Sporttevékenység felfüggesztése és a játékjog szabályozása
A sporttevékenység felfüggesztése, valamint a versenyzők nevezése és indulási joga a modern sportjog egyik legösszetettebb területét képezi. A magyar sportjogi szabályozás alapjait a 2004. évi I. törvény a sportról (Sporttörvény) fekteti le, amely meghatározza a sportolók jogállását, valamint a versenyrendszerekben történő részvétel feltételeit.
A Sporttörvény szerint versenyzőnek az a természetes személy minősül, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyzők két csoportra oszthatók: hivatásos és amatőr sportolókra. A részvétel alapvető feltétele a versenyengedély megléte, amely a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott dokumentum.
A játékjog intézménye
Álláspontunk szerint a versenyengedély a versenyzők esetében az ún. játékjogot megtestesítő dokumentum. A játékjog a sportoló sporttevékenységéhez fűződő fizikai és szellemi képességei sporttevékenység keretében történő felhasználásának joga. A hivatásos és az amatőr versenyzők is szerződéses jogviszonyban engedhetik át játékjoguk használati jogát a felhasználó sportszervezet részére.
- Hivatásos sportoló: Jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet.
- Amatőr sportoló: Tagsági, szerződéses vagy tanulói jogviszonyban áll a sportszervezettel.
A játékjog mint személyhez fűződő vagyoni értékű jog, és a játékjoghoz tapadó, a sportolóra vonatkoztatott indulási jog forgalomképtelen. Ugyanakkor a játékjoghoz tapadó nevezési jog forgalomképesnek tekinthető. A játékjog használata átruházására irányuló szerződés speciális szerződéstípus, amelynek megszűnése esetén a használati jog ingyenesen visszaszáll a sportolóra.
Indulási és nevezési jog
Hatályos sporttörvényünk az indulási jogot csak a sportszervezetekre értelmezi, és megfelelteti a nevezés jogának. Álláspontunk szerint az indulási jog és a nevezési jog értelmezhető a sportolókra is, hiszen a játékjoghoz tapad mindkettő. A sportszervezetekre mint jogi személyekre értelmezhető az indulási jog - mint a sportversenyen részvétel joga -, és a nevezési jog - mint az indulási jog „aktiválása”.
| Jellemző | Hivatásos sportoló | Amatőr sportoló |
|---|---|---|
| Jogviszony alapja | Munkaszerződés vagy megbízás | Sportszerződés vagy tagság |
| Játékjog | Átruházható a szervezetre | Átruházható a szervezetre |
| Felfüggesztés/Kizárás | Súlyos szerződésszegés esetén | Szövetségi szabályzat szerint |
Nemzetközi szabályozási környezet
Hangsúlyozzuk, hogy a magyar szabályozásnak igazodnia kell a nemzetközi szövetségek (IF) és a sport nemzetközi szervezeteinek szabályozásához. A magyar versenyzők nemzetközi, valamint olimpiai szereplései esetében az indulási jog és nevezési jog feltételrendszerének igazodnia kell a nemzetközi sportszövetségek, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szabályozásához. A nemzetközi szabályok néhol kevésbé szigorúak, mint a magyar szabályozás, például a sportorvosi igazolási kötelezettség tekintetében.
A versenyző köteles a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, különösen tartózkodva a doppingvétségektől, a fogadási csalástól és a verseny biztonságát veszélyeztető magatartástól. A szabályok megsértése a sporttevékenység felfüggesztését vagy a versenyrendszerből való kizárást vonhatja maga után, ami a munkáltató vagy megbízó súlyos szerződésszegésének is minősülhet.
tags: #sporttevekenyseg #felfuggesztese #bizonyos #szamu #merkozesre
