Simon Gáborok: Két korszak, két életút a magyar futballban és sportban
A magyar labdarúgás és sportélet két meghatározó alakjának történetét ismerhetjük meg Simon Gábor névvel, akik bár azonos néven futnak, egészen eltérő utakat jártak be, mégis mindketten mély nyomot hagytak a sportvilágban. Az egyik egy tapasztalt technikai igazgató, aki több évtizedes pályafutása után vonult nyugdíjba, a másik egy fiatal sportvezető, aki az egyetemi sportéletet formálja a BEAC élén.
Simon Gábor, a legendás technikai igazgató búcsúja
Az elmúlt évtizedekben nem a pályán, hanem a játéktér szélén aratott maradandót Simon Gábor, aki 72 évesen döntött úgy, hogy nyugdíjba vonul. A Budapest Honvéd technikai igazgatója az elmúlt hét szombatján lejátszott, a Vasas otthonában 2-1-re elveszített bajnokin búcsúzott a futballtól és szeretett csapataitól. Érdekes dolog ez, mert tényleg sorsszerűség, hiszen ahol elkezdte, ott sikerült befejeznie is: a Vasas, a III. Kerület és a Honvéd technikai vezetője is volt az élvonalban.
Simon Gábor 522 NB I-es mérkőzésen ült technikai vezetőként a kispadon, és ha az NB II-es, NB III-as és a Magyar Kupa-mérkőzéseit is beleszámoljuk, akkor meghaladja az 1500-at. Munkáját mindig is precizitás jellemezte, és arra törekedett, hogy nagyobb megbecsülést szerezzen a technikai vezetői munkakörnek, ami méltatlanul kevés figyelmet kap. Azt próbálta elérni a kollégáival, hogy jó, már-már baráti legyen a kapcsolat közöttük, hiszen teljesen egymásra vannak utalva.
Pályafutása és elismerései
Simon Gábor a Fáy utcában, egy Újpest elleni bajnokin debütált technikai vezetőként. Három klub volt az életében, amelyet imádott: a Vasas, a III. Kerület és a Honvéd. Mindenhol voltak szép és jó dolgok, az ő szerencséje pedig az, hogy sikerült nagyon értékes emberekkel munkakapcsolatba kerülnie. Öt szövetségi kapitánnyal dolgozhatott együtt, ha Csábi Józsit is idevesszük, aki egy meccsen ült a kispadon. Rajta kívül Illovszky Rudolfról, Verebes Józsefről, Mészöly Kálmánról és Gellei Imréről van szó.
A III. Kerület volt számára az egyik legkedvesebb, ahol mindenki óbudai volt. Kétszer jutottak fel az NB I-be, sajnos mindkétszer kiestek. Amikor először harcolták ki az élvonalbeli szereplést, a magyar labdarúgás egyik fontos vezetője kijelentette, teljesen értelmetlen, hogy lesz újabb, hetedik pesti csapat a legmagasabb osztályban. Ezt követően vasárnapra tették a hazai meccseket, ami bejött, és a Ferencváros után náluk volt a legtöbb néző abban a bajnokságban. Minden családias és nagyon barátságos volt, a meccseken soha nem volt rendbontás.
A búcsúmérkőzésen, a Vasas-Honvéd bajnokin rengeteg visszajelzést kapott régi játékosoktól és olyanoktól is, akikkel tényleg csak kollegiális kapcsolata volt. Debreceni Andris például egészen meglepő és megható dolgot csinált: a mérkőzés végén odaadta neki a féltve őrzött kispesti mezét, hátán a nevével és az 5-ös számmal, amit még Simon Gábor adott neki. A Ferencváros részéről is meglepetésben volt része, és a régi Kerület-játékosai is megemlékeztek a búcsújáról egy szép est keretében.
A Vasas részéről Vancsa Miki ügyvezető írt egy nagyon szép sms-t, aminek az volt a lényege, talán a sors jelzése is, hogy azon a pályán fejezi be, amit nagyon szeretett. Jelenleg is marad a klubnál, mint futballszakmai tanácsadó, félállásban.
Az Óbudához való kötődése
Simon Gábor elmondása szerint esze ágában sincsen elköltözni a III. kerületből. 1983 nyarán nyújtott be lakáskérvényt, és három helyszín közül választhatott. Óbuda mellett Újpesten és Újpalotán is körbenézett, de az a látvány, ami Kaszásdűlőn fogadta akkor, amikor először kinéztek az ablakokon, a család összes tagját magával ragadta. Döntő szempont volt az is, hogy már akkor rengeteg barátja, ismerőse volt a kerületben, és sokszor járt az óbudai pályákra, a kis kocsmákról és az éttermekről nem is beszélve. A családnak tetszett a hely, idővel azt is pontosan megértették, hogy nagyon fontos szempont volt, hogy Kaszásdűlőn egymás mellett volt a lakás, az óvoda és az általános iskola is.
Simon Gábor, a BEAC igazgatója és a sportvezetés új generációja
A másik Simon Gábor, aki 39 éves, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett, és 2010 óta dolgozik a 6000 fiatal sportolásáról gondoskodó BEAC kötelékében, jelenleg az egyesület igazgatója.
Fiatal évei és sportvezetői útja
Fiatalon sohasem jutott eszébe, hogy sportvezető lesz. A kilencedik kerületben nőtt fel, ami meghatározta a kötődését a Ferencvároshoz. Ízig-vérig fradista, kisgyerekként a zöld-fehér egyesületben futballozott Serli Sándornál a serdülőcsapatban. Bár nem emelkedett ki a többiek közül, és hamar belátta, hogy nem lesz BL-futballista, a sport reggeltől estig meghatározta az életét.
Az ELTE történelem-politológia szakán tanult, majd közgazdászdiplomát is szerzett, sőt labdarúgó-edzői végzettsége is van. Rövid ideig edzett fiatalokat, de rájött, nem lesz edző. A BEAC légköre és hangulata fogta meg, elköteleződött, és kihagyhatatlan lehetőségnek érezte, hogy "benne maradjon" a sportban.
A BEAC vezetőjeként
Simon Gábor elve, hogy sportvezetőként akkor hiteles, ha maga is sportol. Hobbiszinten mindig is megmaradt a futball, száznegyvenöt futsalmeccset játszott a BEAC színeiben, és arra büszke, hogy cirka meccs per gól átlaggal. Tavaly NB I-be jutott ez a csapat. Emellett aikidózott, úszott, jelenleg teniszezik, SUP-ozik, és a falmászást is kipróbálta. Tavaly novemberben lefutotta élete első maratoniját Athénban három óra harmincnyolc perc alatt, ami egy amatőrtől kiváló eredmény.
A BEAC az élsportnak és a szabadidősportnak is helyet ad, ráadásul úgy, hogy a klubban sportolók bizonyos része nem egyetemista - mindössze húsz százalékuk nem jár egyetemre. Ez adja egy egyetemi klub sokszínűségét. Az első osztályú női kosarasok mellett említhetők az atléták, kiemelve a kiváló maratoni, félmaratoni futót, Csere Gáspárt, az NB II-es futsalosokat vagy a kétszázharminc csapatos kispályás futballbajnokságukat.
Összességében negyven sportág huszonegy szakosztálya mintegy hatezer sportolójának kell otthont adniuk. Az egyetemista létforma négy-ötéves időtartamra korlátozódik, és ugyanilyen periódusokban cserélődik. A feladat az, hogy megismertessék a hallgatókkal, mi is a BEAC szellemisége, a sport és a közösség kölcsönhatása, s ez egyetemista létük alatt kísérje őket végig. Ezért már a gólyatáborokba is elmennek.
A BEAC és a tradíció
Amikor az új létesítményt 1977-ben átadták a Bogdánfy utcában, törekedtek arra, hogy a sport közösségi tere megmaradjon. Elkészült 2014-ben a Tüskecsarnok, a Tüskeuszoda pedig két évvel később. Fontos cél, hogy ne csak a kari és kollégiumi sportolási igényeket elégítsék ki a huszonegyedik századi igényeknek megfelelően, hanem az ELTE polgárai és a lakosok is használhassák a létesítményeket. A Mérnök utcai Pluhár István-labdarúgópályán a futball új otthonra talált.
Igyekeznek megbecsülni a nagy "öregeket", számon tartják a születésnapjukat, legalább gesztust gyakorolnak feléjük. Az olimpiai bajnok Dömölky Lídia eljár a rendezvényeikre, vagy az 1912-es játékokon aranyérmes sportlövő, Prokopp Sándor fia, László nemegyszer megköszönte, hogy tisztességgel ápolják édesapja emlékét. Tartják a kapcsolatot az universiade győztes, junior-világbajnoki ezüstérmes, fedett pályás Európa-bajnoki második magasugrónkkal, Győrffy Dórával is. Az ELTE-re járók vagy a közelmúltban végzettek ösztönző hatással vannak a környezetükre. Gondoljunk Kapás Boglárkára, Pap Biankára, Jászapáti Petrára, Burján Csabára, Leimeter Dórára és Siklósi Gergelyre.
Érdekes történet, hogy ők fedezték fel, hogy Hámori Jenő BEAC-versenyzőként lett olimpiai bajnok 1956-ban Melbourne-ben. Míg az említett olimpiai bajnokok neve szerepelt az emléktáblán, az 1955-ben világbajnok, rá egy évre olimpiai aranyérmesé nem. Az egyetemi egyesületeket magába foglaló Budapesti Haladás sportolójaként jegyezték, és mi pótolták a hiányosságot.
Idén ünneplik az egyesület megalapításának százhuszonötödik évfordulóját. Így az alapító sportágak egyike, a futball is jubilál, nem mellesleg a BEAC 1924-ben jutott fel az első osztályba, ennek száz éve. Májusban emlékeznének a százhuszonötödik évre, hiszen május hatodika a Magyar sport napja, ráadásul Pázmány Péter 1635-ben ezen a napon alapította Nagyszombatban az első magyar egyetemet, az ELTE jogelődjét.
A BEAC sporttevékenységeinek áttekintése:
| Kategória | Adat |
|---|---|
| Szakosztályok száma | 21 |
| Sportágak száma | 40 |
| Sportolók száma | kb. 6000 |
| Kispályás futballcsapatok száma | 230 |
Készült egy kiadvány 2021-ben, amelyben tizenegy egykori, a sportban vagy a közéletben ismert BEAC-os nyilatkozott, és ennek lesz folytatása. A Nagy Béla Program támogatásával készült írásokról pozitív visszajelzéseket kaptak. Az üzenete az, ami az előzőnek: „Én is BEAC-os vagyok!”
