Kálmánd sportélete és közösségi központjai
Kálmánd, Románia északnyugati részén fekvő falu Szatmár megyében, ahol a helyi közösség kiemelt figyelmet fordít a sportra és a gazdag kulturális életre. A község néhány kilométerre található a román-magyar határtól, 4 km-re északra Nagykárolytól és 41 km-re Szatmárnémetitől, Kaplony, Csanálos, Lukácsfalva és Börvely szomszédságában. A falu neve először 1335-ben tűnik fel Keethkaman formában, eredete a kicsinyítő képzővel ellátott Kálmán magyar személynévből származik.
Sportlehetőségek Kálmándon
A kálmándi közösségben fontosnak tekintik a sportot, és a település megfelelő létesítményekkel rendelkezik a lakosok aktív időtöltéséhez. A község füves edzőpályával, valamint röplabda-lábtenisz pályával is rendelkezik, biztosítva ezzel a helyi lakosok számára a mozgás és a közösségi sportolás lehetőségét.
A labdarúgás kiemelkedő helyet foglal el a helyi sportéletben. A községi futballcsapat öltözőjét 2006-ban felújították. A felnőtt csapat mellett ifjúsági csapat és kisgyermekekből álló törpecsapat is működik, elősegítve a fiatalabb generációk bevonását a sportba és a közösségi életbe.
Kulturális és közösségi élet Kálmándon
A sport mellett a kulturális élet is pezsgő Kálmándon, melynek központja a nemrég felújított művelődési ház. Itt tartják többnyire a helyi rendezvényeket, mint például a farsangi bál, az arató ünnepség, a szüreti mulatság és a kirváj (vagy ahogyan itt mondják: a kirbáj). A művelődési ház ad otthont a lakodalmaknak, népes családi eseményeknek és az iskolai ünnepségeknek is. Itt működnek a hagyományőrző csoportok is: a „Pusztai rózsa” néptánccsoport és a falusi kórus, amelyek a helyi sváb népi hagyományokat őrzik és ápolják.
A helyi közösség számára további fontos találkozási hely a Német Demokrata Fórum székháza. Itt kisebb rendezvényeket tartanak, és itt próbál a nagyrészt fiatalokból álló fúvószenekar, amely az 1834-ben alakult Kalmander Harmony fúvószenekar hagyományait viszi tovább.
A településen található két tó nyáron és télen egyaránt többféle lehetőséget kínál a kikapcsolódni vágyóknak.
Kálmánd nevezetes rendezvényei
- Fúvószenekarok találkozója: 2006-ban indult, szervezője a Német Demokrata Fórum.
- Aratási hálaadó ünnep: A római katolikus templomban tartják.
Kálmánd rövid története és földrajzi jellemzői
Kálmánd az egykori Ecsedi-láp szélén, a Kraszna csatorna mentén fekszik, területe a Krasznaköz és a Nagykárolyi homokhát találkozásánál található. A faluba a Nagykárolyt Börvellyel összekötő DJ108M megyei úton lehet eljutni. A település kialakulásának időpontjában nem a mai helyén volt, hanem valahol az Ecsedi láp szélén. Kálmánd az Ecsedi uradalomhoz tartozott, s a Báthori család ősi birtokainak egyike volt. A 17. század közepétől örököseiké, a Bethleneké, majd a Rákócziaké lett, egészen 1711-ig, a szatmári béke megkötéséig. A békekötést követően a gróf Károlyiak kapták meg, s a későbbiekben is ők voltak legnagyobb birtokosai. A falut a Károlyiak 1748 körül svábokkal telepítették be. Az Ecsedi-láphoz erősen kötődő település mindennapjai megváltoztak a láp lecsapolásakor. Napjainkra a legfőbb megélhetési forrás a mezőgazdaság, domináló növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és szőlőműveléssel.
Demográfiai adatok és oktatási intézmények
A lakosság túlnyomó többsége sváb származású, magyar anyanyelvű, római katolikus. A településen román és roma nemzetiségű lakosok is élnek. Vallási felekezetek: római katolikus, református, ortodox, görög katolikus, neoprotestánsok. Az 1945-ben történt sváb deportálás megrendítette a község életét, Kálmándról 238 személyt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba, közülük 38-an nem tértek vissza. Mára az egykori színtiszta sváb faluban a németek aránya 1/3-ra csökkent.
Varga E. Árpád adatai („Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Népszámlálási adatok 1850/1869-1992 között”, Csíkszereda, Pro-Print Kiadó 1999.) szerint a település lakossága az utóbbi csaknem másfél évszázadban az alábbiak szerint alakult:
| Etnikum/Év | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1920 | 1930 | 1941 | 1956 | 1966 | 1977 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összes | 740 | 791 | 890 | 1072 | 1228 | 1320 | 1438 | 1545 | 1627 | 1643 |
| Román | 3 | - | 1 | 5 | - | - | 2 | 56 | 37 | 44 |
| Magyar | 398 | 359 | 837 | 1058 | 420 | 1322 | 1598 | 1564 | ||
| Német | 324 | 432 | 384 | 122 | 412 | 589 | 3 | - | 6 |
Az 1992-es népszámlálás adatai szerint az összlakosság 1445 fő volt, ebből 50 román, 677 magyar és 671 német. A 2002-es népszámlálás adatai pedig a következőket mutatták: összlakosság 1376 fő, ebből 70 román, 916 magyar és 334 német.
A helyi iskola 1800 körül épült, de 1862-ben tűzvész pusztította el. Helyette már 1863-ban, majd 1890-ben és 1917-ben is építettek új iskolát. A község mai iskolája két épületben működik, tornateremmel, iskolai könyvtárral, informatikai-teremmel és sportpályával. Az óvoda egy 1936-ban épült épületben működik, amely két magyar és egy német csoportnak ad otthont. Jelenleg az iskolában csak magyar, az óvodában magyar és német tagozat működik.
Nevezetes szülöttek és egyházi élet Kálmándon
Kálmánd sok jeles egyházi embert adott Szatmárnak és Erdélynek. Itt született Boldog Scheffler János (1887. október 29. - Jilava, 1952. december 6.) vértanú szatmári megyés püspök, akit XVI. Benedek pápa emelt a boldogok sorába 2011. július 3-án. Földi maradványai a szatmárnémeti székesegyházban vannak eltemetve. Boldog Scheffler János szobor áll a kálmándi plébániatemplom kertjében, Vida Zoltán budapesti szobrászművész alkotása 2004-ből.
A település legjelentősebb épülete a római katolikus templom, mely 1866-ban épült neoromán stílusban, Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A Károlyi család anyagi támogatásával építették az 1862-es tűzvészkor leégett régi templom helyére. A plébániatemplomban található Boldog Scheffler János püspök pásztorbotja és stólája. 1899-ben a templom udvarán 2 m magas Jézus Szíve szobrot állítottak.
A településnek még van két kápolnája: a Szőlőkápolna, 1902-ben épült, védőszentjei Szent János és Pál, valamint a Temetőkápolna, amely 1910-ben épült neogótikus stílusban, építtetője Soltész Imre akkori plébánosa.
A temetőben új ravatalozó épült 1997-ben, előtte áll a Hősök Emlékműve, az I. és II. Világháborúban elesettek és az 1945-ben deportáltak tiszteletére.
Az itteni születésű Dr. Solomayer József nagy értékű támogatásával 2004-2005 között épült fel a Prof. dr. dr. Joseph és dr. Traute Solomayer Lelkipásztori Közösségi és Ifjúsági Ház. Joseph Solomayer orvosként nagy szakmai karriert futott be Amerikában, és vagyonának jelentős részét végrendeletileg a kálmándi népre hagyta. Említésre méltó további nevezetes szülöttek Ritli Vendel jezsuita csillagász, Láng Ferenc helytörténész, Boldog Scheffler Ferenc vértanú püspök és Stephan Lang író is.
tags: #roplabda #kozpont #bojan
