A sportok pénzügyi nagyságrendje: Foci vagy Golf – Melyik a nagyobb?

A labdarúgás világszerte a legismertebb és legnézettebb sportág, ezért sokan automatikusan azt gondolják, hogy itt lehet a legtöbb pénzt keresni sportolóként. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A sportgazdaság folyamatosan változik, és egyre több elemzés foglalkozik azzal, hogy mely sportágak kínálnak kiemelkedő anyagi lehetőségeket. Az ilyen témákat feldolgozó szakmai tartalmak iránt nagy az érdeklődés, amit jól mutat az elemzések és sport ajánlók népszerűsége is. Ezekből világosan látszik, hogy nem kizárólag a futball az, ahol dollármilliók forognak.

Kiemelkedő Jövedelmű Sportágak a Világban

A profi boksz világában a csúcskategóriás mérkőzések pénzügyi szempontból felveszik a versenyt a legnagyobb futball eseményekkel. Egy-egy világbajnoki címmeccs vagy szupersztár összecsapás során a főszereplők akár több tízmillió dollárt is kereshetnek egyetlen este alatt. A boksz üzleti modellje rendkívül koncentrált. Kevés esemény, hatalmas figyelem és óriási bevételek jellemzik.

A Forma-1 nem klasszikus értelemben vett csapatsport, mégis a világ egyik legjövedelmezőbb sportága az elit istállók versenyzői számára. A top pilóták éves fizetése gyakran meghaladja a vezető futballisták bérét, ehhez pedig jelentős teljesítményalapú bónuszok és szponzori bevételek társulnak. A Forma-1 rendkívüli koncentrációt, technikai érzéket és mentális stabilitást igényel. Ami a futball a sportok között, az az F1 az autó- és motorsportok között (világszinten csak a MotoGP tudja megközelíteni). A tévés nézettsége napjainkban már kisebb, mint korábban, erre csak részben ad magyarázatot, hogy a versenyek egy része ma már fizetős csatornákra került. De még így is fél milliárd(!) ember követi minden évben a száguldó cirkuszt márciustól novemberig. A legjövedelmezőbb motorsportágként évi 1,5 - 2 milliárd dollár közötti összeget tehet zsebre a Delta Topco nevű cég, amit nagyobb részben befektetési társaságok egy kis részben pedig maga Bernie Eccleston birtokol. Egy részét visszaosztják a csapatok között (bár nem egyenlő arányban). Elképzelhetetlen pénzösszeg áll a csapatok rendelkezésére. A fizetések is ehhez arányosak más sorozatokéhoz képest. Az átlagos fizetés kb 5 millió dollár.

A golf első pillantásra nyugodt, visszafogott sportnak tűnik, ám pénzügyi szempontból az egyik legerősebb iparág. A világ legjobb golfozói tornagyőzelmekkel, szponzori szerződésekkel és megjelenési díjakkal keresnek hatalmas összegeket. A golf rendkívül vonzó a prémium márkák számára. Hatalmas reklámszerződéseket lehet kötni. Bár a futball továbbra is a világ legismertebb sportja, messze nem az egyetlen, ahol elképesztő pénzek mozognak.

A Golf Sportág Részletesebben

Története és Kezdetek

A Skóciában kifejlesztett golfot sokáig túlnyomórészt elitista és drága időtöltésnek tekintették. A golf eredete máig nem tisztázott pontosan. Általában a skótokat tekintik a golf feltalálóinak, de számos más elmélet is létezik. Európánál maradva, mint lehetséges feltalálási helyet, megemlítik Hollandiát, Franciaországot és Flandriát is. De vannak utalások labdával és ütővel játszott sportokra az ókori Egyiptomban, az ókori Rómában, vagy a korai Japánban és Kínában is. A XV. században a skótok két sör között egyre gyakrabban terelgettek egy golyót különböző botokkal, ütőkkel a földön eltérő helyen lévő lyukak felé. Végül IV. Jakab skót király, akit golfozó királynak is hívtak, legalizálta azt az 1500-as évek környékén.

A világ első golfklubja, a Company of Gentlemen Golfers (Golfozó úriemberek társasága) Edinburgh-ban alakult meg 1744-ben, de a világ talán legismertebb és egyik legrégebbi pályája a St. Andrews-i. Feljegyzések szerint IV. Jakab 1504-ben már játszott itt, és egy 1552-ből származó területrendezési terv megemlékezik a nép jogáról, hogy a partvidéken golfot játszhasson. Mégis „csak” az 1700-as évek közepén hozták létre a St. Andrews Society of Golferst, a St. Andrews Golfozók Társaságát. A klub 1834-ben IV. Vilmos brit királytól kapta meg a Royal and Ancient (Királyi és ősi) jelzőt. Azonban a golfjáték, ahogyan ma ismerjük, csak a 19.-20. században került bevezetésre. Egészen a 2000-es évekig folyamatosan változott, alakult és fejlődött a szabályrendszer, és golfütők kialakítása és anyagai. Végül 2009-ben a NOB úgy döntött, hogy a golf legyen olimpiai sportág, megnyitva az utat a golf még nagyobb népszerűségének.

A Játék Menete és Szabályai

A golf játékszabálya egyszerűsítve: a golflabdát kell a megadott ütésszám (angol szóval par) alatt bejuttatni a lyukba. Minél kevesebb ütés, annál több "minuszpont" a par-hoz képest. A játék célja, hogy egy labdát (minimum átmérő 42,67 mm, maximális súly 45,93 gramm) a lehető legkevesebb golfütéssel üssünk egy tee-nek (labdatartó eszköz) kijelölt területről egy 10,8 cm átmérőjű, általában több száz méterre lévő kör alakú lyukba, a golf szabályainak megfelelően. Ha a labda nem játszható a szabályok szerint (például azért, mert nem találják vagy egy tóba süllyedt), a golf szabályai bizonyos folytatási lehetőségeket biztosítanak, de általában büntető ütések hozzáadásával.

Az ütések összegét, amíg a labda a lyukba nem kerül (golfütések + büntető ütések), pontszámnak nevezik, és egy előre elkészített pontszámlapon, az úgynevezett pontszámkártyán rögzítik. Az alapok viszont mit sem változtak: egy kijelölt területen egy kis labdát egy távoli lyukba ütőkkel kell eljuttatni a lehető legkevesebb ütésszámmal. Ráadásul a labda útjában fák/bokrok/gödrök/tavak/patakok és egyéb természetes vagy épített akadályok lehetnek. A részletes szabályokat ma nemzetközi, országos és helyi (pálya/klub) szinten is leírják. Ezek rögzítik például az elfogadott ütők és a labda tulajdonságait, a használható ütők darabszámát, a játék menetét, a büntető ütések eseteit és számolásukat, a pálya védelmét/minőségének fenntartását célzó előírásokat. Sőt még a játékosok elfogadható viselkedését és öltözködését is. A szabályok ismeretét és a pálya „illő” (megfelelő játékstílusban és szintidőn belül történő) lejátszását a jobb klubokban igen komolyan veszik. A szabályok rendkívül sokfélék és részletesek, külön, folyamatosan bővülő szabálykönyv és több függelék is segíti azok értelmezését, ezért lehetetlen röviden leírni.

A Fair Play és a Hendikep (HCP)

Hogy is versenyezhet vagy fogadhat egymással két úriember valaminek a teljesítésében, ha képességeik nyilvánvalóan eltérőek? A fair play azt diktálja, a gyengébb játékos valahogy kompenzálásra kerüljön az erősebhez képest. Ami praktikusan a végső ütésszám módosítását jelenti. Tehát, ha a gyengébb játékos valójában több ütésből is oldja meg a pályát, az ugyanannyit érhessen, mint egy jobb játékos kevesebb ütése. Igen ám, de nem mindegy, milyen különbség van a játékosok között, sőt az sem, melyik pályáról van szó. Hogy ezeket a kérdéseket úriemberekhez méltóan, kellő alapossággal és megnyugtatóan válaszolhassák meg, rögzíteni kellett mind a játékosok tudását, mind pedig az egyes pályák nehézségét valamilyen ideális szinthez - ezt hívjuk parnak. Hétköznapi gyakorlat, hogy egymással küzdő sporttársak pénzben vagy ebédben/italban fogadva játszanak egymással. Azért nem árt óvatosnak lenni és előre tisztázni, kinek mennyi a HCP-je!

A Golf, Mint Sport

Na de hát sport egyáltalán a golf? A golfhoz nem szükséges egy súlyemelő ereje, akkor sem, amikor hatalmasat, akár 300 méter hosszút ütünk a driverrel. Nem igényli egy középtávfutó aerob kapacitását a 8-10 km hosszú séta, amit egy standard 18 lyukas pályán teszünk meg. Különösebb reflexeket sem kellenek ide. Viszont nagyfokú testkontrollra, mozgásfegyelemre és sok türelemre/gyakorlásra van szükség! A golf „swing” (teljes mozgástartományú ütés) az egyik legnehezebb sportmozdulat. Egyáltalán nem meglepő, sőt gyakori, hogy valaki az első próbálkozásra el sem találja a golflabdát, és csak néhány napnyi vagy éppen 1-2 hetes gyakorlás után kezdi érezni az ütést. A golfütések megfelelő színvonalú elsajátítása összpontosítást, türelmet, némi testi erőt és hajlékonyságot, valamint egyensúlyérzéket igényel. Ezek mind-mind fejlődnek a gyakorlás és játék közben.

A szabadban, gyönyörűen karbantartott környezetben töltött tevékenység minden tekintetben aktív kikapcsolódás. A kalóriaégetés mellett segíti a stresszoldást, a feltöltődést, a lelki egészség fenntartását. A hosszú ideig tartó koncentráció és fókusz karbantartja és edzi a mentális agilitást és a kognitív készségeket. A golfot amatőr és nagyon magas, professzionális szinteken űzik. És messze nem utolsósorban: a golf egy szociális tevékenység! Legtöbbször többen együtt játsszák, miközben van alkalom beszélgetni, kapcsolatokat ápolni vagy új embereket megismerni is. A golf tehát sport a javából!

Elérhetőség és Pályák

A golf hosszú ideig olyan sport volt, amelyet meglehetősen magas belépési elvárások teljesítésével lehetett űzni, a szükséges idő- és tőkebefektetés miatt (hasonlóan a lovagláshoz, vitorlázáshoz vagy repüléshez). Ennek egyik oka az volt, hogy egy golfpálya építése és karbantartása nagyon drága, amit a magas belépődíjak és éves díjak formájában hárítottak át a tagokra. Manapság ez nagyrészt megváltozott, mivel ma már számos nyilvános golfpálya létezik, és a felszerelések is sok csatornán keresztül megvásárolhatók. A golfboltok normál, általában profitorientált szolgáltatóvállalatok. A legtöbb magángolfklub megnyitotta pályáit a nappali látogatók előtt is, bár fenntartják a jogot különféle hozzáférési korlátozások bevezetésére.

Skandináviában és a golfozók hagyományos üdülőhelyein (Spanyolország, Portugália, Észak-Afrika, Törökország) szinte mindenhol szívesen látják a golfimádó vendégeket, ezért az ide irányuló sportutak széles választéka áll rendelkezésünkre. Az angolszász országokban a golf népszerű sport, és számos nyilvánosan hozzáférhető pálya található, amelyeken pusztán a green fee (pályadíj) megfizetése ellenében lehet játszani. Ha Ön a golf szerelmese, vagy űzi ezt a sportot, érdemes egy sportutazás keretében olyan nyaralási célt választani, ahol a szálláshely közelében vannak golfpályák - esetleg maga a szálloda rendelkezik azokkal.

Globális Elterjedés és Népszerűség

A XIX. században a brit birodalom aztán eljuttatta a golfot a világ számos részére: 1820-ban India, 1856-ban Írország, 1870-ben Ausztrália, 1873-ban Kanada, 1885-ben a Dél-afrikai Köztársaság, 1888-ban az Egyesült Államok, 1889-ben Hongkong voltak a golf hódító útjának állomásai. A legdinamikusabb fejlődés az Egyesült Államokban történt, ahol az országos golfszövetség 1894-es megalakulása után 1900-ra már több mint 1000(!) golfklubot alapítottak. Az ott lévő pénzmennyiség és szponzorációs hajlam nagyon gyorsan a világ golféletének központjává tette az országot.

A golf népszerűségi számokban elmarad a lista élen járó focitól, krikettől, tenisztől, amely sportokat egyenként több száz millió ember gyakorolja aktívan. Az 1958-ban alapított Nemzetközi Golfszövetségnek a világ 149 országában vannak helyi tagozatai, melyek együttesen 66,5 millió golfozót képviselnek. Az aktív golfozók száma becslések szerint ennek közel kétszerese lehet, hiszen sokan nem tagjai a nemzeti szövetségeknek, csak kijárnak gyakorolni, játszani, pusztán kedvtelésből. Ez így már több mint 100 millió ember, ami azért egy szép magas szám. Ennek fényében különösen hervasztó adat, hogy Magyarországon 1000-1500 ember űzi a világ 10 legnépszerűbb sportjainak egyikét.

A Golf Legjelentősebb Versenyei

A világ legnagyobb golfversenyeit a globális nézőszám, a történelmi presztízs, az elit játékosmezőny és a hatalmas nyereményalapok határozzák meg. A golf gazdag történelemmel rendelkezik, tele rangos versenyekkel, amelyek meghatározzák a karriereket, legendákat formálnak, és világszerte több millió rajongót mondhat magáénak. Míg a négy nagy bajnokság áll az élen, számos más verseny is óriási jelentőséggel bír. Érdekesség, hogy a golf 2016-tól ismét szerepel ugyan az olimpiai versenyprogramban, mégsem rendeznek a sportágban klasszikus világbajnokságot vagy akár Európa-bajnokságot. Ebben a sportág nagyon hasonlít a teniszre. Sőt, még abban is, hogy a golfnak is megvan a maga „Grand Slamje”, a négy legfontosabb, évente ismétlődő versenye. Ezek a The Open (brit nyílt golfbajnokság), a US Open (amerikai nyílt bajnokság), a Masters Tournament (mesterek tornája), valamint a PGA Championship (PGA bajnokság). Némelyikük televíziós közvetítését jobb esetben az interneten vagy valamelyik sportcsatornán lehet elcsípni, de vigyázat: egy golfverseny négy napig tart!

Masters

A Masters az egyetlen jelentős torna, amelyet minden évben ugyanazon a pályán rendeznek, így az egyik legismertebb sportesemény. A Masters a golf legexkluzívabb és legrangosabb eseménye, amely ikonikus zöld dzsekijéről, az Amen Cornerről és a virágzó azáleákról híres. Fix helyszínével és gondosan válogatott pályáival továbbra is a sportág leghagyományosabb tornája. A Masters hét teljes napot kínál a megmérettetésre, a sportág legjobb profi versenyzőivel.

The Open

„The Open” néven ismert, a világ legrégebbi golfversenye. Az Open kihívást jelentő időjárási körülményeiről és legendás pályáiról ismert. Az itt elért győzelem megszilárdítja a golfozó örökségét, különösen St. Andrews-ban, a „golf otthonában”.

US Open

Az US Open arról híres, hogy a legnagyobb golfpályák közül itt vannak a legnehezebb pályaviszonyok. Gyakran a profi golf legkeményebb próbájának tartják, amely a türelmet és a pontosságot jutalmazza. A 2026-os US Open ezúttal a történelmi Shinnecock Hills Golf Clubra helyezi a hangsúlyt, ezzel hatodszor adva otthont ennek az érdekes pályának.

PGA Championship

A golf egyik legerősebb pályájával rendelkező PGA Championship gyakran izgalmas befejezéseket eredményez. Ez az egyetlen olyan jelentős verseny, amelyet kizárólag profiknak rendeznek. A PGA Bajnokság (az Egyesült Államokon kívül gyakran USPGA-ként emlegetik) egy évenként megrendezett golfverseny, amelyet az Amerikai Professzionális Golfozók Szövetsége rendez. A PGA a négy fő férfi golfbajnokság egyike (az Open, a Masters és az US Open mellett), és a négy közül az egyetlen, amely kizárólag profi játékosok számára készült.

The Players Championship

A „Players Championship”-et gyakran az „Ötödik Major”-nak is nevezik, és a golf legerősebb mezőnyével rendelkezik. A legendás TPC Sawgrass pályán játsszák, amely az ikonikus Island Green 17. lyuknak is otthont ad. Ez az állomás a PGA Tour egyik legnagyobb bevétellel és a legerősebb mezőnnyel büszkélkedő tornája.

Ryder Kupa

A Ryder Kupa a golf legnagyobb csapatversenye, ahol az USA és az Európa csapatai között intenzív rivalizálás zajlik. A vibráló hangulat, a szenvedélyes közönség és a match-play formátum a sportág egyik legizgalmasabb eseményévé teszi. A kétévente megrendezett férfi golfverseny európai és amerikai csapatok között zajlik. A sportág egyik legnagyobb csapateseménye, amelyen az Atlanti-óceán mindkét partjáról a legjobb golfozók mérik össze tudásukat „match play” formátumban.

Tour Bajnokság

A Tour Bajnokság a FedEx Kupa Rájátszás csúcspontja, ahol kiderül, ki lesz a szezon legjobb játékosa. A 2026-os TOUR bajnokságot az atlantai East Lake Golf Clubban rendezik meg, a FedEx Kupa PGA TOUR rájátszásának utolsó versenyeként.

Elnökök Kupája

A Ryder Kupához hasonlóan az „Elnökök Kupáján” az USA csapata egy nemzetközi csapattal (Európa kivételével) csap össze. Bár a versenyből hiányzik a Ryder Kupára jellemző intenzív rivalizálás, de a globális golftehetségeket remekül bemutatja - emiatt az évek során egyre nagyobb figyelmet kapott.

DP World Tour Bajnokság

Ez az esemény a DP World Tour (korábban European Tour) szezonzárója, és itt koronázzák meg a Race to Dubai bajnokát. A globális golf egyik legnagyobb bevételű eseménye, és az Egyesült Államok mellett a másik kulcsfontosságú nemzetközi esemény. A 2024-ben először egy megújult menetrend részeként bevezetett DP World Tour rájátszás a Race to Dubai szezon utolsó szakasza.

LIV Golf Liga

A vitatott LIV Golf Liga hatalmas nyereményalapokkal, csapatrendszerrel és globális helyszínekkel rázta meg a profi golfot. Bár még korai éveiben jár, pénzügyi támogatása és sztárokkal teli pályái a golf egyik legemlegetettebb eseményévé teszik. A 2026-os LIV Golf Liga a LIV Golf ötödik szezonja.

Ez a 10 verseny a professzionális golf legmagasabb szintjét képviseli, mindegyik egyedi kihívásokat, történelmi pillanatokat és karriert meghatározó győzelmeket kínál. Azok számára, akik szeretik a játékot, szinte kötelező a versenyek követése. Ahogy a játék folyamatosan fejlődik, az újabb versenyek, mint a FedEx Kupa rájátszása, vagy az LIV Golf Liga alakítják a professzionális golf jövőjét.

A Labdarúgás (Foci)

Nem túlzás azt állítani, hogy a labdarúgás (a magyar köznyelvben leginkább csak focinak nevezett labdajáték) világszerte a legismertebb sportágak közé tartozik. Ezt a közkedveltséget leginkább a viszonylag egyszerű szabályrendszerének és minimális sportszer igényének köszönheti. Már kialakulásának kezdetén is népszerű sportágnak számított, ám első szabályrendszerét a 19. század közepén fektették le, amikor is külön választották a futballt és a rögbit. 1848-ban a Cambridge-i Egyetemen részletesen kidolgozták és írásba is foglalták, ezt nevezik Cambridge-i Szabályoknak.

Magyarországon az első írásos emlékek alapján 1879-ben jelent meg először a sportág, majd 1901-ben megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség. Ezután 1904-ben létrejött a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) hat alapító tag közreműködésével. Ma már több mint 200 tagszervezettel rendelkezik. A labdarúgás az a sportág, amiről szinte mindenkinek van véleménye, akár pozitív, akár negatív tekintetben, és amely minden társaságban legalább egyszer szóba kerül. Ez is bizonyítja, hogy a foci ma már több mint sport. Közvetett vagy közvetlen módon, de az emberek nagy részének hatással van az életére vagy azért, mert szereti és követi rendszeresen kedvenc csapata mérkőzéseit akár élőben, akár a tv képernyője előtt.

Két 11 fős csapat játssza egymás ellen 90 percen keresztül, két 45 perces félidőre bontva. A játék célja, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a labdát az ellenfél kapujába juttassák, és így minél több gólt szerezzenek. Focizni már 4 éves kortól el lehet kezdeni. A későbbiekben az edzések gyakorisága megnő, a feladatok komolysága is erősödik. Ekkor már szerepet kap a kitartás, ami elengedhetetlen bármilyen sportágban a sikerek eléréséhez.

A Média Szerepe a Sport Népszerűsítésében

A tévézés népszerű tartalmai között fontos helye van a sportnak. A sportközvetítés a hírekhez hasonlóan még őrzi az egyidejűség varázsát: valami éppen most történik, és muszáj nézni. A média azonban nem pusztán semleges közvetítő, hiszen nem csak a sportág képviselői döntik el, mi kerüljön a televíziós közvetítésekbe. Vannak alapvető követelmények, melyek befolyásolják, hogy mely sportágak kerülnek a képernyőre, és milyen súllyal szerepelnek a közvetítési palettán. Az egyik természetesen a mindenkori népszerűség, amely szorosan összefügg a sport korábbi médiareprezentációjával is. Minél többször látunk egy sportágat a televízióban, annál nagyobb az esélye, hogy népszerűséget szerez magának, egyre több nézőt vonz a képernyők elé. Egy népszerű sportág - például hagyományosan a labdarúgás - semmi esetre sem maradhat le a közvetítési palettáról.

A végső miértre még egyszerűbb a válasz: a pénz. A nézettség vonzza a szponzorokat, a stabil anyagi háttér javít(hat) a csapatok teljesítményén, az izgalmasabb történések pedig újra a nézettséget javítják. Földrajzi, történelmi adottságok is befolyásolják, hogy melyik országban melyek a legnépszerűbb sportágak. Amerikában például nagyon népszerű a baseball, mely Európában alig kerül képernyőre. Angliában egyértelműen a labdarúgás a favorit, Pakisztánban a gyeplabda, Ausztráliában és Indiában nagyon népszerű a krikett, melyet itthon szinte nem is ismerünk. Magyarországon a labdarúgás a zászlóshajó (az aktuális sikerességétől/sikertelenségétől függetlenül is), de amikor kiugró eredményt érünk el valamely más sportágban, azonnal az is nagyobb teret kap a médiában. Látszott ez például Valter Attila menetelésénél a Giro d'Italián 2021-ben vagy Berecz Zsombor ezüstérménél vitorlázásban a tokiói olimpián.

A Szabályok és a Média Kölcsönhatása

Sokszor látszik, hogy minél „egyszerűbb” egy sportág, annál gyorsabban nőhet a népszerűsége. Erre kiváló példa a darts, mely világszerte, így Magyarországon is egyre nagyobb teret hódít. Amikor 2013-ban a Sport TV az első darts világbajnokságot műsorra tűzte, Magyarországon 43 klub működött. 2020-ra 71-re, 2022-re 84-re bővült ez a szám. Ezzel együtt a televíziós nézettség is folyamatosan emelkedik, így már nemcsak a világbajnokságot, hanem több másik versenyt is láthatunk a képernyőn. Fontos mindehhez, hogy a darts kiszámítható, könnyen érthető, gyorsan zajlanak az események. Egy sportág iránt persze nemcsak a nézőknek, de elsősorban a versenyzőknek is lelkesedniük kell. Minél több sportoló versenyez egy sportágban, annál nagyobb, jobb versenyek rendezhetők, melyek vonzzák a közönséget. A tévéközvetítés már a fekete-fehér televíziók idejében visszahatott a sportra, hiszen például a teniszben és labdarúgásban is előírták, hogy egy sötét és egy világos mezes játékosnak/csapatnak kell egymással szemben állnia, hogy az otthon ülő nézők is könnyen meg tudják különböztetni a versenyzőket. Ezek a fajta előírások ma is élnek például a Premier Liga mérkőzésein.

A nézettség növeléséhez az egyik legfontosabb kritérium, hogy kiszámítható legyen egy sportverseny időtartama. Hiszen ez alapján lehet a csatorna programját összeállítani, tudni kell, mikor kezdődik és várhatóan mikor végződik majd egy esemény. Ennek esett áldozatul például a röplabda szabálykönyve, mikor módosítottak a pontozáson, hogy kiszámíthatóbb legyen a mérkőzések hossza. Korábban, ha egy csapat pontot érő ütést hajtott végre, először csak a nyitás jogát szerezte meg. Tehát csak akkor lehetett pontot elérni, ha az a csapat ütött pontot érő labdát, aki szervált. Most már „védekező” csapatként is lehet pontot elérni. Hasonló átalakuláson ment át az asztalitenisz is, ahol korábban 21 pontig tartott egy játszma és 5 szervánként volt szervacsere. 2001 óta már csak 11 pontot kell gyűjteni egy játszma megnyeréséhez, viszont egymás után csak 2-2 szervája van minden játékosnak. Így sokkal pörgősebb és izgalmasabb lett a játék. A 2000. évi nyári olimpiai játékok után a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség szabálymódosításokat fogadott el a sportág népszerűségének növelése érdekében. Később újra változtattak a hivatalos versenylabdákon.

A technika és a média hatása, hogy az otthon ülő „fotelszurkoló” többet lát a mérkőzésből, mint a helyszínen lévő játékvezető(k). Így kiderült, hogy valójában mennyi elnézett eset, mennyi mérkőzést esetlegesen befolyásoló hibás döntés adódik egy-egy összecsapáson. A 2022-es pekingi téli olimpia is bővelkedett a videóbíró által okozott vitákban. De nem lehet elmenni szó nélkül a labdarúgásban bevezetett VAR, az amerikai fociban használt videóbíró, valamint a teniszben elterjedt sólyomszem mellett sem. A trend abba az irányba megy, hogy gyorsabb és legfőképp kiszámíthatóbb hosszúságú egységekből álljon egy-egy sportközvetítés. Ebbe a sorba állt be például a snooker is, melyben sokáig gyakran szintén kiszámíthatatlanul hosszú és nagyon körülményes mérkőzéseket vívnak egymással a világ legjobbjai. De megtartották a klasszikus, asztalt sokszor körbejárós, a legjobb lövőpozíciót kereső versenyeket. Emellett azonban a média, technika előnyeit arra is használják, hogy bizonyos szituációkat a lehető legjobban kezeljenek.

Nem csak a sportolóknak fontos esemény egy-egy olimpia. A sportágaknak is jelentős presztízs, hogy szerepelnek-e az ötkarikás játékok programjában. Erre az egyik legjobb példa az öttusa. Ez a szám pentathlon néven már az ókori játékokon is szerepelt, így a hagyományokra nem lehet panasz. A kezdeti időkben az öt szám öt nap alatt zajlott le. Ez a média elvárásai miatt ma már nem férhetne bele a közvetítésekbe. 1996-tól egyetlen nap alatt bonyolítják le az öt versenyszámot (vívás, lövészet, úszás, lovaglás, futás). Az első négy számban pontokat kapnak a versenyzők az elért eredményeik alapján. Ezeket a pontokat az utolsó számra - a futásra - idővé váltják és egymás után egyesével, a pontkülönbségeknek megfelelő másodpercenként indítják a futás számot. 2009-re kidolgozták azt a versenyrendszert, melyben az öttusa öt számát már négy tusa alatt le lehet játszani. Kitalálták ugyanis a biatlon mintájára a kombinált számot, melynek a lényege, hogy a futást és a lövészetet összevonták, így futás közben lőállásokba beállva kell a megadott számú lövést leadni. Így a lövészetben a pontosság mellett a gyorsaság is főszerephez jutott.

A biatlon jó mintát szolgáltatott az öttusa kombinált számának, de ennek a sportnak is sokat kellett fejlődni, hogy a televíziók megszeressék. Korábban itt is egyéni indítás volt, vagyis fél-egy-két percenként indították a versenyzőket, hogy ne akadályozzák egymást a lőállásokban. Úgy viszont nagyon kiszámíthatatlan volt a verseny hossza, hiszen csak a rajt eltarthatott bőven egy órán át is. Erre kellett megalkotni a „képernyőképes” változatot. Növelték a lőállások számát és limitálták a versenyzők létszámát, hogy tömegrajttal egyszerre mindenki elindulhasson és mindenkinek jusson saját lőállás. A síugrás pedig arra lehet jó példa, hogy a sportértéket, a sportág lényegi tényezőit akár a háttérbe is lehet valamelyest szorítani a közvetítés zavartalan lebonyolítása érdekében. A sport alapja nem bonyolult (ezért is lehet népszerű), az nyer, aki ugyanazon a sáncon lecsúszva messzebb ugrik és távolabb ér földet. Az ugrást nagyban befolyásolja az időjárás, főleg a szél ereje és iránya. Ezt a hatást korábban úgy próbálták meg kivédeni, hogy addig váratták a versenyzőt az ugrásával, míg ugyanolyan körülmények nem adódtak, mint a többieknél. Ez persze kiszámíthatatlanul hosszúvá tehetett egy-egy versenyt. Ezek kiküszöbölésére ismét a pontrendszer nyújtott egyfajta megoldást. Most már pontozzák, hogy milyen magasról indul a versenyző, mekkorát ugrik, milyen a levegőben a technikája, milyen a földet érése. Ezzel sikerült megoldani, hogy egy-egy sáncverseny 1-1,5 óra alatt véget érjen. De ha nem lehet kizárni az időjárási körülményeket, akkor előfordulhat, hogy az az atléta lesz az első, aki a legjobb szelet kapta szemből.

A média sokféleképpen befolyásolja, hogy miként látjuk és értelmezzük a sportot mint játékot és látványt. Sokszor még a sportág szabályait is képes változásra bírni. Néhány sportág könnyen tudott vagy tud ehhez alkalmazkodni, néhánynak azonban - ahogy a példákban is láttuk - súlyosabb kompromisszumokat kellett kötnie, hogy ne kerüljön le a közvetítések palettájáról.

tags: #sport #foci #vagy #a #sport #golf

Népszerű bejegyzések:

• matematika játékosan
• a szurkolói szokások felméréseiről
• A szakmai stáb küzdelme a bentmaradásért
• Tanulságok az átigazolási piacról
• Feledhetetlen élmény az 1995-ös Játék Határok Nélkülről