A sportolók átigazolásának és a sportszerződéseknek az alapvető szabályai

Meglehetősen gyakori eset, hogy egy sportoló átigazolásakor nehézségekbe ütköznek az érdekelt felek. Minden ilyen, átigazolással kapcsolatos vita sportjogi kérdéskörnek minősül. Nagyon sok esetben a sportolók tájékozatlanok ezen a területen, mellyel az egyesületek és a szövetségek előszeretettel vissza is élnek.

Jogi keretek és a játékjog fogalma

A 2011/172. törvény által módosított 2004.évi I.törvény ( a továbbiakban Stv.) 23. § (1) bekezdés b) pontja állapítja meg - a külön jogszabályban előírt más szabályzatok mellett -, hogy a szakszövetség az mely adott sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni. Minden országos sportág rendelkezik átigazolási szabályzattal, melyben le van fektetve, mikor van átigazolási időszak, melyek az átigazolási korlátok, és milyen bizottságok járnak el egyes vitás helyzetekben.

Átigazolás - a már leigazolt sportoló sportszervezetéből egy átvevő sportszervezetbe történő „átregisztrálását” jelenti. A sportág szövetsége tartja nyilván, hogy adott sportoló melyik sportszervezetnél rendelkezik leigazolással.

A sportban előforduló adásvételek leggyakrabban jogátruházás (és nem dolog) formájában fordulnak elő, vagyis amikor a sportoló játékjogának használati jogát ruházza át a sportszervezetre, ingyenesen vagy ellenérték fejében. Az egyszerűnek tűnő meghatározáson túl, viszont át kell tekinteni, hogy ez a játékjog mit is jelent pontosan:

• A játékjog személyhez kötött vagyoni értékű jog, amely a sportoló sporttevékenységéhez fűződik.
• Fizikai és szellemi képességeinek értékesíthető összességét testesíti meg.
• Jogosultságot jelent arra nézve, hogy a sportoló a versenyrendszerben szerepeljen.

Amatőr és hivatásos sportolók közötti különbségek

Az amatőr sportoló akár sportszerződés, akár tagsági viszony alapján sportol, hozzájárulásáért anyagi ellenszolgáltatást nem igényelhet, ennek megszegése esetén semmisnek minősül a szerződés és a sportolónak vissza kell fizetni az ellenszolgáltatást. Amatőr sportoló csak előzetes irásbeli hozzájárulsásával igazolható át, mely nem köthető ellenértékhez.

Ezzel szemben a hivatásos sportoló sportszervezettel kötött megállapodás (megbízási vagy munkaszerződés) alapján fejti ki sporttevékenységét. Hivatásos sportoló az amatőrrel ellentétben, játékjoga használatáért (igazolás), valamint annak átruházása esetén (átigazolás) már ellenértékre tarthat igényt az átruházó sportszervezettől, amelynek értéke megbízási-, vagy munkaszerződésében kerül megállapításra.

Összehasonlító táblázat a jogviszonyokról

Az átigazolási eljárás folyamata

Ha a sportoló tagsági jogviszonyvában vagy szerződéses kapcsolatában változás következik be, úgy átigazolási- és új versenyengedély kiadása iránti kérelmet kell az adott sportág szövetségéhez benyújtani, egy erre rendszeresített Átgazolási Űrlapon. A kérelemben foglalt adatokat, hitelt érdemlően igazolni kell. A kérelmet az átvevő sportszervezet a régi versenyengedéllyel nyújtja be a Bizottsághoz.

Az eljárás során az alábbi szabályokat kell figyelembe venni:

1. Abban az esetben, ha a kérelmet 18. életévét be nem töltött versenyző esetében nyújtják be, törvényes képviselőjének is alá kell írnia.
2. Az elbírálás 30 napon belül valósul meg.
3. Hiányos kérelem esetén egy alkalommal 15 napos határidő tűzésével hiánypótlást rendel el a hatóság.
4. A kérelemben nyilatkozni kell, hogy a sportolónak az átadó sportszervezettel nincs érvényes szerződése.

Míg tart az elbírálás, addig versenyezhet a sportoló és meg sem tagadható a versenyzési jog, ha már az átadó sportszervezet felé a tagdíj fizetéséi kötelezettségének eleget tett.

Átigazolási időszakok és korlátok

Egy évben egy alkalommal van átigazolási időszak az általános szabályok szerint. Nem magyar állampolgárok esetében az átigazolás, illetve időszakos leigazolás kizárólag csak ezekben az időszakokban kezdeményezhetők. Ez az átigazolási időszak minden év január 2. napjától 31. napjáig tart.

A labdarúgásban speciális szabályok érvényesülnek: az átigazolási időszak Magyarországon június 15.-től augusztus 31.-én éjfélig tart. Augusztus 1-től augusztus 31-ig az átigazoláshoz az átadó sportszervezet hozzájárulása szükséges. A téli átigazolási időszak január 15-től február 14. éjfélig tart.

Pénzügyi vonatkozások és vitás esetek

Az átadó sportszervezet nevelési költségtérítésre tarthat igényt, amelynek mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzata írja elő. Fontos tisztázni, hogy átigazolási díjra kizárólag sportszervezetek tarthatnak igényt egymás között, a játékjog általuk történő átruházásáért.

Gyakori probléma, hogy olyan szerződéseket iratnak alá, amelyek csak az egyesület érdekeit védik és képviselik. Nem jogszerűnek minősül az akadály, ha az adott sportolónak már nincs érvényes sportolói szerződése, így más akadály nemlétekor nem tagadható meg az átigazolása. Még abban az esetben sem, ha polgári jogi tartozása áll fenn a jelenlegi sportszervezete felé.

A nemzetközi elitben, mint a Manchester City, Paris Saint-Germain, Real Madrid vagy a Barcelona, hatalmas összegek mozognak. A labdarúgóklubok évente több milliárd eurót költenek új játékosok vásárlására, de ebből a pénzből meglehetősen kevés jut el a kisebb - hivatásos vagy amatőr - sportegyesületekig. Összeségében megállapítható pénzmosás, korrupció és egyéb pénzügyi bűncselekmények gyanúja is felmerülhet egy-egy átigazolás során.

Ha a hivatásos sportoló szerződése a sportoló felmondása miatt szűnik meg és a felmondást az átadó sportszervezet vitatja, az átigazolás csak akkor hajtható végre, ha a sportoló vagy az átvevő sportszervezet költségtérítés összegét letétbe helyezi.

tags: #sportolo #atigazolasi #szerzodes

Népszerű bejegyzések:

• A Delije története és szenvedélye
• Klímabarát autók Ausztriában
• az egyetlen magyar az NBA-ben
• Magyar jégkorong-válogatott szereplések
• Juventus és Lyon BL helyzete