Sike András: Az Olimpiai Bajnoktól a Kötöttfogású Válogatott Szövetségi Kapitányáig
Sike András neve összeforrt a magyar birkózás kiemelkedő sikereivel. Az 1988-as szöuli olimpia aranyérmeseként írta be magát a sporttörténelembe, majd aktív pályafutása befejezését követően edzőként és szövetségi kapitányként is maradandót alkotott. A Ferencváros jelenlegi vezetőedzője, Sike András aktív versenyzőként a szöuli olimpián érte el pályafutása legnagyobb sikerét, az egykori kötöttfogású 57 kilogrammos olimpiai bajnok később edzőként és szövetségi kapitányként is számos világklasszis birkózót juttatott fel a csúcsra az irányítása alatt.
A Gyermekkor és a Birkózó Karrier Kezdete
Sike András Egerben született, 1965. július 18-án, harmadik gyerek volt a családban. A várostól 38 kilométerre egy kis faluban, Szentdomonkoson nőtt fel. Leginkább a futball érdekelte, a pályákon a Cruyff becenevet kapta, ami azt mutatja, nem lehetett rossz barátságban a labdával. A „labdás kaland” nyolc éves koráig tartott, mert miután Egerbe költöztek, az egri labdarúgócsapatnál alacsony termete miatt kirostálták. A bátyja ekkoriban ment egy birkózóterembe, ahová András is vele tartott. Tizenkét éves volt, amikor elkezdett birkózni a helyi Egri Vasasban, és a kis Andrison hamar meglátszott a tehetség. Ludnai József és Soós László sokoldalú támogatása nélkül soha nem jutott volna el az olimpiai bajnoki címig. Túl a szakmai alapozáson, elsősorban lelki támaszt jelentettek a számára.
17 évesen, 1982-ben került a fővárosba, ahol egyből a Fradiba igazolt és hamarosan már a juniorok között Európa- valamint világbajnoki érmeket szerzett. Az egyik után Egerben ünnepelt, amikor kisebb verekedésbe keveredett, melynek következtében eltiltás lett a vége, féléves kihagyással. A birkózó szilánkos koponyatörést szenvedett, műteni kellett. Sokan féltették, de ő az eredményeivel mindenkit gyorsan megnyugtatott, 1985-ben megnyerte első felnőtt magyar bajnoki címét, bekerült a felnőtt válogatott keretbe. Az Európa-bajnokságról egy hatodik hellyel tért haza. A felnőtteknél 1985-ben húzta fel a válogatott mezt, első érmét, egy bronzot az 1988. májusi kolbotni kontinensviadalon szerezte.
Az 1988-as Szöuli Olimpia Diadalma
A nyolcvanas években a Ferencváros birkózószakosztálya számított itthon a legjobbnak, tele klasszissal, világ- és Európa-bajnokkal. Sike András harminc esztendővel ezelőtti dél-koreai diadala váratlannak, de semmiképpen sem előzmény nélkülinek volt mondható. Szöul előtt a szakvezetők elsősorban Gáspár Tamás és Komáromi Tibor végső sikerére számítottak, de az Európa-bajnok Bódi Jenő vagy éppen Repka Attila lehetőségeit is többre tartották Sike esélyeinél. Amikor négy nyert meccset követően már a döntőre készülhetett, akkor sem mellette szólt a papírforma.
Az olimpián nem kapott rossz sorsolást. A 23 éves ifjú titán Szöulban először a japán Nakadomét 6-0-val intézte el. A kínai Jang Csangling következett, akitől alaptalanul féltették, mert már 8-1-re vezetett, amikor megkontrázta ellenfelét, és két vállra fektette. A világbajnoki címvédő francia Patrice Mourier megsérült, ez a kezére játszott. A vb-ezüstérmes német Yildiz várt rá, akit az Eb-n nagy csatában 2:1-re vert meg. A szöuli meccsükön eldobta három pontért, de a folytatásban a német is csinált egy pontot. Amikor már kezdett fáradni ellenfele, megint levitte, 5-1-es vezetésénél pedig a bírók megelégelték az ellenfele passzivitását és leléptették Yildizt. Sike még várt egy rutinfeladat, az iraki Szala ellen villámgyorsan csinált 16 pontot, a technikai tus még inkább megnövelte az önbizalmát.
Nem volt könnyű éjszakája, mert alig tudott aludni, és a döntőre csak délután került sor, holott ő a csoportmeccseket már előző nap délelőtt befejezte. A döntőben a bolgár Sztojan Balov, 1985 világbajnoka várt rá, aki az olimpiát megelőző Eb-n is ő nyert súlycsoportjukban. Sike másfél perc alatt egy igazi akciódús, látványos meccsen lerendezte az arany sorsát, a bolgár többet volt a levegőben, mint a szőnyegen. Eldobta, megpörgette, eldobta, megpörgette, így jött ki a 9-0-s előny. Duzzadt az erőtől, amikor az első három perc után pihenőre tértek. A folytatás rövid lett, mert a 38. másodpercben a bolgár feladta. Sike András legyőzte ellenfelét ezzel olimpiai bajnok lett a XXIV. nyári olimpián.

A Szabályváltozások Hatása és a Pályafutás Befejezése
Az olimpia után a sportágban jelentős szabályváltoztatások történtek, megszüntették a térdelő helyzetet, ami meglehetősen kellemetlenül és hátrányosan érintette Sike Andrást, akinek ez korábban jelentős taktikai fegyvere volt. E tény alapvetően más megvilágításba helyezi az ebben az időszakban megszerzett két vb-bronzérmét és az Eb-ezüstérmét. Még így is szerzett két világbajnoki bronzérmet (1989, 1991), és az 1990-es Európa-bajnoki címet akár neki is adhatták volna, de a bírók nem őt hozták ki győztesen a döntetlen után.
Az 1992-es barcelonai olimpián az első mérkőzésén megsérült a könyöke, a címvédésről rögtön le kellett mondania. Visszalépés helyett hősiesen birkózva, két meccset megnyert, kettőt pedig elveszített, így végül a 10. helyen végzett. A barcelonai olimpiával lezárult Sike András sportpályafutásának érdemi része, amely még sikeresebb lehetett volna, ha négy évre nem tiltják el a térdelő helyzetet. Barcelona után még birkózott, 1994-ben egyszer elindult a 62 kilósok között is.
Edzői Pályafutása és a Fradi
1995-től pedig kétéves megszakítással mindmáig edzőként dolgozik. Nemsokára abbahagyta a versenyzést, és elkezdte edzői pályáját, hol másutt, mint a Fradiban. Előbb a Fradi edzőjeként, majd szakosztályvezetőjeként alkotott maradandót, az ő keze munkája is benne van a világ- és kétszeres Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ötödik Bácsi Péter, illetve az olimpiai ezüstérmes Fodor Zoltán sikereiben. 1991-ben még versenyzőként, 2010-ben, 2011-ben és 2014-ben már szakmai vezetőként vett részt az FTC csapatbajnoki diadalaiban.
2001-ben kapta meg a nagy lehetőséget: a kötöttfogású junior válogatott vezetőedzője lehetett. Az ott 2015-ig eltöltött évek során sok versenyzőt nevelt. A teljesség igénye nélkül sorolná legsikeresebb tanítványait: Kiss Balázs, Németh Iván, Kun Renátó, Lőrincz Viktor, Rizmayer György, Lám Bálint, hogy csak néhányat említsen. Ludnai József és Soós László mellett a Ferencvárosban Szőnyi János foglalkozott vele a legtöbbet, de Kruj Iván, Gál Henrik és Nádasi Attila is részes abban, hogy eljutott az olimpiai bajnoki címig.
FM | Sike András 50 éves | 2015.07.18.
Szövetségi Kapitányi Szerepe és Eredményei
2015 elején kinevezték a magyar kötöttfogású válogatott szövetségi kapitányának, két másik ötkarikás aranyérmessel, Repka Attilával és Majoros Istvánnal vállvetve végzi munkáját a keret mellett. Világ- és Európa-bajnoki címek (Korpási Bálint, Lőrincz Viktor), érmek bizonyítják a szakértelmét, no meg az, hogy a 2017-es újvidéki Eb-n kötöttfogású csapatunk sporttörténelmi módon megnyerte a pontversenyt.
A 2018-as budapesti világbajnokságon Sike András, a kötöttfogású szakág pontversenyében második helyen végzett magyar válogatott szövetségi kapitánya elégedetten értékelt. Bácsi Péter (82 kg) nehezebb kezdés után az elődöntőben és a fináléban is klasszis teljesítményt nyújtva diadalmaskodott és megszerezte karrierje második vb-címét. Az ötkarikás kategóriákban szereplők közül Lőrincz Tamás (77 kg) volt a legjobb, aki karrierje egyik csúcspontjaként döntőbe jutott. Kiss Balázs (97 kg) ismét, immár sokadszor bizonyította, hogy sosem lehet leírni. „Összességében természetesen elégedett vagyok, három érmet szereztünk, ötödik helyünk is volt, ami jó. Lőrincz Tomit különösen sajnálom, ki tudja, lesz-e még egyszer ilyen esélye a vb-címre” - mondta Sike András.

A 2018-as Birkózó Világbajnokság Eredményei Sike András Irányítása Alatt (Kötöttfogás)
| Versenyző | Súlycsoport | Eredmény |
|---|---|---|
| Bácsi Péter | 82 kg | Világbajnok (aranyérem) |
| Lőrincz Tamás | 77 kg | Döntős (ezüstérem) |
| Kiss Balázs | 97 kg | Érem (bronzérem) |
Sike szerint a 2016-os riói olimpia nem a legjobban sikerült, amiben a bírói „ügyeskedések” is benne voltak. Olyan információkat kaptak a vb alatt, hogy egy új szabály szerint a lenti helyzetnél a sípszó után legalább három másodpercig nem állhat fel a szőnyegen hasaló birkózó.
Elismerések és Örökség
Sike András ugyan több világversenyt már nem nyert - többek között azért, mert a kárára változtatták meg a szabályokat -, további két vb-bronzára (1989, 1991) és Eb-ezüstjére (1990) joggal lehet büszke. Négy-öt kiemelkedő évével mindenesetre beírta magát a magyar és az egyetemes birkózás történetébe, s azóta is maradt a sportágban. 1988-ban megkapta A Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést, 2021-ben pedig A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.
Eger mindig is a vizek városaként tartották számon, de birkózásban is mindig voltak elismerésre méltó eredmények. Sike András olimpiai bajnok birkózó, a kötöttfogású válogatott vezetőedzője kapta a hatodik csillagot az Egri Csillagok Sétányán. A díszkő pénteki avatásán az ünnepelt „hihetetlenül nagy megtiszteltetésnek” nevezve az elismerést, úgy fogalmazott: máig egrinek érzi magát és a hevesi megyeszékhelyt tartja otthonának, ahonnan csak dolgozni jár Budapestre. Soha nem szakadt el szülővárosától, ahol nem csupán sportpályafutása indult, de ahová ma is példaképek, barátok egész sora köti. Az egri és a ferencvárosi birkózóklub mindig is a „szívem csücske” lesz - jelentette ki, hozzátéve: bízik abban, hogy edzőként a jövőben is tudja segíteni a magyar birkózósportot és ezáltal képviselni Egert.

tags: #sike #andras #szovetsegi #kapitany





