A Rögbi Világa: Játékosok, Szabályok és a Pálya

A rögbi az egyik leginkább befogadó képes és közösséget formáló sportág. Sokféle testalkatú és mentalitású ember játszhatja. Látványos és izgalmas sport: az eredménytől függetlenül az utolsó percig tart a lendület. Egyedülálló módon ötvöződik itt a keménység a könnyedséggel, hiszen a rendkívüli fizikai erőt és állóképességet igénylő - testi kontakttal járó - küzdelem egyben egy szellemes labdajáték is.

A rögbis szemléletmódban a játék öröme, a minél jobb játékminőség elérése az elsőszámú szempont, ezt szolgálja minden szabály és intézkedés. Alapvetően a küzdelemre, a kitartásra, egymás segítésére, a közösségi életformára nevel. A mérkőzéseket mindig közös étkezés követi, ahol a pályabéli ellenfelek barátként tekintenek egymásra. Fiúk és lányok egyaránt játsszák óvodákban, általános- és középiskolákban, valamint az egyetemeken.

A Rögbi Története és Fejlődése

Az emberi civilizáció történetével gyakorlatilag egykorú az a játékos tevékenység, hogy egy csapat ember különböző módokon igyekszik valamilyen kézzel fogható tárgyat - már a történelem korai időszakában is leginkább labdát - megvédeni, esetleg eljuttatni egy adott helyre. Ezek közé tartozott a spártaiak által játszott, később a rómaik által is átvett és harpastumnak nevezett játék, ahol a labdajátékot birkózással elegyítették, így külsőségeiben alighanem meglehetősen hasonlított a mai rögbihez. Egyenesági leszármazással mégsem köthetjük össze a két játékot, de az egyértelműen látszik, hogy évezredek óta szinte ösztönös igény mutatkozik a férfiak között egy testi erőre épülő labdás csapatsportra.

A rögbi hazája Anglia, ahol a parasztok felfújt disznóhólyaggal játszottak valami labdarúgás-pankráció-féle játékot. Az elfogadott legendás eredettörténet szerint Rugby városában 1823-ban egy korabeli labdarúgó szabályokkal játszott mérkőzésen egy William Webb Ellis nevű fiatalember határozottan a kezébe vette a labdát, és a többi játékos élénk tiltakozása ellenére a kapuba iparkodott vele. A diákok kialakították a szabályokat, és mivel ezekkel a szabályokkal terjedt el a játék, így a sportág Rugby városáról kapta a nevét. A világbajnoki trófea pedig a mai napig Ellis nevét viseli.

A rögbi első egységes szabályrendszerére több mint 20 évet kellett várni, onnantól viszont nem volt megállás, a sportág rohamos fejlődésnek indult. A rögbi olimpiai sport is volt a kezdetekben, bár 1924 óta már nem találkozunk vele az ötkarikás játékokon. Egészen 2016-ig, hiszen Brazíliában újra szerepet kapott a tojáslabda, mégpedig a sportág úgynevezett hetes (olimpiai) változata. A rögbi azóta több sportágra szakadt: a klasszikus uniós rögbi mellett a liga vagy a már említett hétfős csapatok által kétszer hét percig játszott hetes a legismertebbek. A liga verzió például azért alakult ki, mert - főleg a nagy ipari övezetekben - a dolgozó rétegből érkező játékosok nem tudták betartani az uniós szövetség által kötelezően előírt amatőrizmust: a kiesett munkaórák bérét bizony pótolni kellett. 1995-ig amatőr státuszban tartotta a nemzetközi szövetség.

A rögbi a brit szigetről hamar átterjedt a kontinensre és főleg az angol gyarmatokra. Egyre több országban játszották, megalakult a nemzetközi szövetség is. Szerte a világon milliók - főleg a Brit Nemzetközösség országaiban - játsszák és alkotnak erős közösségeket. Az amatőr sportág mellett létrejött egy professzionális irányzat is, mely a „liga” néven ismert.

A Rögbi Fő Változatai

Két fő változata van: az olimpiai 7-es rögbi és a XV-ös rögbi.

• Olimpiai 7-es rögbi: Az olimpiai rögbit hét játékos játssza csapatonként, a játékidő 2×7 perc. Ez a játékmód 2016-ban, Rióban mutatkozott be az olimpiai játékokon, és a magyar válogatottak is indulnak a kvalifikációs selejtezőkön.
• XV-ös rögbi: A hagyományos változata a XV-ös rögbi, ahol 15-en vannak a pályán egy csapatban. A játékidő a felnőtteknél 2×40 perc, a junioroknál 2×35, a kadétoknál 2×20 perc.

A rögbinek van full kontakt és ütközés nélküli változata is.

A Rögbi Pálya és Felszerelés

A rögbi pálya felülete az IRB hivatalos szabályai szerint lehet fű, hó, agyag vagy homok. Nincs pontosan meghatározva, mekkorának kell lennie a játéktérnek, de a hossza nem lehet több 100 méternél és a szélessége 70 méternél. Alapjáraton a pálya mérete megegyezhet egy normál focipálya adottságaival, de 114×70 méternél nem lehet nagyobb. Ehhez adódik a két célterület, amelyek egyenként legfeljebb 22 m-t tesznek ki, de minimum 10 m-t.

A pályát a középvonal osztja két részre, amit általában egy 50-es számmal jelölnek. Folyamatos vonallal festik fel a játéktér és a célterületek határait (oldalvonal, célvonal, holt-labda vonal) a 22-es vonalakat és a felezővonalat. Szaggatott vonalakat festenek a felezővonaltól 10-10 m-re és 5 m-re az oldalvonalaktól és a célvonalaktól. A célterületet az oldalvonalak, a holt-labda vonala és a célvonal határolja, melyhez csak a célvonal tartozik hozzá. A célterület részét képezik a kapufák is.

A célvonal közepén helyezkedik el a H alakú kapu, amely 5,6 méter széles, és a keresztléce 3 méterre van a talajtól. A kapufák minimum 3,4 méter magasak.

A Játék Menete és Alapvető Szabályok

Hasonlóan a futballhoz, a rögbi egy folyamatos játék, ahol a labda mindig mozgásban van. A játék csak akkor áll meg, ha a csapat pontot szerzett, vagy büntetést kapott. Azonban a labdarúgással ellentétben, a rögbiben az ütközések és fogások a játék elemi részei, és a meccs folytatódik a fogások után is.

Fontos szabály, hogy a labdát kizárólag hátra lehet passzolni kézzel; előre csak rúgni vagy kézben vinni szabad. Ha előre dobják a labdát a támadók, akkor szabálytalanság történik, és tolongást ítél a játékvezető a vétlen csapat számára. Ha a játékos a kezéből előreejti a labdát, akkor az ellenfél javára „tolongás”-t ítélnek.

A labdát vivő játékost az ellenfél védői bármilyen módon szerelhetik. Megfoghatják, földre ránthatják, ún. „mélyfogással” a lábát elkaphatják. Tilos azonban a játékost a nyakánál fogva lerántani, ezért szabadrúgás jár. A fogás kizárólag a mellvonal alatt történhet, úgy, hogy a védekező játékos mindkét kezével átkarolja, és egyensúlyából kibillentve testi erejével földre viszi.

Játékba a labdát birtokló csapatból csak az a rögbis avatkozhat, aki a labda vonala mögött van. Mezőnyjátékban lesen van az, aki előrébb áll, mint a labdát vivő játékos, vagy mint az a játékos, aki utoljára megjátszotta a labdát. A lesen lévő játékos nem büntetendő, amíg nem avatkozik játékba, vagy nem mozdul előrefelé rá a labdára. A les véget ér, ha a játékos a labdát utoljára megjátszó játékos mögé kerül. Kivétel, ha a játékos egy rúgást blokkol, mert ilyenkor a róla visszapattanó labda nem szabálytalan.

Pontszerzések

A játék célja, hogy több pontot érjünk el, mint az ellenfél.

1. Célszerzés (Try) - 5 pont: Akkor beszélünk célról, ha az egyik csapat leteszi a labdát az ellenfél célterületén. Ha a labda már a földön van, elég megérinteni (deréktól felfelé eső testrésszel). A célterület részét képezik a kapufák is. Büntetőcélt akkor ítélhet a játékvezető, ha a védekező csapat olyan szabálytalanságot követ el, amellyel egy biztosnak látszó célt akadályoz meg. Ilyen esetben a sárga lap sem szokott elmaradni.
2. Jutalomrúgás (Conversion) - 2 pont: Ez azután következik, amikor a támadó csapat célt szerzett. A labdát a H-alakú kapu felső részébe kell juttatni. A rúgást a labda célba helyezésének pontjából induló, az oldalvonallal párhuzamosan futó vonalról, tetszőlegesen kiválasztott helyről kell elvégezni.
3. Büntetőrúgás (Penalty Goal) - 3 pont: Ez akkor következik, mikor a csapat javára a játékvezető büntetőt ítélt, és a csapat kapura kívánja rúgni a labdát. A büntetőrúgást a szabálytalanság helyéről kell elvégezni.
4. Drop rúgás / ejtett rúgás (Drop Goal) - 3 pont: A labdát nyílt játékban, a pálya bármely részén, bármikor kapura lehet rúgni, feltétele, hogy a rúgás előtt a labdát a földre kell ejteni.

Játékhelyzetek és Szabálytalanságok

Szerelés (Tackle)

A mélyfogás az, amikor egy játékos az ellenfél labdás játékosát megfogja és leviszi a földre. A mélyfogás akkor befejezett, ha a játékos végig, a földre vitelig fogja ellenfelét. Fogni nem lehet váll fölött (nyakra és fejre fogni tilos), és a mélyfogónak meg kell kísérelnie átkarolni az ellenfelét úgy, hogy befejezett mélyfogást hajtson végre. A megfogott játékosnak a mélyfogás után azonnal el kell engednie a labdát; vagy utolsó mozdulattal passzol, vagy kiteszi maga mellé a földre.

Nyílt Tolongás (Ruck)

Ha a játékos a földre kerül, mindkét csapat tagjai igyekeznek a labdát megszerezni, ilyenkor alakul ki a „nyílt” tolongás. Nyílt tolongás akkor alakul ki, amikor a mélyfogás után legalább mindkét csapatból egy játékos összekapaszkodik a kitett labda felett, vállal tolják egymást. További játékosok is becsatlakozhatnak, de ezt csak a már résztvevő játékosok hátul levő sarka felől érkezve tehetik meg, és egész karjukkal át kell fogniuk egy csapattársat. Nyílt tolongásban nem szabad kézzel nyúlni a labdáért, hanem le kell róla tolni az ellenfelet, és lábbal hátra játszani, ahol aztán egy csapattárs felveheti. A nyílt tolongás véget ér, amint a labda kikerül belőle. A játékosok a nyílt tolongásban nem eshetnek el szándékosan, meg kell próbálniuk talpon maradni. A földre került játékosnak el kell húzódnia a labdától, és nem avatkozhat játékba.

Csomag (Maul)

Csomag alakul ki, amikor a labdát vivő játékost egy vagy több ellenfél fogja, miközben egy vagy több csapattárs is összekapcsolódik vele. További játékosok is becsatlakozhatnak, de (ugyanúgy, mint a nyílt tolongásban) csak a saját oldaluk felől. Ha a csomag nem halad tovább előre, és nem tudják megjátszani a labdát, akkor zárt tolongás következik annak a félnek a javára, aki védekezett a csomag kialakulása előtt.

Zárt Tolongás (Scrum)

Ez a nem szándékos szabálytalanság után történik. Nem szándékos szabálytalanság esetén a játékvezető zárt tolongást ítélhet. Ekkor 8-8 játékos meghatározott rendben összekapaszkodik, középen egy „alagutat” képezve. A XV-ös rögbiben mind a két csapatból 8-8 játékos áll be a tolongásba, 3-an az első sorban, 2-en a másodikban, 3-an pedig a harmadik sorban kapaszkodnak össze. A válogatott tolongások súlya kb. 900 kg csapatonként. A két tolongás bölényszerűen összecsap, a labdát a vétlen csapat gurítja be az első sorok közé. Zárt tolongásban nyolc játékos kapcsolódik össze három sorban. Az első sorban van a két pillér, és középen a sarkazó. A második sorban két játékos, a leghátul pedig az összefogó, vagyis a 8-as foglal helyet.

A két tolongás úgy kapcsolódik össze, hogy az első sorosok mindig az ellenféltől balra teszik a fejüket. A második sorosok feje a pillér és a sarkazó között van. Ha felállt a tolongás, a 9-es begurítja a labdát a két első sor közötti folyosóba. A sarkazók megpróbálják lábbal megszerezni a labdát, miközben a két csapat megpróbálja hátra tolni egymást. Amelyik fél megkaparintja, az hátra játssza a labdát, ahol vagy a 8-as, vagy a 9-es felveszi, aztán passzol, megindul vagy elrúgja a labdát. Zárt tolongásban a 9-esnek mindig a labda mögött kell lennie, a többieknek pedig a leghátsó tolongásjátékos mögött. A tolongás a célvonalon is átviheti a labdát, s ott ha valaki megérinti kézzel, már megvan cél. A tolongás a rögbi egyik legveszélyesebb eleme, mivel ha összeomlik az alakzat, az nyaksérüléssel is járhat.

Bedobás (Lineout)

A bedobás azután következik, hogy a labda elhagyta a játékteret az oldalvonalnál. A tolongás játékosok - merőlegesen az oldalvonalra - libasorban állnak fel, közöttük pedig folyosó alakul ki, ahová a labdát a vétlen csapat bedobja. A bedobásnál - az oldalvonaltól 5 m-re - 2, max. 5 játékos áll fel mindkét csapatból úgy, hogy közöttük, a bedobás vonalában 1 m-es „folyosó” alakul ki. A bedobó játékosnak a „tojást” e folyosóba kell dobnia. A bedobott labdát bármelyik csapat megszerezheti. Ha a bedobás a folyosón kívül a saját játékoshoz jut, úgy a bedobást a játékvezető „pártos”-nak ítéli, és az ellenfél javára tolongást ítél.

Játékospozíciók és Szerepek (XV-ös Rögbi)

A rögbiben 15 fős csapatok játszanak, ahol a mezszám általában meghatározott, viszonylag kötött pozíciót jelent. Kis különbségekkel minden csapat ugyanabban a felállásban játszik. Az 1-8-ig számozott mezek tulajdonosai a tolongásjátékosok (forwards), 9-15-ig a háromnegyed (backs). A tolongás általában a labdát szerzi és tartja meg, ők alkotják a zárt tolongást és a bedobásnál a sorokat. Általában az erősebb, nehezebb, de lassabb játékosok kerülnek ide. A háromnegyed gyorsabb, de kisebb, könnyebb játékosokból áll. Az ő feladatuk a gyors támadások és felfutások végrehajtása.

Bírók és Szabálytalanságok Kezelése

A mérkőzést 1 játékvezető vezeti 2 partjelző segítségével. A játékvezető általában két (vagy több) segéddel együtt látja el feladatát. A segéd-játékvezetők figyelik, hogy a labda (vagy a labdás játékos) kívül került-e az oldalvonalon, és hogy a kapura rúgás sikeres volt-e.

A játékosoknak tisztelnie kell a játékvezetői döntéseket, a vitatkozásért büntetés jár (vagy a már megítélt büntetőt 10 m-rel előbbről végzik el). Kizárólag a csapatkapitányok joga, hogy konzultáljanak a játékvezetővel. A játékvezető kioszthat sárga és piros lapot is. Az előbbi figyelmeztetésre szolgál, az utóbbi végleges kiállítást jelent. Sárga lap adható alattomos vagy veszélyes játékért, egy szabály következetes, ismételt megszegéséért, és szándékos taktikai szabálytalanságért. A besárgult játékos 10 perc kiállítás után folytathatja a játékot. Ha megint hasonló súlyú szabálytalanságot követ el, akkor a játékvezető végleg leküldi a pályáról.

Az uniós rögbiben gyakran alkalmazzák az előnyszabályt, vagyis szabálytalanságnál a játékvezető tovább engedi a játékot (előny), ha a másik fél a hibából kifolyólag területet nyerhet, vagy taktikai előnybe kerülhet. Ha a szabálytalanságból nem sikerül előnyt kovácsolni, akkor a játékvezető megállítja a játékot, és tolongást, szabadrúgást vagy büntetőrúgást ítél az eredeti szabálytalanságnak megfelelően.

Rögbi Világbajnokságok és Híres Játékosok

A rögbi világbajnokságok során a csoportküzdelmeket követően az egyenes kieséses szakaszban válnak igazán izgalmassá a küzdelmek. Az első uniós rögbi világbajnokságot 1987-ben rendezték, a házigazdák a déli félteke két nagyhatalma, Ausztrália és Új-Zéland voltak, és a sportág braziljainak számító új-zélandiak meg is szerezték a trófeát, a döntőben Franciaországot maguk alá gyűrve. Négy év múlva a nagy Európai Ötök (Anglia, Skócia, Írország, Wales, Franciaország) látták vendégül a legjobb válogatottakat.

Jonah Lomu

A rögbi első szupersztárja, Jonah Lomu, bár Új-Zélandon szerzett hírnevet, tongai származású volt. 1994-ben tűnt fel 7-es rögbi játékosként, majd - egyedülálló módon - a hetesben nyújtott teljesítményével harcolt ki magának helyet a 15-ös csapatban, nemcsak bekerülve az 1995-ös világbajnoki keretbe, de egyben azonnal a legnagyobb sztárjává válva a sportágnak. Lomu megjelenése előtt a szélsők - rögbis viszonylatban - vékonydongájú, fürge játékosok voltak. Ehhez képest az ifjú Jonah 100 kg fölötti (a versenysúlya sokszor 120 kg volt) tiszta izom testével bőven 11 másodperc alatt hasított végig 100 métert. A valaha volt legfiatalabb válogatott rögbijátékos egyben a legfiatalabb VB-n bemutatkozott játékos is lett, karrierje mégsem teljesedhetett ki, mert már a dél-afrikai világbajnokság után komoly veseproblémákkal küzdött, és ez a betegség egész eddigi életét végigkísérte.

Az 1995-ös év több tekintetben is vízválasztó volt a rögbi történetében. Megkezdődött a sportág professzionálissá alakulása, Jonah Lomu személyében megszületett az első globális szupersztár, és az apartheid miatt sokáig száműzött Dél-Afrika világbajnokságot rendezhetett. A nagy esélyes az óriási játékosegyéniségekkel (Fitzpatrick, Wilson, Mehrtens, ZinZan Brooke stb.), és a feltartózhatatlan csodaszélsővel, a villámgyors óriás Lomuval felálló All Blacks (Új-Zéland rögbis beceneve) volt. Végül azonban a döntőben minden idők egyik legdominánsabb válogatottja óriási csatában alulmaradt a Nelson Mandela által is feltüzelt, az ország egyesítésének jelképeként szereplő házigazdákkal szemben.

Becenevek

A rögbiválogatottak túlnyomó része rendelkezik becenévvel, némelyiket még használnak is, ha emlegetik őket. A legismertebb becenév az új-zélandiaké, akik (jobbára) tiszta fekete ruházatuk miatt az All Blacks névvel büszkélkedhetnek. Az argentinokat előszeretettel nevezik Pumáknak, míg Ausztrália a Wallabies (kis termetű kenguruféle), Dél-Afrika pedig a Springboks (vándorantilopok) névre hallgat.

A Rögbi Magyarországon

A rögbi magyarországi népszerűsége messze elmarad a világ sportéletében betöltött szerepétől és súlyától. Az elsősorban Nyugat-Európában és a Csendes-óceán térségében hódító sport annak ellenére sem tudott hazánkban komoly gyökeret ereszteni, hogy már a 19. században történtek próbálkozások a meghonosítására. Hazánkban a rögbit már az 1930-as évektől ismerik bemutató mérkőzésekből.

Csaknem 3 évtizedes, egyenetlen fejlődés után 1990. március 15-én alakult meg a Magyar Rögbi Szövetség, 9 nagyobb klub részvételével. A szervezet tagja mindkét nemzetközi szövetségnek.

tags: #rogbi #palya #jatekosokkal

Népszerű bejegyzések:

• Zsófia Varga pályafutása
• Diákolimpiai és nemzetközi eredmények a röplabdában
• gyerek mezek FC Barcelonától
• a magyar tehetség az olasz élvonalban
• Terepfutó Válogatott Fejlődése