A Ferencvárosi Torna Club labdarúgóedzői és a kispad története

Írom, nem volt átlagos az állás. Hogy is lett volna az, amikor nevezték már tüzes trónnak is azt az ülőalkalmatosságot, amin az edzők ültek. Igen, amikor nem ment az általuk vezetett csapatnak, akkor forróvá vált az a kispad, amit csak az eredményekkel, a jó eredményekkel lehetett hűteni. Publikum, szurkolók, vezetők, játékosok, ellenfelek, mind-mind olyan tényezők, amelyek akár napról-napra befolyásolhatták egy-egy edző sorsát. Ilyen környezetben azokat külön is meg kell süvegelni, akik több évet kibírtak funkciójukban a kispadon.

A korai időszak és a tréner nélküli évek

Az FTC Football Osztálya 1900. december 3-án alakult, 1901-től dokumentálták a csapat mérkőzéseit. Ám ekkor még nem hogy vezetőedző, edző sem létezett a csapat mellett. A labdarúgás tudományát az ősi FTC-ben autodidakta módon tanulták a játékosok és a velük foglalkozó vezetők. Az első időkben ez a vezető a csapat ún. I. számú kapitánya, később az intézője lett. Ők „vezették” a tréningeket, ők állították össze a mérkőzésekre a csapatot.

Ez az abszolút tréner nélküli állapot egészen 1912. augusztusáig tartott, akkor az intéző szerepét betöltő Malaky Mihály beadta a derekát, ha önálló trénert még nem is, a játékosok kondíciójáért felelős erőnléti edzőt már szerződtetett az angol Barney Gannon személyében, aki lényegében az I. világháború kitöréséig trenírozta a csapatot. A „hangok” az 1920/21-es bajnokság kezdetén találtak meghallgatásra, amikor a zöld-fehérek is önálló trénert „kaptak” a csapat egykori játékoslegendája, Bródy Sándor személyében. Innentől kezdve ő felelt a csapat felkészítéséért és a mérkőzéseken a játékáért, természetesen ő állította össze a csapatot, ő határozta meg a taktikát.

Edzőlegendák a ferencvárosi kispadon

Az alábbiakban - az első szerepvállalásuk idejének sorrendjében - röviden be is mutatjuk az edzőket, a fontosabb életrajzi adataikon kívül arra is fókuszálunk, mi volt az FTC előtti „előéletük”, illetve azt is megmutatjuk, mi történt velük, miután felálltak az FTC kispadjáról.

Bródy Sándor

Amikor edzőként is szerepet vállalt szeretett csapatánál, egyáltalán nem kellett őt bemutatni a ferencvárosi szurkolóknak, hiszen álmukból felkeltve is tudták a korábbi játékoslegenda nevét. 1901-ben, 17 esztendősen lépett be az FTC-be. 1905-ben az elhunyt Berán József után őt választották csapatkapitánynak. Az I. világháború kitöréséig nyert 8 magyar bajnoki címet. Származása miatt munkaszolgálatba rendelték, 1944-ben ismeretlen időben és helyen az életét vesztette.

Pataky Mihály

Pataky Mihály az FTC történelmének univerzális alakja. Mivel már játékosként a pályán is hathatósan irányította a csatársort, csakúgy mint csapattársa, Blum Zoltán a fedezetsort, a vezetőknek adta magát az ötlet, hogy Bródy Sándor távozása után ők ketten vegyék át a csapat tréneri feladatait. Azt írták róla a lapok, hogy finom, abszolút durvaságmentes játéka mellett ő volt a technika, az irányítás, a művészi futball megtestesítője.

Blum Zoltán

Blum Zoltán Pápáról indulva lett az FTC többszörös legendája. Olyan csupaszív labdarúgó volt, akinek legfőbb jellemzői a nagyszerű helyezkedés, a kitűnő fejjáték és a szinte páratlan küzdőszellem voltak. Olyan mérkőzéseken bizonyult a mezőny legjobbjának, ahol a társainak többsége már feladta a küzdelmet. Ő maradt, ő küzdött, ő példát mutatott.

Szakmai mutatók összehasonlítása

Minden edzőnél megadjuk az edzői korszakának eredménytáblázatát. A teljesítmény-mutatónál a kétpontos szisztémát alkalmaztuk mindvégig (győzelemért két pont, döntetlenért egy), akkor is, ha már a hárompontos rendszer volt életben. Tettük ezt azért, hogy az egyes edzők teljesítményei a kezdetektől mindmáig összehasonlíthatóak legyenek.

tags: #seprus #zoltan #dr #ftc #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

• a zártkapus válogatott mérkőzésről
• Magyarország-Finnország meccsek közvetítési információi
• A magyar közétkeztetés sokszínűsége
• Ígéret és valóság a magyar futball médiában
• A klub kulcsfigurái