Farkas László Neve a Magyar Retro Futballban és azon túl
A magyar labdarúgás történetében számos név vált legendássá. A Farkas László név több generációban is felbukkant, különböző szerepekben hagyva nyomot a sportágban, legyen szó élvonalbeli játékoskarrierről, emlékezetes kupamenetelésekről vagy utánpótlás-nevelésről. Ez a cikk Farkas Lászlóhoz köthető kiemelkedő pillanatokat mutatja be a magyar retro foci kontextusában, és azon túl.
Farkas László, a Haladás Gólvágója
Farkas László 1946. december 9-én született Szombathelyen és 1968. március 10-én mutatkozott be az NB I-ben a Vasas elleni 3:1-es győzelem során. Első találatát 1969. október 26-án szerezte: az Egri Dózsa elleni hazai 3:0 alkalmával az 55. percben 2:0-ra alakította az eredményt, sőt, 13 perccel később újfent gólt szerzett, így másodjára is feliratkozott a gólszerzők közé. Farkas László pályafutása során 240 alkalommal ölthette magára a Haladás zöld-fehér mezét az élvonalban, ezeken 66 gólt szerzett.
A Győri DAC Hőskorszaka és a Kupa Menetelése
A '80-as évek eleje a győri foci aranykora. Verebes mesterrel sikert sikerre halmozott az ETO, a zöld-fehérek első vidéki csapatként védték meg bajnoki címüket. Hannich Péterek itthoni menetelése, gólzáporos játéka elhomályosítja egy másik győri csapat, a DAC remek sorozatát az 1980/1981-es Magyar Kupában. Az 1980/1981-es "Magyar Népköztársasági Kupa" a 41. kupakiírás volt a hazai labdarúgás történetében. 68 együttes jutott a főtáblára.
A négy európai kupaporondon is érdekelt csapat (Budapesti Honvéd, Diósgyőri VTK, Újpesti Dózsa és Vasas SC) csak a legjobb nyolc között csatlakozott a küzdelmekhez. Vissza a '80-as évek elejére: a többi 64 klub egyenes kiesési rendszerben küzdött a negyeddöntők maradék négy helyéért. A DAC az öt MK-mérkőzésből négyszer élvezte a hazai pálya előnyét, igaz, elnézve az ellenfelek játékosait így is csodával értek fel a győzelmek. Ráadásul ekkor még csak szokta új, marcalvárosi stadionját a kék-fehér együttes. 1979-ben ugyanis több mint 60 éves múlt után a megyei kórház (napjainkban Petz-kórház) bővítése miatt el kellett hagynia megszokott otthonát a DAC-nak, és Marcalváros II-re költözött az egyesület. A DAC előző pályája az adyvárosi víztorony mellett. Ide épültek a nyolcvanas évek elején a megyei kórház (mai Petz) új szárnyai.
A DAC Útja a Kupában
Miután 1980 október elején a DAC viszonylag könnyedén ejtette ki az első fordulóban a Sellyei SK csapatát, a győri labdarúgás aranykorának sikerkovácsa, Verebes József és csapata várt a második fordulóban a kék-fehérekre. A Mágus a Videotont edzette - kevesebb mint egy évvel vagyunk Győrbe érkezése előtt -, a székesfehérvári gárda összeállítása minden túlzás nélkül bombaerős volt. A Videoton 1980-as összeállításában több olyan névre bukkantunk, akik az 1985-ben UEFA-kupa döntőt vívó csapatban is főszerepet játszottak. A DAC a 70. percben szerezte meg a győztes gólt, az utolsó 20 percben óriási tempót diktáltak Burcsáék. A Videoton saját kapuja elé szögezte a másodosztályú együttest, ám egyenlíteni nem tudott a hősiesen védekező győriek ellen. A Kisalföld korabeli tudósítása szerint a DAC legjobbja Csóka György volt, aki egy góllal és egy gólpasszal járult az emlékezetes sikerhez.
A Verebes-csapat két vállra fektetése után a szerencse továbbra sem kedvezett a DAC-nak, a harmadik forduló sorsolásakor újabb NB I-es gárdát, a Zalaegerszeget kapták, igaz, a pályaválasztó előny maradt náluk. A gólzáporos mérkőzésen háromszor szerzett előnyt a DAC, háromszor egyenlített a zalai csapat. "Horváth tör előre a balszélen, beadása Csollányhoz kerül, akinek lövését Kovács kiüti, de ott van Csóka és megszerzi a győzelmet jelentő negyedik gólt" - tudósított lapunk 1980. november 6-án. A havazás utáni latyakos, csúszós pályához jól alkalmazkodott a DAC és 1000 néző előtt vívta ki a jogot, hogy a legjobb 16 között pályára léphessen.
November 26-án Somogyba, a Kaposvári Rákóczi otthonába utazott a DAC. 3000 néző előtt léptek pályára és újra bizonyították: a Magyar Kupában az elsőosztályú csapatokra komoly veszélyt jelent a győri kék-fehér társaság. Csókáék taktikusan játszottak, tömör védekezésre és gyors kontrákra építettek. A mérkőzés a 76. percben dőlt el: Csollány 10 méterről vette be a kaposvári kaput. A DAC ebben az MK-sorozatban messze túlszárnyalta az ETO-t. A győri zöld-fehérek pont a Kaposvári Rákóczitól kaptak ki az első fordulóban.
A Honvéd Elleni Csata
A negyeddöntőben borítékolható volt, hogy bombaerős hazai csapattal játszik a DAC, hisz az írásunk elején említett négy gárdát kiemelték. A marcalvárosi együttest a bajnoki címvédővel, a több válogatott játékossal (Gujdár Sándor, Garaba Imre, Esterházy Márton, Dajka László, Nagy Antal) felálló Budapesti Honvéddal hozta össze a sors a hazai pályán. A jegyekből jelentős bevétel folyt a kasszába, március közepén, télies időben is közel 8 ezren szurkoltak az újabb győri bravúrért. A DAC egészen a 41. percig volt egyenrangú ellenfele a fővárosi gárdának, majd egy több mint vitatható góllal szerzett vezetést a Honvéd. Tény, hogy a Honvéd jóval erősebb kerettel rendelkezett, 10-ből 8-9-szer biztosan verte volna a DAC-ot, nem szabad azonban elhallgatni: a korabeli hatalom "kirakat csapatát" többször támogatták vitatható bírói ítéletekkel, ha gyengébb napot fogtak ki Garabáék. A lesgól után percekig az indulatok uralták a marcalvárosi pályát, a hazai játékosok hosszú percekig vitatkoztak a bíróval. Az esettől megzavarodott győri csapatnak az első félidő lefújása előtt megadta a kegyelemdöfést a Honvéd, Esterházy a második gólnál a kapust is kicselezte.
"Edzői pályafutásom csúcspontja a 38 éve történt Magyar Kupa menetelés" - kezdte Horváth Tamás, a DAC egykori mestere, aki napjainkban is aktív, az ETO NB I-es női csapatát vezeti. "Kaposvárra sok néző kísért és még több fogadott bennünket itthon. A Honvéd ellen az ominózus lesgólig egyenrangú ellenfelek voltunk. Nem a vereség fáj elsősorban, hanem a körülmények, ahogy búcsúztunk. Hozzáteszem, utóbbi meccsnél önkritikát is kell gyakorolnom. Közvetlenül a párharc előtt edzőtáborba mentünk Mosonmagyaróvárra. Ez hiba volt" - mondta Horváth Tamás. Horváth Tamás napjainkban az ETO NB 1-es női csapatát irányítja.
A DAC Magyar Kupában menetelő csapata 1981-ben (b-j): Dr. Écsi Béla szakosztályvezető, Kovács Csaba edző, Tamási Gábor, Mandl Gábor, Baumann János, Farkas László, Tálos György gyúró, Domanyik Szilárd, Fehér Miklós, Sági Péter, Molnár Zoltán, Kantó László, Horváth Tamás edző, Tagai István elnök. Guggolnak (b-j): Farkasdi László, Gulyás István, Csóka György, Horváth Dénes, Dobos János, Molnár Miklós, Csollány Imre, Cs. Kovács László, Horváth II.
Farkas László - Az Utánpótlás-nevelés Élén Veszprémben
A Farkas László név az utánpótlás-nevelésben is felbukkan, mint a fiatal tehetségek mentora és irányítója. Az U7-es veszprémi együttes az első tornáján szerepelt, a fiatalok a győri Üstökös Farsangi Kupán léptek pályára. Az U7-es csapat ragyogóan helytállt első tornáján. A részt vevő alakulatok edzői a veszprémi Bényi Pétert választották a torna legjobb játékosának.
Az U9-es korosztály duplázott, egy hétvége alatt Móron és Bükön vett részt tornán. Előbbi megmérettetésen a VFC USE magabiztos teljesítménnyel nyerte meg csoportját (megelőzve a Mór, az Ikarus, a Maroshegy, a Videoton BKE, a Mosonmagyaróvár együtteseit), így döntőt játszhatott. A másik ötösből a Pápai ELC került ki győztesen, a PELC az Iváncsa, a Sárosd, a Tatabánya, illetve a MOL-VIDI csapatát előzte meg. A Veszprém megyei fináléban a VFC USE bizonyult jobbnak.
A büki viadalon igazán rangos társaságba került a Farkas László irányította Veszprém, amely sorrendben a Győri ETO-t legyőzte, kikapott a Ferencvárostól, osztrák ellenfelet vert meg, majd ikszelt a Slovan Bratislava alakulatával. A csoportjából második helyen továbbjutott gárda a negyeddöntőben két vállra fektette az Újpest FC-t. Az elődöntőben a fizikailag sokkal erősebb, későbbi győztes Sturm Graz jobbnak bizonyult a bakonyiaknál, akik a bronzmeccsen visszavágtak a Fradinak.
tags: #retro #foci #farkas #laszlo
