Rainer Maria Rilke válogatott prózai művei: Egy írói életmű sokszínűsége

Ma már tudjuk, hogy századunk legnagyobb művészei közé tartozik a prágai születésű, osztrák íróként számon tartott Rainer Maria Rilke. Magyarországon főként mint a Duinói elégiák, a Szonettek Orfeuszhoz és az Imádságos könyv költőjét ismerjük, legjobbjaink fordításában. Próza- és esszéíróként nálunk kevésbé ismert, hiszen prózai munkáiból utoljára 1961-ben jelent meg egy vékony válogatás. Pedig sok hasonlóság van közte és magyar kortársai között, hangvétele, stílusa, novelláinak témája a Nyugat első nemzedékének prózájával, a korai Kosztolányiéval, Csáth Gézáéval rokonítható. Jelen válogatás célja, hogy részletesebb betekintést nyújtson Rilke gazdag prózai örökségébe.

Rainer Maria Rilke élete és művészete

Gyermekkor és tanulmányok

Rainer Maria Rilke 1875-ben született Prágában. Elkényeztetett, vallásos nevelésben részesült, piarista elemi iskola után katonai iskolákban folytatta tanulmányait, mivel apja is katonatiszt volt. Ezekre a katonanevelő évekre mindvégig utálkozva gondolt vissza. Befejezés előtt abba is hagyta, majd kereskedelmi főiskolán folytatta, de azt sem érezte a magáénak. Egyetemre már bölcsésznek iratkozott be. De hamar felismerte írói-költői tehetségét, felismerték a lapok és kiadók is. Huszonkét éves korában már írásból is meg tudott élni. Hol német földön, hol Csehországban élt, amely utóbbi még jó ideig Ausztria tartománya volt. Verseket általában németül írt, de prózai műveket az újságok számára ugyanúgy tudott németül, mint csehül írni.

A sorsfordító találkozások: Lou Andreas Salomé és Oroszország

Rilke huszonkét éves volt, 1897-ben, amikor megismerte a végzetes asszonyt, Lou Andreas Salomét. Ez a varázsos hölgy a századvég és századforduló német irodalmának jóságos és üdvös démona volt. Oroszországi német volt, különböző európai egyetemeken tanult, kitűnő stílusú regényíró, vallástörténész, esztéta lett, az erotika nagyszerűségének hitvallója. Tizennégy évvel volt idősebb Rilkénél, tehát harminchat éves, amikor felfedezte magának a fiatal költőt. Szép volt, izgalmas, egyszerre volt az esztétika szellemi és a szerelem testi művésznője. Ő vitte el Rilkét Oroszországba, egyenest Tolsztojhoz, ő tökéletesítette orosz tudását. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is, és hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál. Az akkor legmodernebb francia irodalomba is ő vezette be. Az a nem egészen két év, amíg együtt éltek, Rilke számára a költői-írói út megtalálása volt. Az ettől kezdve írt versei és prózai művei egyre szélesebb körökben találkoztak elismeréssel.

Családi hagyományul kapta, hogy az a XVII. században élt Christoph Rilke von Langenau nevű fiatalember, aki Montecuccoli ármádiájában zsoldos kornét volt és a szentgotthárdi csatában a törökök ellen harcolva elesett, az ő családjuk fia volt. A kései állítólagos utódot gyermekkorától fogva izgatta ez a lehetséges előd. 1899-ben, huszonnégy éves korában, egyetlen éjszaka, ihletett mámorban írta az „Ének Rilke Kristóf kornét szerelméről és haláláról"-t, amely hamarosan világhíressé tette.

A szobrászat vonzásában: Clara Westhoff és Auguste Rodin

A következő évben ismerte meg Clara Westhoff szobrásznőt, akit hamarosan feleségül vett. Mellette fordult érdeklődése a szobrászművészet felé, amelynek esztétikája nemcsak izgatni kezdte, hanem a szobrászat elismert szakembere is lett. Clarával alig élt egy évig, de jó emléke mindhalálig megmaradt. Az asszonyok végig váltakoztak mellette, s élményeiből maradandó értékű versek, olykor versciklusok keletkeztek. Némelyik asszonnyal hosszasan levelezett, és a levelekből prózai kötetek lettek.

Amikor Clarától elvált, további útja Párizsba vezetett, Rodin körébe, ahol idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. Tanulmányát Rodinről franciául írta, de maga fordította németre. Azóta sincs jobb művészi arckép a nagy szobrászról, mint amit nagy tanulmányban ő írt róla. De közben összebarátkozott jelentékeny francia írókkal: André Gide-del, Romain Rolland-nal, a belga Verhaerennel. Kölcsönösen tanultak egymástól, hatottak egymásra.

Háború és társadalmi fordulatok

1914-ig volt otthonos Párizsban, de akkor kitört az első világháború. Rilke ekkor éppen Németországban volt, s osztrák állampolgár lévén, Párizsba vissza nem mehetett. Bécsben előbb katonai levéltári szolgálatba sorozták be. Hamarosan sikerült betegségre hivatkozva leszereltetni magát. Különben is világ életében kistermetű, vékony, beteges külsejű férfi volt. Aki ránézett, már nem is látta katonának valónak. E bécsi időszakban barátkozott össze az újromantika osztrák főalakjával, Hofmannsthal-lal. Ők is kölcsönösen hatottak egymásra: Rilke árnyalt nyelvével, az ókori művészet iránti lelkesedésével, Hofmannsthal mesébe hajló képzeletével. 1918-ban a háború végeztével és a forradalmak kitörésével érdeklődése a társadalmi-politikai kérdések felé fordult. Egyszerre lelkesedni kezdett a szocializmusért. Bajorországba sietett, ahol egy rövid életű tanácsköztársaság keletkezett. Ennek élén a kor egyik legkitűnőbb lírai költője, Ernst Toller állott. Rilke Tollerrel is megbarátkozott. A bajorok igen naiv kommunista kísérlete hamar elbukott, Toller is néhány évre börtönbe került, ahol legszebb verseit írta.

Svájci évek és világhír

1919-ben Svájcba mehetett egy előadókörútra. Ezeket mindig szerette és közönsége mindig lelkesen fogadta. Művei már világszerte népszerűek voltak, és kitűnő előadó volt. Ettől kezdve élete végéig Svájcban élt, innét járt át többször is Párizsba, egy alkalommal hosszabb ideig volt Velencében, szívesen látták Európa-szerte. Nálunk is járt, sikeres előadása volt a költészetről és saját költészetéről a Zeneakadémián. Közben csehszlovák állampolgár lett. Ha végignézzük művei jegyzékét, ámulva vehetjük tudomásul, hogy mindössze ötvenegy évre terjedő életében, mindig választékos műgonddal, műveltséget és saját élményt egybeötvözve milyen sokat volt képes írni.

Rilke prózai világa: Válogatott művek és jellegzetességek

Rilke mindenekelőtt költő volt, az antik formájú versek fegyelmétől a hullámzó ütemek és skandálható időmértékek felhasználásával épített szabad versekig, a hagyományos versformák változatosságától a lélektani árnyalatok érzékeltetéséig mindenben otthonosan mozgott, s egy dúsgazdag költői életművet alkotott. Terjedelemben azonban ennél bőségesebb szépprózája. Realizmus és újromantika közt hullámzó történetek, regények és novellák mellett mesék és ábrándok kavargása tükröztet egy sajátos világot. És mindezeknél gazdagabb a máig se teljesen kiadott levelezése írókkal, költőkkel, művészekkel, szépasszonyokkal.

Regények és novellák

Prózai művei közt fontosak a vallomásokkal teljes útirajzok, főleg az olasz és orosz tájakon, az ottani emberekkel való találkozásokon át kibontakozó világkép. Regényei közül legfontosabb a Malte Laurids Brigge feljegyzései, amely korrajz és némiképpen önéletrajz is. Alighanem legszebb drámája A fehér hercegnő, amely stílusban oda sorolható Maeterlinck és Hofmannsthal legszebb újromantikus színpadi játékai mellé. Számos novella és elbeszélés is fémjelzi Rilke prózai tehetségét, mint például Az apostol, a Családi ünnep vagy az Ewald Tragy.

Esszék és tanulmányok

Rilke nem csupán elbeszélőként jeleskedett, hanem elmélyült esszéistaként is, aki képes volt művészeti és filozófiai gondolatait kristálytiszta prózában megfogalmazni. Ilyen munkák például a Worpswede és az Auguste Rodin I-II., amelyek mélyrehatóan elemzik a vizuális művészeteket és azok alkotóit. Filozofikusabb jellegű írásai, mint a Jegyzetek a dolgok dallamához, az Ős-zörej, vagy A monológ értéke, bepillantást engednek az író gondolatvilágába, miként Marianna Alcoforado apáca öt levele, A költőről, Élmény I-II., Bábuk, Emlék, és A fiatal munkás levele című írások is. Érdeklődött más írók munkássága iránt is, erről tanúskodik a Thomas Mann: A Buddenbrokk ház című művéről szóló írása.

Vallásosság dogma nélkül

Rilke vallásos lélek volt, de mentes minden dogmától. Mindig közel volt Istenhez, de sohase tudta, milyen is az imádott legfőbb lény. A filozófia azt mondhatja „agnosztikus" volt, a teológia azt mondhatja „deista", mint alighanem a legtöbb gondolkodó ember. Ha az olvasó elolvasott néhány Rilke-művet a különböző műfajokból, úgy emlékezhet vissza, hogy az áhítat, az égi és földi szerelem meg a kultúrtörténeti emlékek gyönyörűséges vegyületét élte át. Mennyi az imádságjellegű verses, prózai és levélbe fogalmazott mű! Dogma nélküli vallásossága, az érzelmek szélsőségeinek költői megfogalmazása és a költészet iránti lelkesedése ezekben a tökéletes formákban megvalósított költeményekben áttekinthetők.

A Válogatott Prózai Művek tartalma

Az alábbi táblázat részletezi a válogatott prózai művek kötetének tartalmát, jelezve a művek címeit és fordítóit.

tags: #rilke #valogatott #prozai #muvek

Népszerű bejegyzések:

• Hol áll a magyar kézilabda csapat a világelitben?
• Gyermekek időérzékének fejlesztése
• La Liga eredmények és hírek
• Kézilabda kapus alapok és kihívások
• Részletes statisztikák a Wolves-Arsenal meccsről