Gödöllői Röplabda Club

A Siófok KC női kézilabda EHF Kupa-győzelmének és történetének állomásai

2026.06.16

A Siófok Kézilabda Club Somogy megye egyik élvonalbeli csapata, melynek története tele van dinamikus fejlődéssel, jelentős sikerekkel és kihívásokkal.

A kezdeti lépések és az élvonalba jutás

2006-ban a klub még a kézilabda harmadik vonalában szerepelt, majd a bajnoki cím megszerzésével feljutott az NBI/B-be. Ebben az időszakban Fodor János lett a csapat tulajdonosa, aki vállalta, hogy az önkormányzat támogatásával a klub anyagi hátterét biztosítja.

Az NBI/B-ben két évet töltött a csapat, majd 2009 májusában a Magyar Kézilabda Szövetségtől kapott egy olyan felkérést, miszerint, amennyiben az egyesület biztosítja a feltételeket akkor a 2009/2010-es bajnoki idényben az élvonalban szerepelhet a Siófok KC. A klub vezetése örömmel vállalta a kitűzött feltételek teljesítését, így a bajnoki idényt már mint első osztályú csapat kezdhette meg az SKC, amely ezzel szemben az NBI/B-s küzdelmekre, feljutási célokkal alakította ki játékoskeretét. A papíron másodosztályúnak tartott keret Varga József vezetésével aztán három győzelemmel rajtolt az élvonalban, melynek alapszakaszát a hatodik helyen fejezte be együttesünk, majd a rájátszás küzdelmei után végül hetedikként zárt csapatunk a legmagasabb osztályban. A 2010/2011 bajnoki szezon számos nehézséget hozott a klub életébe, de ennek ellenére a Siófok KC a 10. helyen végzett a bajnokságban és így megőrizhette első osztályú tagságát.

Az első sikerek és a fejlődés útja

2011/2012-ben Imre Vilmos vezetésével bronzérmet szerzett a csapat a magyar bajnokságban. 2011 nyarán alapos változásokon esett át a játékoskeret, amely jelentősen megerősödött, s egyértelműen megfogalmazódott a célkitűzés: az élvonalban megszerezni a 3-6. hely valamelyikét, emellett pedig a Magyar Kupában bejutni a legjobb négy közé. A Siófok KC megfelelt a 2011/2012-s évadra kitűzött elvárásoknak, hiszen az alapszakaszt a harmadik helyen zárta. A bronzéremért folytatott, három mérkőzésen keresztül tartó csatát végül csapatunk 2-1 arányban nyerte meg a Szabó Edina által irányított ÉTV-Érdi VSE gárdjával szemben. Az élvonal mellett a Magyar Kupában is vitézkedett az SKC, hiszen bejutott a négyes döntőbe, ahol végül a negyedik helyen végeztek Imre Vilmos tanítványai.

A 2012/2013 szezonban Kiss Szilárd vette át a csapat irányítását, (a legendás edző leigazolása klubunk fejlődésének egyik fő alappillére a mai napig) és végül a kilencedik helyen fejezte be az alapszakasz küzdelmeit. A lányok hazai környezetben több szép győzelmet is arattak. Az egyesület büszke arra, hogy Bogdanovic Annamária révén gólkirálynőt adhatott az NB I-nek, a kapus Kiss Éva pedig a válogatott tagjaként bronzérmet szerzett a szerbiai Európa-bajnokságon. Közel járt a csodához, de az elvárásokat így is túlteljesítette a csapat az EHF-kupa nyolcaddöntőbe jutásért rendezett párharcának hazai visszavágóján. A Siófok KC az idegenben elszenvedett 13 gólos vereség után hazai környezetben kilenc góllal verte meg az orosz Asztrahanocska gárdáját.

Infrastrukturális fejlesztések és stratégiai partnerségek

A 2012/2013-as évad krónikájához hozzátartozik, hogy február 21-én ünnepélyes keretek között tartották meg a Siófok Kézilabda Club munkacsarnokának alapkőletételét a Déli úti sportcentrumban. A 367 millió forintos beruházás társasági adó-forrásból valósult meg: a Magyar Kézilabda Szövetségen keresztül klubunk csaknem 260 millió forint közvetett állami támogatást kapott és Fodor János ügyvezető mintegy 110 millió forint önerőt tett hozzá az infrastrukturális fejlesztéshez.

Február 28-án stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az FTC Kézilabda Szakosztálya és a Siófok KC, melyet Jeney Zsolt Ákos az FTC Kézilabda Szakosztály elnöke és Fodor János a Siófok KC ügyvezető igazgatója láttak el kézjegyükkel. A hosszú távú együttműködés három fő területre terjed ki: a játékos-transzferre és tehetséggondozásra, a közös szakmai programokra, így például a konferenciák és táborok szervezésére, illetve az erőforrások összehangolására.

A 2013/2014-es szezonban a klub vezetőedzőnek nevezte ki Golovin Vlagyimirt, aki első évében a 8. helyre tudta eljuttatni a csapatot a bajnokságban, valamint bronzéremig vezette a Siófokot a Magyar Kupában.

A Siófok KC történetében több szempontból is a 2014/2015 szezon hozta meg a nagy áttörést. A klub első alkalommal szerepelt a Kupagyőztesek Európa Kupájában, és sikerült olyan világsztárokat leigazolni, mint a brazil világbajnok Daniela Piedade vagy a német válogatott irányító Nina Wörz. 2014. november 7-én ünnepélyes keretek között lerakták a Kiss Szilárd Aréna alapkövét, elkezdődött jövendőbeli otthonunk építése. A várható átadás 2016 nyara volt. Sportszakmai szempontból a klub vezetés úgy döntött, hogy rálép az "északi" útra és 2015. áprilisában a világhírű Christian Dalmose-t nevezte ki vezetőedzőnek, aki a bajnokság rájátszásában 100%-os mérleggel az EHF-Kupa indulást érő 5. helyre kormányozta a csapatot. A Siófok KC életében nagyon nagy hangsúly van az utánpótlás képzésen, melynek szakmai igazgatója Kiss Szilárd. Az ő vezetésével és edzői iránymutatásával már több, mint 200 gyerek kézilabdázik klubunkban.

A Siófok KC csapatának edzésén készült felvétel

Az EHF Kupa-győzelem - Történelmi pillanat Siófoknak

Óriási tettet hajtott végre a Siófok KC női kézilabda csapata azzal, hogy a dán Viborg legyőzésével bejutott az EHF-kupa döntőjébe. Valóra vált az álom: története első nemzetközi kupatrófeáját szerezte meg a Siófok KC a dán Esbjerg elleni összecsapáson. Soha nem játszott még kézilabda EHF-kupa-döntőt és nem nyert EHF-kupát Balaton-parti csapat. Elképesztő hangulat és telt ház volt a Kiss Szilárd Sportcsarnokban, ahol 1500 ember szurkolta végig egy emberként a döntőt. Nagyon sokat számított, hogy az odavágón 21-21-es döntetlent született a dán Team Esbjerg otthonában, így 15 tétmeccsel a lábukban és kezükben hatalmas izgalom, kemény helytállás, valamint nyitott mérkőzés várt a siófok klub lányaira.

A városban már nagyon készültek a találkozóra, minden drukker megpróbált hozzájutni az egyedi egyenpólóhoz és abban megjelenni, jegyet pedig már napokkal előtte sem lehetett szerezni. A Siófok KC norvég edzője, Tor Odvar Moen egy nemzetközi csapatot kovácsolt össze egy év alatt közösséggé és ütőképes gárdává. A klub olyan nagy neveket igazolt, mint a horvát gólkirálynő, átlövő Andrea (Penezic) Kobetic, Silje Solberg, a norvégok egyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok kapusa, a francia világbajnok irányító Estelle Nze Minko-t pedig valóban a szívébe zárta a siófoki közönség. Egy szurkoló azt mondta, hogy ez a csapat olyan szintű, mintha Siófoknak lenne egy Atlético Madridja. Úgy harcolták ki az EHF-kupa-döntőt, hogy oda-vissza összesítésben győzedelmeskedtek a Vác, az orosz Togliatti, a dán Herning-Ikast, a német Metzingen, a svéd Savehof, a norvég Storhamar és a dán Viborg csapatával szemben, nem kis izgalmakat okozva a szurkolóknak.

A döntő mérkőzésen tulajdonképpen simán nyert a Siófok. Csak az elején vezetett pár percig a dán csapat, utána szépen jöttek fel a hazaiak, és 14-10-es hazai előnnyel fordultak a félidőben a csapatok. 22-14-nél azzal szórakozott a közönség egy időkérésnél, hogy a szpíker buzdítására kiakasztották a digitális zajmérőt, a hangerőtől majdnem felrobbant a sportcsarnok. Érezte mindenki, hogy meglesz a meccs, még a siófoki játékosok is, így egy picit kiengedtek, de végül lefújta a döntőt a cseh bírópáros. A díjátadó ceremónián aranyérem került a Siófok KC játékosainak nyakába. Pezsgő, konfetti és tánc a színpadon! A siófok története legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy 13 győzelemmel, egy döntetlennel és két vereséggel kupagyőztes lett.

Az EHF Kupa döntőjének gólszerzői (visszavágó)

Csapat Játékos Gólok száma
Siófok KC Estelle Nze Minko 7
Siófok KC Andrea Kobetic 6
Siófok KC Camille Aoustin 5
Siófok KC Naiara González Álvarez 3
Siófok KC Danick Snelder (Böhme), Tatjana Jezic 2-2
Siófok KC Asma Elghaoui 1
Team Esbjerg Jacobsen 6
Team Esbjerg Estavana Polman, Liscevic 5-5
Team Esbjerg Jörgensen, Sanna Solberg-Isaksen (Sa.) ...
A Siófok KC EHF Kupa győzelmi serlege

Official Promo Video of the EHF Cup Final 2019

A magyar kézilabda vitái és a Siófok KC modellje

A szakembereket és a szurkolókat is megosztó kérdés az volt, mennyire a magyar kézilabda sikere, hogy az oda-visszavágós EHF-elődöntő alkalmával összesen három magyar játékost neveztek a 15 fős keretbe - Such Nelli (szélső, 27 éves), Barkóczi Dorina (átlövő, 19 éves), és Wald Kira (szélső, 17 éves) -, ők azonban nemigen jutottak szóhoz. A Magyar Kézilabda Szövetség kimerítő választ küldött a fenti kérdésekre, mely szerint látszik, hogy a magyar kézilabdázásban többféle klubmodell fér meg egymás mellett és verseng egymással: az egyik út a Siófok KC vagy a Kisvárda útja, a másik pedig a Ferencvárosé, a Vácé, a Budaörsé, vagy éppen a Dunaújvárosé, utóbbi együttesek ugyanis kizárólag, vagy többnyire magyar játékosokkal versenyeznek. A szövetség azzal érvelt, hogy az EHF-kupa döntőbe jutás örömet okoz a klub szurkolóinak, ezért a Balaton-partiak sikere a magyar kézilabda sikere is. A szövetség válaszában megemlítette a váciak jobbára magyar kézilabdázókra építő modelljét is. Azt, amelyik a bajnokságban nem is olyan rég egy góllal, 25-24-re legyőzte a siófoki világválogatottat.

Hajdú János, a Nemzeti Kézilabda Akadémia szakmai igazgatója elismeri, a téma rendkívül fontos a női felnőtt nemzeti válogatott távolabbi (olimpiai) eredményességének a szempontjából. Elmondása szerint, ha egy magyar klubcsapat felnőtt csapatában csak külföldi játékosok szerepelnek („dísznek” betesznek a keretbe 2-3 hazai nevelésű, nem túl nagy tehetséget), és a magyar utánpótlás bajnokságban is csak a futottak (6., 7. és 12. helyezések) még kategóriát tudják teljesíteni, az biztos, hogy nem szolgálja a magyar nemzeti kézilabdázás jelenének és jövőjének érdekét sem utánpótlás, sem felnőtt szinten. Ez a siker a klub elnökét elégítheti ki, hogy sikerült a hosszú évek alatt egy olyan komoly játékosállományt összevásárolni, amely képes volt olyan nemzetközi sikert elérnie, mint amit most elért.

Ezzel szemben Fodor ügyvezető sok milliárd tao-támogatást, adóforintot költött a klub párját ritkító infrastrukturális hátterének felépítésére.

Kihívások és a jövő

2019 májusában a Siófok KC csapata bronzérmet biztosított be a női kézilabda liga 25. fordulójában, amely a hatodik zsinórban szerzett győzelem volt a bajnokságban. 2020 májusában azonban a BFC Siófok már nem játszott meccset, számára vége lett az idénynek, akárcsak a kézilabdában a Siófok KC számára. A magyar kézilabda szövetség mintha semmi sem történt volna ebben a bajnokságban, úgy tekintette a veszélyhelyzet kihirdetése után felfüggesztett szezont. Vagyis a legnagyobb vesztes a női és férfi vonalat is ideszámítva a Siófok KC volt, mely legyőzte a Győrt és a Fradit is, jó esélye volt a bajnoki 2. helyre. A Siófok KC norvég mestere 2020 márciusában úgy nyilatkozott, hogy „egy jó darabig nem lesz kézilabda. Az is nagyon életidegen lenne, hogy több hónapos kihagyás után fejezzék be a csapatok a bajnokságokat és a kupaküzdelmeket”.

Időrendben haladva: a Fodor János által ügyvezetett, az EHF Kupa-győzelemtől néhány éven belül a harmadosztályig zuhant Siófok KC a legutóbbi bajnoki idény végeztével „szélnek eresztette” összes csapatát. Ezt követően a 7 éve a helyi fiú kézilabda-utánpótlást istápoló Vemafi klub kinyilvánította szándékát a siófoki leány utánpótlás csapatok, illetve az NB II-es női együttes működtetésének, versenyeztetésének átvételére. Ez a közelmúltban meg is történt, az azonban kérdéses volt, hol edzhetnek és meccselhetnek a Vemafi KC Siófok csapatai. Felmerült a Beszédes iskola tornacsarnoka, aminek a felújítására az önkormányzat pályázatot nyújtott be a kézilabda-szövetséghez, de a pályázatot egyelőre forráshiányra hivatkozva elutasították. A Vemafi és Fodor János azután nemrég megállapodott a munkacsarnok használatáról, s a csapatok el is kezdték az edzéseket úgy, hogy az áramot a Fodorék által biztosított aggregátorról kapja a létesítmény - a kézilabda-komplexum többi épületében úgy tudjuk, július közepe óta nincs áram, mivel a szolgáltató a klub tetemes tartozása miatt kikapcsolta.

Mindeközben a történet újabb fordulataként az SKC felmondta a Kiss Szilárd Sportcsarnok üzemeltetésére a várossal még 2013-ban kötött szerződést. Dr. Molnár Anita siófoki alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanon a Siófok KC 2013-ban vállalta a sportcsarnok felépítését, ami végül 2018-ra készült el tao-támogatásokból és állami támogatásból. Mivel a klubnak mindkét támogatás miatt 15 éves fenntartási kötelezettsége van, a megállapodás szerint erre a 15 évre a sportcsarnok a klub tulajdonába kerül, majd azt követően az önkormányzatéba, mely utána még tíz évig bérbe adja azt az SKC-nak. A 15 éves időszak a 2013-ban aláírt megállapodás szerint attól fogva „ketyeg”, hogy a sportcsarnok bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásban. Ez azonban csak 2024-ben történt meg, tehát onnantól számított 15 évig a klubot működtető kft. a tulajdonos, majd utána a tulajdonjog a városra száll. Ezt a 2013-as üzemeltetési megállapodást mondta most fel a kft., indoklás nélkül, 3 hónapos felmondási idővel, amire a szerződés lehetőséget ad. Az önkormányzat válasza szerint elfogadják az októbertől hatályos felmondást, de csak a sportcsarnok-üzemeltetés tekintetében, álláspontunk szerint ugyanis a tulajdonjogi várományunk továbbra is érvényben marad. Erre választ még nem kaptunk. Molnár Anita szerint nem mindegy, mi lesz a több milliárd forintból felépült sportcsarnokkal; működteti-e valaki, vagy üresen áll, és folyamatosan romlik az állaga?

Ami pedig a jelenleg egyetlen használatban lévő épületet, a munkacsarnokot illeti: a szerződés szerint azt a klub legkésőbb 2028-ig értékesíti a városnak. Az önkormányzat 2014 óta részletekben fizet, és már csak 60 millió forint körüli összeg van vissza a nettó 285 milliós vételárból. A megállapodás része az is, hogy ezt követően a város 2037-ig bérbe adja az SKC-nek - de persze 2014-ben még senki sem gondolta, hogy már 2025 nyarán is csak papíron fog létezni az SKC... A fokihegyi kézilabda-komplexum két másik épülete, a szivacskézilabda-csarnok és a kollégium mindvégig SKC-tulajdonban marad a sok éve kötött szerződések szerint. Ezek a tulajdonjog-variációk minden esetben a felépítményekre vonatkoznak, az eredeti ingatlanok, a valaha volt kenyérgyári, szikvízüzemi és városi sportcentrumi területek önkormányzati tulajdonúak maradtak és maradnak. „Amikor polgármester lettem és szembesültem ezekkel a szerződésekkel, már akkor azt mondtam, hogy időzített bombán ülünk - reagált a friss történésekre dr. Lengyel Róbert polgármester. - Nos, a jelek szerint a bomba elkezdett ketyegni..."

A Kiss Szilárd Sportcsarnok Siófokon

tags: #siofok #noi #kezilabda #ehf #kupa

Népszerű bejegyzések:

GRC