Török-magyar szótár: Alapvető tudnivalók és használati útmutató
A "Török-magyar szótár" egy átfogó kiadvány, amely a magyar és török nyelvek közötti kapcsolatot hivatott áthidalni, mind az oktatás, mind a kultúra és a mindennapi élet területén. A szótár célja, hogy hasznos segédeszköz legyen a török és magyar nyelveket tanulók, valamint a két kultúra iránt érdeklődők számára.
A szótár elkészítése 1993-ban kezdődött, és a magyarországi turkológia egyik régi adósságát kívánta törleszteni. A munka eredményeként 2002-ben jelent meg a Magyar-török szótár, amely széles körű elismerést aratott, és 2007-ben "Kiváló Magyar Szótár" címmel is kitüntették. A Török-magyar szótár a Magyar-török szótárhoz képest valamivel kevesebb címszót, de több kifejezést tartalmaz. Ez a különbség az igekötős magyar igék eltérő kezeléséből adódik: míg a magyarban ezek külön címszavakat alkotnak, a törökben a "gitmek" vagy "geçmek" címszó alatt jelennek meg különálló jelentésként vagy kifejezésként.
A török szókincs folyamatosan változik, magába foglalva régi arab és perzsa eredetű szavakat, az újabb nyelvújítási alkotásokat, valamint nemzetközi (főleg francia és angol) eredetű szavakat is. A szótár igyekszik tükrözni ezt a dinamikus állapotot.
A szótár felépítése és használata
A szótár címszavai félkövér betűsök. Ezeket követi dőlt betűs rövidítés a szófaj megjelölésére, majd zárójelben dőlt betűvel a használati kör vagy minősítés. A török címszó után következik annak magyar megfelelője vagy megfelelői.
A szócikkekben számos szókapcsolat, kifejezés, szólás és közmondás is található. A szótár a török szótárirodalomban szokásos elrendezést követi: először a címszó jelentései, majd azokat egy feltűnő jellel (•) elválasztva a példák következnek. A példák első tagja lehet maga a címszó (alapalakban vagy ragozottan), vagy egy más szó. Mindkét esetben az ábécérendet követik az adatok.
A szófajok jelölése
A török igéket infinitívusi alakban közöljük (-mak/-mek végződéssel), ami egyértelműen jelzi igei mivoltukat. A magyar megfelelések az általános gyakorlatnak megfelelően, egyes szám 3. személyben szerepelnek (pl. almak - vesz, gelmek - jön).
A névszók szófaji megjelölése az alábbi módon történik:
- Egyértelmű esetekben nem jelöljük a főnevek (fn) és melléknevek (mn) szófaját.
- Olyan esetekben, ahol egy szó vagy képző több szófajt is jelenthet (pl. főnév és melléknév, melléknév és határozószó), vagy amikor egy szó főnévi és melléknévi funkcióban is használatos, szófaji megkülönböztetésre kerül sor (pl. aylık: I. fn havibér; II. mn hónapos, havi).
- Az "fn, mn" rövidítést akkor alkalmazzuk, ha a magyar és a török szó is jelenthet főnevet és melléknevet is (pl. bahadır: fn, mn bátor, hős, vitéz, dalia).
- Mindig utalunk a szófajra, ha egy szó alakilag több szófajba is beleillene, de csak egyként vagy kettőként használatos (pl. bayıltıcı: mn 1. altató, kábító; 2. émelyítő).
- Az egyéb szófajokat (pl. hsz - határozószó, isz - igekötő, ksz - kötőszó, névm - névmás, nu - számnév, szn - szenvedő névelő) mindig jelöljük.
A használati kör jelölése
Zárójelben találhatók a használati körre utaló meghatározások (pl. áll - állat, növ - növény, anat - anatómia, ipar - ipar, irod - irodalom, közi - köznyelv, vall - vallás), valamint a szó használatának minősítése (pl. biz - bizalmas, durva - durva, gúny - gúnyos, nép - népies, pejor - pejoratív, vulg - vulgáris). Az "argó" minősítés viszonylag gyakran előfordul, mivel a török szótárirodalomban ezt a fogalmat tágabban értelmezik.
A szótár elkészítésében közreműködők között szerepel Gülen Yılmaz, akire munkatársai mély fájdalommal emlékeznek. Yılmaz 1954-ben érkezett Magyarországra, és közel negyven évig dolgozott a Magyar Rádió török szekciójánál. Számos fordítást végzett, és aktív tagja volt a Magyar-Török Baráti Társaságnak is. Munkásságát Pro Cultura Hungarica emlékéremmel is elismerték.
A sport szerepe Magyarországon
A sport kiemelt stratégiai ágazat Magyarországon, ahol 427 ezer regisztrált sportoló edz hétről hétre, és számos világszínvonalú sportlétesítmény áll rendelkezésükre. A "Sportinfó 2026" roadshow pécsi állomásán Dr. Schmidt Ádám kiemelte a sport fontosságát.
Pécsen átadták a PVSK ökölvívó és judo edzőcsarnokait, Papp László olimpiai bajnok ökölvívó századik születésnapján. A sportéletben a kosárlabda, a labdarúgás, a ritmikus gimnasztika, a torna, a jégkorong, az ökölvívás, a cselgáncs, a tájékozódási futás és a fitnesz is kiemelt szerepet kap.
Török-Magyar közös szavak🇹🇷🇭🇺#türkiye #nyelvtanulás #foryou #törökország #trending #magyar
A különböző sportágakban számos diákolimpiai döntőt rendeztek, mint például a Kosárlabda Diákolimpia, a Torna Diákolimpia, a Ritmikus gimnasztika Diákolimpia, a Játékos Sportverseny Diákolimpia, valamint a Fitness és Fitness Challenge Diákolimpia. Ezek az események lehetőséget adnak a fiataloknak tehetségük megcsillogtatására és a sport szeretetének elmélyítésére.
A szótár szerzői, Gün Benderli, Yılmaz Gülen, Zsuzsa Kakuk és Edit Tasnádi, valamint a lektor, István Vásáry, mind hozzájárultak a kiadvány magas színvonalához. A szótár az Országos Kutatási Alap (OTKA) támogatásával készült.
A "Török-magyar szótár" nem csupán egy nyelvi segédlet, hanem egy kulturális híd is a két nemzet között, amely gazdagítja az ismereteket a történelemről, irodalomról, kultúráról és művészetről.
