A rögbi sportág átfogó bemutatása: pálya, szabályok és játékmenet
A rögbi egy rendkívül dinamikus és összetett sportág, mely a fizikai erőt a szellemi rátermettséggel ötvözi. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a rögbi világát, a pálya kialakításától a játékosok szerepéig és a pontszerzési lehetőségekig.
A rögbi története és szellemisége
A rögbi hazája Anglia, ahol a parasztok felfújt disznóhólyaggal játszottak valami labdarúgás-pankráció-féle játékot. A legenda szerint a Rugby városában (Londontól északnyugatra 170 km-re) lévő kollégiumban egy William Webb Ellis nevű diák a futballmeccs végét jelző csengőt hallván, felkapta a labdát és berohant vele az ellenfél kapujába. 1823-ban ezzel az akcióval megteremtette az új játék alapjait. A diákok kialakították a szabályokat, és mivel ezekkel a szabályokkal terjedt el a játék, így a sportág Rugby városáról kapta a nevét. Ekkoriban még húszan játszottak egy csapatban és a pontozás is eltért a jelenlegitől.
A rögbi 150 éves hagyománnyal bír, férfiak és nők is űzik, a 7-es változata már olimpiai sportág. 1995-ig amatőr státuszban tartotta a nemzetközi szövetség. Szerte a világon milliók - főleg a Brit Nemzetközösség országaiban - játsszák és alkotnak erős közösségeket. A rögbi az egyik leginkább befogadó képes és közösséget formáló sportág. Sokféle testalkatú és mentalitású ember játszhatja.
Nagy létszámú csapatjáték, egy mérkőzésen a játékvezetéssel együtt félszázan vesznek részt (/2×23 játékos léphet pályára/). Látványos és izgalmas sport: az eredménytől függetlenül az utolsó percig tart a lendület. Egyedülálló módón ötvöződik itt a keménység a könnyedséggel, hiszen a rendkívüli fizikai erőt és állóképességet igénylő - testi kontakttal járó - küzdelem egyben egy szellemes labdajáték is. A rögbis szemléletmódban a játék öröme, a minél jobb játékminőség elérése az elsőszámú szempont, ezt szolgálja minden szabály és intézkedés. Alapvetően a küzdelemre, a kitartásra, egymás segítésére, a közösségi életformára nevel. A mérkőzéseket mindig közös étkezés követi, ahol a pályabéli ellenfelek barátként tekintenek egymásra.
A rögbi pálya és a kapu
A rögbi pálya felülete az IRB hivatalos szabályai szerint lehet fű, hó, agyag vagy homok. Nincs pontosan meghatározva, mekkorának kell lennie a játéktérnek, de a hossza nem lehet több 100 méternél és a szélessége 70 méternél.
A pályát a középvonal osztja két részre. Vele párhuzamos vonalak még a 10 méteres vonal (10 méterre a középvonaltól), a 22-es vonal (22 méterre a célvonaltól), az 5 méteres szaggatott vonal (5 méterre a célvonaltól), a célvonal, és a halott labda vonala, mely a pályát határolja. Rájuk merőlegesek az oldalvonalak az 5 méteres szaggatott vonalak, és a 15 méteres szaggatott vonalak (mindkét szám az oldalvonaltól mért távolságot jelzi).
Célterületnek nevezzük az oldalvonalak, a halott labda vonala és a célvonal által határolt területet, melyhez csak a célvonal tartozik hozzá. A pálya végén van a célvonal, mögötte 5-10 m-re a célterület.
A célvonal közepén áll a kapu, melynek két kapufája 5,6 méter távolságra van egymástól. A célvonalon állítják fel a H alakú kapukat. Szélességük 5-6 m, a vízszintes vonal magassága 3 m, a felső szár magassága nem meghatározott, de min. 0,4 m.
A játék alapjai és a csapat felépítése
A rögbit 2, egyenként 15 fős csapat játssza. A játék célja, hogy a bőrből készült tojás alakú, levegővel felfújt labdát az ellenfél célterületére bejuttassák és ott azt letegyék úgy, hogy egy pillanatban a labda egyszerre érintse a pályát és a játékos kezét vagy felsőtestét. Ez a „cél”.
A mérkőzést 1 játékvezető vezeti 2 partjelző segítségével. Előírás, hogy a szünetben a játékosok nem hagyhatják el a pályát, és az edző nem mehet be a játéktérre.
A tolongásban résztvevő játékosok szerepe
A tolongásban általában 8-8 játékos áll egymással szemben, akiknek külön-külön feladatuk van:
- Az első sor: középen a sarkazó, kétoldalt a 2 pillér. A 2 csapat „első sora” akaszkodik egymásba, s várja a bedobott labdát. A pillérek nyomják el az ellenfél tolongását (természetesen a mögöttük álló 5 játékos tolóerejét felhasználva) a bedobott labda fölül, míg a sarkazó igyekszik a bedobott labdát a tolongás hátsó emberei felé sarokkal hátrarúgni.
- A második sor: 2 - a négyes és az ötös - játékos, fő szerepük a tolongás (rövidítve: toli) előretolása. Az ő elnevezésük egyszerűen „második sor”.
- A harmadik sor: középen az összefogó. Ő a nyolcas.
A tolongásba a kilences játékos dobja be a labdát, és ha a tolongás hátsó emberei a tolit a labda fölül eltolták, a kilences felveszi. A 4 hátvéd mögött 2 fogó játékos igyekszik megszerezni az ellenfél által hosszan előrerúgott labdát.
A játékmenet és a szabályok
A rögbi egy folyamatos játék, hasonlóan a futballhoz, ahol a labda mindig mozgásban van. A játék csak akkor áll meg, ha a csapat pontot szerzett, vagy büntetést kapott. Azonban a labdarúgással ellentétben, a rögbiben az ütközések és fogások a játék elemi részei, és a meccs folytatódik a fogások után is.
Labda mozgása és passzolás
A játék célja a labda célterületre juttatása. A kezdő csapat a labdát előrerúgja, és a csapat játékosai azt igyekeznek a célterületre juttatni. A játékos a labdát előrerúghatja vagy kézben előre viheti. A rögbiben a labdát rúghatják is, de leginkább kézzel passzolják. A labdát oldalirányban és hátrafelé dobják a játékosok a csapattársuknak, aki futva halad előre. Ha előre dobják a labdát a támadók, akkor szabálytalanság történik és tolongást ítél a játékvezető a vétlen csapat számára.
Ha a játékos a kezéből előreejti a labdát, akkor az ellenfél javára „tolongás”-t ítélnek.
Szerelés és a tolongás
A labdát előrevivő játékost az ellenfél védői bármilyen módon szerelhetik. Megfoghatják, földre ránthatják, ún. „mélyfogással” a lábát elkaphatják. Tilos azonban a játékost a nyakánál fogva lerántni. Ezért szabadrúgás jár.
Ha a játékos a földre kerül, mindkét csapat tagjai igyekeznek a labdát megszerezni, ilyenkor alakul ki a „nyílt” tolongás. A nyílt tolongásban a játékosok megkísérlik az ellenfeleket a labda fölül eltolni, és a tolongásból így kikerült labdát a földről felvéve megjátszani.
A tolongás a nem szándékos szabálytalanság után történik. A XV-ös rögbiben mind a két csapatból 8-8 játékos áll be a tolongásba, 3-an az első sorban, 2-en a másodikban, 3-an pedig a harmadik sorban kapaszkodnak össze. A válogatott tolongások súlya kb. 900 kg csapatonként. A két tolongás bölényszerűen összecsap, a labdát a vétlen csapat gurítja be az első sorok közé.
Bedobás
A bedobás azután következik, hogy a labda elhagyta a játékteret az oldalvonalnál. A tolongás játékosok - merőlegesen az oldalvonalra - libasorban állnak fel, közöttük pedig folyosó alakul ki, ahová a labdát a vétlen csapat bedobja. A bedobásnál - az oldalvonaltól 5 m-re - 2, max. 5 játékos áll fel mindkét csapatból úgy, hogy közöttük, a bedobás vonalában 1 m-es ún. folyosó jöjjön létre. A bedobó játékosnak a „tojást” e folyosóba kell dobnia. A bedobott labdát bármelyik csapat megszerezheti. Ha a bedobás a folyosón kívül a saját játékoshoz jut, úgy a bedobást a játékvezető „pártos”-nak ítéli, és az ellenfél javára tolongást ítél.
Ha a labda az oldalvonalon túlra kerül, akkor az ellenfél bedobással hozhatja játékba a labdát. Ha a kirúgás vagy dobás előtt a labda lepattan a játéktéren a földre, akkor onnan történik a bedobás, ahol a labda elhagyta a játékteret, ha a labda lepattanás nélkül jut ki, akkor az elrúgás (dobás) helyének vonalából kell a labdát bedobni.
Les (Offside)
A labda vonala tulajdonképpen a lesvonal. Az a támadójátékos, aki a labda előtt tartózkodik, nem avatkozhat játékba (ezt a pozícióját a tarkójára tett két kezével jelzi).
Pontszerzés a rögbiben
A mérkőzés során a pontok elérésével alakul ki az eredmény. A bajnoki rendszerben a győzelem 2, a döntetlen 1 pontot ér, a vesztes nem kap pontot. Az alábbiakban részletezzük a mérkőzés közben szerezhető pontokat:
| Pontszerzés típusa | Pontérték | Leírás |
|---|---|---|
| Cél (Try) | 5 pont | Ez a támadás fő célja: a támadó csapat eléri az ellenfél célterületét és a játékos a labdát ott a földhöz érinti. A bevitt „cél” (gól) 5 pontot ér. |
| Jutalomrúgás (Conversion) | 2 pont | Ez a cél megszerzése után következik. A labdát a H-alakú kapu felső részébe kell juttatni. A rúgást a labda célba helyezésének pontjából induló, az oldalvonallal párhuzamosan futó vonalról, tetszőlegesen kiválasztott helyről kell elvégezni. Ha a labdát a célterületen a kapu mögött teszik le, a célvonaltól 10 m-re lehet a jutalomrúgást elvégezni. Ezért igyekszenek a célt bevivő játékosok a pálya közepe felé jutni, mert úgy könnyebb a jutalomrúgást elvégezni. |
| Büntetőrúgás (Penalty kick) | 3 pont | Ez akkor következik, mikor a csapat javára a játékvezető büntetőt ítélt, és a csapat kapura kívánja rúgni a labdát. Kapura rúgás esetén 3 pont érhető el. |
| Drop rúgás (Drop goal / ejtett rúgás) | 3 pont | A labdát nyílt játékban, a pálya bármely részén, bármikor kapura lehet rúgni, feltétele, hogy a rúgás előtt a labdát a földre kell ejteni. Ugyancsak 3 pontot kap a csapat az eredményes „droprúgás” esetén is. |
A rögbi változatai
Két fő változata van: az olimpiai 7-es rögbi és XV-ös rögbi. A rögbinek van full kontakt és ütközés nélküli változata is.
- Olimpiai 7-es rögbi: Ezt a változatot hét játékos játssza csapatonként, a játékidő 2×7 perc. Ez a játékmód az olimpiai játékokon Rióban mutatkozik be 2016-ban, és a magyar válogatottak is indulnak a kvalifikációs selejtezőkön.
- XV-ös rögbi: Ez a hagyományos változata, ahol 15-en vannak a pályán egy csapatban. A játékidő a felnőtteknél 2×40 perc, a junioroknál 2×35, a kadétoknál 2×20 perc.
A rögbi elterjedése és a magyar rögbi
A rögbi a brit szigetről hamar átterjedt a kontinensre és főleg az angol gyarmatokra. Egyre több országban játszották, megalakult a nemzetközi szövetség is. Az amatőr sportág mellett létrejött egy professzionális irányzat is, mely a „liga” néven ismert. A rögbi főleg az angolszász és az európai országokban terjedt el, majd a volt brit gyarmatbirodalom országaiban.
Nyugat-Szamoán például 170000 emberből 5250-en rögbiznek, 15 klub 95 csapatában.
A sportágnak 2 nemzetközi szövetsége van. A francia irányítású és szervezésű FIRA főleg az európai (kivéve a szigeteket) és mediterrán csapatokat tömöríti, míg az IRFB az angolszász és nemzetközösségi országok nemzeti szövetségeit. A 2 szervezet egyre inkább közeledik egymáshoz, mivel sok ország mindkét szövetségnek tagja. A rögbi-világbajnokság kései megrendezésére nemcsak a 2 nemzetközi szövetség léte a magyarázat, hanem a sportág amatőr státusa és az ebből következő ún. „tesztrendszer” is. A FIRA ezeken túlmenően Európa-bajnokságokat is szervez 1992-től 4 csoportban.
Hazánkban a rögbit már az 1930-as évektől ismerik bemutató mérkőzésekből. Csaknem 3 évtizedes, egyenetlen fejlődés után 1990. márc. 15-én alakult meg a Magyar Rögbi Szövetség, 9 nagyobb klub részvételével. A szervezet tagja mindkét nemzetközi szövetségnek. Fiúk és lányok egyaránt játsszák óvodákban, általános- és középiskolákban, valamint az egyetemeken.
tags: #rogbi #palya #jatekosokkal #felulrol
