Benkő László: Életútja és Szerepe a Magyar Labdarúgásban

Benkő László, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, 1933. május 25-én született Hódmezővásárhelyen. Életének 91. évében, 2023-ban hunyt el, gazdag és sokszínű életpályát hagyva maga után, melyben a sport, különösen a labdarúgás, mindig központi szerepet játszott.

Ifjúsága és ígéretes labdarúgó-pályafutása

Benkő László labdarúgó-pályafutását szülővárosában, Hódmezővásárhelyen kezdte az ötvenes évek elején. Tehetsége gyorsan megmutatkozott, és 19 évesen felkerült az akkor az Aranycsapat gerincét adó Bp. Honvéd együtteséhez. Itt olyan legendás játékosokkal edzhetett és került nagyon jó barátságba, mint Puskás Ferenc és Bozsik József.

Közgazdasági tanulmányait félbehagyta a sport miatt, azonban ígéretesen induló játékoskarrierjét egy súlyos térdsérülés sajnos rövid időn belül lezárta. Bár a Honvédtól mint játékos hamar el kellett szakadnia, a klubtól sosem távolodott el teljesen, és a következő évtizedekben folyamatosan szerepet vállalt a futballszakosztály életében.

Karrier a sporton kívül és visszatérés a futballhoz

Az 1960-as és 1970-es években Benkő László a termelőszövetkezeti melléküzemágak létrehozásán dolgozott, harminc ilyen üzem alapításában játszott főszerepet. Munkája azonban elsősorban a Pest Megyei Műanyagipari Vállalathoz (PEMÜ) kötötte, ahol másfél évtizeden át kereskedelmi vezérigazgató-helyettes volt.

A sporttól ekkor sem szakadt el teljesen: 1970-től közel másfél évtizeden át a PEMÜ sportegyesületének kézilabda-szakosztályát is vezette.

A futballhoz sportvezetőként tért vissza. 1985-ben Komora Imre hívta az akkor kiemelkedően az ország legjobbjának számító katonacsapat élére. Benkő László lett a Honvéd labdarúgó-szakosztályának vezetője. Ezt a tisztséget 1994-ig töltötte be, és a klubtörténet egyik legsikeresebb időszaka fűződik az irányításához, annak ellenére, hogy rendkívül nehéz dolga volt. A rendszerváltozás körüli években hirtelen elfogyott a pénz Kispesten, súlyos anyagi gondok támadtak.

Ezután Benkő kezdeményezésére a Kispest-Honvéd önállósodott, és levált a Honvédelmi Minisztériumról. Később nagy szerepe volt abban, hogy a Kispest-Honvéd önálló csapat lett és levált a Honvédelmi Minisztériumról.

Az MLSZ elnöki posztján: Kihívások és Modern Szemlélet

Benkő László, aki időközben a hazai futballélet legtekintélyesebb vezetői közé emelkedett, 1994-ben megpályázta az MLSZ elnöki posztját. Az amatőr klubok támogatásával aztán el is nyerte a posztot. 1994. július 23-án választották meg a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökének.

Megválasztásának története egy lemondással kezdődött: június 9-én, a válogatott Belgium elleni 3-1-es vereségének napján Laczkó Mihály, az MLSZ akkori elnöke távozott posztjáról, és maga helyett 1978 és 1986 közötti elődjét, Szepesi Györgyöt ajánlotta. Az edzők Genzwein Ferencet ajánlották, a profi klubokat tömörítő liga Mezey Györgyöt jelölte, a közgyűlésre legtöbb tagot delegáló amatőr klubok pedig Benkő Lászlót.

„Nem akartam én MLSZ-elnök lenni, nem akartam elfogadni a jelölést, csak megdumáltak” - emlékezett vissza egykori jelöltségére Benkő. Az elnökválasztást felvezető Nemzeti Sport-számban úgy nyilatkozott, világéletében csak a konkrét események után nyilatkozott, így nem akar előre programot hirdetni. Azt ígérte, ha megválasztják, egy hónap múlva letesz az asztalra egy olyan koncepciót, amely aztán a futball törvényévé válna.

Az elnökválasztó rendkívüli közgyűlés színpadias jeleneteket, kivonulást és sértődést hozott. Benkő László meggyőzőnek tűnt és nagy tapsot kapott. A sok vita és a jelöltek visszalépése után Benkő László lett az MLSZ elnöke, az amatőrök szavazataival. „Egyenes és őszinte leszek mindenkivel. Aki nem szolgálja a magyar futball ügyét, azzal nem tudok együtt dolgozni” - nyilatkozta a közgyűlés utáni tájékoztatón.

Elnökségének kihívásai és eredményei

Benkő László modern, a racionalitásra törekvő szemléletével újat hozott, még az sem vetette vissza, hogy néhány elképzelése sokak érdekét sértette. Az ő érájában csökkent például az elnökség létszáma 47-ről 15 főre. Nem segítette munkálkodását, hogy az akkori politikai elittel nézeteltérése támadt.

Fő célkitűzésének a televíziós bevételek növelését tartotta és állítja, ebbe bukott bele. A magyar futball tévés jogai ekkor már a Bodnár György vezette Football Duó Kft.-nél voltak és Benkő szerint nem részesültek a bevételekből megfelelő módon a legilletékesebbek, vagyis a klubok.

Ugyanakkor ebben a két évben fejlődésnek indult a hazai futball. Az olimpiai válogatott például 24 éves várakozás után ismét kijutott az ötkarikás tornára, és 1996-ban ott lehetett Atlantában. Benkő a mai napig az irodájában tartotta az utolsó, skótok elleni selejtezőmeccsen készült csapatképet. A kijutáskor még igen, az olimpia idején azonban már nem ő volt az MLSZ elnöke.

Benkő László a szervezet éléről 1996 elején távozott, miután maga kezdeményezte a leváltását. A felszínen normális elnökváltás zajlott, miután 1996 elején jelezte, az elnökség karcsúsítása miatt ő is lemond tisztéről, de természetesen újrajelöltette magát. Egyetlen kihívója akadt, elődje, Laczkó Mihály, aki a februári közgyűlésen 105-65 arányban legyőzte. „Belefáradtam a küzdelembe és azért előkészítettem a távozásomat” - árulta el a történtekről.

Az MLSZ utáni időszak és öröksége

Az MLSZ elnöki posztjáról való távozása után Benkő László visszatért a Kispest-Honvéd FC-hez, melynek elnöke volt 1996 és 1999 között. A rendszerváltás utáni privatizációban a Caola kozmetikai cég tulajdonosa lett. Jelenleg is minden napja a Caolában kezdődik.

Benkő Lászlót szülővárosában, Hódmezővásárhelyen 2008-ban díszpolgárnak választották, ahol a Caola vezérigazgatójaként rendkívüli megbecsülésben részesült. Életének 91. évében, 2023. augusztusában hunyt el.

Benkő László Pályafutásának Főbb Állomásai

tags: #retro #foci #benko #laszlo

Népszerű bejegyzések:

• MOL Fehérvár - Kisvárda találkozó elemzése
• Egy barátnő szemszögéből a Visonta–Atkár mérkőzés
• Információk a Korosztályos Rapid Sakkról
• Sportolási lehetőségek a futballon túl
• A United Kingdom kiegészítő részletes szabályai