A Kisvárdai Labdarúgás Felemelkedése és a Stadionberuházás Seszták Miklós Árnyékában
Kisvárda, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, melynek középpontjában a labdarúgás állt. A fejlesztéseket Seszták Miklós, a térség országgyűlési képviselője és korábbi fejlesztési miniszter is szívügyének tekintette, és aktívan támogatta, hozzájárulva a város "Kelet Felcsútjává" válásához.
A Kisvárdai Stadionprojekt Kezdetei és Támogatása
A stadionépítés ötlete 2014-ben vetődött fel először. Még februárban jelentette be Seszták Miklós fejlesztési miniszter, hogy éppen saját városában, Kisvárdán is stadion épül. Seszták 2016 februárjában jelentette be a futballklubot működtető Várda Labdarúgó Kft. szurkolói ankétján, hogy felújítás helyett stadionépítés következik, mert megvan a kormánytámogatás az új, 2500 fős stadionhoz.
A tárcavezető akkor azt mondta, hogy a költségvetés 1,5 milliárd forintot ad a városnak. Akkor elhangzott, hogy 2017 őszére már kész lesz a 2500 férőhelyes, de bővíthetőnek szánt stadion. A kisvárdai stadion a kezdetektől szerepelt a kormány fejlesztési programjában, csakhogy 2013-ban még csak 120 millió forintot szántak volna a jelenleg NB II.-es csapat új otthonára. Sokáig úgy tűnt: 120 millió forintból fejlesztik a kisvárdai stadiont, majd Seszták Miklós fejlesztési miniszter némileg váratlanul, tavaly szeptemberben maga jelentette be, hogy a kabinet jóváhagyta a nagy tervet, miszerint 2016-ig új futballstadion épül a nyírségi városban.
A 2500 férőhelyes, UEFA III-as kategóriájú, fedett nézőteres, fűtött talajú és villanyvilágítással ellátott létesítmény 920 millió forintból valósul meg. Utánpótláskorú válogatott, NB I-es mérkőzések és akár Európa-liga-selejtezők megrendezésére is alkalmas lesz a létesítmény - erről először a Friss Rádiónak nyilatkozott a miniszter. A vasárnapi Kisvárda-Szolnok NB II.-es meccs szünetében Seszták miniszter tényleg bemutatta a leendő stadion látványterveit.
Kihívások a Stadionépítés Során: A Penta Industry Kft. Esete
Fél évvel az első bejelentések után, mire megjelent a közbeszerzési értesítőben a Penta Industry Kft., a szerződést menetközben hatszor módosították. A beruházás kezdetén a lápos, süllyedős talaj miatt kellett változtatni a terveken. A Penta Industry júniusban, majd júliusban, kétszer is bejelentette, hogy a szerződésnek megfelelően elkészült az építkezéssel. A műszaki átadás mégsem valósult meg, hiába tűzték ki az újabb és újabb időpontokat, a cég mindig kitalált valamit.
Az önkormányzat augusztusban egy ügyvédi irodát bízott meg, hogy szólítsa fel a beruházót, teljesítse a 2016-ban megkötött megállapodásban szereplő kötelezettségeket, különben súlyos következményekkel kell számolnia. A 24.hu információi szerint a képviselőtestület szeptemberben zárt ülésen szavazta meg, hogy azonnali hatállyal megválnak a Penta Industry Kft.-től. A képviselőtestület Leleszi Tibor polgármester vezetésével felmondta a szerződést, és bejelentette, hogy a Penta Industry nem kapja meg a beruházási összeg utolsó részletét, és jelentős kötbér megfizetését is kérik tőle. A papírokból az is kitűnik, hogy a Penta Industry az alvállalkozóknak is tartozik. Megkeresésünkre az önkormányzat ügyvédje, Dankó Marianna megerősítette, hogy a város szakított a Pentával, de a fennálló jogvitára hivatkozva további információt nem adott ki.
A Penta Industry Kft. óriási növekedést produkált az előző Orbán-kormány idején. Az árbevétele 5,4 milliárd forintról 11,4 milliárdra nőtt 2016-ról 2017-re. Eleve több mint ötmilliárd forintos megbízást kaptak Seszták Miklós által felügyelt vizes világbajnokság beruházásaiból, felújították a Bibó Szakkollégiumot, sportszállót húztak fel Mezőkövesden, Nyírbátoron a készenléti rendőrség, Taksonyban egy sportcsarnok épületén kezdtek dolgozni. Az, hogy a bravúros növekedés ellenére valami nem ment a cégnél, egy budapesti beruházás is megmutatta. A Penta a kisvárdai stadionnal párhuzamosan megrendelést kapott a XV. kerülettől egy orvosi rendelő felépítésére, ám két év alatt még félkészre sem tudta felhúzni az épületet. A területen többnyire csak alibiből lézengett néhány ember, a munka alig haladt. A Magyar Narancs beszámolója szerint a 2017. decemberi átadási határidő után 2018 márciusában a 30 százalékot sem érte el az épület készültségi szintje, ezért az XV. A tulajdonos, Ramor Gábor Frigyes tavaly 117 millió forint osztalékot vett fel a cég nyereségéből, az idén viszont úgy döntött, két cégre választja szét a Pentát. A kisvárdai miniszter májusi lecserélése után azonban mintha varázsütésre elapadt volna a megbízások sora.
Hatko Hibridgrass pályatelepítés || Várkerti Stadion, Kisvárda
A Várkerti Stadion Átadása és a Nézőszámok Kérdése
Augusztus közepén teltházas meccsel adták át Kisvárda új futballstadionját. A nagy csinnadrattával kísért avatáson az FTC-t fogadta a helyi csapat, a meccset a zöldek nyerték 2-0-ra. A magyar futballmeccsek nézőszámának kozmetikázása az egyik legősibb sportszokás itthon, de akkorát eddig senki nem túlzott talán, mint a Kisvárda a péntek este 0-2-re elvesztett FTC elleni meccsén: a klub hivatalos honlapja szerint 3122 néző tekintette meg a meccset a Várkerti Stadionban. Ez már csak azért is gyanús lehet, mert a közvetítés alapján volt ott üres hely, de a történet akkor áll össze egésszé, ha kiderül, hogy a 2018-ban átadott stadionban 2850 hely van. Felmerülhet a kérdés, hogy pontosan hol férhetett el a maradék háromszáz néző, ami kis túlzással a teljes stadion tíz százalékát jelenti?
A Kisvárdai Labdarúgóklub Története és Finanszírozása
A város futballklubját 1911. november 8-án alapította Kisvárda Sport Egylet (KSE) néven a helyi állomásfőnök, községi tisztviselő, táblabíró, elemi iskolai tanító és telekkönyvvezető. Az akkori község (1970 óta város Kisvárda) vezetői a vásártér melletti pályát térítésmentesen a klubnak adományozták, míg a település kereskedői jelentős anyagi támogatást nyújtottak. A Spartacus SE segítségével 1953-ban megépült a Várkerti Sporttelep is. A 2003-2004-es szezonban az addigi orosi labdarúgócsapatot átköltöztették Kisvárdára, kezdetben OSE-Várda néven szerepelt, később Várda SE-ként. A csapat a 2011-12-es idényben bajnok lett, de a magasabb osztályban való szereplést akkor még nem vállalták, csak 2012-13-ban, és sikerült ismét kivívni a másodosztályba jutást. Aztán ki is estek. A Kisvárda SE-t kft. üzemelteti, a klubnak három szakosztálya van, a foci mellett még egy NB-II-es női és férfi kézilabdacsapata.
Hogy mennyi a kft. költségvetése, azt nem tudni, azt viszont igen, hogy a foci 2014/15-re közel 100 millió forint támogatást kapott az MLSZ-től. Az Átlátszó szerdán írta meg, hogy NAIH segítségével megszerezte az előző évek támogatási adatait, mert korábban hiába kértek információt a várostól. Eszerint a focicsapatot működtető egyesület cége, a Várda Labdarúgó Szolgáltató Kft. 2013-tól 2017-ig négy év alatt összesen 97 millió forintot kapott az önkormányzattól “Kisvárda város megyei és országos ismertségének és jó hírének növelése” címszóval. A központi forrásokból finanszírozott fociberuházás után maga Kisvárda is beszállt a futballcsapat támogatásába. Az önkormányzat szeptemberben reklámszerződést kötött a helyi csapattal, hogy az Kisvárda Master Good névvel a meccsek és a média-megjelenései alkalmával reklámozza a város nevét.
A Klub Pénzügyei és Tulajdonosi Befizetések
A kisvárdai fociklub múltja ugyan nem vezethető vissza nagyon messzire - legalábbis a jelenlegi céges formában -, mégis 4 év alatt eljutottak oda, hogy a folyamatos veszteségek szépen felemésztették a klubot működtető gazdasági társaság saját tőkéjét. A friss beszámoló szerint összesen 127,2 millió forintot toltak a Várda Labdarúgó Kft.-be. Ebből 2,1 millió forint tőkeemelés volt, így a jegyzett tőke 5,1 millió lett, 125,1 millió pedig a pótbefizetés volt, ami a tőketartalékba került. Minderre pedig azért volt szükség, mert enélkül negatívba kúszott volna a cég saját tőkéje, ami miatt a folytatás biztosítása érdekében amúgy is pénzt kellett volna betolni. Lényegében tehát előrelátók voltak a tulajdonosok. Az NBI-es csapatoknál a korábbi években megszokhattuk már, hogy többször is a tulajdonosok jóindulata és pénztárcája mentette meg a klubokat a csődtől.
Bevételek szintjén egyébként nem lehet oka panaszra az egyre inkább fejlődő Kisvárdának, hiszen 254 millió folyt be a kasszába a korábbi 190 millió után. Ennek nagy része az MLSZ-től érkező központi bevétel volt, 162 millió forint. Belépőjegyekből és bérleteladásból alig 3 millió érkezett, a szponzori díjakból és reklámbevételből viszont 88,8 millióra tettek szert. Utóbbi tétel azért is különösen érdekes, mert például az NBI-ben játszó Debrecen mindössze 79,7 milliót szedett össze. Igaz, a hajdúsági klubnál bevallottan elégedetlenek ezzel a tétellel is, a szponzorok felkutatásában pedig nem állnak túl jól az elmúlt időszakban. Például névadó szponzora sincs a csapatnak, ellentétben az NBII-es Kisvárdával. A bevételek növekedésével párhuzamosan a költekezés is nagyobb fokozatra kapcsolt, anyagjellegű ráfordításként 64 milliót számoltak el a korábbi 30,7 után, személyi jellegűként pedig 239,5 milliót a 2015-ös 150 millió után. A klubnál 28 volt az átlagos létszám (2015: 23 fő), akiknek 193,7 millió volt a bérköltsége.
| Bevételi Forrás | Összeg (2017 körül) |
|---|---|
| MLSZ központi bevétel | 162 |
| Szponzori díjak és reklámbevételek | 88,8 |
| Belépőjegyek és bérleteladás | 3 |
| Összes bevétel (hozzávetőleges) | 253,8 |
Sportvezetés és Címercsere
A klubigazgató dr. Sipos István (aki egyben a városháza jogi képviselője is), az ügyvezető igazgató Major Attila, a szakmai igazgató Révész Attila, a vezető edző Kocsis János. „Ugyan az NB III amatőr bajnokság, tudtommal nem korlátozzák a profi szerződést. Profi, félprofi Kisvárdán is játszik” - mondta egy neve elhallgatását kérő sportvezető. Szerinte ez általános jelenség Magyarországon. „Az északkeleti régióban nem, de a megyében mindenképpen patinás csapatnak lehet mondani a Kisvárdát. Révész Attila szerepvállalása óta ismét felfelé ível a várdai foci. Nagyon akarnok, jó szervezőképességgel megáldott, bátor, már-már vakmerő edző. Ő mer nagyot álmodni. Most pedig Seszták miniszter úr színre lépett, és ez már rögtön jelent valamit - nagyobb terveket, bátrabb igazolásokat” - tette hozzá a sportember.
Házi ünnepség keretén belül jelentették be, hogy innentől kezdve új címert használ a Kisvárda FC, azon belül a Kisvárda Master Good felnőtt csapatai és a Várda Labdarúgó Akadémia is. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Seszták Miklós, a térség országgyűlési képviselője, kormánybiztos valamint Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere. Jelen voltak a Várkerti Vitézek szurkolói csoportjának képviselői, demonstrálva, hogy sorsközösséget tudnak vállalni az új jelképünkkel. A játékoskeretet Gosztonyi András és Szőr Levente képviselte. Révész Attila sportigazgató a címer megszületésének ötletéről beszélt, és arról, hogy mekkora szervező- és tervezőmunka előzte meg a bemutatást. Ő is kihangsúlyozta azt, hogy a szurkolók mindvégig támogatták a munkafázisokat, így nem fordulhat az elő, ami más kluboknál, hogy a szurkolók nem tudnak azonosulni az új jelképpel.
Forrás Zoltán klubmenedzser, ötletgazdaként a címer elemeinek jelentőségéről beszélt. Alapmotívumként nem hiányozhatott belőle az önfeláldozás jelképe, a nyakára a farkával tekeredő sárkány, úgy is, mint a Kisvárda felemelkedésében kulcsszerepet játszó Várday-család címerének része. A vár, mint Kisvárda jelképe és fő turisztikai látványossága. A labda és persze a piros-fehér színek pedig különösebb magyarázatra nem szorulnak. A korábbi címerben a „Várda” szóval utaltak a városra, amely a jövőben Kisvárdaként jelenik meg a címerben, amely az egyesület alapítási évét (1911) is tartalmazza. Dr. Seszták Miklós arról beszélt, éppen a hagyományok tisztelete valamint a modernsége miatt hibátlan az alkotás, amelyben a labdarészletet úgy is lehet látni, mint szurkolói csoportunk névadójának, a vitéznek a fejfedőjét. Az országgyűlési képviselő is üdvözölte a címercserét, nem megfeledkezve a régiről sem, amely az elmúlt kilenc évben jól „szolgálta” a klubot, ráadásul szerencsét is hozott, hiszen vele sikerült a megyei osztályoktól eljutni az NB I-ig. Leleszi Tibor történelmi adalékkal is szolgált. Zsigmond király 1421-ben adott mezővárosi jogot Kisvárdának, vagyis jövőre lesz éppen 600 éve ennek a jeles eseménynek. Klubunk pedig éppen jövőre ünnepli megalakulásának 110 éves évfordulóját, így a két jubileum szinte összecseng. Útravalónak pedig szépen hangzott: legyen legalább 110 évig egy továbbra is sikeresen működő klub jelképe az új címer.
Helyi Vélemények és Társadalmi Feszültségek
Miután a miniszter mindent lerendezett, a helyiek véleményét a helyszínen derítették ki. A focipályán edzőmeccset játszott január végén a várkerti pályán a Kisvárda Tiszavasvári ellen. Az NB II-ből tavaly kiesett, jelenleg az NB III-ban tanyázó csapat Putnok mögött a 2. helyről várja a tavaszi fordulót a keleti csoportban. Alig fél órával a kezdés előtt már benépesült a lelátó. A metsző szél ellenére vagy 150-en látogattak ki a meccsre. A várkerti vitézek - ahogy itt a B-középet nevezik - felkészültek a hidegre: laposüvegből jóféle házi pálinkával, flakonból forralt borral kínálgatják egymást.
„Persze hogy örülünk neki! Buta, aki nem” - vágja ki egyikük, amikor a stadionfejlesztésről kérdezik. „Meg hogy másra is lehetne költeni ennyi pénzt! Ugyan már! Ha nem itt építik meg a stadiont, akkor a Dunántúlon. Na? Az jobb lenne?” - kérdezi a másik. „Innen bármerre indulunk, a román határig, Miskolcig, Nyíregyházáig nincs egy rendes stadion. Legalább ez a vidék is fejlődik. Sokan mondják, hogy nincs elég néző. Majd lesz, ha elkészül a stadion!” - vélekednek a vitézek. Míg NB II-es volt a Kisvárda, 1200-1500-an is kijöttek egy-egy meccsre - állítják az idősebbek. „Tudja, hányan voltak itt 1920-ban a Debrecen elleni meccsen? Kétezren!” Ki szokott jönni a meccsre Seszták Miklós is, de mióta miniszter, ritkábban találkoznak vele, állítólag kevesebbet jár haza. A várkertiek szerint most már ideje, hogy Kisvárdán is történjen valami. „Ez a pálya pazar!” - lelkendezik egy másik. (Tudniillik ősszel adták át a műfüves pályát.) „Nem rugdosták ki a füvet, nem taposták ki a kapu előtt, nem állt rajta a víz, a sár! És hogy pattog rajta a labda! De Tiszavasvári nagyon kikapott. Pedig a 60-as években milyen jó csapata volt!”
Önkormányzati Támogatás és Kritikák
Szerettük volna megszólaltatni a beruházással kapcsolatban Kisvárda polgármesterét, Leleszi Tibort, illetve a szakosztályvezetést, edzőt, játékosokat, szertárost. Sipos István arra hivatkozva, hogy ő az önkormányzat és a szakosztály jogi képviselője, közölte: nem kívánnak nyilatkozni. Másnap úgy tűnt, talán sikerül meggyőzni, két nap gondolkodási időt kért, majd közölte, hogy nem változott az álláspont. Közölte: nem nyilatkoznak a Magyar Narancsnak. Kérték, adja írásba, és indokolja meg. Erre nem volt hajlandó, inkább helyesbített, nem a Magyar Narancsnak nem nyilatkoznak, hanem a tudósítójának. „És nem kell megindokolni!” - közölte. „Polgármester úr annak a közlésével bízott meg, hogy a Cservenyák Katalintól érkezett megkeresésre, melyben gyakorlatilag értelmezésünk szerint interjút kért a polgármester úrtól, nem kívánunk interjút adni.” A kérdésre, hogy másnak adnak-e interjút, azt felelte: „Ahhoz önnek semmi köze.”
„Örülnöm kell, hogy épül, szépül a város. Én is támogatom a stadionépítést, mint minden olyan beruházást, amely a város fejlődését szolgálja” - vélekedik Csonka Bertalan, a képviselő-testület szocialista képviselője. „De 2015-ben nem biztos, hogy a focistadionoknak van prioritásuk. A munkanélküliség meghaladja a 10 százalékot. Miért nem munkahelyteremtés elősegítésére vagy szociális bérlakások építésére fordítjuk ezt a pénzt? Tudom, hogy ezek pántlikázott pénzek, és azt is, hogy fontos az egészséges életmód, ráadásul én is futballszerető ember vagyok. Ráció is van az elképzelésben, hisz a vár környéke, a várkert, a strand a stadionnal egy olyan komplexum lehet, amely vonzó az idegenforgalom számára. De felveti a kérdést: ki fogja fenntartani a létesítményt?” - teszi hozzá. A városvezetés szerint kormányzati szándék ugyan van arra, hogy állami pénzek állnak majd rendelkezésre, de vajon meddig, és valóban így lesz-e?
Arra a kérdésre, hogy mire fordítana a városban 920 milliót, úgy felel: a versenyhelyzet javítására. „Egyértelműen munkahelyteremtésre. Felújításra szorul többek között a zsinagóga (ebben van a Rétközi Múzeum) a Várszínház és Művészetek Háza, amely már nem felel meg a mai kor színházi követelményeinek. A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának (korábban Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja) is évről évre csökken a költségvetési támogatása.”
Ellenzéki Álláspontok és Társadalmi Problémák
Perdiák János, a Jobbik képviselője szerint 100-150 fanatikus szurkoló miatt még nem indokolt fedett stadiont építeni. Jobb helye lenne ennyi pénznek valódi munkahelyteremtő beruházáshoz. „Most elköltenek egymilliárdot az építésre. De mi lesz két-három év múlva, ki fogja ezt fenntartani? Higgye el, sok embernek ez a véleménye” - mondja. „Ha feljut a csapat az NB II-be, lehet, a környező falvakból is jönnek majd drukkerek, és lesz 500-600 néző. Nem ebbe kellene invesztálni.” Elsősorban szerinte is munkahelyeket kellene teremteni, mert ha munka van, pénz is van. Nagyon sok fiatal keresi a megélhetést külföldön erről a környékről is. „Csak az ismeretségi körömben öt olyan fiatal orvosról tudok, aki a diploma megszerzése után Németországba ment rezidensnek. Kitaníttatjuk, aztán kiengedjük őket.”
Megkerestük a korábbi, független polgármestert, Oláh Albertet is, aki 2010-ig, húsz éven át volt Kisvárda első embere. „A kisvárdai stadion építése tökéletes tükörképe a mai magyar valóságnak. Valóban épül és gazdagodik egy csodálatos létesítménnyel a város. Mindez így örömhír lenne, ha történetesen a településünk a Rajna partján feküdne!” - mondta a korábbi városvezető, aki az előző ciklusban még önkormányzati képviselő volt. „Csakhogy Magyarországon, hazánk egyik legszegényebb vidékén élünk! Miközben a harsogó propaganda hozsannázik, azt elfelejtik megemlíteni, hogy az önkormányzat jelentősen csökkent feladatainak ellátásához az elmúlt év végén is több százmilliós munkabér- és folyószámla-hitelfelvételről döntött. Az orvosi rendelő felújítása állítólag anyagi gondok miatt elhúzódik, bedeszkázva, fóliával takarva várja a szebb napokat. A szegénység ugrásszerűen megnőtt, de fűtött játéktér lesz! Nos, joggal vetődik fel a kérdés: kinek? Régen mindig az volt a szurkolók kívánsága, hogy minél több helyi tehetség szerepeljen a csapatban! Ma már brazil, szerb és mindenféle náció trükkös megoldásainak tapsol a nagyérdemű. És bizony a fiatalok innen is elvándorolnak, így az nem valószínű, hogy a telt házas rendezvényekből fogják biztosítani a stadion fenntartását. A mostani felkért és önkéntes szponzorok támogatásában én nem bízom. A mi időnkben is voltak. Ők addig maradnak, míg érdekük fűződik a támogatáshoz. De legalább a jövő nemzedéke majd el tudja mondani: Kisvárda is csapdájába esett napjaink oly sokat vitatott politikai döntésének, megalomániás álmának! Aki kételkedik, annak javaslom, menjen el Akasztóra, és nézzen szét a Stadler-stadionban!”
Egy utcán sétáló hölgytől megtudjuk: volt osztálytársai mind elköltöztek a városból, a fővárosban, a Dunántúlon, de legtöbben Londonban kerestek és találtak megélhetést. „Azért nem mindegy, hogy itt hetvenezer forintot keresnek, külföldön meg annak többszörösét!” - teszi hozzá. A buszmegállóban néhány asszony beszélget. „Minek ide stadion?!” - kérdezi egyikük. Inkább a nyugdíjakat emelték volna, meg munkahelyet teremtenének. Ismerőse bólogat: az ő nyugdíja is alig több, pedig nem ezt ígérték! „Szakmunkás-bizonyítvánnyal 46 ezer forint a havi keresetem - kesereg egy másik asszony. - És ezért a pénzért a tüdőnket is kihajtják nyolc órában. Ez a kis pénz is három hónapig van csak, utána jön a segély, havi 23 ezer forint, de most azt is csökkenteni akarják 17 ezerre. Hogy lehet abból megélni? És akkor csodálkoznak, hogy ennyi ember el van maradva a rezsivel? Ha nem fizetem a rezsit, jön a felszólítás. Egyre többen kerülnek az utcára, mert nem tudnak lakbért fizetni. Gyógyszert vegyek, együnk, vagy fűtsünk? - ez itt a kérdés. Lassan minden második család éhezik. Ezt kellene a figyelmébe ajánlani Orbán Viktornak” - sorolja egy szuszra. „Nincs itt szükség stadionra! - jelenti ki. - Abba belegondoltak, hogy ezt fenn is kell tartani? Mennyi terhet rónak még ránk? Mennyi adót? Majd még ettől is kevesebbet kapunk, hogy a stadiont fenntartsák? A szegény emberről a rongyot is lehúzzák. Nagyon rossz élet van. Míg gyesen voltam, eladták a munkahelyemet. 15 éve vagyok munkanélküli. Nem örülök a stadionnak.”
A Városfejlesztés Egyéb Aspektusai
Tavaly 6 milliárd 927 millió forint volt Kisvárda büdzséje. A városkassza idei, pontos számait még nem ismerik, mondja a képviselő, de azt már tudják, hogy több mint 100 millióval kevesebb jut szociális célokra, vagyis önerőből kell hozzátenni, hogy az ellátó rendszert működtetni tudják. „Persze, fejlődik a város” - ismeri el a képviselő. Pályázati pénzből végezték el a városközpont rehabilitációját, amit még a korábbi városvezetés (Oláh Albert polgármestersége idején) készített elő. „Szép a városháza, a sétálóutca. Felújították a könyvtárat, a bölcsődét, és megépült a fogyatékkal élők és idősek nappali ellátója is, amit ugyancsak a korábbi városvezetéshez köthető.” „Eddig - köszönhetően a görög katolikus egyház (mely most épp bölcsődét és óvodát épít) közreműködésének is, sikerült elkerülni az iskolabezárást. Elkerült a várostól a szakmunkásképző iskola, és van két egyházi középiskola: a Református Gimnázium és a Szent László Katolikus Szakközépiskola. A Bessenyei György Gimnázium városi fenntartásban maradt. Könnyebbség az egyházak szerepvállalása, ugyanakkor konkurenciát is jelent az állami szektornak. Befolyásuk, szerepvállalásuk folyamatosan nő a városban. A lehetőségekhez mérten az utakat, járdákat is sikerült felújítani, ám a legszükségesebb Szüret utcát továbbra sem tudta a város megépíteni” - teszi hozzá.
A városközpontba érve újra megállapítjuk: szép az új sétálóutca, két éve adtak át. Elegáns üzletek, ízléses kirakatok sorjáznak a két oldalán - csak éppenséggel vásárló nincs. A kereskedők panaszkodnak: mióta elzárták a forgalom elől az útszakaszt, érezhetően egyre kevesebb a vásárló. Az emberek kényelmesek, szeretnek ingyen és minél közelebb leparkolni az üzlethez, ezért inkább a bevásárlóközpontokat választják. A belvárosban viszont még szombaton is fizetni kell a parkolásért. Itt munkanapon öt óra után már nincs ember, szombat délután háromkor pedig már csak egy zöldségest és egy kínai éttermet találtunk nyitva, na meg a sarki süteményest. Elegáns az új városháza, mellette a konferenciaközpont, megújult a könyvtár, viszont építőmesterekért kiált a Rétközi Múzeum. A hajdani zsinagóga homlokzatán felirat figyelmeztet az omlásveszélyre.
tags: #sesztak #miklos #foci #kisvarda
