Sáfár Sándor és a Magyar Labdarúgó Szövetség: A Jövő Építője
Dr. Sáfár Sándor pályafutása kivételes példája a sporttudomány és a gyakorlati sportirányítás szoros összefonódásának, különös tekintettel a magyar labdarúgás fejlesztésére és az utánpótlás-nevelésre. Személye és munkássága szorosan kapcsolódik a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) céljaihoz és stratégiájához, melynek középpontjában a fiatal tehetségek felkutatása, képzése és a felnőtt futballba való integrálása áll.
Sáfár Sándor: Tudományos Alapok és Sportpályafutás Kezdetei
Sáfár Sándor 1984-ben született Salgótarjánban, ahol középiskolai tanulmányait is végezte. Közel öt évig volt utánpótlás válogatott távolugró. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán 2007-ben kitűnő eredménnyel végzett testnevelő tanár-rekreáció szakon, majd egy évvel később szintén kitűnő minősítéssel sportmenedzserként.
Tanulmányai során háromszor volt az egyetem és a Magyar Köztársaság „Jó tanuló, jó sportolója”, emellett számos kitüntetésben részesült a sport és a tudomány területén is. Többször nyert a Sporttudományi Karon rendezett egyetemi, valamint Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK). 2007-ben a legmagasabb tudományos hallgatói elismerésként megkapta a „Pro Scientia” aranyérmet. 2014-ben summa cum laude PhD doktori címet szerzett neuro-biomechanika kutatási területen.
Sáfár Sándor Szerepe a Labdarúgásban és a Sportirányításban
Sáfár Sándor tudományos és sportmúlttal felvértezve 2011-től kezdett el dolgozni a labdarúgásban. Ezen a területen jelentős pozíciókat töltött be, amelyek közvetlenül hozzájárultak a hazai futball fejlesztéséhez.
- 2011-től dolgozott a labdarúgásban, UEFA/FIFA játékvezetők nemzeti edzője.
- 2015 óta a Magyar Labdarúgó Szövetség erőnléti tanfolyamának vezetője.
- Az utánpótlás válogatottak erőnléti edzője és sporttudományi szakembere.
Az országos kerettagok fizikai felkészültségével évek óta Sáfár Sándor foglalkozik. Emellett szélesebb körű sportirányítási feladatokat is ellátott:
- 2020-tól az államilag elismert sportakadémiákért felelős miniszteri biztos.
- 2022-től a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. igazgatója.
Sáfár Sándor miniszteri biztosi kinevezését az Emberi Erőforrások Minisztere 16/2020. (IX. 14.) EMMI határozata rögzítette. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 221. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján 2020. szeptember 15. napjától 2021. szeptember 14. napjáig terjedő időtartamra dr. Sáfár Sándort a sportakadémiákról szóló 303/2019. (XII. 12.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nevezték ki. A miniszteri biztos egyebekben ellátja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2018. (VII. 12.) EMMI rendeletben meghatározott feladatait. A miniszteri biztost a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (9) bekezdése szerint havi bruttó 1 100 000 Ft összegű díjazás és az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendeletben meghatározott juttatások illetik meg. Tevékenysége ellátásában a Kit. rendelkezései irányadóak.
Jelenleg a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem egyetemi docense, és a Nemzeti Sportügynökség kiemelt sportakadémiák és sportegyesületek igazgatóságának igazgatója.
Az Utánpótlás-nevelés Stratégiai Jelentősége a Magyar Labdarúgásban
A magyar labdarúgás jövője szempontjából kulcsfontosságú az utánpótlás-nevelés, amelynek fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítanak a szakmai szervezetek és vezető személyiségek. Ezen a területen zajló munkát számos konferencia és szakmai eszmecsere is kiegészíti.
Akadémiánkon szép számmal gyűltek össze a hazai utánpótlásműhelyek szakemberei, hogy részt vegyenek idei első szakmai konferenciánkon. Akadémiánk igazgatója, Liszkai Dezső és dr. Sáfár Sándor, az Államilag elismert sportakadémiákért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg a szimpóziumot, majd dr. Barczi Róbert kezdte meg az előadások sorát. A Magyar Labdarúgó Szövetség sportigazgatója a hazai labdarúgás stratégiáját és jövőképét felvázolva elsősorban a fiatalok pályán töltött perceinek alakulásáról beszélt. A nemzetközi gyakorlatot is szemléltetve kiderült, e tekintetben melyek a leginkább fejlesztendő területek az akadémiák és az NB I-es klubok számára. „A legfontosabb, hogy az ifjak a lehető legtöbb játékpercet kaphassák az első osztályban - fogalmazott.
Ezt követően a magyar válogatott szövetségi kapitánya lépett a pódiumra. Marco Rossi a fiatal labdarúgók nemzeti csapatba való beépítésének módját ismertette. Mint mondta, ő maga is külön figyelmet szentel a fiataloknak. Legautentikusabb példaként Szoboszlai Dominikot említette. Majd a fiatal játékosok mentális felkészítésének fontosságát emelte ki - a megfelelő mentalitás elengedhetetlen a bajnokságban és a nemzetközi találkozókon való helytálláshoz. „Nem csupán olyan játékosokat hívhatunk be a válogatottba, akik jól játszanak - mondta -, a játéktudás mellett fontos a mentális felkészültség is. Előfordul, hogy egy játékos a képességi alapján már a válogatottban lehetne, ám fejben még nincs rendben.”
A válogatottról szóló prezentációt követően a Puskás Akadémia FC vezetőedzője, Hornyák Zsolt került sorra - a fiatal akadémisták első csapatba történő beépítése korántsem ismeretlen feladat mesterünk számára. Komáromi György vagy épp Skribek Alen a példája annak, hogy az akadémiai korosztályoktól igenis el lehet jutni az NB I-ig, mi több - Tóth Balázs, Szolnoki Roland, Gyurcsó Ádám, Spandler Csaba, Nagy Zsolt és Géresi Krisztián történetét tekintve -, akár a válogatottságig. Vezetőedzőnk ugyancsak aláhúzta a mentális felkészültség, a hozzáállás szerepét: „Nem lehet egy játékos egyszerűen csak kiváló labdarúgó. Jó embernek is kell lennie.”
Az ebédszünetet követően a szurkolók szavazatai alapján a 2016-os Európa-bajnokság legszebb góljának szerzője, Gera Zoltán következett. A ma már U21-es válogatott szövetségi edzőjeként dolgozó egykori klasszis futballista azzal a sztereotípiával kezdte mondandóját, hogy egy 23 éves futballista Magyarországon még csupán tehetség, külföldön viszont már meghatározó játékos, ám elmondása szerint sokkal több potenciál van a fiatalokban, mint ahogy egy külső szemlélő számára látszik. A szövetségi edzőtársakkal ő maga is azon dolgozik, hogy az előítéleteket megdönthessék. „Rendkívül fontos az edzők szerepe a játékosok önbizalmának alakulásában - árulta el Gera.
Ezt követően Juan Carlos Martinez Castrejo vette át a szót, aki a spanyol edzőképzés korábbi vezetőjeként osztotta meg tudását utánpótlásműhelyeinkkel. Húszéves karrierje során a spanyol válogatottnál és a Real Madridnál is tevékenykedő szakember saját felelősségének érzi a fiatalok megóvását a külső nyomástól. Véleménye szerint nem a játékos „hibája”, ha nem járja be azt az utat, amire képes lehet, hanem az edzőké, ezért is tartja fontosnak, hogy az akadémiai képzésben részt vevő szakemberek komolyan vegyék a hivatásukat. A nemzetközi futballból a többszörös Bajnokok Ligája-győztes Casemirót említette, akinek utánpótlásedzője határozta meg a karrierjét: a Real Madrid brazil játékosa az edzője hatására klasszikus támadóból lett a világ egyik legjobb védekező középpályása. Karrierjében mérföldkő volt, hogy olyan stáb segítette, amely megértette szellemiségét. A spanyol szakember szerint ugyanakkor elvárás egy fiatallal szemben, hogy céltudatos legyen: „Egy ifjú játékos bátran rúgja rá az ajtót a felnőtt futballra, s mutasson valamit, amire addig senki nem számított.”
A nap utolsó előadását Esterházy Mátyás tartotta, aki a fiatal magyar labdarúgók megítéléséről és piacképességéről beszélt. Értekezésében a nemzetközi futballhoz egyre inkább felzárkózó magyar labdarúgásban lévő lehetőségeket tárta fel. A menedzser szerint idehaza két opció kínálkozik egy fiatal számára: az egyik, hogy játéklehetőséget kapva minél korábban része legyen valamely hazai első csapatnak, a másik pedig, hogy a lehető leghamarabb külföldre igazoljon, bekerülve a nemzetközi felnőtt foci vérkeringésébe. A cél, hogy az NB I olyan „nevelőligává” váljon, amely topbajnokságok számára képez minőségi labdarúgókat. Ha ez sikerül, színvonalas válogatottunk lehet.
Sáfár Sándor karrierjének mérföldkövei
| Év | Esemény/Pozíció |
|---|---|
| 1984 | Született Salgótarjánban |
| ~1994-1999 | Utánpótlás válogatott távolugró (közel öt évig) |
| 2007 | Testnevelő tanár-rekreáció diploma (Semmelweis Egyetem) |
| 2007 | „Pro Scientia” aranyérem |
| 2008 | Sportmenedzser diploma (Semmelweis Egyetem) |
| 2011-től | Munkavégzés a labdarúgásban, UEFA/FIFA játékvezetők nemzeti edzője |
| 2014 | PhD doktori cím neuro-biomechanika területen |
| 2015 óta | Magyar Labdarúgó Szövetség erőnléti tanfolyamának vezetője |
| 2020-tól | Államilag elismert sportakadémiákért felelős miniszteri biztos |
| 2022-től | Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. igazgatója |
| Jelenleg | Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem egyetemi docense, Nemzeti Sportügynökség kiemelt sportakadémiák és sportegyesületek igazgatóságának igazgatója |
Konferenciák és Szakmai Eszmecserék az Utánpótlásért
Az Utanpotlassport.hu szerkesztősége 2011 óta minden évben megrendezte nagy sikerű utánpótlás-nevelési konferenciáját, és ez az idén sem lesz másképp. A december 5-én, kedden a Lurdy Ház Rendezvényközpontjában tartandó, Egy nap az utánpótlásért című, egész napos szakmai eseményen ezúttal is klasszis előadók beszélnek majd a korosztályos sportot érintő aktualitásokról, legfontosabb ügyekről.
Az előadók között szerepel:
- Szoboszlai Zsolt, a labdarúgó-válogatott csapatkapitányának, a Liverpool középpályásának, Szoboszlai Dominiknak az édesapja, nevelőedzője;
- id. Herczeg György, az FTC gerelyhajító-edzője, az atlétika egyik legnagyobb reménységének tartott U20-as Európa-bajnok ifj. Herczeg György édesapja;
- Sótonyi László, a junior férfi kézilabda-válogatott 2023-ban Az év utánpótlásedzője díjjal kitüntetett szövetségi edzője, a HSA NEKA élvonalbeli felnőttcsapatának vezetőedzője;
- dr. Sáfár Sándor, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem egyetemi docense, a Nemzeti Sportügynökség kiemelt sportakadémiák és sportegyesületek igazgatóságának igazgatója;
- Rátgéber László mesteredző, a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia szakmai és stratégiai igazgatója;
- dr. Géczi Gábor egyetemi tanár, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem sportmenedzsment tanszékének vezetője;
- Székely Bulcsú, a Magyar Vízilabda Szövetség utánpótlás-bizottságának elnöke, a KSI pólószakosztályának vezetője;
- Scheidler Géza, a Magyar Atlétikai Szövetség sportszakmai igazgatója;
- Kökény Beatrix olimpiai ezüstérmes kézilabdázó;
- Imre Géza olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó;
- Németh Roland labdarúgóedző, az N. O. R. T. Complex képességfejlesztő műhely alapítója;
- Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
