A Siófok KC női kézilabda EHF Kupa-győzelmének és történetének állomásai
A Siófok Kézilabda Club Somogy megye egyik élvonalbeli csapata, melynek története tele van dinamikus fejlődéssel, jelentős sikerekkel és kihívásokkal.
A kezdeti lépések és az élvonalba jutás
2006-ban a klub még a kézilabda harmadik vonalában szerepelt, majd a bajnoki cím megszerzésével feljutott az NBI/B-be. Ebben az időszakban Fodor János lett a csapat tulajdonosa, aki vállalta, hogy az önkormányzat támogatásával a klub anyagi hátterét biztosítja.
Az NBI/B-ben két évet töltött a csapat, majd 2009 májusában a Magyar Kézilabda Szövetségtől kapott egy olyan felkérést, miszerint, amennyiben az egyesület biztosítja a feltételeket akkor a 2009/2010-es bajnoki idényben az élvonalban szerepelhet a Siófok KC. A klub vezetése örömmel vállalta a kitűzött feltételek teljesítését, így a bajnoki idényt már mint első osztályú csapat kezdhette meg az SKC, amely ezzel szemben az NBI/B-s küzdelmekre, feljutási célokkal alakította ki játékoskeretét. A papíron másodosztályúnak tartott keret Varga József vezetésével aztán három győzelemmel rajtolt az élvonalban, melynek alapszakaszát a hatodik helyen fejezte be együttesünk, majd a rájátszás küzdelmei után végül hetedikként zárt csapatunk a legmagasabb osztályban. A 2010/2011 bajnoki szezon számos nehézséget hozott a klub életébe, de ennek ellenére a Siófok KC a 10. helyen végzett a bajnokságban és így megőrizhette első osztályú tagságát.
Az első sikerek és a fejlődés útja
2011/2012-ben Imre Vilmos vezetésével bronzérmet szerzett a csapat a magyar bajnokságban. 2011 nyarán alapos változásokon esett át a játékoskeret, amely jelentősen megerősödött, s egyértelműen megfogalmazódott a célkitűzés: az élvonalban megszerezni a 3-6. hely valamelyikét, emellett pedig a Magyar Kupában bejutni a legjobb négy közé. A Siófok KC megfelelt a 2011/2012-s évadra kitűzött elvárásoknak, hiszen az alapszakaszt a harmadik helyen zárta. A bronzéremért folytatott, három mérkőzésen keresztül tartó csatát végül csapatunk 2-1 arányban nyerte meg a Szabó Edina által irányított ÉTV-Érdi VSE gárdjával szemben. Az élvonal mellett a Magyar Kupában is vitézkedett az SKC, hiszen bejutott a négyes döntőbe, ahol végül a negyedik helyen végeztek Imre Vilmos tanítványai.
A 2012/2013 szezonban Kiss Szilárd vette át a csapat irányítását, (a legendás edző leigazolása klubunk fejlődésének egyik fő alappillére a mai napig) és végül a kilencedik helyen fejezte be az alapszakasz küzdelmeit. A lányok hazai környezetben több szép győzelmet is arattak. Az egyesület büszke arra, hogy Bogdanovic Annamária révén gólkirálynőt adhatott az NB I-nek, a kapus Kiss Éva pedig a válogatott tagjaként bronzérmet szerzett a szerbiai Európa-bajnokságon. Közel járt a csodához, de az elvárásokat így is túlteljesítette a csapat az EHF-kupa nyolcaddöntőbe jutásért rendezett párharcának hazai visszavágóján. A Siófok KC az idegenben elszenvedett 13 gólos vereség után hazai környezetben kilenc góllal verte meg az orosz Asztrahanocska gárdáját.
Infrastrukturális fejlesztések és stratégiai partnerségek
A 2012/2013-as évad krónikájához hozzátartozik, hogy február 21-én ünnepélyes keretek között tartották meg a Siófok Kézilabda Club munkacsarnokának alapkőletételét a Déli úti sportcentrumban. A 367 millió forintos beruházás társasági adó-forrásból valósult meg: a Magyar Kézilabda Szövetségen keresztül klubunk csaknem 260 millió forint közvetett állami támogatást kapott és Fodor János ügyvezető mintegy 110 millió forint önerőt tett hozzá az infrastrukturális fejlesztéshez.
Február 28-án stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az FTC Kézilabda Szakosztálya és a Siófok KC, melyet Jeney Zsolt Ákos az FTC Kézilabda Szakosztály elnöke és Fodor János a Siófok KC ügyvezető igazgatója láttak el kézjegyükkel. A hosszú távú együttműködés három fő területre terjed ki: a játékos-transzferre és tehetséggondozásra, a közös szakmai programokra, így például a konferenciák és táborok szervezésére, illetve az erőforrások összehangolására.
A 2013/2014-es szezonban a klub vezetőedzőnek nevezte ki Golovin Vlagyimirt, aki első évében a 8. helyre tudta eljuttatni a csapatot a bajnokságban, valamint bronzéremig vezette a Siófokot a Magyar Kupában.
A Siófok KC történetében több szempontból is a 2014/2015 szezon hozta meg a nagy áttörést. A klub első alkalommal szerepelt a Kupagyőztesek Európa Kupájában, és sikerült olyan világsztárokat leigazolni, mint a brazil világbajnok Daniela Piedade vagy a német válogatott irányító Nina Wörz. 2014. november 7-én ünnepélyes keretek között lerakták a Kiss Szilárd Aréna alapkövét, elkezdődött jövendőbeli otthonunk építése. A várható átadás 2016 nyara volt. Sportszakmai szempontból a klub vezetés úgy döntött, hogy rálép az "északi" útra és 2015. áprilisában a világhírű Christian Dalmose-t nevezte ki vezetőedzőnek, aki a bajnokság rájátszásában 100%-os mérleggel az EHF-Kupa indulást érő 5. helyre kormányozta a csapatot. A Siófok KC életében nagyon nagy hangsúly van az utánpótlás képzésen, melynek szakmai igazgatója Kiss Szilárd. Az ő vezetésével és edzői iránymutatásával már több, mint 200 gyerek kézilabdázik klubunkban.

Az EHF Kupa-győzelem - Történelmi pillanat Siófoknak
Óriási tettet hajtott végre a Siófok KC női kézilabda csapata azzal, hogy a dán Viborg legyőzésével bejutott az EHF-kupa döntőjébe. Valóra vált az álom: története első nemzetközi kupatrófeáját szerezte meg a Siófok KC a dán Esbjerg elleni összecsapáson. Soha nem játszott még kézilabda EHF-kupa-döntőt és nem nyert EHF-kupát Balaton-parti csapat. Elképesztő hangulat és telt ház volt a Kiss Szilárd Sportcsarnokban, ahol 1500 ember szurkolta végig egy emberként a döntőt. Nagyon sokat számított, hogy az odavágón 21-21-es döntetlent született a dán Team Esbjerg otthonában, így 15 tétmeccsel a lábukban és kezükben hatalmas izgalom, kemény helytállás, valamint nyitott mérkőzés várt a siófok klub lányaira.
A városban már nagyon készültek a találkozóra, minden drukker megpróbált hozzájutni az egyedi egyenpólóhoz és abban megjelenni, jegyet pedig már napokkal előtte sem lehetett szerezni. A Siófok KC norvég edzője, Tor Odvar Moen egy nemzetközi csapatot kovácsolt össze egy év alatt közösséggé és ütőképes gárdává. A klub olyan nagy neveket igazolt, mint a horvát gólkirálynő, átlövő Andrea (Penezic) Kobetic, Silje Solberg, a norvégok egyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok kapusa, a francia világbajnok irányító Estelle Nze Minko-t pedig valóban a szívébe zárta a siófoki közönség. Egy szurkoló azt mondta, hogy ez a csapat olyan szintű, mintha Siófoknak lenne egy Atlético Madridja. Úgy harcolták ki az EHF-kupa-döntőt, hogy oda-vissza összesítésben győzedelmeskedtek a Vác, az orosz Togliatti, a dán Herning-Ikast, a német Metzingen, a svéd Savehof, a norvég Storhamar és a dán Viborg csapatával szemben, nem kis izgalmakat okozva a szurkolóknak.
A döntő mérkőzésen tulajdonképpen simán nyert a Siófok. Csak az elején vezetett pár percig a dán csapat, utána szépen jöttek fel a hazaiak, és 14-10-es hazai előnnyel fordultak a félidőben a csapatok. 22-14-nél azzal szórakozott a közönség egy időkérésnél, hogy a szpíker buzdítására kiakasztották a digitális zajmérőt, a hangerőtől majdnem felrobbant a sportcsarnok. Érezte mindenki, hogy meglesz a meccs, még a siófoki játékosok is, így egy picit kiengedtek, de végül lefújta a döntőt a cseh bírópáros. A díjátadó ceremónián aranyérem került a Siófok KC játékosainak nyakába. Pezsgő, konfetti és tánc a színpadon! A siófok története legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy 13 győzelemmel, egy döntetlennel és két vereséggel kupagyőztes lett.
Az EHF Kupa döntőjének gólszerzői (visszavágó)
| Csapat | Játékos | Gólok száma |
|---|---|---|
| Siófok KC | Estelle Nze Minko | 7 |
| Siófok KC | Andrea Kobetic | 6 |
| Siófok KC | Camille Aoustin | 5 |
| Siófok KC | Naiara González Álvarez | 3 |
| Siófok KC | Danick Snelder (Böhme), Tatjana Jezic | 2-2 |
| Siófok KC | Asma Elghaoui | 1 |
| Team Esbjerg | Jacobsen | 6 |
| Team Esbjerg | Estavana Polman, Liscevic | 5-5 |
| Team Esbjerg | Jörgensen, Sanna Solberg-Isaksen (Sa.) | ... |

Official Promo Video of the EHF Cup Final 2019
A magyar kézilabda vitái és a Siófok KC modellje
A szakembereket és a szurkolókat is megosztó kérdés az volt, mennyire a magyar kézilabda sikere, hogy az oda-visszavágós EHF-elődöntő alkalmával összesen három magyar játékost neveztek a 15 fős keretbe - Such Nelli (szélső, 27 éves), Barkóczi Dorina (átlövő, 19 éves), és Wald Kira (szélső, 17 éves) -, ők azonban nemigen jutottak szóhoz. A Magyar Kézilabda Szövetség kimerítő választ küldött a fenti kérdésekre, mely szerint látszik, hogy a magyar kézilabdázásban többféle klubmodell fér meg egymás mellett és verseng egymással: az egyik út a Siófok KC vagy a Kisvárda útja, a másik pedig a Ferencvárosé, a Vácé, a Budaörsé, vagy éppen a Dunaújvárosé, utóbbi együttesek ugyanis kizárólag, vagy többnyire magyar játékosokkal versenyeznek. A szövetség azzal érvelt, hogy az EHF-kupa döntőbe jutás örömet okoz a klub szurkolóinak, ezért a Balaton-partiak sikere a magyar kézilabda sikere is. A szövetség válaszában megemlítette a váciak jobbára magyar kézilabdázókra építő modelljét is. Azt, amelyik a bajnokságban nem is olyan rég egy góllal, 25-24-re legyőzte a siófoki világválogatottat.
Hajdú János, a Nemzeti Kézilabda Akadémia szakmai igazgatója elismeri, a téma rendkívül fontos a női felnőtt nemzeti válogatott távolabbi (olimpiai) eredményességének a szempontjából. Elmondása szerint, ha egy magyar klubcsapat felnőtt csapatában csak külföldi játékosok szerepelnek („dísznek” betesznek a keretbe 2-3 hazai nevelésű, nem túl nagy tehetséget), és a magyar utánpótlás bajnokságban is csak a futottak (6., 7. és 12. helyezések) még kategóriát tudják teljesíteni, az biztos, hogy nem szolgálja a magyar nemzeti kézilabdázás jelenének és jövőjének érdekét sem utánpótlás, sem felnőtt szinten. Ez a siker a klub elnökét elégítheti ki, hogy sikerült a hosszú évek alatt egy olyan komoly játékosállományt összevásárolni, amely képes volt olyan nemzetközi sikert elérnie, mint amit most elért.
Ezzel szemben Fodor ügyvezető sok milliárd tao-támogatást, adóforintot költött a klub párját ritkító infrastrukturális hátterének felépítésére.
Kihívások és a jövő
2019 májusában a Siófok KC csapata bronzérmet biztosított be a női kézilabda liga 25. fordulójában, amely a hatodik zsinórban szerzett győzelem volt a bajnokságban. 2020 májusában azonban a BFC Siófok már nem játszott meccset, számára vége lett az idénynek, akárcsak a kézilabdában a Siófok KC számára. A magyar kézilabda szövetség mintha semmi sem történt volna ebben a bajnokságban, úgy tekintette a veszélyhelyzet kihirdetése után felfüggesztett szezont. Vagyis a legnagyobb vesztes a női és férfi vonalat is ideszámítva a Siófok KC volt, mely legyőzte a Győrt és a Fradit is, jó esélye volt a bajnoki 2. helyre. A Siófok KC norvég mestere 2020 márciusában úgy nyilatkozott, hogy „egy jó darabig nem lesz kézilabda. Az is nagyon életidegen lenne, hogy több hónapos kihagyás után fejezzék be a csapatok a bajnokságokat és a kupaküzdelmeket”.
Időrendben haladva: a Fodor János által ügyvezetett, az EHF Kupa-győzelemtől néhány éven belül a harmadosztályig zuhant Siófok KC a legutóbbi bajnoki idény végeztével „szélnek eresztette” összes csapatát. Ezt követően a 7 éve a helyi fiú kézilabda-utánpótlást istápoló Vemafi klub kinyilvánította szándékát a siófoki leány utánpótlás csapatok, illetve az NB II-es női együttes működtetésének, versenyeztetésének átvételére. Ez a közelmúltban meg is történt, az azonban kérdéses volt, hol edzhetnek és meccselhetnek a Vemafi KC Siófok csapatai. Felmerült a Beszédes iskola tornacsarnoka, aminek a felújítására az önkormányzat pályázatot nyújtott be a kézilabda-szövetséghez, de a pályázatot egyelőre forráshiányra hivatkozva elutasították. A Vemafi és Fodor János azután nemrég megállapodott a munkacsarnok használatáról, s a csapatok el is kezdték az edzéseket úgy, hogy az áramot a Fodorék által biztosított aggregátorról kapja a létesítmény - a kézilabda-komplexum többi épületében úgy tudjuk, július közepe óta nincs áram, mivel a szolgáltató a klub tetemes tartozása miatt kikapcsolta.
Mindeközben a történet újabb fordulataként az SKC felmondta a Kiss Szilárd Sportcsarnok üzemeltetésére a várossal még 2013-ban kötött szerződést. Dr. Molnár Anita siófoki alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanon a Siófok KC 2013-ban vállalta a sportcsarnok felépítését, ami végül 2018-ra készült el tao-támogatásokból és állami támogatásból. Mivel a klubnak mindkét támogatás miatt 15 éves fenntartási kötelezettsége van, a megállapodás szerint erre a 15 évre a sportcsarnok a klub tulajdonába kerül, majd azt követően az önkormányzatéba, mely utána még tíz évig bérbe adja azt az SKC-nak. A 15 éves időszak a 2013-ban aláírt megállapodás szerint attól fogva „ketyeg”, hogy a sportcsarnok bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásban. Ez azonban csak 2024-ben történt meg, tehát onnantól számított 15 évig a klubot működtető kft. a tulajdonos, majd utána a tulajdonjog a városra száll. Ezt a 2013-as üzemeltetési megállapodást mondta most fel a kft., indoklás nélkül, 3 hónapos felmondási idővel, amire a szerződés lehetőséget ad. Az önkormányzat válasza szerint elfogadják az októbertől hatályos felmondást, de csak a sportcsarnok-üzemeltetés tekintetében, álláspontunk szerint ugyanis a tulajdonjogi várományunk továbbra is érvényben marad. Erre választ még nem kaptunk. Molnár Anita szerint nem mindegy, mi lesz a több milliárd forintból felépült sportcsarnokkal; működteti-e valaki, vagy üresen áll, és folyamatosan romlik az állaga?
Ami pedig a jelenleg egyetlen használatban lévő épületet, a munkacsarnokot illeti: a szerződés szerint azt a klub legkésőbb 2028-ig értékesíti a városnak. Az önkormányzat 2014 óta részletekben fizet, és már csak 60 millió forint körüli összeg van vissza a nettó 285 milliós vételárból. A megállapodás része az is, hogy ezt követően a város 2037-ig bérbe adja az SKC-nek - de persze 2014-ben még senki sem gondolta, hogy már 2025 nyarán is csak papíron fog létezni az SKC... A fokihegyi kézilabda-komplexum két másik épülete, a szivacskézilabda-csarnok és a kollégium mindvégig SKC-tulajdonban marad a sok éve kötött szerződések szerint. Ezek a tulajdonjog-variációk minden esetben a felépítményekre vonatkoznak, az eredeti ingatlanok, a valaha volt kenyérgyári, szikvízüzemi és városi sportcentrumi területek önkormányzati tulajdonúak maradtak és maradnak. „Amikor polgármester lettem és szembesültem ezekkel a szerződésekkel, már akkor azt mondtam, hogy időzített bombán ülünk - reagált a friss történésekre dr. Lengyel Róbert polgármester. - Nos, a jelek szerint a bomba elkezdett ketyegni..."

tags: #siofok #noi #kezilabda #ehf #kupa





