Schmitt Pál: A Kétszeres Olimpiai Bajnok Vívó és Államférfi Sokszínű Életútja

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. Szülei mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy vívó lesz a gyermekükből. Édesapja reumatológus volt és a fiát is orvosnak szánta, ezért tanult latin nyelvet. Gimnáziumi testnevelő tanára, Paulinyi Jenő szerettette meg vele a sportot. 1960-ban érettségizett, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán folytatta tanulmányait, ahol 1965-ben diplomázott. Később 1992-ben a Testnevelési Egyetemen védte meg egyetemi doktori disszertációját, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár lett. Schmitt Pál angol, német, francia, spanyol és orosz nyelven beszél.

A Párbajtőr Mestere: Sportolói Pályafutás

Tízévesen kezdett el sportolni, atletizált és kézilabdázott, kacérkodott az öttusával. 13 évesen kezdte párbajtőrvívó pályafutását. Pályafutását a klubhűség is jellemzi: a Budapesti Vörös Meteorban, illetve annak jogutódjaiban, a VM Egyetértésben és az MTK-VM-ben vívott; edzője a legendás Szőcs Bertalan volt. Húszévesen lett válogatott, és 14 éven át ott is ragadt a "spiccen", 1965 és 1977 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. Az első nagy sikerét az 1965-ben, a budapesti Universiadén a csapatban elért aranyérem jelentette. 1967-ben már a montreali világbajnokságon szerzett bronzérmet a csapattal. Két alkalommal, 1967-ben és 1968-ban is magyar bajnok lett, mindkét alkalommal későbbi olimpiai bajnokokat maga mögé utasítva. A kivételes vívótudáson túl a győzni akarás, a csapatszellem formálta eggyé ezt a világverő válogatottat.

A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban Mexikóvárosban B. Nagy Pállal, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Nemere Zoltánnal, valamint 1972-ben Münchenben Erdős Sándorral, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Osztrics Istvánnal nyert olimpiát. Az 1972-es müncheni olimpián a párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet. 1970-ben és 1971-ben csapatvilágbajnok, majd egyéni világkupa-győztes lett 1971-ben. Világbajnokságokon csapatban összesen hét érmet nyert: 2-2 aranyat és ezüstüt, valamint 3 bronzot. Schmitt Pál a klasszikus csapatember, az Universiade-arany után világversenyekről további kilenc érmet hozott haza, mindet a csapat tagjaként. Az 1976-os montréali olimpián a münchenivel megegyező összetételű párbajtőrcsapattal 4. helyezést ért el. 1976-ban a válogatottól, 1977-ben az aktív versenysporttól köszönt el.

„Megtanultam, hogy egy olimpikon egész életére olimpikon, példakép marad, úgy kell élnie és viselkednie.” - mondta többek közt beszédében Schmitt Pál.

Főbb Vívóversenyek Eredményei

Szállodaipartól a Sportdiplomáciáig: Szakmai Útja

Diplomájának megszerzése után a Hungarohotels Vállalatban szállodai munkatársként dolgozott. 1976-ban az Astoria szálló igazgatóhelyettese lett, 1980-ban búcsút intett a szállodaiparnak. 1981-ben pedig a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki, mely posztot 1983-ig töltötte be. 1983 és 1986 között a sportot irányító szervezet, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) az elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára (1983-89), majd 1989 és 2010 között a szervezet elnöke volt. 2010 óta a MOB örökös tiszteletbeli elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt. 1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai közé, dr. Csanádi Árpád halálát követően. 1991-ben lett tagja a NOB végrehajtó bizottságának, 1995 és 1999 között a NOB alelnöke. 1995-től 2013-ig a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-től a sportszervezet protokollfőnöke, 1999 és 2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt. 2001-ben sikertelenül pályázott a NOB elnöki posztjára. 2013. májusában újra a NOB teljes jogú tagjává vált, habár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága figyelmeztetésben részesítette plágiumügye miatt.

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, majd Andorrába is akkreditálták, ahol 1997-ig szolgált. Később 1998-tól 2002-ig Bernben dolgozott nagykövetként, és akkreditálták Liechtensteinbe is.

Állambiztonsági Vonatkozások a Szállodaiparban

Schmitt Pál 1976 és 1981 között az Astoria szállóban igazgatóhelyettesként dolgozott. Az 1980-as évek elején az osztrák hitelkonstrukcióval épülő budapesti és vidéki szállodák kivitelezésével kapcsolatos, nagyarányú korrupciós bűncselekmények felderítésére indított bizalmas nyomozás dokumentumai szerint, mint a Fórum Szálló Szervező Iroda igazgatóhelyettese, rendszeresen közösen vett részt külföldi beruházókkal folytatott tárgyalásokon Csima Ferenc műszaki igazgatóval. Az iratanyagokból kiderül, hogy az irodát gyakran látogatták meg késő este egyedül vagy barátaikkal. Nincs nyoma annak, hogy Schmitt Pált a három évig tartó eljárás során kihallgatták volna.

A Politikai Aréna: Köztársasági Elnökként és Európai Parlamenti Képviselőként

1997-ben a Magyar Szocialista Párttal tárgyalt főpolgármester-jelöléséről, de a jelöltségig ekkor nem jutott el. 2002-ben független jelöltként, a Fidesz és az MDF támogatásával indult a főpolgármesteri posztért, de alulmaradt Demszky Gáborral szemben, a szavazatok 35,85%-ával. 2003-tól a Fidesz tagja, még ebben az évben egyik alelnöke is lett, ezt a posztot 2007-ig töltötte be. A 2004-es európai parlamenti választásokon listavezetőként európai parlamenti képviselővé választották. Az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség elnöke és a Kulturális és Oktatási Bizottság első alelnöke volt. A bizottság 2007-ben nagy többséggel fogadta el „A sport szerepe az oktatásban” című Schmitt-jelentést. 2009-ben ismét EP-mandátumot szerzett, és Brüsszelben az uniós testület alelnökévé választották. „Fennkölt érzés magyar képviselőnek lenni az Európai Parlamentben” - nyilatkozta erről egy könyvben. 2010-ben listás jelöltként bejutott a magyar Országgyűlésbe, ezért lemondott európai parlamenti mandátumáról.

2010. május 14-én az Országgyűlés elnökévé választották, e tisztet államfői beiktatásáig látta el. 2010. június 29-én az Országgyűlés Magyarország államfőjévé választotta, tisztségébe augusztus 6-án iktatták be. 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke volt. Érdekesség, hogy Schmitt Pál az egyetlen olyan magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt egy törvényt sem küldött vissza a parlamentnek és egy törvény esetében sem kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

A Plágiumügy és Lemondás

2012-ben nagy vihart kavaró plágiumügybe keveredett, amikor a HVG nevű hetilap kiderítette, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, így április 2-án lemondott államfői tisztségéről, döntését azzal indokolta, hogy a kisdoktori értekezésével kapcsolatos plágiumügy megosztja a nemzetet. A volt államfőknek járó, nagy összegű életjáradékot megtartotta. 2014. március 22-én egy rövid interjúban Schmitt Pál bevallotta, hogy lemondott a PhD fokozat megszerzéséről, mert idejét inkább egy könyv megírásának szenteli, mely a sportok fenntartható fejlődésre és környezetvédelemre gyakorolt hatásáról szól.

Schmitt Pál Gondolatai: Példaképek, Sport és Nemzeti Identitás

Schmitt Pál 2014 novemberében a Nemzet Sportolója nevű 12 tagú testületbe is beválasztották, ahol Grosics Gyula halálával üresedett meg egy hely. 2015 októberében elnöke lett annak az uniós, Navracsics Tibor uniós biztos kezdeményezésére létrejött szakértői csoportnak, amelynek feladata volt, hogy elemezze a sport szerepét az Európai Unió külkapcsolataiban. A mindennapos testnevelés elsősorban fizikailag mozgatja meg a gyerekeket, amire bizony nagy szükség van. Azért, hogy a diákok emlékezzenek a nagy művészekre és az olimpikonokra, vannak megfelelő tantárgyak, de akár az osztályfőnöki órák is kiváló alkalmat adhatnak a megemlékezésre egy-egy évforduló, vagy születésnap kapcsán. Azt kezdeményezte, hogy szülessen egy virtuális sportmúzeum, amelyben mindenkit meg lehet találni, aki valaha válogatott sportoló volt, ennek lett az elérhetősége a hajramagyarok.hu oldal.

A párizsi olimpiáról szólva elégedetten nyugtázta, hogy olimpikonjaink megkapták az eredményeikért járó méltó erkölcsi és anyagi elismerést. Különösen örült a párbajtőr csapat győzelmének, hiszen maga is párbajtőr csapatban lett olimpiai bajnok. Az olimpiai megnyitó ünnepségről, amely "gúnyt űzött az Utolsó vacsora című alkotás üzenetéből, művészi alkotásokból, túlságosan hangsúlyozta az úgynevezett LMBTQ-megjelenést, amire egyáltalán nem volt szükség", véleménye szerint "nekem nem tetszett amit láttam, az biztos".

A közállapotokról szólva úgy gondolja, Magyarország ragaszkodik a saját identitásához, amely magyar, keresztény és konzervatív. „Ellentétben minden kritikával, szerintem a lehetőségekhez képest szépen fejlődünk. A kormány sorba veszi a feladatokat és örülök neki, hogy ehhez megfelelő kezekben van a kormányrúd és a miniszterek is jól végzik felelős munkájukat.” Kiemelte, hogy a sport stratégiai ágazat a kormány számára, bevezették a mindennapos testnevelést, sportpályák és stadionok épültek, az edzők és sportolók támogatást kapnak.

Magánélet és Hobbi

Schmitt Pál nős, felesége Makray Katalin tornász, aki az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmes lett felemás korláton. Három lánygyermekük (Gréta, Petra, Alexa) született, akik szintén sportoltak (úsztak és teniszeztek). Hat unokájuk van. Az idősebb lányaik naponta láthatták őket a hetvenes években a Magyar Televízió TV Torna című műsorában. Egyik hobbija a zongorázás, zongorája a mai napig a lakása dísze és gyakran használt tárgya.

tags: #schmitt #pal #labdarugas

Népszerű bejegyzések:

• Siklóernyős célraszállás
• Kulusevski és Bentancur érkezése a Spursbe
• Ismerje meg Nagy László sikereit és pályáját
• Beruházási prioritások Magyarországon
• Az 1990-es diadal