A röplabda szabályai: átfogó útmutató
A röplabdát, a gyorsaság és a csapatszellem jellemezte sportágat világszerte milliók élvezik. Ez a játék egyéni ügyességet és kollektív koordinációt egyaránt igényel, így ideális tevékenység a bajtársiasság és a fizikai erőnlét fejlesztésére. A sportág nem csak az erő és a mozgékonyság, hanem stratégiai gondolkodást és precíz technikát is igényel. Miközben a játékosok a háló fölött oda-vissza juttatják a labdát, be kell tartaniuk a játékot szabályozó szabályokat.
A röplabda története és fejlődése
A röplabdát 1895-ben találta fel William G. Morgan, a Massachusetts állambeli Holyoke városában működő YMCA testnevelési igazgatója. Morgan olyan játékot akart létrehozni, amely egyesíti a kosárlabda, a baseball, a tenisz és a kézilabda elemeit, de fizikailag kevésbé megterhelő, mint a kosárlabda, amelyet túl megerőltetőnek tartott a YMCA idősebb tagjai számára.
A röplabda a kezdetek óta jelentős változásokon ment keresztül a szabályrendszerében. Az eredeti szabályok korlátlan számú játékost és ütést tettek lehetővé, hogy a labdát a háló fölé küldjék. Idővel a röplabda szabályok fejlődtek, hogy strukturáltabb és versenyképesebb környezetet teremtsenek. A játékosok számát csapatonként hatra korlátozták, az egymás utáni ütések számát pedig háromra. A röplabda fejlődése gyors volt, és 1916-ra a szabályokat egységesítették. A sportág nemzetközileg is elterjedt, és 1947-ben megalakult a Nemzetközi Röplabda Szövetség (Federation Internationale de Volleyball, FIVB), hogy globális szinten szabályozza a játékot. A jelenleg életben levő szabályokat 2012-ben fogadták el Atlantában.
A játéktér és a felszerelés
A szabálykönyv meghatározza, milyen lehet a játéktér. E szerint a pályának négyszög alakúnak és szimmetrikusnak kell lennie.
A pálya méretei és zónái
- A szabványos röplabda pálya mérete 18 méter hosszú és 9 méter széles.
- Ehhez egy 3 méter széles kifutó sáv tartozik minden oldalon.
- A szabad légtérnek legalább 7 méternek kell lennie felfelé.
- A Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) hivatalos versenyein az oldalvonal mellett 5 méter, az alapvonal mögött 8 méter helyet kell hagyni. Ezeken a versenyeken a szabad légtér nagysága is megnő.
- A pályát különböző zónákra lehet felosztani. A pályán, a középvonal felett egy háló van kifeszítve.
- A vonalakat fehér színnel kell meghúzni (5 cm szélesek).
A pálya borítása
A szabályok értelmében a játéktér nem lehet egyenetlen, csúszós, balesetveszélyes. Felszínének vízszintesnek (szabadtéri pályánál 5 mm-es lejtés/m megengedett) és egységesnek kell lennie. A világ, illetve a FIVB versenyein csak a fa vagy a szintetikus borítás engedélyezett. Színekre vonatkozólag annyit ír elő a szabálykönyv, hogy a pálya felszínének világosnak kell lennie.
A háló
A pálya két részre osztása egy hálóval történik. Ennek mérete nemenként eltér:
- Férfiaknál 2,43 méter magasan van.
- Nőknél 2,24 méter magasan van.
- A háló fekete színű, felső és alsó peremén fehér vászoncsík található (felül 7 cm, alul 5 cm).
A labda
A röplabdát labdával játsszák. Ennek a labdának bőr vagy műbőrből készült külsejének, illetve gumi vagy hasonló anyagú belsejének kell lennie. A súlya 260 és 280 gramm között mozoghat. Egy mérkőzésen csak egy típusú labdát lehet használni, tehát a minta nem változhat.
Csapatok és játékosok
Egy röplabda csapat a játékosokból és az edzői személyzetből áll. Egy normál röplabdacsapat egy adott időpontban hat játékosból áll a pályán.
Csapatösszetétel
- Egy csapat legfeljebb 12 játékosból és egy edzőből áll.
- Az egyik játékost csapatkapitányként kell kijelölni (libero játékos nem lehet).
- A játékban nem lévő játékosok a cserepadon kell üljenek.
- Felszerelésük számozott mezekből, zokniból és sportcipőből áll.
A kezdő állásrend és forgás
A játékosok két sorban helyezkednek el: három az első sorban, a hálóhoz legközelebb, és három a hátsó sorban. A csapat kezdő állásrendje meghatározza a forgásrendjét a pályán. Ez az állásrendet fenn kell tartani a játszma során. Amikor a nyitó játékos érinti a labdát, mindkét csapatnak a kijelölt helyén kell lennie a saját térfelén (kivéve a nyitó játékost). A háló melletti három játékos az első sor játékosa, akik a 4-es (bal első), 3-as (középső első) és a 2-es (jobb első) játékhelyeket foglalják el. A másik három játékos hátsó sorkötelesek. A hátsó sorköteles játékosok a támadásban is csak a támadóvonalon (3m-re a középvonaltól) kívülről felugorva, vagy a háló szintszalagja alól vehetnek részt.
Ha egy csapat elnyerte a szerválás jogát, akkor forgás következik. A csapat tagjai az óramutató járása szerinti irányban forognak.
Cserék
- Egy játszma során 5 csere megengedett.
- Kezdőjátékos játszmáként csak egyszer jöhet le a pályáról, illetve a helyére érkező cserejátékost csak ő válthatja le.
- Vannak kivételes cserék, sérülés vagy betegség esetén.
Liberó játékos
A csapatban helyet kap két speciális védekező játékos, a liberók. Egyszerre csak egy lehet a pályán, ő az aktív liberó. Egyenruhájuk eltér a csapattársaikétól. Külön szabályok vonatkoznak rájuk:
- Helyettesíthetik bármely hátsó játékost.
- Nem nyithatnak, sáncolhatnak, illetve sánckísérletben sem vehetnek részt.
- Helyettesítésük nem számít a szabályos cserék közé.
- Amennyiben a forgás következtében egy adott pozícióba kedvezőtlen adottságú játékos kerül, azt lecserélhetik a liberóval, de akár más játékossal is.
Röplabda Libero szabályok
Csapatkapitány
A mérkőzés előtt a csapatkapitány képviseli csapatát a sorshúzásnál.
A játék menete és pontozása
A röplabda célja, hogy a háló fölött a labdát az ellenfél játékmezejére kell juttatni, illetve meg kell akadályozni az ellenfél hasonló szándékát. A labda nyitással kerül a játékba és mindaddig ott marad, míg nem érinti a talajt, nem kerül out-ra vagy egy játékos hibát nem követ el a megjátszásban.
Sorshúzás
A mérkőzés előtt a játékvezető elvégzi a sorshúzást, hogy meghatározza az első játszma első nyitását és a térfeleket. Ha döntő játszmára kerül sor, új sorshúzást kell végezni. A sorshúzást mindkét csapatkapitány jelenlétében kell elvégezni. A sorshúzás nyertese választhat: a nyitás vagy a fogadás jogát, vagy a térfelet. A vesztesé a megmaradó alternatíva.
Pontozás
A röplabdában a labdajátékok pontozási rendszerét alkalmazzák, ahol minden szerva után jár egy pont, függetlenül attól, hogy melyik csapat adogatta a labdát. Ha a labda leesik valamelyik térfélen, az ellenfél pontot kap. A nyitóérintéskor a labda bekerül a játékba, és amíg játékon kívülre nem kerül, labdamenetről beszélünk. Befejezett játékmenet az, ami pontot hoz. Ha a nyitó csapat nyerte a menetet, akkor kap egy pontot és folytatja a játékot. Amennyiben nem ők nyertek, akkor a másik csapat kap pontot és ők hajtják végre a következő nyitást.
Játszmák és a mérkőzés megnyerése
A mérkőzés három nyert játszmáig tart. Egy játszma megnyeréséhez - legalább két pont különbséggel - 25 pontot kell szerezni. Ha a két pont különbség eddig nem alakul ki, akkor maximálisan 30 pontig folytatják, és ekkor már egyetlen pont különbség is elég.
Az elődöntőben és a döntőben 2 játszma megnyerésére van szükség, amelyben 10 pontot kell szerezni, legalább két pont különbséggel. (döntetlen esetén egy harmadik, döntő játszma következik, amelyben 5 pont megszerzése szükséges.)
A labda megjátszása
A játék folyamán egy játékos bármilyen érintkezése a labdával labdaérintésnek számít.
Labdaérintések
- A labda a test bármely részét érintheti. A labdát nem szabad megfogni és/vagy dobni.
- Minden csapatnak legfeljebb három labdaérintésre van joga, hogy a labdát visszajátssza.
- Az érintésbe a sáncolás nem számít bele.
- Egy játékos nem érintheti a labdát kétszer egymás után.
- A labdamenet ily módon a következő mozzanatok sorozatából áll: fogadás, feladás, ütés.
Nyitás
A játék adogatással kezdődik, amikor a játékos a labdát a háló fölé küldi, az ellenfél oldalára célozva. A nyitás során a labdát a nyitó zónában lévő jobb hátsó játékos hozza játékba. A következő nyitásokat azok a játékosok végzik, akik még nem nyitottak. Nyitáskor a játékos nem érintheti a pályát.
Sáncolás
A hálóhoz közel álló játékosok útját állhatják az érkező labdának, ezt az akciót sáncolásnak nevezik. Csak a közel levő játékosok végezhetik el és csak akkor, ha a testük egy része a háló teteje felett van a sáncolás pillanatában. A visszaütést az ellenfél felugró játékosai sáncolással (tenyérrel, karral) igyekeznek megakadályozni.
Labdajáték hibák
- Négy érintés: Ha ennél többször érintik azt, a csapat "NÉGY ÉRINTÉS" hibát követ el.
- Kettős érintés: Egy játékos kétszer egymás után érinti a labdát, vagy a labda a test különböző részeit érinti egymás után.
- Foganytott labda: Egy játékos megfogja vagy dobja a labdát, és a labda az érintés után nem pattan el.
- Segített érintés: Egy játékos egy másik csapattársat vagy bármilyen tárgyat/dolgot használ a játéktéren belül a labda megjátszásának segítésére.
A hálóval kapcsolatos szabályok
- A labda érintheti a hálót.
- A hálót érintő labda továbbra is játszható a csapat három engedélyezett érintésén belül (kivéve a nyitást).
- A labda átmehet a háló alatt az ellenfél térfelére, feltéve, ha ez nem akadályozza az ellenfél játékát.
- A háló érintése nem hiba, kivéve a háló felső része (fehér szalag), vagy ha az érintés befolyásolja a játékot.
Labda "bent" vagy "kint"
- A labda "bent" van, ha érinti a pályát, beleértve a határvonalakat is.
- A labda "kint" van, ha:
- A labda földet érő része teljesen a határvonalakon kívül van.
- A labda érint egy tárgyat a pályán kívül, a mennyezetet vagy egy játékban nem részt vevő személyt.
- A labda érinti a háló oszlopait.
- A labda teljesen a háló alatt halad át.
A résztvevők magatartása és büntetések
A sportágban a fair play és a sportszerű viselkedés kiemelten fontos. A szabályok megsértése esetén a játékvezető szankciókat alkalmazhat.
- Kisebb sportszerűtlenségek (pl. kommentálás) -> sárga lap. Ez egy formális figyelmeztetés, amely nem minősül szankciónak, de jelzi, hogy a csapattag (és rajta keresztül a csapat) elérte a mérkőzésen a szankcionálandó szintet.
- Durva viselkedés: a jó modor, vagy az erkölcsi elvekkel szembeni megnyilvánulás -> piros lap, amely következtében az ellenfél csapata pontot kap és nyit.
- Támadó viselkedés: becsmérlő, vagy sértegető szavak vagy taglejtések, vagy bármilyen megvetést kifejező megnyilvánulás -> sárga és piros lap együtt egy kézben, amely kiállítást jelent: a kiállított csapattag a játszma hátralévő részében nem játszhat.
- Megtámadás: fizikai megtámadás, agresszív, vagy fenyegető viselkedés -> sárga és piros lap külön kézben, amely kizárást jelent: a kizárással büntetett csapattag azonnal el kell hagyja a versenyterületet.
Strandröplabda: eltérő szabályok
Strandröplabdánál nagyjából hasonlóak a szabályok, de itt:
- Egy csapatot két játékos alkot, csere nincs. (maximum 2 fiú a pályán - ez a szabály gyakran alkalmazott vegyes csapatoknál)
- A játékot homokborítású pályán játsszák, mérete 8×16 m.
- A játszmánként elérendő pontszám itt 21, az esetleges harmadik (döntő) játszmában 15.
Szabálymódosítások és a sportág jövője
A sportág vezetése minden lehetséges eszközzel, beleértve a meglévő szabályok módosítását is, a röplabdázást a helyszínen és a TV előtt ülő nézők számára minél érdekesebbé, látványosabbá kívánja tenni. A Magyar Röplabda Szövetség az idei szezonban - igazodva a nemzetközi trendekhez - több szabálymódosítást vezet be a hazai bajnokságokban. Az új előírások minden felnőtt- és utánpótlás-sorozatban kötelező érvénnyel kerülnek alkalmazásra.
Néhány játékszabály és alkalmazásuk még mindig bonyolultnak tűnik, további egyszerűsítésük szükséges. Jóllehet, a nagy világversenyeken a röplabdázás népszerűsége tovább emelkedik, az utóbbi néhány évben történt szabálymódosítások ellenére a sportág korábbi problémái megmaradtak. Így többek között az átlagosan alig néhány másodpercig tartó labdamenetek, hiszen ezek elsöprő többsége a nyitás utáni első támadással már be is fejeződik.
Főbb szabálymódosítások
- Említettük, hogy az első támadással be is fejeződik a labdamenetek többsége, a nyitást fogadó csapat azonnal meg is nyeri azokat. Ebből a szempontból a nyitó és a fogadó csapat közötti egyensúly felborult, a nyitás szinte hátrányt jelent. Ezért a nyitó csapat játékosai megpróbálják minél hamarabb elfoglalni a játékrendszeren belüli helyüket. Számukra a szabálymódosítás lehetővé teszi, hogy oda álljanak, ahová akarnak, az állásrendi szabály gyakorlatilag megszűnt.
- A szabály módosítása az előbb említettekhez kapcsolódik, hiszen a nyitó csapat játékosai megpróbálják minél hamarabb elfoglalni a játékrendszeren belüli helyüket. Emellett az utóbbi időben terjedt el az a jelenség, hogy nyitás alatt az első soros játékosok magasra nyújtották a kezüket, nyilvánvaló takarás szándékával, sportszerűtlenül. A jelenség megszüntetése érdekében a módosításra vonatkozó döntés két részre bontható. Egyrészt a korábbi, klasszikus takarás szabály megmaradt, azaz a nyitó csapat játékosai a hálónál csoportosulva nem takarhatják se a nyitó játékost, sem a labdát.
- A három új szabály közül talán ennek van a legkisebb jelentősége. Ennek értelmében az ún. szökött labda az ellenfél kifutójából csak akkor játszható vissza, ha az első érintés - nyitásfogadás, ütés védése, sáncról lepattanó labda - után repül az antennán kívül vagy afelett.
Nincs arra garancia, hogy a frissen bevezetett szabálymódosítások egycsapásra megoldanák a gondokat, ezért a közeljövőben további újításokra számíthatunk. Ezek közül kettő még nem szabályként, de kísérletként bevezetésre került, a kettős kosárérintés, illetve a fogadó csapat állásrendje.
tags: #roplabda #szabalyai #wikipedia
