Pontegyenlőség eldöntése sportversenyeken: A sorsolás szerepe és alkalmazása
A sportversenyek, különösen a csoportküzdelmek során nem ritka jelenség a pontegyenlőség, amely feszültséget és félreértéseket szülhet a csapatok és a szurkolók között. Jóllehet a versenykiírások e tekintetben egyértelműen fogalmaznak, a sorrend ilyen formában történő meghatározása időnként felesleges indulatokat vált ki. Az alábbi magyarázat remélhetőleg tiszta vizet önt a pohárba, egyszer s mindenkorra, bemutatva a helyezések eldöntésének lépéseit, egészen a sorsolásig.
A Helyezés Eldöntésének Hivatalos Szabályai a Csoportmeccseken
A versenykiírások pontosan meghatározzák, hogyan kell eljárni pontegyenlőség esetén. Kezdjük azzal, hogy citáljuk a Futball7vége-versenykiírás ide vonatkozó passzusát, amely a legtöbb sportszövetség által alkalmazott elveket tükrözi:
1.8. Helyezés eldöntése a csoportmeccseken
"(...) A helyezések sorrendjét a szerzett pontok száma határozza meg, a legtöbb pontot gyűjtő csapat végez az első helyen, és így tovább. Pontegyenlőség esetén az előkelőbb helyezés(eke)t az alábbi sorrend dönti el:
- egymás elleni eredmény;
- a csoportban elért több győzelem;
- gólkülönbség;
- több rúgott gól;
- sorsolás. (...)
Ez a hierarchikus rendszer biztosítja, hogy a lehető legobjektívebb módon dőljön el a sorrend, mielőtt a véletlenre bíznánk a döntést.
Példa: Két Csapat Pontegyenlőségének Feloldása
Nézzük meg a fentiek alkalmazását a legegyszerűbb eseten, amikor két csapat szerzett ugyanannyi pontot. Tekintsünk egy élő példát a felnőtt Futball7vége vigaszági szakasza 1. csoportjából. Az 1. helyen 9 ponttal végzett az Erdőkertes csapata, míg a Hernád és a Szigetszentmárton egyaránt 4 pontot gyűjtött. A Szigetújfalu együttese 0 ponttal fejezte be a csoportot a 4., utolsó helyen.
A Hernád és a Szigetszentmárton azonos pontszáma miatt életbe lép a fentebb idézett szabályrendszer:
- 1. szempont: „egymás elleni eredmény” - Ez 5-5 volt a két csapat között, vagyis az 1. pont nem döntött kettejük között.
- 2. szempont: „a csoportban elért több győzelem” - Ez ugyancsak nem dönt, mert mindkét csapat 1-1 győzelmet könyvelhetett el.
- 3. szempont: „gólkülönbség” - Itt már van eltérés. A hernádiak gólmutatója a csoportban 17-8 (+9), a szigetszentmártoniaké 11-11 (0). Vagyis ezzel a Hernádot illette meg a 2., a Szigetszentmárton pedig a 3. hely.
A két négypontos csapat között tehát döntött a 3. szempont, így a sorsolásra nem került sor. (Más kérdés, hogy a 2. hely sem ért továbbjutást, de ez magyarázatunk szempontjából lényegtelen is.)
Példa: Három vagy Több Csapat Pontegyenlőségének Feloldása ("Kistáblázat" Elve)
Most lássuk a jóval ritkább, éppen ezért félreértésre, félreértelmezésre okot adó esetet, amikor 3 csapat szerzett egyforma pontszámot. A példa itt is megtörtént eset, a felnőtt Futball7vége középdöntőjének I. csoportjából. Az Újlengyel, a Dabas-Gyón és a Felsőpakony egyaránt 6-6 pontot szerzett, a Ráckeve nulla ponttal végzett.
Természetesen ezúttal is a fenti szabály a mérvadó, az 1. szempont „az egymás elleni eredmény”. A „kutya itt van elásva”, mit is jelent az egymás elleni eredmény kettőnél több csapat esetében? A bajnoki versenyben a végeredmény úgy alakul ki, hogy valamennyi résztvevő játszik a másikkal, körmérkőzéses szisztémában. Tehát a sorrendet az határozza meg, hogy az egymás ellen megvívott mérkőzések „kavalkádjában” ki bizonyul a legjobbnak.
Visszatérve eredeti példánkhoz, a 6-6 pontot szerző Újlengyel, Dabas-Gyón és Felsőpakony között csak és kizárólag úgy érvényesülhet az 1-es pont (az „egymás elleni eredmény” alapján megállapított sorrend), ha kiszámoljuk, ez a három együttes az egymás között lejátszott meccsei alapján milyen mutatókkal áll. Készíteni kell tehát hármójuk között egy "kistáblázatot", amely mutatni fogja a hármuk közötti sorrendet.
Ha megvan ezen "kistáblázat", annak sorrendjét ugyancsak a versenykiírás 1.8. pontja szerint kell meghatározni. Az 1. és 2. pont (egymás elleni eredmény, több győzelem) a körbeverés, illetve az 1-1 nyert meccs miatt nem dönt.
"Kistáblázat" elemzése:
| Csapat | Pont | Gólkülönbség (egymás ellen) |
|---|---|---|
| Újlengyel | 3 | +2 (7-5) |
| Dabas-Gyón | 3 | 0 (8-8) |
| Felsőpakony | 3 | -2 (6-8) |
Jön a 3. kitétel, a gólkülönbség, amelyben mint látjuk, az Újlengyel áll a legjobban (+2), őt a Dabas-Gyón követi (0), végül következik a Felsőpakony (-2). Ergo ha kettőnél több csapat végez azonos pontszámmal, akkor közöttük minden esetben az érintett 3 vagy annál több csapat valamennyi egymás elleni eredménye alapján számított "kistáblázat" alapján határozható meg a sorrend.
Mikor Válik Szükségessé a Sorsolás?
A sorsolás az ötödik, és egyben utolsó szempont a versenykiírásban a helyezések eldöntésére. Ez azt jelenti, hogy csak akkor kerül sor rá, ha az előző négy kritérium - az egymás elleni eredmény, a csoportban elért több győzelem, a gólkülönbség és a több rúgott gól - sem tudott különbséget tenni a pontegyenlőségben lévő csapatok között.
Például, ha a fenti hármas (Újlengyel, Dabas-Gyón, Felsőpakony) egymás között három teljesen egyforma, például három 1-0-ás eredményt produkált volna, akkor közöttük a "kistáblázat" önmagában nem mutatott volna különbséget sem az egymás elleni pontszámok, sem a gólkülönbség tekintetében. Ilyen rendkívül ritka esetben, amikor még a "kistáblázat" alapján sem lehet eldönteni a sorrendet az 1., 2., 3., és 4. pontok segítségével, akkor lép életbe az 5. pont: a sorsolás. Ez garantálja, hogy végső soron mindig születik egy döntés, még a legösszetettebb pontegyenlőségi helyzetekben is.
tags: #sorsolas #7 #csapatra #ket #meccs
