A Budapesti Honvéd Labdarúgócsapatának Gazdag Története
A Budapesti Honvéd Sportegyesület labdarúgása csapatsportágaink egyik zászlóshajója volt. A labdarúgók a klasszisok egész sorát adták a sportágnak. A Budapest Honvéd FC Magyarország egyik legismertebb labdarúgócsapata Budapest XIX. kerületéből. A kispesti klub jelenleg a magyar labdarúgó-bajnokság második osztályában szerepel.
Az alapítástól az első osztályig
Már 1904 elején felbukkant egy-egy kezdeményezés Kispesten a labdarúgás meghonosítására. A Kispesti Sport Club néven megalakult sportegyesület diákokból álló csapatát benevezték az Ifjúsági Labdarúgó Szövetségnél, ennél többet azonban nem tudni a klub sorsáról. Egy lelkes tanár dr. Varga Bálint kezdeményezésére az Éder vendéglőben alakította meg társaival a Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-én. Az atlétika, torna és a vívás mellett kisebb vita után a labdarúgást is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint, a klub intézője Bede István a vívók, és Mayer Béla a labdarúgók részéről lett. Az alapszabályt azonban a tagok nem fogadták el, Varga Bálint megsértődött és lemondott. Az egyesület ügyeit egy évig Bede István intézte, aki elsősorban a teremsportokat favorizálta. A vita egyre élesedett a két párt között, ráadásul az anyagi nehézségek is gyötörték a klubot. Ennek enyhítésére 1909. február 1-jén KAC bált rendeztek, melynek bevételének (100 korona) elosztása újabb vitát kavart.
Az egyesületet 1909-ben Kispesti AC néven hozták létre. 1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az első kezdeményezés után a tisztújító választmányi gyűlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club nyolc szakosztállyal (atlétika, birkózás, kerékpár, ökölvívás, tenisz, torna, vívás és labdarúgás). 1909. december 10-én az MLSZ felvette tagjai közé a KAC-ot. A labdarúgó élet 1909 tavaszán beindult a Katona réten. Az első nem hivatalos mérkőzések Erzsébetfalva, Lőrinc, Rákosliget és Rákoscsaba csapatai ellen voltak. Az első barátságos mérkőzést a Magyar AC tartalék ellen játszotta a Kispest, melyet 5:0-ra elvesztett. Az MLSZ a csapatot a Pestvidéki Bajnokságba sorolta be, amely 1909. szeptember közepén indult és kétfordulós volt. Ez volt a Kispest első hivatalos bajnoksága. Az első mérkőzés győzelemmel végződött, 1909. szeptember 19-én Monoron 3:1-re nyert a csapat.
1910 őszén az MLSZ létre hozta a IV. osztályú bajnokságot. Miután Kispestet a budapesti kerülethez csatolták, benevezett a bajnokságba. Az 1910-11. évi bajnokságban meglepetésre a 2. helyen végeztek. Az 1911-es év komoly változásokat hozott az egyesület életében. Kispest egyik leggazdagabb polgára, Csimár Károly építész lett a KAC elnöke és rögtön 1000 koronát adományozott a klubnak. Ez akkoriban rendkívüli segítség volt a szegény KAC számára. Az 1911-12. évi III. osztályú bajnokságban a 8. helyen végzett a Kispest. 1913-ban ünnepelte a csapat az első bajnoki címét a III. osztályban. 1916. szeptember 13-án lejátszotta első NB I-es bajnoki mérkőzését a KAC Kispesten, a Sárkány utcában. Az első szezon végén ugyan kiesett, de 1918-ban visszatért az első osztályba. Az 1919-1920-as szezonban szenzációsan kezdett a Kispest. A 7. fordulóig 100%-os teljesítményt nyújtott a KAC. A bajnokság végén nagy meglepetésre 2. lett a csapat, ami egészen Puskásékig a klubtörténet legjobb bajnoki helyezése maradt.
1921 végén kirobbant a kispesti profi per. A nagy szegénység miatt a játékosok ruhákat, cipőket és egyéb dolgokat fogadtak el, és ez bűn volt akkor. Feljelentés következtében - habár minden csapat ugyanezt cselekedte - megindult az a bizonyos profi per, amely aztán tönkretette ezt a sokra hivatott csapatot. A legjobb játékosokat eltiltották, majd a nagy egyesületek elvitték őket. 1926-ban a Kispest FC nevet vette fel. 1926 decembere arany betűkkel íratik be az egyesület történelemkönyvébe, ekkor a Magyar Kupa megismételt döntőjében - az első meccs 1-1 volt - 3-2-re legyőzte a BEAC-ot. Az 1926-os bajnoki szezon végével lezárult egy korszak a magyar labdarúgás történetében. Véget ért az amatőr, vagy inkább ál-amatőr korszak. Az MLSZ - tanulmányozva az osztrák labdarúgás helyzetét - kimondta: átszervezik a magyar labdarúgást és ők is bevezetik a professzionizmust. 1926 nyarán megtörtént a szétválasztás, s ezzel a magyar labdarúgás szervezetének átalakítása is.

Az első aranykor: A Budapesti Honvéd és az Aranycsapat (1950-es évek)
1944-ben a Nagyváradi AC és a Gamma legyőzése után, a Szent László kupa döntőjében még a Fradi sem tudta megállítani a Kispestet. Ezen a nyári tornán villogott először a két kispesti fiatal, Bozsik József és Puskás Ferenc. Köröttük épült ki az a csapat, amely előbb Kispest, majd Bp. Honvéd néven vált meghatározóvá. Először a 46/47-es szezonban látszott, hogy Puskásék meghatározó szerepet tölthetnek be, a KAC hat ponttal az Újpest mögött második lett.
1949-50-es szezon és az azt követő nyár változások sorát hozta Kispesten. A kiépülő kommunista rendszer a maga képére formálta a sportéletet is, az egyesületek mögé nagy szervezetek álltak, a KAC-nak pedig a honvédség jutott. 1949 decemberében a kispesti klub kimondta beolvadását a Honvéd Sportegyesületbe és ezentúl Budapesti Honvéd SE néven szerepelt. A nyáron folytatódtak a felülről vezérelt változások: annak érdekében, hogy a legjobb futballisták ne több csapatban szerepeljenek, sokakat a Honvédba és az akkor Textiles (később Bp. Bástya, majd Bp. Vörös Lobogó) néven szereplő MTK-ba irányítottak. A Honvédba úgy, hogy a kiszemeltek megkapták behívójukat a katonaságba, majd a klub játékosai lettek. Így lett kispesti a Teherfuvar kapusa, Grosics Gyula, illetve a ferencvárosi Budai II László és Kocsis Sándor. Kacskaringósabb utat járt be az öntörvényű Czibor Zoltán. A Ferencváros balszélsője nem akart a Honvédba igazolni, ezért egy igazi munkáscsapathoz, a Csepei Vasashoz menekült 1950-ben. Amikor két évvel később mégis megkapta a behívóját, az ÁVH-hoz tartozó Bp. Bástyába igazolt.
A Honvéd nagy fölénnyel nyerte fennállásának első bajnokságát 1950-ben, amely egy fél bajnokság volt. Szinte ugyanazzal a tizeneggyel nyerte a bajnokságot a csapat, hiszen mindössze 15 játékos jutott szóhoz a bajnokság során. Az aranycsapat kialakulásának éve volt az 1950-es évek, amikor a gárdának Budapesti Honvéd SE volt a neve, és a korra jellemzően a háttértámogatást az első számú katonacsapatnak a Honvédelmi Minisztérium biztosította. A „Nagy-Honvéd”-nak nevezett klub a legjobb labdarúgókat ebben a korszakban tudhatta magáénak: Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Bozsik József és Czibor Zoltán az Aranycsapat gerincét is képezték. Nekik nagy szerepük volt abban, hogy a csapat az 1950-es években négyszer nyert magyar labdarúgó-bajnokságot.
Az ötvenes évek első felében a Honvéd egyszer sem végzett a másodiknál rosszabb helyen. 1936-ban nyert utoljára bajnokságot veretlenül magyar csapat (Hungária). 1952-ben ezt a bravúrt ismételte meg a Bp. Honvéd, mindössze öt döntetlennel zárta a bajnokságot. Lendületes csapatjátékával és küzdeni tudásával múlta felül a Bástyát. A második félidőben mindig tudott újítani a csapat, hiszen többször is vesztes állásból tudott fordítani. Kalmár Jenő 18 játékost szerepeltetett. A gólkirály Kocsis Sándor lett. 1953-ban ismét „csak” ezüstöt szereztek, viszont Puskás Ferenc megint gólkirály lett. Egy újabb diadal is született ebben az évben, a Húsvéti Torna győztese is a Honvéd lett, legyőzve az Austriát és a Rapidot is.
A magyar bajnokság kicsit háttérbe szorult a sok portya és válogatott mérkőzések (VB) miatt. Így fordulhatott elő, hogy az 1954-es bajnokság 1955-ben ért véget. Ebben az évben a kispesti csapat először rúgott 100 gólt egy bajnokságon belül, és természetesen megnyerte azt. A Honvéd ebben az időszakban rendszeresen fordult meg külföldi túrákon, így lett köze a Bajnokcsapatok Európa-kupájának (BEK) létrejöttéhez is. Puskásék 1954 decemberében kikaptak a Wolverhampton Wandererstől és az angolok ezután a Wolvest a világ legjobb csapatának titulálták. A tekintélyes francia újságíró és futballedző, Gabriel Hanot ezt alaptalannak nevezte és javasolta egy európai sorozat életre hívását, amit az UEFA 1955-ben meg is tett. 1955-ben a bajnoki cím mellé két gólkirályi cím is Kispestre került, hiszen Czibor és Machos egyaránt 20-20 gólt szerzett.

1956, a forradalom éve, a bajnokság félbeszakad. Bár a csapat az élen állt és valószínűleg meg is nyerte volna, nem hirdettek bajnokot. A Húsvéti Tornát ismét megnyerték. A BEK azonban nem hozott sikert, a Bilbao kiverte a Honvédot, de ekkor már a csapat a széthullás felé tartott. A spanyolok ellen mindkétszer idegenben játszottak (Bilbao 2:3, Brüsszel 3:3). A forradalom véget is vetett az első kispesti aranykornak. A csapat a zűrzavar közepette dél-amerikai túrára ment, ahonnan legjobbjai közül Puskás, Kocsis és Czibor nem tért vissza, a töbiek pedig büntetést kaptak, Grosicsot pedig előbb eltüntették, majd Tatabányára igazolhatott. Bozsik ugyan visszatért, 57/58-ban pedig egy ponttal maradt el a bajnok MTK mögött (Közép-európai Kupát pedig megnyerte), de a következő években egyre rosszabb eredményeket ért el a Honvéd. Az eltiltások és a távol maradott játékosok hiánya demoralizálta a csapatot és a 11. helyen végzett a bajnokság végén. A közönség azonban továbbra sem pártolt el a csapattól, hiszen az 1957-58-as bajnokságban a Népstadionban továbbra is sok néző előtt játszottak.
Átmeneti sikerek és a Mitropa Kupa (1960-as, 70-es évek)
Az 1955-öst követő újabb bajnoki címre 25 évet kellett várni a Honvédnál. Pedig időközben olyan futballisták járták meg a klubot, mint az ötszörös gólkirály Tichy Lajos, a háromszor legjobb gólövő Kozma Mihály, Komora Imre vagy a fantasztikus tehetségét eltékozló Kocsis Lajos. 1959-ben a Honvéd elérte legnagyobb nemzetközi sikerét, amikor megnyerte a Mitropa kupát. Az új gólkirály ekkor Tichy Lajos volt, aki ezt a címet még négyszer begyűjtötte magának. 1963 őszén hajszál híján bajnok lett a csapat, de gólaránnyal a második helyre szorult. Nem volt ez rossz év hiszen a bajnokságban a 2. lett a csapat, és a gólkirály is Kispesti lett Tichy Lajos személyében. 1965-ben csak egy Húsvéti Torna győzelem került a dicsőséglistára. A klub viszonylagos nemzetközi kupasikerei is erre az időszakra estek. A KEK-ben 65-66-ban a finn Lahti és a csehszlovák Dukla Praha kiverésével a negyeddöntőben esett ki (0-0, 0-2) a később döntős Liverpool ellen.
1969-ben új csapat épült és Kozma Misi góljaival az ezüstéremig menetelt a csapat. 1971-ben Kozma gólkirály lett (ezt még 1974-ben és 75-ben is megtette), és az év játékosa is Kispestről került ki, a csupa szív Szűcs Lajos személyében. A hetvenes években sem sűrűn volt tavaszi programja a magyar csapatoknak. Üdítő kivételként a Budapesti Honvéd 1978-79-es UEFA-kupa-menetelését kell felidéznünk: az indulás jogát a kispestiek úgy harcolták ki, hogy mindössze egyetlen ponttal maradtak le a bajnok Újpesttől, és lettek ezüstérmesek. A Honvéd elegye volt a sokat megélt rutinos spílereknek (Gujdár, Paróczai, Kocsis István, Weimper, Pál, Póczik vagy Pintér) és a tehetséges ifjaknak (Nagy Antal, Varga József, Gyimesi, Bodonyi). Az UEFA-kupában a 78/79-es szezonban jutott el a legjobb nyolc közé a Honvéd, a török Adanaspor (6-0, 2-0), a temesvári Poli (4-0, 0-2), az Ajax (4-1, 0-2) kiverésével. A november végén-december elején lejátszott nyolcaddöntőben az Ajaxot győzték le. Az első meccs volt a kulcs, a Népstadion 15 ezer nézője a második félidőben csodát látott: húsz perc alatt három Honvéd-gólt. A háromgólos előny épp kitartott a végéig a visszavágón is. Nem úgy a kispestiek! Megérték a pályán 1979-et, és készülhettek az előző német Bundesliga-idény hatodikja, az MSV Duisburg ellen. A három peches Honvéd-kapufa mellett Ronald Worm két góljának is köszönhető a 3-2-es vendéggyőzelem, ami után inkább csak matematikai esély maradt az elődöntőbe jutásra.
VfB Stuttgart – Torpedo Moskva teljes mérkőzés UEFA-kupa 1978-1979
A második aranykor: Az 1980-as és 1990-es évek eleje
Az 1980-as és 1990-es évek elején volt a klub második aranykorszaka, amikor nyolc bajnokságot nyert. 1980-ban eljött a honvéd szurkolók által régen várt bajnoki cím. 25 évet kellett nekik erre a sikerre várni. A csapat trénere a legendás Tichy Lajos volt. A bajnok Bp. Honvéd SE játékosai: Gujdár Sándor - Paróczai Sándor, Kocsis István, Garaba Imre, Varga József - Gyimesi László, Dajka László, Nagy Antal - Bodonyi Béla, Weimper István, Kozma Mihály. Ennek az időszaknak a meghatározó játékosai Andrusch József, Sallai Sándor, Nagy Antal, Garaba Imre, Varga József, Gyimesi László, Sikesdi Gábor, Détári Lajos, Dajka László, Bodonyi Béla, Esterházy Márton, majd az ifjúsági Európa-bajnok Kovács Kálmán voltak.
A klub második aranykorát az 1980-as bajoki cím vezette fel. A 80/81-es szezonban lépett először pályára az NB I.-ben Détári Lajos (még 18 éves sem volt), 1982 nyarán pedig Komora vette át a csapat irányítását. Előbb Komora Imre vezérletével 3 bajnoki arany és egy kupagyőzelem gazdagította a kincsestárat. A Honvéd zsinórban háromszor bajnok lett (1984, 1985, 1986), a BEK-ben azonban sorra kudarcok érték. A sikerkorszakhoz sajátos módon hozzátartoztak a bundák is. A Honvéd a kor több emlékezetes ügyében szerepelt, többször előfordult, hogy bajnokként leadta az egyi pontot valamelyik kiesőjelöltnek. Egy ötödik hely után 87/88-ban már új edzővel, a klub korábbi kapusával, Bicskei Bertalannal és átalakult kerettel lett bajnok ismét a Honvéd. Érkeztek a Videotonból a Disztl testvérek, Détári az Eintracht Fraknfurtba távozott, igaz, a korábbi években is meghatározó Sallai Sándor, Fitos, Fodor Imre továbbra is Kispesten játszott. 1988-89-ben Bicskei Bertalan vezetésével két bajnoki aranynak és egy kupa sikernek örülhettek.
A 88/89-es bajnokságot úgy nyerte meg a Honvéd, hogy ősszel több játékosát a rendőrök vitték el az egész magyar futballra kiterjedő bundabotrány során. A BEK-ben viszont megalázták a piros-fehéreket: a második fordulóban a Benfica 9-0-s összesítéssel (Lisszabonban 7-0) ejtette ki. Ezután egy hullámvölgy következett, még a kiesés szele is megérintette a csapatot, hiszen az osztályozón majdnem kipottyant az első osztályból. A következő évben azonban újra a csúcson volt a csapat, ezúttal Mezey György vezérletével, így 1991-ben már ismét bajnokságot ünnepelhettek Kispesten. Petry Zsolt, Cseh András, Csábi József, Gregor József, Vincze István és Pisont István - néhány meghatározó név a csapatból. A BEK-ből a kor egyik legjobb csapata az olasz UC Sampdoria búcsúztatta a csapatot. Kispesten 2-1-re verte a magyar csapat a taljánokat, a visszavágón, Genovában azonban 3-1-es vereséget szenvedett.
Hosszú ideig (2017-ig) utolsó bajnoki címét 1993-ban egy finn mesternek, Martti Kuuselának köszönheti a gárda. Ekkor Illés Béla, Halmai Gábor és Vincze István voltak a meghatározó játékosok.

Hanyatlás és újjászületés (1990-es évek végétől)
A nagy sikerek után jött a leszálló ág. A Honvéd azóta eltelt másfél évtizede nagyrészt kínokkal telt. 1996-ban még egy Magyar labdarúgókupa siker gazdagította a dicsőséglistát, de lassan hanyatlásnak indult a Kispest. A KEK második fordulójában a francia másodosztályú Nimes búcsúztatta a csapatot. Évről évre a kiesés ellen küzdött a csapat. A jó játékosokat nem voltak képesek megtartani. A gondok mellett politikai nyomás is nehezedett az egyesületre, így nem volt meglepetés, hogy 2003-ban bekövetkezett a klub történetének legsötétebb éve. Megtörtént az, ami a fennállás óta még soha, kiesett az NB I-ből a Kispest. A 12 csapatos NB I.-ben csak a szétesett Dunfaerrt tudták megelőzni, így történetük során először kiestek az élvonalból a kispestiek. A következő szezonra a játékosállomány szinte teljesen kicserélődött. Gálhidi György vette át a csapat irányítását, és rövid idő alatt csodát művelt a fiúkkal.
A másodosztályt rajt-cél győzelemmel nyerték, és a Magyar labdarúgókupa döntőjébe is bejutottak. A döntőt a Ferencváros ellen játszotta a Kispest, a Puskás Ferenc Stadionban (csak) 4000 néző előtt. A mérkőzés végül 3-1-es Fradi győzelemmel zárult. Ezek után már csak azért imádkozhattak a Honvéd szurkolói, hogy a zöld-fehérek megnyerjék a bajnokságot, mert akkor a kedvenceik indulhatnának az UEFA-kupában. Ez végül így is lett, mert a Ferencváros megnyerte a bajnokságot az Újpest előtt 1 ponttal. A 2004-05-ös UEFA-kupában az 1. selejtezőkörben az örmény FA Mika Jerevant sorsolták a Honvéddal össze. A Bozsik József Stadionban 1-1-es döntetlen született, míg Örményországban 1-0-ra nyert a magyar csapat, így 2-1-es összesítéssel lépett tovább a gárda. A 2. selejtezőkörben lengyel ellenfél került a Honvéd útjába. Lengyelországban 1-0-s hazai győzelmet aratott az Amica Wronki. Magyarországon szintén hazai győzelem született, 1-0 arányban a Honvéd javára.
A csaknem százéves történelem mélypontja, a másodosztályú szereplés után azonban ismét megragadtak az élvonalban - 2005-ben a 11., egy évre rá a 13. helyen. Aztán 2006-ban érkezett a mesebeli herceg és megmentette Puskás és Bozsik csapatát. Az Egyesült Államokban élő George F. Hemingway cége lett a tulajdonos, ezzel meglett az anyagi biztonság, kipofozták a lezüllött stadiont és kisebb sikerek is jöttek. Az új tulajdonos érkezése óta háromszor játszott kupadöntőt a Honvéd, kétszer a meg is nyerte (2007, 2009) és mindháromszor indulhatott nemzetközi kupában. A 2016-2017-es szezonban 24 év után lett bajnok, ezzel megszerezte a 14. bajnoki címét.
A Honvéd stadionjainak története
A Kispesti AC első állandó pályája a mostanihoz közel, a Sárkány utcában volt, ahol ma a temető található. Ezt a telket a város adományozta a klubnak, a pályát helyi kisiparosok és kereskedők, elsősorban Polacsek Ferenc szállodatulajdonos és Herbacsek Ferenc fakereskedő támogatásával építették ki, 1913-ra. Az ellenfelek sárkánybarlangnak hívták a kispesti stadiont, amelyet 1927-ben felújítottak. 1935-ben azonban egy bajnoki közben leégett az 1200 fős falelátó és az épületek. A város megint segített és ekkor került mostani helyére a kispestiek stadionja. 1938. január másodikára elkészült az új, nyolcezres aréna, 39-ben már 15 ezres volt a lelátó. Az első honvédos aranykor végén, 1955-ben újra bővítették a stadiont, a villanyvilágítást pedig 1967-ben avatták fel a kibővített tribünnel együtt. A következő évtizedekben nem sok minden történt a pályával, bár 1986-ban Bozsik Józsefről nevezték el.
A nagy megújulás 2006-ban jött el: kicserélték a gyepet, amely új vízelvezetőt, öntőzőrendszert kapott, a lelátókra új székek kerültek, felújították a sajtóhelyet, kondicionáló termet építettek, a hangosítást, az eredményjelzőt és a megvilágosítást modernizálták. Itt található a klubhoz tartozó Magyar Futballakadémia és a kevés hazai példák egyikeként lebontották a lelátók előtti kerítéseket is. Jelenleg 9500-an férnek el a Bozsik Stadionba, amelynek most már Puskás Ferenc utca 1-3. a címe.

A klub eredményei és mérföldkövei
Összességében az eddigi történelme során tizennégy alkalommal nyert magyar bajnoki címet, tizenkétszer volt ezüstérmes és hat alkalommal bronzérmes. A Magyar Kupát nyolcszor nyerte el, a magyar labdarúgó-szuperkupa döntőjében háromszor játszhatott, de eddig ott győzni még nem tudott. A legnagyobb nemzetközi sikerét 1959-ben érte el, amikor megnyerte a Mitropa kupát. A magyar labdarúgó csapatok élvonalbeli mérkőzései alapján számított eredményességi listán az előkelő 3. helyet tudhatja magáénak. A csapat hivatalos mezszíne 1991 óta a piros-fekete, visszatérve a Kispest elnevezés idején használt színekhez, amelyek az 1949-1991 között használt piros-fehéret váltották le.
A klub nevének változásai:
- Kispesti Atlétikai Club (1909-1926)
- Kispesti FC (1926-1944)
- KAC (1944-1949)
- Budapesti Honvéd SE (1949-1991)
- Kispest-Honvéd FC (1991-2003)
- Budapest Honvéd FC (2003-tól)
A Budapesti Honvéd magyar bajnoki címei
| Év | Edző | Meghatározó játékosok |
|---|---|---|
| 1950 (őszi) | Árpád Csanádi | Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Bozsik József, Czibor Zoltán |
| 1952 | Jenő Kalmár | Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Bozsik József, Czibor Zoltán |
| 1954 | Ödön Zombori | Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Bozsik József, Czibor Zoltán |
| 1955 | Ödön Zombori | Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Bozsik József, Czibor Zoltán |
| 1980 | Lajos Tichy | Gujdár Sándor, Garaba Imre, Dajka László, Nagy Antal, Kozma Mihály |
| 1984 | Imre Komora | Détári Lajos, Garaba Imre, Gyimesi László, Esterházy Márton |
| 1985 | Imre Komora | Détári Lajos, Garaba Imre, Gyimesi László, Esterházy Márton |
| 1986 | Imre Komora | Détári Lajos, Garaba Imre, Gyimesi László, Esterházy Márton |
| 1988 | Bertalan Bicskei | Sallai Sándor, Fitos, Fodor Imre, Disztl testvérek |
| 1989 | Bertalan Bicskei | Sallai Sándor, Fitos, Fodor Imre, Disztl testvérek |
| 1991 | György Mezey | Petry Zsolt, Vincze István, Pisont István, Cseh András |
| 1993 | Martti Kuusela | Illés Béla, Halmai Gábor, Vincze István |
| 2017 | Marco Rossi | Davide Lanzafame, Egerszegi Tamás, Djordje Kamber |





