Részképességek fejlesztése játékosan: Tippek és módszerek
Miért fontosak a részképességek és a játék?
A részképességek azok az alapvető képességek, amelyek segítségével a magasabb rendű pszichés funkciókat differenciáltan ki tudjuk alakítani - pl. a beszédet vagy a gondolkodást -, és a fejlődés egy későbbi szakaszában ezek képezik az olvasás, az írás, a számolás és az adaptív viselkedés alapját.
A játék kiemelkedő szerepet játszik ezen képességek kibontakoztatásában.
A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára.
A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja.
Az óvodáskor jelentősége és a korai felismerés
A pszichikus funkciók intenzív érése az óvodáskorra esik, ezért az optimális fejlesztésük is óvodáskorban a legcélravezetőbb.
A részképesség-gyengeségek korai felismerésével és befolyásolásával megakadályozhatjuk vagy enyhíthetjük az iskolai tanulási és magatartási zavarokat, elősegíthetjük a tehetség kibontakozását.
Statisztikák szerint egyre több azoknak a tanulási zavarral küszködő gyerekeknek a száma, akiknél a zavar hátterében részképesség gyengeség áll (20%).
Napjainkban a tudatos szempontrendszerű óvodai-iskolai szűrések eredményeként egyre nagyobb arányban sikerül idejében regisztrálni a speciálisan kezelendő részképesség-problémás gyermekeket, azonosítani zavarukat és annak fokát.
Az „idejében” nem a probléma maradéktalan elmulasztására, hanem elhatalmasodásának gátlására vonatkozik. Egy-egy születési korosztály a tanulóévek során egyre magasabb szinten szerveződő teljesítményeket nyújt, így a magzatként vagy csecsemőként, gyerekként károsodottaknál kezelés hiányában nem csupán fennmarad némi hátralék korosztályos viszonylatban, hanem az idő múltával meghatványozódik az elmaradás.
Játékos fejlesztési módszerek és eszközök
Tudatos fejlesztés játékokkal
Lukács Józsefné - az Ősztől őszig és a Kerek egy esztendő sorozatok társszerzője - új könyvsorozatának első kötete ebben a fejlesztő munkában nyújt segítséget az óvodapedagógusoknak.
A könyvben található közel háromezer fejlesztő játék illeszkedik az aktuális környezeti témához, hisz e köré épül az óvodában valamennyi műveltségterület, így valósítható meg jól a komplexitás.
Ugyanakkor az egyes témákhoz - pl. időjárás, öltözködés, egészség-betegség stb. - kapcsolt feladatok többsége nem csak ősszel, hanem a többi évszakban, más témaköröknél is kitűnően felhasználható, ezt minden fejezetben jelezzük is olvasóink számára.
A környezeti témához illesztett fejlesztés könnyen megvalósítható a nap folyamán bármikor, mert nincs szükség arra, hogy a gyereket kiemeljük megszokott környezetéből.
A játékok részképesség-területekhez vannak besorolva - egy-egy játék akár több részképesség-terület fejlesztését is megvalósítja -, és felhasználhatók játékidőben és udvari játék során egyaránt.
A feladatok többsége a pedagógusok, szülők, gyermekek előtt is ismert, azonban ezeket nem mindig alkalmazzuk tudatosan. E gyűjtemény éppen azt a célt szolgálja, hogy a képességfejlesztő játékok használatát tudatosítva, a részképességek szerint csoportosítva ismertesse. A feladatok többsége nem csupán egyféle képesség fejlesztésére alkalmas, most mégis csak egy-egy fejezetben találhatóak meg.
Specifikus részképesség-gyengeségek felismerése
Cikksorozatunkban a legutóbbi két alkalommal rátértünk a gyermeki fejlődés abnormisnak tekinthető problémáinak, terápiaigényes zavarainak, illetve kezelésüknek a tematikájára, ám egyelőre csak néhány nagy, átfogó kategóriát körvonalazva, mint amilyen a koraszülöttségi következményegyüttes, vagy az autizmus.
Mostani írásunkban egy sor olyan, szűkebben érvényesülő diszfunkciós jelenséget említünk meg, amelyek mindegyike jelentkezhet egészen önállóan is, amikor a zavar semmilyen egyéb biológiai vagy szellemi deficittel nem függ össze, és amelyek mindegyikéhez meghatározott terapeutikus foglalkozások és eszközök - nem utolsósorban játékszerek - rendelhetők.
| Zavar | Jellemző |
|---|---|
| Diszpraxia (apraxia) | Direkt mozgás- és testséma-fejlesztést megkívánó mozgási zavarállapot, amely nem tévesztendő össze a mozgásszervi betegségekkel. A mozgásrendszer ép, de a mozgásos tapasztalatok felhasználása hiányos, a szenzomotoros integráció bomlott folyamat-állapotú, ami beszűkíti a mozgásrepertoárt. |
| Diszlexia | Nyelvhasználati, illetve olvasási zavar számos változata. |
| Diszgráfia | Írás-zavar, amely lehet a diszlexia egyik vetülete, de diszlexia nélkül, önállóan is megjelenhet. |
| Agnózia | A felismerés-zavarok válfajai. |
| ADHD-tünetcsoport | Hiperaktivitással társban járó figyelemzavar. |
Ezeknek a zavaroknak külön-külön nézve is sokféle oka, illetve ok-társulási mögöttese lehet. Fontos megjegyezni, hogy nem feltétlenül csak neurobiológiai lehet az ok.
A GraviTab fejlesztőjáték: Innovatív megközelítés
A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit.
A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi.
A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével - a kiválasztott feladattípusnak megfelelően - egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót.
A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival.
tags: #reszkepessegek #fejlesztese #jatekosan
