Romsics Ignác elemzése a Horthy-korszakról: viták és tények
Sokan, sokféleképpen emlékezünk a múltra: a Kádár-korszakra, a Rákosi-érára és aki már akkor is élt - a Horthy-korra. Bár a Horthy-rendszer immár több mint két emberöltő óta a múlté, emlékezete és megítélése napjainkban is élénk viták tárgya. Vannak, akik a tényekre fittyet hányva még ma is fasiszta diktatúrának tartják, míg mások idealizálják, és a parlamentáris demokráciákkal rokonítják. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) rangidős tollforgatói azért látták vendégül Romsics Ignácot, hogy értelmezze, vegye górcső alá számukra is a ma újra a viták kereszttüzében álló 20. századi korszakot. A jeles tudóstól természetesen nem azt várták, hogy szaporítsa a sommás megítélések számát.
Romsics Ignác munkássága a Horthy-korszak értelmezésében
A Helikon Kiadó ezért határozott úgy, hogy Romsics Ignác életműsorozatát a neves történész Horthy-korszakkal foglalkozó fontosabb írásainak kötetbe gyűjtésével és együttes újrakiadásukkal indítja útjára. Jóllehet a válogatás időben első (1982) és utolsó tanulmányának (2016) megjelenése között harmincnégy év telt el, azokat olyan mérvű gondolati azonosság köti össze, hogy egy-két apró - minden esetben jelzett - módosítástól eltekintve nemcsak a szerző újabb, hanem régebbi, pályája kezdetén írt tanulmányait is változtatás nélkül közöljük. Bízunk benne, hogy az az elfogulatlan, távolságtartó és tényszerű megközelítésmód, amely Romsics minden munkájához hasonlóan ezeket az írásait is jellemzi, sokakat fog hozzásegíteni a Trianon utáni negyedszázad eredményeinek és kudarcainak, fény- és árnyoldalainak fel- és megismeréséhez.
A Horthy-képet, a második világháborús szerepvállalást a hivatalos tudomány csak a kései Kádár-korban kezdte árnyalni, 1990-et követően pedig életrajzok, tanulmányok tucatjai láttak napvilágot. Aki azért jött el a Sajtóházban tartott előadásra, hogy politikai állásfoglalást halljon Romsics Ignáctól, annak csalódnia kellett. Az igazi történész csak annyiban foglalkozik emlékezetpolitikával, hogy csokorba gyűjti a jelenségeket.
A Horthy-korszak - Dr. Romsics Ignác előadása
A Horthy-korszakról szóló kötet adatai
Romsics Ignác: A Horthy-korszak című műve válogatott tanulmányokat tartalmaz, amelyek a szerző elfogulatlan megközelítését tükrözik.
| Kiadó | Cím | Megjelenési Évek | Oldalszám | Kötés Típusa | ISBN |
|---|---|---|---|---|---|
| Helikon | A Horthy-korszak | 2017-2022 | 416 | Puhatáblás | 9789636200633 |
| Helikon | A Horthy-korszak | 2017-2022 | 416 | Keménytáblás | 9789632278957 |
| Helikon | A Horthy-korszak | 2017-2022 | 416 | e-könyv | 9789632279534 |
Horthy Miklós pályafutása és a korszak politikai jellemzői
Előadásában Romsics Ignác először időrendben tekintette át Horthy Miklós pályáját az aradi, majd szegedi ellenkormány 1919-i megalakulásától kormányzóvá történő megválasztásáig (1920), illetve a végzetes hatalomátadásig - 1944. október 16-án. Alapos tudóshoz illően bőségesen adatolta a húszas-harmincas évek történéseit.
Gazdasági konszolidáció és társadalmi kihívások
A számok tükrében nyilvánvalóvá tette, hogy - más választása nem lévén - a trianoni határok közé szorult ország talpra állításával kellett Horthynak és politikustársainak megbirkózniuk, ami voltaképpen sikerült is. A gazdasági konszolidáció vagyonadóval, progresszív fizetéscsökkentéssel és népszövetségi kölcsön igénybe vételével volt lehetséges. 1926 végén új pénzt (pengő) vezettek be, alapvetően át kellett formálni az ipar szerkezetét, miközben a mezőgazdasági struktúra alig változott. Igazi sikertörténetnek számít az iskolaügy kezelése a második világháború előtt. Tehát az első világháborús vereség után nem csupán sikerült életben maradnia a megkisebbedett Magyarországnak, hanem gazdaságilag föl is zárkózott az európai átlaghoz.
A jobbratolódás és az antiszemitizmus
A történészprofesszor utalt arra, hogy a 1920. évi numerus clausus-szal és az 1938-tól bevezetett zsidótörvényekkel - legalábbis részlegesen - kizárták, kiszorították a zsidókat a felsőoktatásból, eltávolították őket bizonyos állásokból. Érdemleges változás e tekintetben csak az 1935-ös, s különösen az 1939-es választások után következett be. A jobbratolódást a párt képviselőinek összetétele és új programja egyaránt tükrözte. A nemzeti egység eszméjét, amely az addigi kormánypárti programokat jellemezte, felváltotta „keresztény erkölcs" és a „keresztény összetartás", vagyis a „fajvédelem" eszméje. Ez nem egyszerűen a zsidóság kirekesztését célozta az egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárok közösségéből, hanem megfosztásukat is állásuktól és vagyonuktól. „Követeljük az elhatalmasodott zsidó gazdasági és szellemi befolyás felszámolását. Továbbá a zsidó vagyon átadását a magyar kisegzisztenciáknak és a keresztény fiatalság elhelyezkedésének fokozottabb biztosítását. Energikus intézkedéseket követelünk a sajtó területén, amelyek megsemmisítik a keresztény erkölcsöt, a családi életet, és a magyar szellemi életet elzsidósító sajtót." Ez összefüggött azzal a revíziós külpolitikával, amely német segítséggel remélte az elveszített területek, vagy ezek jó részének visszaszerzését.
Az emlékezetpolitika és a Horthy-kultusz
Például azt, ahogyan 1990 után Bethlen István és Klebelsberg Kuno mellé helyezték/helyezik Horthy Miklós alakját - mint nagyformátumú politikust. Kenderesi újratemetésén, 1993-ban, a kormány hivatalosan nem képviseltette magát, de később a Jobbik feltűnésével megkezdődött a Horthy-kultusz. Utcát neveztek el róla több településen, szobrot/szobrokat állítottak neki. Mint Romsics professzor utalt rá, a hitleri Németországgal kollaboráló vezetőknek különböző sors jutott osztályrészül. A francia Pétaint először halálra ítélték, majd de Gaulle közbenjárására kegyelmet kapott, végül felmentették.
tags: #romsics #ignac #a #horthy
