Magyar Futballcsillagok: A Múlt és Jelen Legendái

Magyarország büszke futballtörténelemmel rendelkezik, amely számos modern kori nagy nemzettel felveszi a versenyt. Az 1930-as évektől az 1960-as évekig az ország a világ egyik legjobb futballnemzete volt, és az 1950-es évek aranygenerációját, melynek vezetője a nemzeti ikon, Puskás Ferenc volt, minden idők egyik leginnovatívabb és legtehetségesebb futballcsapatának tartják. Ebben az időszakban Magyarország kétszer jutott a világbajnokság döntőjébe, 1938-ban és 1954-ben, emellett megnyerte az 1952-es olimpiai aranyérmet. Ez a siker az 1964-es és 1968-as további aranyérmekkel folytatódott. Magyarország azon 13 nemzet egyike, amely FIFA világbajnoki döntőbe jutott. Sajnos azon három nemzet közé tartozik, amelyik többször is eljutott oda, de nem nyerte meg a hőn áhított trófeát (Hollandia és Csehszlovákia mellett). A magyar futball egyszerűen sokkal jobb volt az előző évszázad végéig más nemzetekhez képest. Ez a klubfutballra is igaz. A Ferencváros nyerte az egyetlen nagy nemzetközi trófeát magyar csapatként 1965-ben, az Inter-Cities Fairs Cup döntőjében legyőzve az olasz Juventust, ami a mai UEFA Európa Liga elődje volt. A Ferencváros heves helyi riválisa, az Újpest 1969-ben jutott be ugyanezen sorozat döntőjébe (de kikapott a Newcastle Unitedtől). Az FTC 1975-ben eljutott a ma már megszűnt KEK-döntőbe, ahol a Dinamo Kijevtől szenvedett vereséget. Eközben bármely magyar csapat utolsó európai kupadöntőbeli szereplése 1985-ben volt, amikor a Videoton a legendás spanyol Real Madrid ellen játszott két mérkőzéses párharcot az UEFA Kupa trófeáért (egy újabb Európa Liga előd). Ami a sportot illeti, különösen azokat, amelyeket nem bírók pontoznak, az egy nagyon objektív terület. A pantheon adatbázis 21 273 futballistát tartalmaz, ebből 188 Magyarországon született. Ezáltal Magyarország a 29. legtöbb futballistát adó ország Kolumbia és Norvégia mögött.

Az Aranycsapat: A Világot Forradalmasító Nemzedék

Az 1950-es évek magyar válogatottja az egyik legbriliánsabb csapat volt, amelyet valaha futballpályán összeállítottak. Vitathatatlanul minden idők legnagyobb magyar futballistája és az egyik legjobb valaha. Tagja volt a legendás nemzetközi csapatnak, az Aranycsapatnak. Mielőtt azonban rátérnénk a listánkra, néhány dolgot érdemes szem előtt tartani. Amint észrevehetjük, túlnyomórészt az elmúlt század, és még annál is aránytalanul nagyobb részben 1990 előtti játékosok szerepelnek rajta. Ez nem valamiféle szándékos múltromantizálásnak, a letűnt idők iránti érzelmi kötődésnek köszönhető. Egyszerűen jobb volt a magyar futball.

Puskás Ferenc - A Száguldó Őrnagy

Minden ésszerű kétség nélkül Puskás Ferenc a legnagyobb magyar, aki valaha is játszott a nagyszerű futball sportágban. 1952-ben Helsinkiben olimpiai aranyat nyert Magyarországgal - még az 1960-as Európa-bajnokság bevezetése előtt, amelyeket ugyanazokon a nyarakon rendeznek, mint a nyári olimpiákat, az olimpiai futballversenyeknek sokkal nagyobb presztízse volt. Két évvel később, 1954-ben ő vezette válogatottját a svájci Bernben rendezett világbajnoki döntőben. Sajnos a verseny nagy részében sérülés miatt volt távol, és csak a csoportmérkőzések után tért vissza a Nyugat-Németország elleni döntőre. Magyarország korán kétgólos előnyt szerzett a mérkőzésen, és még egy gólt is érvénytelenítettek egy nyilvánvalóan rossz les miatt, de Németország visszavágott. Amit a futballvilág „berni csodaként” ismer, az azt jelentette, hogy 3-2-re nyertek, ezzel megszerezve nemzetük első világbajnoki győzelmét, annak ellenére, hogy a csoportkörben előtte 8-3-ra kikaptak Magyarországtól. Kétszer is betalált az Anglia elleni 6-3-as győzelem alkalmával, amit ma ünneplünk. Az 1956-os magyar forradalom után azonban elmenekült az országból, és Spanyolországban folytatta karrierjét. A „Száguldó Őrnagy” a spanyol szuperklubban, a Real Madridban játszott 1958 és 1966 között. Velük ötször nyerte meg a spanyol bajnokságot és háromszor a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Az 1960-as BEK-döntőben a német Eintracht Frankfurt ellen négy gólt szerzett a 7-3-as győzelem során. Egyetlen más játékos sem szerzett négy gólt az első számú európai klubverseny döntőjében. Öt spanyol bajnoki címén kívül ötször nyerte meg a magyar bajnokságot a Budapest Honvéddal is. Puskás becenevét, „a Száguldó Őrnagyot” a Honvéd magyar hadseregcsapatában játszva kapta. Puskás nemzetközi figyelmet először az 1950-es évek nagyszerű magyar csapatának kapitányaként szerzett, amely forradalmasította a futballt. Puskás vitathatatlanul minden idők legnagyobb magyar futballistája, de csapattársa, Kocsis Sándor nagyon közel áll hozzá. Nemzetközi szinten, az ikonikus csapat kapitányaként Puskás elképesztő 84 gólt szerzett 85 mérkőzésen, és később négyszer Spanyolországot is képviselte. Az 1954-es világbajnokságon ő volt a torna kiemelkedő játékosa, megkapva az Aranylabda-díjat. Klubszinten Puskás elképesztő 806 gólt szerzett 793 mérkőzésen, és minden idők hetedik legeredményesebb gólszerzőjeként tartják számon. Puskás ismét az 1950-es évek elejének domináns Honvéd csapatának tagja volt a magyar forradalom előtt, és sok máshoz hasonlóan ő is úgy döntött, hogy a forradalom eseményei után külföldön marad. Puskás igazi futballikon volt és Magyarország ikonikus „Aranycsapatának” hőse. Budapesten, a Szent István-bazilikában nyugszik.

Kocsis Sándor - Az Aranyfejű

Kocsis esetében elég, ha megemlítjük a magyar válogatottban elért elképesztő gólszerzési rekordját: mindössze 68 mérkőzésen 75 gólt szerzett (!) A karrierjét a Ferencvárosban kezdte, mielőtt a Budapest Honvédhoz igazolt, ahol a válogatott nagy része játszott. Ő is elhagyta az országot 1956 után, és 1958-ban az FC Barcelonához került. A gránátvörös-kékekkel két La Liga címet nyert, az egy magyar bajnoki cím mellett, amelyet az FTC-vel, és a három magyar bajnoki cím mellett, amelyet a Honvéddal szerzett. Kocsis gólszerzési rekordja Magyarország színeiben még a nagy Puskásét is felülmúlta, ez a rekord hihetetlen hét mesterhármast tartalmazott. A második helyen Kocsis Sándor áll, aki szintén az 1950-es évek ikonikus csapatának tagja volt. Bár nemzetközi karrierjét az 1956-os forradalom rövidre zárta, Kocsis egyszerűen elképesztő rekorddal büszkélkedhet, hiszen mindössze 68 mérkőzésen 75 gólt szerzett, beleértve az 1954-es világbajnokság Aranycipőjét is. Ez a statisztika Kocsisot a legjobb gól/mérkőzés arányú játékosok közé sorolja azok között, akik több mint 43 FIFA „A” kategóriájú mérkőzésen szerepeltek. Klubszinten Kocsis Magyarországon kezdte karrierjét, és ő is tagja volt annak a Honvéd csapatnak, amely a magyar forradalom kitörésekor éppen túrán volt. Ezt követően Kocsis Cziborral együtt Barcelonába költözött, ahol 126 mérkőzésen 82 gólt szerzett.

Bozsik József - A Hűséges Csapattárs

Bozsik Puskás csapattársa volt mind a Honvédban, mind a magyar válogatottban, így ő is kulcsszerepet játszott a fent felsorolt eredményekben: az 1952-es olimpiai aranyban, az 1953-as Anglia elleni 6-3-as győzelemben és az 1954-es világbajnoki döntőben. Ő azonban nem hagyta el az országot az 1956 utáni kommunista rezsim által elnyomva, ami lehetővé tette számára, hogy több válogatottságot gyűjtsön, mint Puskás Magyarország színeiben. Hű maradt nevelőegyesületéhez, a Budapest Honvédhoz egész karrierje során. Soha nem nyert azonban újabb bajnoki címet Puskás távozása után, így öt címmel maradt a neve mellett. A harmadik helyen az „Aranycsapat” egy másik ikonikus tagja, Bozsik József áll. Bozsik egész klubkarrierjét szülővárosa klubjánál, a Budapest Honvédnál töltötte, ahol a középpályás öt bajnoki címet nyert. Nemzetközi szinten Bozsik olimpiai aranyat nyert, és második helyezett lett az 1954-es világbajnokságon, és ő volt az ország válogatottsági rekordere egészen 2016-ig, 101 mérkőzéssel, amikor Király Gábor megdöntötte a rekordját. Gyerekkorában Bozsik egy másik listán szereplő taggal, Puskás Ferenccel élt együtt, és ők ketten gyerekként együtt fociztak, mielőtt ezt a köteléket a professzionális futballban, mind klub-, mind nemzetközi szinten folytatták.

Hidegkuti Nándor - A Hamis Kilences Úttörője

Itt van még egy nagyszerű játékos az Aranycsapatból. Hidegkuti Nándor középcsatár poszton játszott, és gyakran visszalépett a középpályára, hogy megtörje az ellenfél emberfogásos védelmét - ez volt Sebes Gusztáv magyar edző leghíresebb taktikai újítása. Ez a lépés, miszerint mélyebben a pályán helyezkedett el, nem akadályozta meg abban, hogy három gólt szerezzen Anglia ellen a legendás 6-3-as győzelem során, beleértve egyet az első percben. Mint a generációjából felsorolt összes többi játékos, ő is olimpiai aranyérmet nyert 1952-ben és egy keserédes ezüstérmet az 1954-es világbajnokságon. Klubszinten ő az első a listánkon, aki Magyarországon nem a Ferencvárosban vagy a Honvédban játszott: ehelyett karrierjének nagy részében az MTK Hungáriánál (ma MTK Budapest) játszott. Három bajnoki győzelmet ünnepelt velük. Hidegkuti Nándor az ötödik helyen áll a listánkon, és ő is kulcsszereplője volt az 1950-es évek elejének mindent elsöprő csapatának. Egy másik támadó játékos, Hidegkuti segített forradalmasítani a futballt egyedi szerepével a pályán, amit a modern kori hamis kilences szerepének lehet a legjobban nevezni. Sok máshoz hasonlóan ezen a listán, Hidegkuti 1952-ben aranyat nyert, de az 1954-es világbajnoki döntőben 3-2-re kikapott Nyugat-Németországtól. Nemzetközi karrierje során 69 mérkőzésen 39 gólt szerzett. Klubszinten Hidegkuti teljes 16 éves karrierjét Magyarországon töltötte, főleg az MTK Hungáriánál, ahol három bajnoki címet nyert.

Czibor Zoltán - A Balszélső Mágus

Ő az 1950-es évekbeli „Aranycsapat” utolsó tagja a listánkon. Czibor részt vett az összes dicsőségükben, az 1952-es olimpiai aranytól az Anglia elleni 6-3-as győzelmen át az 1954-es FIFA világbajnoki döntőig, balszélsőként játszva. Ő szerezte Magyarország második gólját a berni világbajnoki döntőben, ami a 43 mérkőzésen szerzett 17 góljának egyike volt Magyarország színeiben. 1949-ben nyerte meg a magyar bajnokságot a Ferencvárossal, ami az egyetlen hazai bajnoki győzelme, mielőtt 1953-ban a Honvédhoz igazolt, majd az 1956-os forradalom leverése után elmenekült szocialista Magyarországról. A hatodik helyen Czibor Zoltán áll. Czibor is tagja volt az 1950-es évek elejének „Aranycsapatának”, amely olimpiai aranyat nyert, és második helyen végzett a világbajnokságon, mielőtt az 1956-os magyar forradalom szétszakította a csapatot. A magyar forradalom következtében Czibor azon kevés játékosok egyike ezen a listán, akik Magyarországon kívül játszottak, hiszen 1958-ban az FC Barcelonához igazolt, és csak visszavonulása után tért vissza Magyarországra. A szintén magyar menekültek, Kocsis Sándor és Kubala László mellett játszva Czibor az 1950-es évek végének sikeres Barcelona csapatának szerves részévé vált. Nemzetközi szinten az ügyes szélső 43 mérkőzésen 17 gólt szerzett, mielőtt a forradalom véget vetett a Magyarokkal való kapcsolatának.

Grosics Gyula - A Fekete Párduc

Grosics Gyula az Aranycsapat kapusa volt az itt már sokszor felsorolt sikerek során: az 1952-es olimpiai aranyérem, az Anglia elleni 6-3-as győzelem a Wembleyben és az 1954-es világbajnoki döntő. A Nyugat-Németország elleni svájci vb-döntőbeli vereség után sok magyar szurkoló fordult ellene, mivel úgy érezték, őt terheli a felelősség a német egyenlítő és Helmut Rahn késői győztes góljáért (bár egyik sem volt klasszikus kapushiba). A „Fekete Párduc” becenevet fekete szerelése miatt kapta, nem túl impozáns 178 cm-es magasságát jobb helyezkedéssel, és - sebességét kihasználva - gyakran kimozdulva a vonaláról kompenzálta, hogy felszedje a labdákat, ami akkoriban szokatlan volt a kapusoknál. Grosics klubkarrierjének nagy részét a Honvédban töltötte, akárcsak sok válogatottbeli csapattársa. Azok közé tartozott, akik a forradalom után Magyarországon maradtak, így 86 válogatottságot és további két világbajnoki szereplést gyűjtött (1958, 1962). Kilencedik helyen áll a listánkon az egyetlen kapus, Grosics Gyula. Lantoshoz hasonlóan Grosics is része volt az ikonikus 1950-es évekbeli csapatnak. Ruházata miatt „Fekete Párduc” becenevet viselte, Grosicsot széles körben a söprögető-kapus szerepkör feltalálójaként tartják számon, és pályafutása során 86 alkalommal szerepelt a válogatottban. Klubszinten Grosics számos magyar élklubban játszott, és négy bajnoki címet nyert.

Lantos Mihály - Az Aranycsapat Részese

A listánkon Mihály Lantos a 11. helyen áll, aki minden idők legnagyobb magyar futballistái közé tartozik. Lantos hátvéd volt, és ő az első játékos ezen a listán az 1950-es évek illusztris „Aranycsapatából”, amely aranyat nyert az 1952-es olimpián, és annyira közel került az 1954-es világbajnoki dicsőséghez. Nemzetközi szinten Lantos 1949 és 1956 között 52 alkalommal képviselte Magyarországot, és 5 gólt is szerzett. Klubszinten Lantos karrierjének nagy részét az MTK Hungária FC-nél töltötte; 13 évig játszott a klubban. Bár a klub viszonylagos zűrzavarban volt ebben az időszakban, mivel Magyarország 1949-ben kommunista lett, és a klubot a titkosrendőrség vette át, Lantos egy olyan csapat tagja volt, amely három bajnoki címet nyert.

Korábbi és Későbbi Legendák a 20. Századból

Sárosi György - Az 1938-as Hős

A 10. helyen a hihetetlenül sokoldalú középpályás, Sárosi György áll. Sárosi ritka példa ezen a listán, mivel a magyar sikerek korai éveiben játszott, és még a válogatott kapitánya is volt, amikor Magyarország 1938-ban egészen a döntőig jutott, mielőtt 4-2-re kikapott Olaszországtól. Bár Sárosi karrierje nagy részében második csatárként játszott, sokoldalúsága révén mélyebb középpályás szerepkörben és még a védelem szívében is megfordult. Illusztris 18 éves pályafutása során Sárosi 62 alkalommal játszott a Magyarokban, és 42 gólt szerzett. Klubszinten ugyanolyan eredményes volt. Halála után írt emléklap szerint Sárosi 637 gólt szerzett 646 mérkőzésen a Ferencvárosban, öt bajnoki címet is nyert.

Flórián Albert - A Magyar Aranylabdás

Ő a magyar futball egyetlen Aranylabda-győztese, miután 1967-ben megkapta a sportág legkeresettebb egyéni címét. Albert volt a Puskás és az „Aranycsapat” utáni generáció legkiemelkedőbb alakja. Ő szerezte a győztes gólt Anglia ellen az 1962-es világbajnokság csoportmérkőzésén, amit aztán mesterhármas követett Bulgária ellen a következő mérkőzésen. Magyarország a negyeddöntőig jutott a chilei tornán; és négy góljával megosztott gólkirályi címet szerzett. A következő angliai világbajnokságon is emlékezetes teljesítményt nyújtott, különösen a címvédő Brazília ellen, bár a történelmi 3-1-es győzelem során nem szerzett gólt. Albert egész karrierje során a Ferencvárosban játszott, négy bajnoki címet nyert. A csapat stadionja 2007 és 2014 között az ő nevét viselte. „A Császár” becenévvel illetett Flórián Albert a hetedik helyen szerepel ezen a listán. Bár Albert a „Golden Team” utáni generációt képviselte az 1950-es években, ez nem akadályozta meg a csatárt abban, hogy nevet szerezzen magának. A válogatottban elért 75 szereplése során Albert 31 gólt szerzett 1959 és 1974 között, és megnyerte az 1962-es világbajnokság aranycipőjét. Klubszinten Albert egész karrierje során nevelőegyesületét, a Ferencvárost képviselte, ahol 351 bajnoki mérkőzésen 245 gólt szerzett. Albert még az Év Európai Labdarúgója díjat is megnyerte (ma Aranylabda) 1967-ben, miután 28 gólt szerzett 27 mérkőzésen, és a Ferencváros megnyerte a magyar bajnoki címet.

Kubala László - A Háromszoros Válogatott

A negyedik helyen Kubala László áll, aki viszonylag egyedi játékost képvisel ezen a listán, mivel bár Magyarországon született és képviselte az országot, politikai okok vezettek ahhoz, hogy 1949-ben elhagyta az országot, miután mindössze három válogatott mérkőzésen lépett pályára. Mielőtt Magyarországot képviselte volna, Kubala Csehszlovákiát is képviselte hatszor, és később Spanyolország színeiben is játszott. Klubszinten Kubala igazán nevet szerzett magának. Több magyar és csehszlovák klubban eltöltött idő után a csatár 1951-ben Spanyolországba költözött, és a Barcelona sikereinek kulcsfigurájává vált, és kulcsfontosságú szerepet játszott abban is, hogy Czibor Zoltánt és Kocsis Sándort is meggyőzte a csapathoz való csatlakozásról. Tízéves klubnál eltöltött ideje alatt 254 mérkőzésen 193 gólt szerzett. 1999-ben a klub szurkolói a Barcelona valaha volt legjobb játékosának választották.

Bene Ferenc - Az Újpest Gólgyárosa

Bene Ferenc az Újpest igazi klublegendája, a csapaté, amely a második legnagyobb (és második leghevesebb) szurkolói bázissal rendelkezik Magyarországon a Ferencváros mögött, 17 szezont játszott a budapesti lilák színeiben. Ő vezette őket az Inter-Cities Fairs Cup döntőjébe 1969-ben, ahol kikaptak a Newcastle Unitedtől. Az 1966-os világbajnokságon ő szerezte az első gólt a címvédő Brazília ellen a csoportmérkőzésen, amelyet Magyarország 3-1-re nyert; és tagja volt az 1964-es Európa-bajnokságon harmadik helyezett csapatnak, ahol mind a Spanyolország elleni elődöntőben, mind a Dánia elleni harmadik helyért játszott mérkőzésen gólt szerzett.

Mészöly Kálmán - A Szőke Szikla

Mészöly befolyása az 1960-as évekbeli magyar csapatra, amely két világbajnokságra is eljutott, és bronzérmet szerzett az 1964-es Eb-n, tagadhatatlan. Összesen 61 alkalommal szerepelt a válogatottban, 6 góllal. Ezen gólok egyike egy értékesített tizenegyes volt Brazília ellen az 1966-os világbajnokság sokat emlegetett csoportmérkőzésén, amely 3-1-es végeredményt állított be csapata számára.

Tichy Lajos - A Gólok Királya

Ő volt a legizgalmasabb feltörekvő tehetség a magyar futball átmeneti időszakában, az 1954-es világbajnoki döntőben elszenvedett sokkoló vereség, és az 1956-os forradalom utáni számos nagy horderejű elpártolás után. Tichy Lajos két világbajnokságon képviselte Magyarországot, 1958-ban és 1962-ben; és két gólt szerzett a Mexikó elleni 4-0-ás győzelem során az előbbi versenyen. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy Magyarország továbbjusson a csoportjából. Ezt egy újabb duplával követte a Bulgária elleni 6-1-es győzelem során négy évvel később a chilei tornán, ahol Magyarország ezúttal a csoport élén végzett. Egész klubkarrierjét a Budapest Honvédnál töltötte, velük kétszer is megnyerte a hazai bajnokságot.

Nyilasi Tibor - A Ferencváros Legendája

Egy másik Ferencváros-legenda, Nyilasi Tibor két gólt szerzett az El Salvador elleni 10-1-es magyar győzelem során az 1982-es világbajnokság csoportkörében, ami a mai napig a legnagyobb győzelmi különbség a világbajnokságok történetében. Sajnos hatalmas győzelmük ellenére a válogatott így sem jutott tovább a csoportból a spanyolországi világbajnokságon. 1975-ben ő vezette a Ferencvárost a KEK-döntőbe, de alulmaradtak a Dinamo Kijevvel szemben. Kétszer nyerte meg a magyar bajnokságot az FTC-vel, miközben 1981-ben elnyerte a hazai Aranycipőt is lenyűgöző 30 góllal (különösen figyelembe véve, hogy támadó középpályás volt, nem csatár). 1983-ban engedélyt kapott, hogy az osztrák Bundesliga klubhoz, az Austria Wienhez igazoljon, amely csapat 1984 és 1986 között három bajnoki címet nyert zsinórban.

Détári Lajos - Nyugatra Nyitó Tehetség

A szőke támadó középpályás volt az utolsó magyar generáció legkiemelkedőbb játékosa, amely világbajnokságon szerepelt. Ott volt a pályán Magyarország színeiben az 1986-os mexikói mundialon, ahol gólt szerzett a Kanada elleni 2-0-ás győzelem során, ami a mai napig az utolsó magyar világbajnoki gól. Ő volt az első generáció, amelynek lehetősége volt nyugat-európai klubokhoz szerződni anélkül, hogy el kellett volna hagynia az országot, mivel a puhuló kommunista rezsim ezt lehetővé tette. Így Détári szerezte a győztes gólt az Eintracht Frankfurt számára az 1988-as német kupa döntőjében egy szabadrúgásból, amiért a klub szurkolói a mai napig szeretettel emlékeznek rá. Ugyanebben az évben a görög Olympiakoshoz szerződött akkori világrekord átigazolási díjért, 18 millió német márkáért. Détári néhány szezont töltött az olasz Serie A-ban is, játszott Bolognában, Anconában és Genovában.

A Jelen Kor Csillagai és a Premier League Hódítói

Az utóbbi években Magyarország nagyon is a futball háttérébe szorult, mivel az Euro 2016 előtt 30 évig nem jutott ki nagyobb tornára, de egy új, fiatal játékosmag, amelynek középpontjában a csapatkapitány és a Liverpool új igazolása, Szoboszlai Dominik áll, ismét reményt adott a nemzetnek a jövőbeli további futballsikerekre.

Szoboszlai Dominik - A Jövő Kapitánya

Szoboszlai Dominik kétségtelenül az évszázad legnagyobb magyar futballsztárja. Rendszeres kezdőjátékos (bár az utóbbi időben változó posztokon) az angol Liverpool klubban, amely gazdag történelemmel és hatalmas nemzetközi szurkolótáborral rendelkezik. Megnyerte az angol Premier League-et, a legversenyképesebb és legmagasabb színvonalú európai hazai bajnokságot, a Vörösökkel 2025-ben. 2024-ben, mindössze 23 évesen, ő volt Magyarország csapatkapitánya a németországi Európa-bajnokságon. Szoboszlait az osztrák Red Bull Salzburg klub igazolta le tinédzserként, amely kiválóan ismert a fiatal tehetségek fejlesztéséről. Ezután az RB Leipzighez igazolt a német Bundesligában (velük két német kupagyőzelmet is szerzett), mielőtt 2023-ban 70 millió euróért a Liverpoolhoz szerződött. Szoboszlai Dominik a nyolcadik helyet foglalja el, és ő az egyetlen játékos a modern korból, aki felkerült a listára. Mindössze 22 évesen Szoboszlai már a válogatott csapatkapitánya, és a magyar futball új siker korszakának reményét képviseli. Országos színekben eddigi 34 mérkőzésén 7 gólt szerzett. A Liverpool játékosa Ausztriában kezdte profi karrierjét, az RB Salzburgnál szerzett hírnevet, mielőtt 2021-ben a szintén Red Bull-csapathoz, az RB Leipzighez igazolt Németországba. A Bundesligában eltöltött sikeres időszak után Szoboszlai nemrégiben a Liverpoolba igazolt 60 millió fontért, és eddig az új Premier League-szezon minden percét játszotta. A német Bundesliga csapatának, az RB Leipzignek 70 millió eurót fizettek a kivásárlási záradékáért, ezzel megdöntve minden korábbi magyar átigazolási díjrekordot. A magyar középpályás a klublegenda Steven Gerrard 8-as mezszámát választotta, és Jürgen Klopp menedzser azonnal stabil kezdőjátékossá tette a csapatban. A bajnoki címet nyert szezonban 36 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, melyeken 6 gólt szerzett és 7 gólpasszt adott.

Király Gábor - A Melegítőalsós Ikon

Ha Németországban vagy Angliában megkérdeznénk bármely futballszurkolót, mire emlékszik Király Gábor kapusról, szinte biztosan a jellegzetes szürke melegítőalsóját említenék. Ő volt a magyar válogatott kapusa, amely 30 év után először jutott ki nagy tornára, a 2016-os franciaországi Eb-re. Előtte közel 200 német Bundesliga mérkőzésen és 10 UEFA Bajnokok Ligája mérkőzésen játszott a Hertha Berlinben - melynek szurkolói a klub történetének legjobb kapusává választották. A Crystal Palace-nál és az Aston Villánál töltött rövid kölcsönjáték során további 37 Premier League-mérkőzésen szerepelt. Veterán kapusunk, aki az Euro 2016 során valóságos kultikus hőssé vált, nemzetközi visszavonulását jelentette be, miután rekordot jelentő 107 válogatottságot gyűjtött össze a magyar válogatottban. Király Gábor kapus 2004-ben érkezett a Crystal Palace-ba, mint a Hertha Berlin klublegendája, miután hét sikeres szezont töltött a német Bundesliga klubban. Király azonban egy éven át nagyszerű egyéni teljesítményt nyújtott. Néhány mérkőzésbe telt, mire kivívta helyét a Palace kapujában, így a szezon végén 32 mérkőzéssel zárta. Végül a második legjobb védési százalékot produkálta a ligában, csak Petr Čech mögött az akkori bajnok Chelsea kapujában. Király egy rövid kölcsönjátékot is töltött az Aston Villában, további öt PL-mérkőzéssel gyarapítva válogatottságát.

Gera Zoltán - A Premier League Szigony

Gera 172 alkalommal szerepelt az angol Premier League-ben - a legmagasabban jegyzett európai hazai versenysorozatban - a West Bromwich Albion és a Fulham színeiben 2004 és 2014 között. Középpályásként kulcsfontosságú volt abban, hogy Magyarország 30 év után először jutott ki egy nagy nemzetközi tornára, a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságra. Ott, mindenki meglepetésére, Magyarország még a csoportját is megnyerte Izland, a későbbi győztes Portugália és Ausztria előtt. A nyolcaddöntőben a Magyarok kikaptak Belgiumtól. Ekkorra már visszatért hazájába, a Ferencvároshoz, ahonnan Angliába igazolt. Három magyar bajnoki címet nyert a Fradival: kettőt előtte, egyet pedig az angol futballban töltött évtizede után. A Ferencváros kiemelkedő tehetsége, Gera Zoltán az első három kedvezményezettje volt ennek a fejlődésnek. A középpályás 2004-ben csatlakozott a West Bromwich Albionhoz, és a szezon végére a szurkolók kedvencévé vált. A WBA nehéz kiesési harcot nyert meg, Gera jelentős hozzájárulásával, aki hat gólt szerzett abban a szezonban. Visszatért az angol futball legmagasabb szintjére, miután a Fulhamhez igazolt, ahol szintén sikeresen szerepelt. 2010-ben még az UEFA Európa Liga döntőjébe is eljutott új csapatával, de kikapott a spanyol Atlético Madridtól.

Dzsudzsák Balázs - A Rekorder Szélső

Elsőként Dzsudzsák Balázs szerepel ezen a listán 109 válogatottsággal, 2022-ben beállítva a rekordot. Gólszáma Magyarország színeiben 20. Az agilis balszélső azóta visszavonult a válogatottól; azonban 38 évesen még mindig nevelőegyesületében, a Debrecenben játszik - sőt, jelenleg a magyar bajnokság élén állnak! Dzsudzsák kiemelkedő tehetség volt a holland PSV Eindhoven klubban, 2008-ban megkoronázták a hazai Eredivisie bajnokává.

Magyar Játékosok a Premier League-ben

Alex Tóth az AFC Bournemouth színeiben debütált hazai pályán. A 85. percben lépett pályára, amikor az állás 2-2 volt; így ott volt a pályán új csapattársa, Amine Adli késői győztes góljánál. Milos Kerkez 45 percet játszott a Liverpoolban, ezzel teljessé téve a magyar játékosok „mesterhármasát” a mérkőzésen. Tóth a 13. magyar játékos volt, aki az angol Premier League-ben, a világ folyamatosan a legjobbnak rangsorolt hazai futballversenyében szerepelt. Kozma volt az első magyar, aki a Premier League-ben játszott. Hivatalos PL-statisztikája mindössze egy mérkőzés, ami nyilvánvalóan nem túl impozáns. Azonban ez az 1991-1992-es szezonban volt, az utolsóban, még a Football League First Division márkanév alatt. Középpályásként az Újpesti Dózsában kezdte pályafutását Magyarországon, majd 1989-ben aláírt a skót első osztályban szereplő Dunfermline Athletichez. Ott figyelt fel rá a Liverpool - Szoboszlai Dominik jelenlegi klubja -, és 1991-ben igazolt a legendás klubhoz. Kozma rövid szereplése után egy évtizedre leállt a magyar játékosok Premier League-be áramlása. Torghelle igazolása hirtelen történt a Crystal Palace vezetése részéről. Rész vettek egy Németország és Magyarország közötti nemzetközi barátságos mérkőzésen, hogy Király kapusjelöltjüket megfigyeljék. Az MTK Budapest játékosának gyors megvásárlása sajnos nem sikerült túl jól a londoni klub számára. Torghelle azonban maradandó benyomást tett a magyar futballszurkolókra a pályán tanúsított tüzes személyisége miatt. Priskin is hatalmas ugrást tett a magyar első ligából az angol első ligába. 2006-ban a Watford úgy döntött, hogy leigazolja a Győri ETO-tól. A „Lódarazsakkal” egy szezont játszott a Premier League-ben, 16 alkalommal lépett pályára és két gólt szerzett csatárként. Priskin legemlékezetesebb pillanata a magyar futballszurkolók számára azonban évekkel később jött el. Fülöp Márton kapust a Tottenham Hotspur, egy nagy Premier League-klub fedezte fel 21 évesen. A Sunderland színeiben 2008-ban debütált a Premier League-ben. További 39 alkalommal szerepelt a bajnokságban a „Mackemek” színeiben a következő két szezonban. Egy rövid kölcsönjáték során három bajnoki mérkőzésen is játszott a Manchester City kapujában a 2009-10-es szezonban, abban a csapatban, amely a következő években igazi európai futballnagyhatalommá vált. A bal szélső/bal wingback szombathelyi születésű, és szülővárosa klubjában, a Szombathelyi Haladásban debütált a hazai első osztályban (akárcsak Király Gábor). Először a Plymouth Argyle-ban játszott a másodosztályban. Átigazolási díja 400 000 font volt, ami akkoriban klubrekordot jelentett. A 2008-09-es szezonban 18 bajnoki mérkőzésen lépett pályára új klubjában. A Hull sikerült bent maradnia, a lenyűgöző 8. helyen végzett, és Halmosi is a csapatnál maradt. Kurucz karrierje elég nagy rejtély a magyar futballban, amiről alig esik szó. 21 évesen a Premier League-klub West Ham United elegendő potenciált látott a fiatal kapusban ahhoz, hogy ne csak leigazolja, hanem rendszeresen be is tegye a meccskeretbe a világ legkeményebb bajnokságában. Az a tény, hogy a West Ham-nél töltött ideje nem vált be neki, és az az egy bajnoki szereplés maradt az egyetlen, csalódást keltő, de semmiképpen sem rendkívüli. Bár szenvedett ACL-sérülést, felépült és viszonylagos egészségben maradt, de jövőbeli klubjaiban, a Siófokban, a Ferencvárosban és a Soroksáron sem tudott hatást gyakorolni. Buzsáky Ákos, egy technikás középpályás, a következő az egy szezonos Premier League-karrierek sorában a magyar játékosok között. A hírnévhez vezető útja az angol futball élvonalában 2011-ben jött el, amikor csapata, a Queens Park Rangers feljutott a Championshipből. Bogdán egy másik fiatal kapus igazolás. 20 évesen keltette fel a Bolton Wanderers figyelmét. A következő szezon a Bolton kiesésével végződött. Amíg a másodosztályban játszott, Bogdán olyan benyomást tett egy FA Kupa mérkőzésen a Liverpool ellen, hogy a legendás Vörösök úgy döntöttek, leigazolják a csapatukba 2015 nyarán. A kezdő kapus gyengébb teljesítménye lehetőséget adott Bogdánnak, hogy megszerezze magának a hírhedt 1-es mezt. A dolgok azonban nem a kedvére alakultak. Kerkez a Premier League élvonalába Szoboszlaiéval egy időben, a 2023-as nyári átigazolási ablakban érkezett. Két sikeres Cherries-szezon után a Liverpool leigazolta őt eredeti átigazolási díjának több mint duplájáért, 46,90 millió euróért. Nyilvánvalóan ő a legújabb igazolás a listánkon. Kerkez korábbi klubja, a Bournemouth most hozta el Tóthot a magyar bajnok Ferencvárostól 12 millió euróért. Régóta nem történt olyan, hogy egy játékos ekkora ugrást tett a magyar élvonalból az angol élvonalba. Tóth és a Bournemouth következő feladata: a sereghajtó Wolverhampton otthonában ezen a hétvégén.

Magyar Játékosok a Premier League-ben

tags: #soccer #stars #magyar

Népszerű bejegyzések:

• a magyar labdarúgás történelmi mérföldkövei
• A nemzeti csapat dresszének fejlődése
• Nemzetközi Kézilabda Torna
• tudj meg többet a United Airlines részvényeiről
• Átfogó áttekintés a kézilabda eredményekről