A Modern Stadionprojektek, Finanszírozásuk és a Sportközvetítések Jelentősége
Amikor nagy sporteseményekre készülünk, gyakran szükség van építkezésekre és infrastrukturális fejlesztésekre, hogy mindenki kényelmesen és biztonságosan élvezhesse az eseményeket. A magyar sport világának egyik legnagyobb eseménye, az Atlétikai Világbajnokság, tehát nem csupán a sportolók felkészüléséről, hanem az infrastrukturális fejlesztésekről is szól. A stadionok átadása és az azokkal kapcsolatos közvetítések komplex folyamatokat rejtenek magukban, amelyek nemcsak sportjogi, hanem gazdasági és társadalmi hatásokkal is bírnak.
Stadionépítés és Közbeszerzés - A Nemzeti Atlétikai Központ Példája
A világbajnokság története 2017 decemberében indult, amikor hatályba lépett a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló kormányhatározat, amely az észak-csepeli és dél-pesti beruházások tervezéséhez és előkészítéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazta. Ennek keretében a Kormány egyetértett a Budapesti Atlétikai Stadion, szabadtéri edzőpályák, fedett pályás atlétikai edzőcsarnok, valamint a hozzájuk tartozó gyalogos és kerékpáros hidak megvalósításával. Az állami magasépítési beruházások esetében az ajánlatkérő szervezet a Beruházási Ügynökség, amelyet az Országgyűlés hozott létre 2018-ban a hatékonyabb közpénz felhasználás érdekében. Ez a közfeladatot ellátó gazdasági társaság a Kormány rendelete alapján kerül kijelölésre. A Kormány a 299/2018. (XII.27.) számú Rendeletében 2019. január 1-től Beruházási Ügynökségként a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK Zrt.) jelölte ki. (A 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet szerint a BMSK Zrt. 2023. január 1-jével megszűnt és állami feladatait jogutódként az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át.)
Az Atlétikai Stadion építése is ilyen beruházásnak számított, amelynek költségei meghaladták a központi költségvetésről szóló törvény által meghatározott értékhatárokat. Az új Nemzeti Atlétikai Központ megvalósításához szükséges források biztosításáról több kormányhatározat is született a költségek változása miatt. 2020-ban kiadott kormányhatározat szerint az új atlétikai stadionra, a gyalogos és a kerékpáros hídra, illetve a kapcsolódó egyéb létesítményekre és az infrastruktúrára eredetileg 203,9 milliárdot szánt a kormány. Ezt az összeget azonban 2022-ben 35 milliárddal toldották meg, így a beruházás összköltsége 238 milliárd forint lesz. Ezért tehát a projekt esetében is kötelező volt közbeszerzési eljárást kiírni.
A közbeszerzési eljárás első lépése, hogy az ajánlatkérő szervezet felhívást tesz közzé a megfelelő szakmai és jogi feltételeknek megfelelően. A jelen közbeszerzés során a meghívásos eljárást alkalmazták. Ennek az előnye az, hogy túlzottan sok jelentkező esetén lehetőség van az ajánlattevők keretszámának vagy létszámának megállapítására, és a részvételi szakaszban érvényes jelentkezést benyújtók közötti rangsorolásra, így ezt követően a második szakasz után könnyebb lesz a megmaradt jelentkezők közötti döntés. A közbeszerzési eljárás győztesei, a ZÁÉV Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ajánlattevők) a 2015. évi CXLIII. törvény alapján közösen nyújtottak be részvételi jelentkezést. A két cég közül az előbbi a vezető tag, de egyetemlegesen felelnek a szerződés teljesítéséért.
Az Üzemeltetés és a Létesítmények Átadásának Kérdései
Az ajánlattevők a stadion felépítésén túlmenően felelősséggel tartoznak az üzemeltetés biztosításáért is, a létesítmény használatba vételét követően. Ezen feladatok csak az alapműködéshez kapcsolódnak (pl. karbantartási, tisztántartási és biztonsági feladatok), nem foglalja magában a versenyek és rendezvények szervezését. Az üzemeltetési feladatok az átadás-átvétel lezárásáig tartanak, beleértve az ideiglenes építmények eltávolítását és a végleges alapállapot kialakítását. Fontos hozzátenni, hogy ez a kötelesség opcionális, és csak akkor szükséges, ha a megrendelő nem köt megállapodást a leendő üzemeltetővel ez alatt az idő alatt.
A Pénz és a Sport Találkozása: Finanszírozás és Bevételi Források
Az atlétikai világbajnokság minden évben az egyik legizgalmasabb sportesemény, de azt csak kevesen tudják, hogy a finanszírozása milyen nagy kihívásokkal jár. A rendező városnak és országnak óriási összegeket kell befektetnie a stadionok, szállások és más létesítmények építésébe és fenntartásába, amihez nemcsak hatalmas beruházásokra, de a megfelelő bevételi forrásokra is szükség van. A reklám- és szponzorációs lehetőségek, a jegyeladások és az egyéb bevételi források bevonása fontos szerepet játszik a finanszírozásban, és mindez komoly hatással lehet a gazdaságra és a közösségre.
A Közvetítési Jogok Jelentősége
A World Athletics (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) éves jelentései alapján a legfőbb bevételi források egyike a televíziós (broadcasting) jogok, ami nem meglepő, hiszen a televíziós jogok eladásának hatalmas piaca van, egy népszerű sportesemény hatalmas nézettséget és ezáltal bevételt tud generálni az adott közvetítőnek. (A WA felmérései alapján 2021-ben összesen 38 241 000 $ bevételt jelentettek). A sport és a televízió története már régre nyúlik vissza és a folyamatosan fejlődő technikával már el sem lehetne képzelni, hogy egy sporteseményt ne tudjunk megnézni tévén keresztül. A jogtulajdonos döntési lehetősége, hogy a közvetítési jogot kinek, és mennyiért adja el. A kulcskérdés a „hogyan”, mert a World Athletics (WA) mint jogtulajdonos értékesíthet közvetlenül saját maga, de eladhatja a jogokat sport- vagy médiaügynökségeknek is. A sportvilágban mindkettőre találunk példát, de a WA az utóbbi példát alkalmazza, mivel ez több terhet levesz a válláról és biztos bevételi forrást nyújt.
Az World Athletics hosszú idők óta két nagyobb cégnek értékesíti jogait. A megállapodás magában foglalta az összes marketing- és licensz jogot világszerte, valamint az összes médiajogot Európán és Afrikán kívül. A Dentsu azonban értékesítette a televíziós közvetítés jogait a TBS-nek, így jelenleg ez a vállalat az egyik fő médiapartnere az World Athletics-nak. A másik jelentős médiapartner a WA-nak az European Broadcasting Union (EBU). Az EBU tovább értékesítette jogait az ESPN-nek és a Warner Bros Discovery (WBD) számára (45 európai országban fog sugározni streamingszolgáltatásain és lineáris Eurosport csatornáin), így jelenleg többek között ők birtokolják a közvetítési jogokat Európában és Afrikában.
Kereskedelmi Szerződések és Szponzoráció
A kereskedelmi szerződések, különösen az arculatátviteli megállapodások és a szponzorszerződések, szintén jelentős bevételi forrást jelentenek a World Athletics számára. Az Atlétikai Világbajnokság olyan értékeket képvisel, amelyek sokak életére nagy hatással van, és sok résztvevő sportolóra az emberek példaképként tekintenek. Ezért az esemény kiváló lehetőséget kínál a cégeknek reklámozásra.
Az arculat-átviteli szerződések (merchandising) egy hatalmas területet foglalnak el a kereskedelmi megállapodások között. Ez egy olyan üzleti megállapodás, ami lehetővé teszi, hogy egy cég logója és neve ott tündökölhessen a marketingtevékenységek során, ruházaton, ajándéktárgyakon és mindenhol máshol annak érdekében, hogy befolyásolja a vásárlók döntéseit. A World Athletics 2022-ben bejelentette, hogy a merchandising területen a Cube Partnershipe (Cube) lesz az együttműködő partnere egészen 2025-ig. Ennek során a Cube szorosan együttműködik a World Athletics-szel és az ASICS-szel, hogy kiemelkedő atlétikai ruházatot mutasson be, miközben belső tervezői csapata további esemény- és életmód-kollekciókon dolgozik.
A kereskedelmi szerződések másik nagy területe a szponzorszerződések. Az atlétika világszerte óriási rajongótáborral rendelkezik, így a cégek a sport szponzorálásával a sportközvetítések révén óriási közönséget érhetnek el. A sportra vonatkozó szponzorálási szerződések akként határozhatóak meg, hogy azokban a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja. Ennek azonban vannak korlátai: a szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni.
Kifizetődő Álom vagy Milliós Kockázat? A Rendezés Gazdasági Hatásai
A világbajnokság megrendezésének bejelentése után Magyarországon nagyon eltérő hangulatok uralkodtak. Voltak, akik nagyon örültek annak, hogy Magyarország lehetőséget kapott egy ilyen jelentős esemény megrendezésére, és izgatottan várták, hogy a hazájukban szurkolhassanak a magyar sportolóknak. Azonban voltak kritikus hangok is, akik nem tartották jó ötletnek, hogy Magyarország ilyen gazdasági körülmények között ennyi pénzt költ egy sporteseményre, különösen azután, hogy a világjárvány okozta gazdasági válság és a háború okozta infláció miatt a költségek jóval meghaladták az eredeti költségvetési terveket.
Azt gondolhatnánk, hogy a World Athletics (WA) főszervezőként jelentős mértékben részt vesz a világbajnokság költségeinek viselésében. Azonban az igazság ennél sokkal árnyaltabb. A WA ugyan segít a rendező országnak, és könnyíti a szervezési munkálatokat a hosszú idő során kiépített kapcsolataival és rendszerével, de a legtöbb költség a rendező országot terheli. Ráadásul a bevételek nagy része, mint például a kereskedelmi jogok értékesítéséből származó bevétel, ennek ellenére nem a rendező országot illeti meg, hanem a WA-t. Az infrastruktúra kiépítése, a marketing hirdetések, orvosi és doppingellenes szolgáltatások, vendéglátás, jegyértékesítési műveletek és még sorolhatnám mind olyan költségek, amelyeket az állam központi költségvetésből von el. Akkor mégis mi lehet az oka annak, hogy országok évről évre versenyeznek a jogért, hogy ők rendezhessék meg a világ legnagyobb atlétikai eseményét?
Az atlétikai világbajnokság számos bevételi forrást kínál, amelyek hozzájárulhatnak a rendezvény megtérüléséhez. A források egyik csoportja a Dentsu-val kötött megállapodástól függenek, mivel a WA kereskedelmi jogait nagyrészt ő birtokolja. A megállapodások lehetővé teszik a rendező ország számára, hogy részesedjen a sportesemény által generált bevételekből, és fedezhesse a szervezési költségeket. A bevételek közé tartoznak a merchandizing termékek értékesítése és a hospitality jogok, amelyek a stadionban történő különböző étel-ital eladásokból származnak. Azonban a világbajnokság más bevételi forrásokat is kínál, amelyek teljes összegükben Magyarországnak jutnak mint például a belépőjegyek értékesítéséből származó bevételek. Emellett több olyan jövedelem is keletkezhet, amelyeket talán nem is gondolnánk. Az idelátogató sportrajongók mellett a hivatalos esemény résztvevői is - beleértve a versenyzőket és az ő stábjaikat, a versenybírókat, a média és közvetítési személyzetet, a beszállítókat és az önkénteseket - hatalmas költőerővel rendelkeznek, amely elősegítheti a gazdaság élénkítését.
Stadionépítési Tapasztalatok és Tanulságok Lengyelországból
Magyarország 2014 szeptemberében elnyerte a 2020-as foci-Eb rendezési jogát, ezzel most először lesz házigazda egy nagy futball világversenyen, s ez még azzal együtt is jelentős mérföldkő, hogy ezúttal összesen 13 városban rendezik az Eb-t. A rendszerváltás után először 2006-ban építettek stadiont Lengyelországban, ez volt Kielce 15 ezer férőhelyes arénája. A beruházás országszerte nagy népszerűségnek örvendett, hiszen ekkor épült meg az ország első modern futball létesítménye, amely már nem csupán a Lengyel labdarúgó-szövetség, hanem az UEFA standardjának is megfelelt. Kielce után sok nagyváros szintén szeretett volna saját stadionnal büszkélkedni, s a folyamatot katalizálta, hogy Lengyelország Ukrajnával közösen indult a 2012-es foci Európa-bajnokság rendezési jogáért, amit 2007-ben el is nyertek. Az UEFA-nak 2009-ben azonban négy lengyel helyszínt kellett kiválasztania: Varsó, Wrocław, Poznań és Gdansk városában épült 40 ezer főnél nagyobb kapacitású stadion.
Kapacitásproblémák és az „Üres Stadion Hatás”
A négy nagy stadion megépülése azonban csak a kezdete volt az építkezési hullámnak, s azóta országszerte számos további, bár kisebb stadion jött létre: kapacitásuk többnyire tízezer és harmincezer fő között mozog. Az első időszakot jellemző jelentős lelkesedés akkor kezdett alábbhagyni, amikor kiderült, hogy sajnos a legnagyobb stadionokat rendszeresen nem sikerül megtölteni. Wrocław 42 ezres arénája a megépülése után (természetesen magától az Európa-bajnokságtól eltekintve) 12-13 ezres látogatottságot produkált meccsenként, mostanra ez a szám azonban átlagosan nyolcezerre csökkent, az eddigi legalacsonyabb nézőszám pedig mindössze háromezer volt. A csökkenés annak ellenére megfigyelhető, hogy a város csapata, a WKS Śląsk sok év gyengélkedés után 2012-ben megnyerte a lengyel labdarúgó-szuperkupát. A stadion üzemeltetési költségeit nem fedezik a bevételek, minden évben 34 millió zlotyi (azaz közel 2,5 milliárd forint) veszteséget termel, s mostanra maga a klub is a csőd szélén áll.
Karaś elmondta, hogy minden új létesítmény átadása után körülbelül másfél évig érvényesül a statisztikailag is kimutatható „új stadion hatás.” Rengeteg ember kíváncsi a stadionra, s ezért a látogatottság legalább 50 százalékkal emelkedik. Azonban, ha a látogatók egyre többször tapasztalják, hogy sok körülöttük az üresen maradt szék, úgy tűnhet, nem érdemes odajárni, nincs jó hangulat: lassan fellép az „üres stadion hatás”, s csökken a látogatási kedv.
Lengyelországban egy további tényező is megnehezítette, hogy az új stadionok megtelhessenek. A 2012-es Európa-bajnokság rendezését beárnyékolta, hogy a nemzetközi közvélemény szemében Lengyelország a futball-huliganizmus egyik tűzfészkeként jelent meg. Ennek ellensúlyozására egyre szigorúbb szabályozásokat vezettek be: hogy a meccsekre bejussanak, a nézőknek klubonként külön rajongói azonosítókártyát kellett csináltatniuk, ami rengeteg macerával járt az olyan, átlagos drukker számára, aki több stadionban, az ország több pontján szeretett volna meccset nézni.
A Többcélú Felhasználás Jelentősége
A már korábban említett varsói nemzeti stadion (lengyel nevén Stadion Narodowy) a Dziesięciolecia stadion lebontása után, annak helyén épült fel, a többi stadionnal ellentétben nem önkormányzati, hanem állami forrásból, s azóta is a sportminisztérium üzemelteti. Építése 2009-ben indult, 2012. februári átadása pedig több mint fél éves csúszást jelentett az eredetileg tervezetthez képest, ám a kivitelezési munkák ezután még csaknem két évig folytatódtak az eredeti generálkivitelező csődje miatt. A folyamat során a költségek több százmillió zlotyival emelkedtek: a végső összeg elérte a 2 milliárd zlotyit, azaz a 144 milliárd forintot (mai zlotyi-forint árfolyamon számolva). 2013 óta viszont megváltozott a helyzet: mostanra a nemzeti stadion az egyetlen az Európa-bajnokságra készült négy nagy aréna közül, amely profitot termel. Ebben a focinak csak részszerep jut - a Stadion Narodowy 18-28 nagy rendezvénynek ad otthont minden évben, amiből azonban mindössze hat vagy hét a focimeccs. Focipályát csak ideiglenesen, néhány hétre telepítenek bele, arra az időszakra, amíg a nemzeti válogatott lejátssza meccseit, illetve a lengyel kupadöntőt is mindig itt rendezik. Ezek a mérkőzések kivétel nélkül legalább 30-40 ezer nézőt vonzanak.
Természetesen nem a nemzeti stadion az egyetlen, amelyet más rendezvényekhez is használnak. Lengyelország szórakoztatóipari piacának kínálata egy-két évtizeddel ezelőtt jóval korlátozottabb volt, a sok új és nagy aréna azonban lehetővé tette, hogy igazi világsztárok is eljöjjenek koncertezni, ráadásul közben a lengyelek életszínvonala is emelkedett annyit, hogy meg tudják fizetni a belépőjegyek árát. Ez az üzemeltetőknek is igazán megéri, hiszen egy koncertjegyért adott esetben akár tízszer annyi pénzt is elkérhetnek, mint egy átlagos focimeccs belépőért.
A Henryk Reymanról elnevezett krakkói stadion, mely a rossz tervezés egyik mintapéldája. Az alatta található 14 ezer négyzetméteres belső tér a drága üzemeltetés miatt üresen áll. Michał Karaś elismerően szólt a magyar stadionépítésről építőipari tekintetben: úgy vélte, nálunk sokkal gyorsabban és hatékonyabban zajlanak az építkezések, mint ahogy Lengyelországban történt. Ott sok pénzt elpazaroltak többek között azzal, hogy nem a megfelelő tervezőt választották, így az elkészült létesítmények nem használhatók ki ideális módon és mértékben. A nálunk alkalmazott, előre gyártott elemek helyett ráadásul mindent az építkezés helyszínén készítettek el, ami tovább drágította a folyamatot.
Társadalmi Hatások
A foci népszerűsége viszont egyértelműen növekedett Lengyelországban, hiszen a nemzeti csapat teljesítménye már nagyon régen nem volt ennyire kiemelkedő. Ráadásul az Európa-bajnokság után az akkori kormány szimbolikusan 2012 focipálya építését rendelte el országszerte, mely központi költségvetésből történt, a fenntartás pedig az önkormányzatok kezébe került. Párhuzamosan egy utánpótlásnevelési programot is elindítottak, s az ehhez kapcsolódó, nagy márkák által szponzorált bajnokságon több mint 160 ezer gyerek vesz részt évente. Más sportok nem kapnak ekkora figyelmet, s ezt néhányan nehezményezik: korábban igen sikeres volt a lengyel atlétika, de szinte az összes megépült vagy épülő aréna futball-specifikus.
tags: #stadion #atadas #kozvetites
