgó, meg válogatott sportoló, aki át akar állni a Tiszához”, s arra biztatta őket, hogy „jöjjenek bátran”. A kormánymédia bírálta, de ő számított a reakcióra: „hogy a piálást felhozzák. Mindig és egyből ezzel ütnek. Hogy alkoholista vagyok.”

„A hatalom azt mondja, szólás- és sajtószabadság van, de, ami itt folyik, az minden, csak nem az. Kezd már betelni a pohár. Ezért érzem azt, hogy fel kell szólalnom” - fejtette ki Váczi. Azt is kijelentette, hogy szeretné, ha lenne folytatása a politikai performanszának, ez azonban nem rajta múlik. „Mert én másképp állok az élethez és a focihoz is. A futball játék, amit nem izomból, erőből kell játszani, hanem aggyal és lélekkel.”

Összehasonlító Adatok

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a három Zoltán nevű válogatott labdarúgó legfontosabb adatait:

tags: #reki #zoltan #focista #valogatott

Népszerű bejegyzések:

• Ralikrossz Bajnokság
• A Ferencvárosi TC és a Puskás Akadémia FC rivalizálása
• Rendelés egyedi fényképes bögrékre
• Egy legendás visszatérés részletei
• A Budakalász elleni kézimeccs