Gödöllői Röplabda Club

A röplabda kosárérintés oktatásának alapjai és módszertana

2026.06.05

A röplabdázás egyik speciális alapérintése a kosárérintés. Az alapkosárérintés egy igen sajátos érintési mód, melyben az ujjak meghatározó szerepet kapnak az egyszeri és elpattanó érintés kialakításában. Ez az érintés kulcsfontosságú a játékban, hiszen a labda megjátszása és játékban tartása a kosárérintésen alapszik. Az elsajátítása igen nehéz, sok gyakorlást igényel, mivel az elpattanó felület kialakítása, illetve onnan a labda továbbítása nem tartozik a természetes mozgásformák közé, ezért sokszori bemutatásra és magyarázatra szorul. Kezdőknek már a tanítás elején meg kell ismerniük és tudniuk kell alkalmazni ezt az érintő felületet. Mindaddig, míg a tanulók nem sajátítják el kellő technikai tudással, addig nem is tud létrejönni szabályos és élvezetes röplabda játék.

A kosárérintést alkalmazzák feladásra, amellyel a labdát gyorsan és pontosan lehet a megfelelő helyre (befejező játékoshoz) irányítani. Gyakran alkalmazzuk nyitásfogadáshoz, illetve bizonyos esetekben a mezőnyvédekezésben is. A kosárérintéssel történő megjátszás alapjában véve saját társtól érkező labda, a játékban második érintésként szerepel.

Röplabda kosárérintés alaphelyzetben

Az alap kosárérintés technikája

A kosárérintés pontos labdatovábbítást tesz lehetővé, ami a röplabda játék egyik alapfeltétele. Az érintés ugyanabból az alaphelyzetből indul, a végrehajtásnál figyelni kell arra, hogy a játékos teste a labda alatt helyezkedjen el a helyes végrehajtás érdekében.

Testhelyzet és labdafogás

  • A labda felé történő helyezkedés és igazodás után a tanuló vállszélességű terpeszállásba kerül.
  • Egyik láb kissé előrébb helyezkedik el, biztosítva a stabil egyensúlyi helyzet kialakítását.
  • A harántterpeszben a súly inkább a láb első részére nehezedjen, a sarkak ne legyenek leterhelve, akár el is emelkedhetnek a talajtól.
  • A láb bokában és térdben hajlított, a törzs lazán kissé előre dől, tekintet a labdán. A kar könyökben hajlított a labda felé mutat.
  • Az érintéskor a csukló hátrafeszített állapotban van, az ujjak tártan egy síkban vannak. A tenyér kosarat formál.
  • Az ujjak kényelmesen nyújtottak, a hüvelykujjak egymás felé mutatnak, nem az érkező labda és nem az arc felé. Ebben a tartásban a mutatóujjak egymástól való távolsága 5-6 cm, a hüvelykujjaké kb. 3 cm.
  • A kéz kisujj felőli éle az érkező labda felé néz.

Tanuljunk röplabdázni alkar érintés

Az érintés végrehajtása

  • A kézből az ujjak segítségével kialakított kosár az érkező labdával a fej fölött, kissé előtte, mintegy 15-20 cm-re találkozik. Ha a hulló labdát a játékos elengedné a két keze közt, az éppen a homlokára esne.
  • A labda érintése nemcsak az ujjak hegyével, hanem az ujjbeggyel történik, leginkább a mutató és a középső ujjakkal, míg a hüvelykujj elsősorban tartja a labdát. A tenyér nem érintheti a labdát.
  • A labdát megfogni, és megtartani nem lehet, az érintésnek egyidejűnek és elpattanónak kell lennie. Ezt azzal érjük el, hogy ujjaink enyhén hajlítva, tónusos állapotban vannak.
  • Az érintés egyenes vonalú lökő mozdulat, a továbbítás irányába mutat.
  • A feladás (kosárérintés) mozdulata a hátul lévő láb kinyúlásával kezdődik, ez a mozgató erő a csípőt a cél felé löki. Ezután szinte egyidejűleg bekapcsolódik a mozgásba a váll, a könyök és a csukló.
  • Az ujjaknak az ugródeszkához hasonló szerepük van, az érintés pillanatában erősen hátrafeszülnek, és lehetőleg hosszú úton kísérik a labdát.
  • Az érintés előtti pillanatban a könyök hajlásszöge kisebb lesz, (bekísérve a labdát), ám az érintés pillanatától azonnal nagyobb, a karok pedig teljesen kinyúlnak, és ezzel a lehető leghosszabb úton kísérik a labdát.
  • A karok az érintés után párhuzamosak, és nem nyílnak szét.
  • A kipattanó labdát a könyök nyúlása segíti, a tenyér utána mutat a labdának. Csuklóval rábólintani nem szabad. A labdának lehetőleg forgás nélkül kell haladnia a feladás irányába.
  • Távolság növelésére fokozottabb térd- és könyökhajlítással végrehajtott érintést alkalmazunk.
A kosárérintés mozgássorának fázisai

A kosárérintés változatai

Kosárérintés a következő pozíciókban történhet: mély, közepes és magas testhelyzetekben, illetve levegőben. Az érintés történhet különböző módon: érintés oldalra, hátra és elfordulás után.

Hátrafele történő feladás

A hátrafelé feladás jó végrehajtása megtévesztheti az ellenfelet, ezért elsősorban háló közeli feladásnál alkalmazzuk. Ehhez magas kosárérintést alkalmazunk. A hátrafele történő feladásban a vállak helyzete merőleges a feladás irányára, a hát nyújtott, hátrahajlított. Fokozott lábmunka mellet a labda továbbítása a karnyújtással a fül mellett hátrafele történik.

  • Fokozottabb térdhajlítás az előkészítés fázisában szükséges.
  • A karhajlítás mérsékelt, az érintőfelület a fej fölé kerül.
  • A könyöknyújtás a labdaérintés pillanatában erőteljes, és a törzs kissé hátrahajlik.

Légi kosárérintés

A levegőben végzett kosárérintés kevesebb időt hagy a védekezőknek a helyezkedésre, ugyanakkor a kétkezes végrehajtás miatt pontosan irányítható. Fontos cél a labdával való találkozás az ugrás holtpontján. Az érintés történhet egy kézzel is.

Egykezes kosárérintés

Az egykezes kosárérintést a játékban szinte kizárólag levegőben használjuk, például ejtéshez, ami a támadások egyik formája. Fontos, hogy a kéz formálja meg a kosarat. Már az érintőfelület kialakításakor végeztek a tanulók egykezes kosárérintéseket, majd a kosárérintés megtanulásakor is. A kosárérintés egy része végezhető egy kézzel is, de vigyázni kell, hogy az érintés pillanatnyi legyen! A gyakorlatban az egykezes kosárérintést legtöbbször nem fogadják el szabályosnak, ezért a fej előtt indítsák a tanulók.

Egykezes kosárérintés a levegőben

Az oktatás módszertana és gyakorlatok

A technikai elemek oktatásának sorrendjét illetően nincs aranyszabály, de vannak megfontolásra érdemes szempontok. Fontos, hogy az oktatási folyamat lényegi része a hibajavítás, ami csoportos és egyéni szinten is meg kell jelenjen! Ha a kosárérintést nem megfelelő módon tanítjuk, akkor nem lesz hatékony, sőt, a tanulók a sikerélmény hiánya miatt a sportág iránti érdeklődésüket is elveszíthetik. Gyakran a vártnál gyorsabban lehet haladni a tantervi anyag feldolgozásával.

Általános módszertani elvek

  • Az egyes elemek tanítása során a mozgástanulás általános elvei érvényesek, vagyis az egyszerűbb feladatoktól haladunk a nehezebbek felé.
  • A háló nélküli gyakorlást követi ugyanannak a feladatnak a hálónál történő végrehajtása.
  • A mozgásrészek megtanulása után azokat összekötjük, majd komplex feladatokban, végül a játékban is alkalmazzuk.
  • Minden tanítási egység után érdemes játékelemeket gyakorolni, vagyis a technikai elemek olyan összekötött sorozatát, ami a játékban is előfordul.
  • A gyakorlatokat végeztessük mindkét irányba, és mindkét kézzel (karral)!
  • A gyakorlatot segítő társnak kulcsszerepe van!
  • A pontosság rendkívül fontos, ugyanakkor a tanulási szakaszban ne menjen a pontosság rovására!

Tanuljunk röplabdázni alkar érintés

Gyakorlatok a kéztartás és karmunka fejlesztésére

  1. Az érintőfelület megmutatása után a tanulók labda nélkül kialakítják a kosárformát. Ezzel a tanár végig tudja járni a tanulókat, és felülről könnyen hozzáfér a kialakított kosarakhoz.
  2. A labda felvétele, a kialakított kosárformába helyezése. Ellenőrizhető, hogy a labda az ujjbegyeken nyugszik-e, a labda középső része nem érhet a labdához.
  3. Kimondottan a karmunka tanításához könnyen ki tudjuk iktatni a láb szerepét fekvésben, vagy ülésben végeztetett gyakorlatokkal (pl. hason fekvés, vagy nyújtott ülés, nyújtott terpeszülés földön, vagy ülés padon, zsámolyon, szekrénytetőn).
  4. Két tanuló egymással szemben hason fekszik. A maguk elé földre helyezett labdát kosárérintéssel átgurítják a társuknak. A labdát úgy kell lerakni a földre, hogy a tanuló majdnem teljesen nyújtott karral érje el.
  5. Ülésben kosárérintés fej fölé - egyesével, majd folyamatosan.
  6. Kosárérintés ülésből falra.
  7. Egyszeri kosárérintés fej fölé, majd a labda pattanása homlokon.
  8. Kéz- és ujjgyakorlatok kosárérintéshez

    Gyakorlatok a lábmunka fejlesztésére és aláhelyezkedésre

    A lábmunka tekintetében nehezebb a helyzetünk, mint a karmunkánál, mert az érintés elvégzése miatt a kezet, így a kart sem tudjuk teljesen kiiktatni. Az aláhelyezkedésnél a labda feljátszás, vagy feldobás magasságát a labda és a talaj tulajdonságait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy az elpattanás ne legyen túl magas!

    1. A tanuló fejelgesse a röplabdát saját magának levegőbe, vagy falra, illetve társnak. Ezzel a kar kiiktatása megtörténik, a labdát csak a térdek dinamikus nyújtása emeli.
    2. Társ által tartott labda levegőbe ütése kosárérintéssel, közben felállás guggolásból, könyök végig nyújtva.
    3. Magasra feldobott labda megjátszása pattanás után guggolásból, végig nyújtott könyökkel.
    4. A kosárérintés előtti aláhelyezkedésnél, guggolásnál a tanulónak meg kell érintenie a talajt.
    5. Az érintés előtt a labdának pattanni kell a talajon, így alacsonyabb labda megjátszására kerül sor, ezért az aláhelyezkedés létrejön.

    Összehangolt mozgást fejlesztő gyakorlatok

    Ezeknél a gyakorlatoknál a térd és a könyök egyszerre hajlik be, majd egyszerre nyúlik ki, összehangoltan működve.

    1. Kosárérintés alaphelyzetből falra, feldobott labdából, majd kosárérintéssel fej fölé játszott labdából.
    2. Kosárérintés falra, magasan, majd pattanás után újra, és újra folyamatosan. A feladat végeztethető versenyszerűen is - ki rontja el később?
    3. Folyamatos labdapasszolgatás kosárérintéssel, különböző ívekben, vagy szabadon. Később az érintések között kiegészítő feladatok végzése (pl. fordulat).
    4. Két tanuló egymással szemben áll, folyamatos átadások kosárérintéssel, de középen a labda mindig pattan egyet.
    5. Labdapasszolgatás kosárérintéssel háló, vagy gumiszalag fölött.

    Tanuljunk röplabdázni alkar érintés

    Befordulás és helyzetváltoztatás

    A pontos labdatovábbítás érdekében a játékosok érintéskor a továbbítás helye felé fordulnak. A befordulás lényege, hogy a labda érintésekor a játékos a továbbítás iránya felé nézzen - lábfejei, teste, és arca egyaránt. Az érintés előtt meg kell történnie a befordulásnak, az igazodó mozgás után. A talajra érkezéskor a célirányba mutat, és előrébb van, mint a másik lábfej. Ez elsősorban a kezdők oktatásakor elengedhetetlen, bár a haladó játékosoknál - például a feladó a testhelyzetével igyekszik megtéveszteni a sáncolókat - más megoldás is lehetséges.

    1. Két tanuló egymással szembe helyezkedik el. Az adogató társ olyan helyre dobja a labdát, hogy a másiknak balra-előre, majd a kiinduló helyzetbe visszahátrálás után jobbra-előre kelljen a labdáért futnia. A tanuló a helyén befordul, kosárérintéssel visszaadja azt társának, majd hátramozgással a kiindulási pontra érkezik vissza.
    2. Labdaadogatás kosárérintéssel hármas csoportokban. Eleinte a labda elkapásával, majd elkapás nélkül, mindkét irányban. Fontos, hogy a tanulók pontosan a labda érkezés helyére helyezkedjenek!
    3. Labdapasszolgatás hármas csoportokban két labdával. A tanulók egyenlő oldalú háromszög alakban álnak fel. ´A´ és ´B´ tanulónál van labda. ´A´ dobja ívelten ´C´-nek, aki elfordulással kosárérintéssel továbbítja ´B´-nek. ´B´ közben átdobja a labdáját ´A´-nak. Ez nagy odafigyelést igényel, mert két labda mozog egyszerre.
    4. Falra passzolgatás kosárérintéssel, helycserével párokban, vagy nagyobb csoportokban.
    5. Passzolgatás kosárérintéssel párokban, két labdával. Az érkező labdát el kell kapni! Egyik tanuló adja az átadások ritmusát.
    Befordulás a cél irányába

    Játékhelyzetek és taktikai elemek

    A kosárérintés elsajátítása után már intenzív, érdekes játékok játszhatóak 1:1, vagy 2:2 ellen, a tanulók adottságaihoz, és képzettségéhez igazodóan. Cél, hogy a háló felett kosárérintéssel átjuttatott labda az ellentérfélen essen le. Előírható a három érintés kijátszásának kötelezősége, ez segíti a játék kialakulását.

    1. Kosárérintés háló felett célterületre, karikába, stb.
    2. Két tanuló egymás mögött helyezkedik, a harmadik velük szembe. Helycsere közben nem fordulnak meg, végig a labdát nézik.
    3. Két tanuló egymás mellett, de néhány méterre egymástól áll, kezükben labda. A harmadik tanuló az egyikükkel szemben, alaphelyzetben. A labdákat alsó dobással, vagy kosárérintéssel ívelik a labdát harmadik társuknak, aki oldalazással kerül hol az egyikükkel, hol a másikkal szembe. A visszapasszolást kosárérintéssel végzi. Fontos, hogy a labdát pontosan az érkezés helyére íveljék!
    4. A háló két oldalán két-két tanuló helyezkedik el, az azonos oldaliak egymás mögött, a túloldalon levőkkel szemben, kb. 3-4 méterre. Kosárérintéssel adogatják egymásnak a labdát, de minden érintés után helyet cserélnek.

    Gyakori hibák és javításuk

    A hibás technika felismerése és javítása alapvető fontosságú, hiszen ha a hibás technikát nem javítjuk, akkor rosszul rögzül, így minden végrehajtáskor rontja a teljesítményt. Fontos, hogy amennyire lehet, ragaszkodjunk az oktatott ideális technikához! Vegyük figyelembe az eredményességet - ha a tanuló az adott módon hiba nélkül tudja megjátszani a labdát, akkor a végrehajtás elfogadható.

    Hiba leírása Ok és javítási javaslat
    A labda pörög, forog Az érintőfelület kialakítása nem megfelelő. Vissza kell térni a kosárforma gyakorlásához.
    A labda előrefelé kipördül a kosárformából Az ujjbegyek ereje nem egyenletes, vagy a hüvelykujjak szerepe korlátozott. Hangsúlyozzuk az eddig mellőzött hüvelykujj használatára.
    A labda hátrafelé kipördül a kosárformából Valószínűleg a csukló behajlik. Erősítsük a csukló hátrafeszítését.
    A labdatovábbítás nem ívelten, felfelé történik, a labda egyenesen előre száll A mozdulat nem felfelé, hanem előre irányul. Fókuszáljunk a láb és törzs vertikális erejére.
    A labda nem pattan ki az ujjakról (tartott labda) Az ujjbegy érintése nem pillanatnyi, túl sokáig tartja a labdát. Gyakoroljuk az "elpattanó" érintést.
    A labda nem egyenesen, hanem oldalirányban száll Az érintőfelület nem a továbbítás irányába mutat, vagy a karok nem párhuzamosak. Korrigáljuk a befordulást és a karok helyzetét.
    A labdatovábbítás túl rövid A lábmunka és karmunka dinamikája nem elegendő. Távolság növelésére fokozottabb térd- és könyökhajlítással végrehajtott érintést alkalmazunk.
    Ha a tanuló a feje fölé engedi a labdát, akkor a törzs nem dől előre, egyenes lesz, vagy akár hátra is hajlik kissé Az aláhelyezkedés nem megfelelő. Az alaphelyzetben lévő törzsdőlés fontosságát kell kiemelni. A megfelelő lábhelyzetet kialakíthatjuk karika használatával, a törzs előredőlését a láb előtti akadály (pl. pad) segítheti.
    Hibás kosárérintési technika

    tags: #roplabda #kosarerintes #oktatasa

    Népszerű bejegyzések:

GRC