A labdarúgó utánpótlás-nevelés kihívásai és a rugalmas bajnoki rendszerek
A modern futball világában az utánpótlás-nevelés kulcsfontosságú a hosszú távú siker és a nemzeti csapatok versenyképességének fenntartásához. Azonban az eredménycentrikus szemlélet gyakran háttérbe szorítja a játékosok egyéni fejlődését. Ez a cikk a világ egyik vezető utánpótlás-akadémiájának modelljét, az AFC Ajaxét mutatja be, majd rávilágít a magyar utánpótlás-képzés kihívásaira és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által bevezetett új, rugalmas bajnoki rendszer elemeire, amelyek a hosszú távú játékosfejlesztést helyezik előtérbe.
Az Ajax Modellje: A Jövő játékosainak gyára
Fedezzük fel a világ egyik olyan utánpótlás-akadémiáját, ami sok tehetséget nevelt ki a modern futball története során. Felejtsétek el az oly patinás Barcelonát, az utánpótlás-nevelés legnagyobb újítása az AFC Ajaxtól érkezik! Az Ajax utánpótlás-nevelése mára ipari profilú lett: játékosokat termel ki, profi szintig képzi őket, hogy aztán eladja őket az elitcsapatok játékospiacán.
Ahogy Huw Jennings, az angol válogatott stábjának egykori és a Fulham FC jelenlegi utánpótlás-nevelési felelőse mondja: „A fiatal játékosok képzésének minden modern elve az Ajaxtól ered.” Az akadémia, mely „De Toekomst” (A Jövő) néven ismert, a lehető legjobban szimbolizálja mindazt, amit a fiatalok valóban képviselnek. A létesítmények felhasználásának módja legalább annyira fontos, mint maguk a létesítmények. A felkészítők és edzők irigylésre méltó szakmai múlttal rendelkeznek, sok szakember saját nemzeti csapatának játékosa volt.
A kiválasztás kritériumai a technikai tesztek alatt nem a szerzett gólok száma vagy a futás gyorsasága, hanem az, hogy a játékosok mennyire élvezik azt, amit csinálnak! A megfigyelők elsősorban a környező területeken keresik a fiatal tehetségeket, ritkán hagyják el Hollandiát vagy egyáltalán Amszterdamot, hogy játékosokat keressenek. Mindig vékony határvonal választja el a játékosok fejlődését és a versenyszektort, és ennek a meghúzását az Ajax tökélyre vitte.
Az Ajax utánpótlás-nevelése nem bentlakásos keretek között folyik, a játékosok minden nap hazatérnek, az utcán játszanak barátaikkal, vacsoráznak családjukkal, és másnap újra iskolába mennek. A szülőknek minimum évi 100 eurót kell befizetniük a klubnak. A rendszerben minden pillanatban körülbelül 200 játékost találunk 7 és 19 év között. Közülük majdnem 30 esik ki évente, közlik velük, hogy nem elég ügyesek, majd új játékosok lépnek a helyükre. Akiknek nem sikerül túlélni a rendszerben, maga a rendszer veti ki magából. Olav Versloot, az Ajax utánpótlásának egykori fiziológusa támogatja a sport eme nem túl idealista, de annál inkább pragmatikus szemléletét már a fiatalok körében is.
A „De Toekomst” berkeiben a játékstílus szemléltetéséhez sokszor a „Hús-vér Sakk” kifejezést használják. Olyan technikás játékosokat akarnak képezni, akik bármely helyzetben és pozícióban bevethetőek a csapat igényei és a játék dinamikája szerint. Vannak speciális edzésprogramok is, amik a játékos pozícióján és a pályán későbbiekben betöltött szerepén alapulnak, ez lehetővé teszi a játékosok számára, hogy csökkentsék az U18 vagy az U20 szintkülönbségét az első csapathoz képest. Amikor a játékosok edzenek, más fizikai paraméterekkel együtt mérik a szívveréseik számát, így az edzés végén nem mondhatják magukat fáradtabbnak annál, amilyen fáradtak valójában, mert az előzetes gyűjtött orvosi jellegű statisztikai adatok megcáfolnák kijelentésüket.
Az Ajax 1995-ben, a Bosman-szabály érvénybe lépésével nehéz helyzetbe került, hiszen a legnagyobb gazdasági háttérrel rendelkező klubok, mint a Manchester United, a Real Madrid vagy a Barcelona, elcsábították a legjobb játékosokat, mint Rafael van der Vaartot és Wesley Sneijdert. Ez a kényszer vezette a klubot arra, hogy még inkább a saját utánpótlás-nevelésére alapozzon. Az Ajax utánpótlás-nevelésének folyamatát sikerrel befejezők átlagosan 60%-a jól fizető karriert épít a profi futball legmagasabb szintjén.
A magyar utánpótlás-nevelés: Küzdelem a sikerekért
A magyar labdarúgó utánpótlás-nevelésben is jelentős változásokra van szükség. „A belgák megállapították, hogy az utánpótlás jelenlegi rendszere nem alkalmas az eredményes működésre. Ezzel az akadémiai képzéssel csak évekre konzerváljuk a sikertelenséget. Így ugyan megvan az esély, hogy a hazai élvonalig eljutnak a játékosaink, vagy olykor még oda sem, de mitől lenne jobb így a válogatottunk, mitől jutnánk ki bárhová is?” - értékelte a belga Double Pass megállapításait az Indexnek egy neve elhallgatását kérő, fiatalokkal foglalkozó edző.
Az MLSZ klubfejlesztési osztálya kapta feladatként az akadémiák és tehetségközpontok auditjának levezénylését. A belga Double Pass auditáló cég felmérése rávilágított a hiányosságokra, annak ellenére, hogy az auditor cég megjelenését nem fogadta kitörő öröm, a kezdetekkor is ellenérzéseket keltett. Szalai László, a magyar edzőképzés vezetője tavaly júniusban jelentette be a felmérést, melynek eredményeiről Csányi Sándor, az MLSZ elnöke októberben már azt is elárulta, hogy lehet olyan magyar akadémia, amely töredékében sem igazolja az önképét. A jelentés sorrendjét titkosították, holott eredetileg a bajok nyílt feltárása és az utánpótlás-képzés gyors rendbetétele lett volna a cél.
A Double Pass audit főbb megállapításai
Az MLSZ a 134 oldalas jelentésről egy kivonatot jelentetett meg honlapján. Ennek főbb pontjai a következő hiányosságokra hívták fel a figyelmet:
- Jellemző az igazgatósági struktúra, de leginkább egyének hoznak stratégiai döntéseket.
- A szakmai testület koncepciója ismeretlen, újnak tűnik.
- Az edzői módszerek és alapelvek formalizálása nem elterjedt.
- A konkrét edzéscélok ritkán világosak, meghatározottak.
- A toborzásvezető egy olyan funkció, amelyet általában részmunkaidőben, vagy más funkciókkal együtt látnak el.
- Kevés akadémia alkalmaz kifejezetten a kiemelt tehetségekkel (talent pool) dolgozó speciális edzőket.
- A terheléses vizsgálatok alkalmazása változó.
- A részletes funkcionális, technikai-taktikai és pszichológiai felmérések nem elterjedtek.
- A támogató személyzet nincs bevonva a játékosok teljesítmény-értékelésének összeállításába.
- Az edzői szoftver illetve számítógépes adatbázis használata nem elterjedt.
- Az akadémiák és a hozzájuk tartozó klubok kapcsolata nem rendezett, nem rendszerben működő szervezetekről van szó.
- A kiválasztás és a képzési modellek formalizálása elengedhetetlen.
- Az akadémia bevételeinek és kiadásainak átlátható leírása nem történik meg.
A Double Pass a német és angol topklubokkal (Bayern München, Manchester United és Manchester City) is együttműködik, ezért a jelentés objektívnek tekinthető. Fontos, mert az akadémiák állami támogatására is hatással lehet. Mivel nincs pontosan meghatározott akadémiai licenc, gyakorlatilag bárki, aki utánpótlással foglalkozik, akadémiának kiálthatja ki magát.
Az akadémiák rangsora és teljesítménye
A Double Pass felmérésében a Debreceni Labdarúgó Akadémia végzett az első helyen, 66%-os teljesítménnyel. A második helyre a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia futott be 64%-kal, a harmadik helyen holtversenyben a szombathelyi Illés Akadémia és a Vasas áll 59%-kal.
A Felcsút és a Kaposvár, valamint a Békéscsaba 50 százalékot ért el. Nem is meglepő ennek fényében, hogy a Kaposvár felnőtt csapata simán kiesett az élvonalból, a Békéscsaba pedig nem jutott fel, és a Puskás Akadémia is csak tapasztalt, máshol kinevelt játékosokkal tudott bent maradni az első osztályban. Orbán Viktor, a felcsúti akadémia alapítója korábban azt mondta, hogy az övé Európa tíz legjobb akadémiája között van. Felcsút esetében a pontszámokat a meglévő és átadott létesítmények is növelték, vélhetően a szakmai munka rontotta le az átlagot. Ezt alátámasztja, hogy a miniszterelnök sosem volt elégedett a szakmai igazgatók teljesítményével.
A produktivitást három tényező alapján vizsgálták: hány játékost adott az élvonalba, hány játékost adott a válogatottnak és külföldre. Ebben az MTK élen járt, de az utóbbi tíz évben az agárdi székhelyű intézményről is elmondható, hogy nem tudtak egyetlen olyan játékost sem kinevelni, akit topligában láthatnánk futballozni. A Puskás Akadémia esetében Tajti Mátyás Barcelonába kerülése biztató fejlemény, de a szakmai konszenzus hiányzik arról, hogy az akadémián töltött másfél év mire elég.
„Azzal, hogy az akadémiák egymástól rabolgatják el a tehetséges gyereket, önmagukat csapják be, mert a kiválasztás, a képzés és a versenyeztetés érdemben nem változik. Ha a szülőknek van nemzetközi tapasztalatuk, és ha megengedhetik maguknak, nem marad más lehetőségük, minthogy jobban bízzanak a külföldi akadémiákban, mert ott versenyhelyzet van, a fejlődés pedig garantáltabb” - mondta egy akadémiai vezető.
Az MLSZ új stratégiái és a rugalmas bajnoki rendszer
A 2010 óta eltelt időszakban három stratégiát jelentetett meg a Magyar Labdarúgó Szövetség. A magyar sportban - a futballal az élen - 2010-től sosem látott anyagi lehetőségek jelentek meg, amelyek kihasználását sok bírálat éri. A támogatások helyenként kontraproduktívak voltak, hiszen a bőséges források miatt enyhült a teljesítménykényszer. Az MLSZ célja, hogy minél többen focizzanak rendszeresen, és legyen minél több saját nevelésű, hazai játékos a profi csapatokban.
2019 júniusában az MLSZ elnöksége intézkedési csomagot tárgyalt, melynek célja, hogy a legtehetségesebb fiatal játékosok minél többet játsszanak a profi bajnokságokban. Az új kooperációs szerződés keretein belül az NB I-es csapatok tehetséges fiatal játékosai (21 év alattiak), ha nem, vagy csak minimális időt játszanak a felnőtt csapatukban, akkor az NB II-ben is játszhatnak mérkőzést. Másik lényeges kérdés volt az utánpótlás-bajnoki rendszerek átszervezése. Mind a résztvevő csapatok, mind a szakmai bizottság szorgalmazta a rendszer átalakítását, annak érdekében, hogy erősödjön a mérkőzések intenzitása, javuljon a bajnokság minősége, valamint az eredménycentrikusság helyett a játék színvonala, az egyének fejlődése kapjon prioritást. Ezt szolgálja egy rugalmasabb bajnoki rendszer bevezetése, valamint az a döntés, hogy minden évfolyam besorolását csak az adott évfolyam eredményei határozzák meg.
Az MLSZ bevezette a Produktivitás 1.0 és Produktivitás 2.0 mutatószámokat, melyek a tehetségek professzionális futballba, illetve az akadémiai képzésbe való beilleszkedésének sikerességét mérik. A stratégiában helyet kapott az edzőképzés, a 6-13 évesekkel foglalkozó szakemberekre terveztek nagyobb hangsúlyt fektetni, valamint a sporttudományi előrelépés is.
Korosztályos felosztás és célok a játékosfejlesztésben
A labdarúgó utánpótlás képzés legfontosabb feladata nem az azonnali győzelmek megszerzése, hanem a játékosok hosszú távú fejlesztése. Az edzésterv kialakításánál mindig figyelembe kell venni a gyermek életkorát és fejlődési szakaszát, de fontos a rugalmasság.
- U7-U9: A Játékosság Alapjai: Ebben a korban a legfontosabb a játékosság, az alapvető technikai mozgások elsajátítása és a labda iránti szeretet kialakítása. Már ekkor el kell kezdeni a pozíciós játékok széles tárházában való fejlesztést.
- U10-U13: Technikai és Döntéshozatali Készségek Fejlesztése: Ebben a szakaszban a technikai repertoárt kell bővíteni, fejleszteni az egyéni ügyességet és a döntéshozatali képességet. Heti rendszerességű, csapatszintnek megfelelő versenyzésre és elméleti képzésre van szükség. A pozíciós játékokat "onetouch" felé kell terelni.
- U14-U16: Taktikai Gondolkodás és Fizikai Felkészítés: Itt már elengedhetetlen az egyéni és csapatszintű képzés. A stílusjegyeket hordozó játékosokat tovább kell képezni, a nem klubfilozófiába illőket pedig segíteni kell a megfelelő klubokhoz.
- U17-U19: Az Átmenet a Felnőtt Futballba: Egy 17 éves, napi szinten sportoló fiatalembernek már felkészültnek kell lennie az elmúlt 10 év tudatos fejlesztését követően. Ebben a korosztályban a bajnoki mérkőzéseken és a bajnokságon túl is gondolkodni kell, tudatosan egyre több, akár havi szinten nemzetközi tornákon és/vagy idősebb korosztályúakkal kell heti rendszerességgel egyre nagyobb nyomás elviselése felé terelni a játékosokat.
Az edzéstervezésnek nem a következő hétvégi meccsre kell fókuszálnia, hanem a játékos 5-10 év múlva elérhető szintjére. A futballban a technikai lemaradás behozhatatlan. Nem elég jól bánni a labdával, hanem tudni kell gyorsan is dönteni. Az edzéstervnek olyan gyakorlatokat kell tartalmaznia, amelyek szimulálják a mérkőzéshelyzeteket, ösztönözve a gyerekeket arra, hogy több megoldási lehetőség közül válasszanak. Az utánpótlásedzés akkor sikeres, ha a gyerekek örömmel jönnek edzésre.
A kis utánpótláskorban nem a kondicionális terhelés a fő cél, hanem a koordináció, gyorsaság és agilitás fejlesztése. A dinamika és például a gyorsaságfejlesztés, a tüdőkapacitás-fejlesztést támogató edzések csak segíthetik a sportolóvá válás folyamatát. A kondicionáló edzéseknek nem csak fizikai, sokkal inkább mentális területe is van.
A győri utánpótlás-nevelés modellje
Az ETO utánpótlás-nevelésének egyik jelentős állomása "Az ETO JÖVŐJÉÉRT alapítvány" megalakulása volt 2006-ban. Ennek megfelelően 2007 januárjában létrejött a Fehér Miklós Labdarúgó Kollégium, majd 2008-ban elindult a gimnáziumi képzés, ahol olyan munkarendet alakítottak ki, amely maximálisan alkalmazkodni tud az egyesületben sportoló tanulók megnövekedett edzésidejéhez. A képzés speciális, az órarendbe beépülnek az edzések, így délig labdarúgó edzést tartanak a diákok számára, akikre ezután várnak a további tantárgyak, majd délután újabb edzés következik.
A legkisebbek (6-11 évesek) számára a legfontosabb cél, hogy kialakuljon a játék szeretete, megtanulják a csapatba illeszkedést. Számukra még nem szerveznek rendszeres bajnokságot, ők különféle kupákon indulhatnak. A preakadémiai csapatok (12-15 évesek) esetében már elindul az országos és regionális bajnoki rendszer heti 4-5 edzéssel, ahol megtanulják a védekezés és támadás taktikai variációit. Az akadémia csapatok (16-20 évesek) bajnokságban versenyeznek. A legjobbak bekerülnek a válogatottba, nemzetközi meccseket játszanak, és a felnőtt csapat munkájába is bekapcsolódhatnak.
A győri utánpótlás-nevelést nemzetközi elemekkel is kívánja színesíteni az ETO FC Győr. Rangos nemzetközi tornákat rendeznek, ahol olyan csapatok ellen játszhatnak a győriek, mint a Barcelona, Benfica, Besiktas, Hoffenheim, Dinamo Zagreb vagy Partizan Belgrad.
Az UEFA új selejtezőrendszere és a magyar válogatottak
Az UEFA alaposan átalakította az U19-es és az U17-es korosztály Európa-bajnoki selejtezőjének rendszerét. Az idén rendeznek utoljára elitkört, az U17-esek a 2025-ös Európa-bajnokságra már az új szisztémában kvalifikálhattak. Az A-ligás csapatok akkor őrizhetik meg a tagságukat, ha a csoportjukban nem az utolsó helyen végeznek. Az UEFA kiírása szerint mindkét korosztályban mindössze nyolc csapat vehet részt az Eb-n, amely rendezője automatikusan kvótához jut, így csupán hét hely kiadó.
Az átszervezésnek köszönhetően az U17-es selejtezősorozatban legalább hat mérkőzést játszik minden válogatott, míg az U19-esek esetében ez a szám kilencre nő. Az Eb-re kvalifikáló csapatok további három csoportmérkőzésre számíthatnak, és a legjobbaknak az elődöntő és a döntő következik. Így a győztes akár tizenegy mérkőzést is játszik az UEFA égisze alatt.
Magyarország 2017-ben és 2019-ben is ott volt az U17-es Eb-n, sőt a csoportjából is továbbjutott. Ez mindenképpen dicséretes, ugyanis 2015 és 2019 között a régióból egyik ország csapata sem menetelt kétszer is a legjobb nyolcig. A 2026-os Európa-bajnokságon az U19-esek még ott lehetnek, bár nagyon nehéz négyesbe kerültek: Olaszországot, Törökországot és Szlovákiát kell megelőzniük a kvalifikációhoz az utolsó elitkörben.
Játékosfejlesztés prioritása az eredménycentrikusság helyett
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) utánpótlás-politikája egységes játékelvek, nemzetközi benchmarkok és mérhető teljesítménymutatók révén próbálja átalakítani az utánpótlás-válogatottakat. A cél, hogy több magyar játékos jusson el a világ legerősebb bajnokságaiba - és onnan a felnőttválogatottba.
Fehér Péter, az utánpótlás-válogatottak vezetéséért felelős szakember elmondta, hogy 2025 júniusában Magyarországnak összesen 22 játékosa volt, akit a tíz legerősebb bajnokság valamelyikébe értékesítettek, szemben Románia 30, Szlovákia 68, Szerbia 89, vagy Dánia 122 játékosával. „Innen indulunk, és ahhoz, hogy egyre jobb legyen a felnőttválogatott, minél több labdarúgóra van szükség, aki a legmagasabb szinten futballozik. Ennek megfelelően határozzuk meg terveinket és céljainkat az utánpótlás-válogatottakat illetően.”
Fehér Péter szakmai tudását Dániából hozta magával, ahol az FC Nordsjaelland utánpótlásában töltötte a legtöbb időt, amelyben a „Ride to Dream” modell alapján tucatszám képeznek mind a mai napig nemzetközi viszonylatban piacképes játékosokat. Öt dán felnőttválogatott futballista került ki a keze alól, továbbá tíz olyan labdarúgó nevelésében segédkezett, aki eljutott a világ tíz legerősebb bajnokságának valamelyikébe.
A szakember alapvetése, hogy az utánpótlásban valójában nincs „igazi verseny”, mert a legjobbak gyakran már fiatalon a felnőttek között játszanak. Az egyetlen valódi verseny a felnőttfutballban zajlik. Ezért a korosztályos válogatottak feladata, hogy olyan közösséget teremtsenek, amely a játékosokat felkészíti a felnőtt nemzetközi szintre. Az utánpótlás-válogatottak értékrendje öt pillérre épül: nemzeti büszkeség, egység, szenvedély, felelősség és bátorság. A nemzeti büszkeségnek szerinte belső meggyőződésnek kell lennie, amely ott kezdődik, hogy a játékos legyen büszke a magyarságára, merje hangosan énekelni a himnuszt, és higgye el, bárkit legyőzhet - míg tapasztalata szerint Dániában ez az alap a fiataloknál, itthon nem evidencia.
A szakvezetés meghatározta azt is, milyen elképzelések szerint alakítaná ki a magyar utánpótlás-válogatottak játékstílusát. Nagy vonalakban előretekintő, intenzív, kontrollált, ravasz és hatékony futballt vár a korosztályos csapatoktól. Rövid távon a védekezés stabilizálása, a meccsek aktív kezdése és a hatékonyság növelése élvez prioritást, közép- és hosszú távon viszont az egységes szakmai program kialakítása a cél: összehangolt játékstílus, közös alapelvek szükségesek az előrelépéshez, azaz az optimalizált teljesítményhez. A végső cél egyértelmű: az egész rendszer a felnőttválogatottat szolgálja. Fehér Péter szerint ma már senki sem emlékszik arra, kitől kapott ki a Szoboszlai Dominik fémjelezte U-válogatott, csak az számít, hányan tudták megugrani a felnőttválogatott szintjét abból a korosztályból.
Az MLSZ-ben az a felfogás uralkodik, hogy a játékos fejlesztése élvez prioritást, semmint az eredményesség. Fontos kérdés, mikor érdemes „felfelé” játszatni egy futballistát, illetve mikor maradjon a saját korosztályában. Bár az érdekek ellentétesek, ha a legjobbak idősebbek között kapnak helyet, gyorsabban fejlődnek. A legnehezebb döntés a szövetségi edzők számára az, hogy kinek adják meg azt a mintegy ötven nemzetközi mérkőzést, amely értékes tapasztalatot jelent a profivá válásban.
A szakmai vezérkar arra jutott, hogy a cél nem a „fejjel a falnak” direkt futball, de nem is a passzív, mély védekezés. A hangsúly sokkal inkább a hatékonyságon van: úgy játszani, ahogyan az adott helyzetben a legnagyobb esély kínálkozik veszélyteremtésre. Ehhez objektív teljesítménymutatókat használnak adatelemző szoftverek segítségével, így kerülhetnek előtérbe az xG-, illetve a PPDA-mutatók, vagy például a progresszív labdavezetések és a támadóharmadban végrehajtott passzok száma. A folyamat a siker kulcsa, hiszen ha a mutatók javulnak, hosszú távon eredmény is párosul a játékhoz és egyre többen kerülnek ki a rendszerből.
A számok alátámasztják, hogy az elmúlt másfél évben az U17-U21-es korosztály vonatkozásában nőtt a kidolgozott helyzetek száma, csökkent az ellenfelek xG-je, intenzívebb lett a visszatámadás. Jelentős hiányosság mutatkozik labdabirtoklás közben, rendkívül kevés a magas intenzitású futás, hiányoznak az önzetlen mélységi mozgások. A korosztályos válogatottak célja, hogy tudatosan juttassák a labdát a legveszélyesebb zónának számító félterületekbe, igazodva a nemzetközi trendekhez.
tags: #rugalmassab #bajnoki #rendszer #foci #utanpotlas
