Magyarországi stadionok története: A Népstadiontól a modern Puskás Arénáig és a vidéki fellegvárakig
A Puskás Aréna Magyarország legnagyobb befogadóképességű, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas létesítménye, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája. Az épület története évtizedekre nyúlik vissza, hiszen a Népstadionnak, amelyet már a XIX. század vége óta terveztek felhúzni, de végül 1953-ban adták át, összesen ötvennyolc alkalommal készítették el az építési tervét. Ebből Hajós Alfréd, első újkori olimpiai bajnokunk egymaga hatot jegyez.
A Népstadion egyébként nemcsak kinézete miatt számított a világ legmodernebb sportlétesítményének a megnyitáskor, hanem azért is, mert előregyártott vasbeton szerkezetből korábban hidakat építettek, stadiont soha. A „Nepstadion” ugyanazt jelentette, mint a Bernabeu, a Maracana, a San Siro, a Wembley. A futball nagyságát és különleges társadalmi hatását, a nemzeti büszkeség labdarúgó-világszínvonalból fakadó nem jelentéktelen részét reprezentálta.
A Puskás Aréna születése és jellemzői
Az évtizedek alatt a 61 éves létesítmény állapota jelentősen megromlott. 2014. július 24-én játszották az utolsó futballmérkőzést a régi falak között, majd 2016 februárjában kezdték lebontani a régi stadiont. Az új Puskás Aréna építése során a törmelékek jelentős részét újrahasznosították, és a létesítmény megőrizte a régi Népstadion meghatározó stílusjegyeit.
A százszázalékban magyar tervezésű és építésű, fedett lelátós aréna mindenben megfelel a modern kor követelményeinek. Néhány lenyűgöző adat a monstrumról:
- 130 ezer köbméter beton és 19 ezer tonna betonacél került beépítésre.
- Az épület beépített alapterülete 60 703 m².
- Maximális befogadóképessége 67 155 fő.
- A létesítmény 50 méter magas és 316 méter hosszú.
- 38 darab, 40 méter magas pilon tartja a szerkezetet.
A stadion nyitó mérkőzését a magyar válogatott játszotta Uruguay ellen 2019-ben. 2019. október 28-án az összes jegy két óra leforgása alatt elővételben elfogyott. A találkozót 2-1-re Uruguay nyerte meg, de az új stadion első magyar gólját Szalai Ádám szerezte.
„Gyönyörű a Puskás Aréna, ez kellett Magyarországnak!”
Történelmi nézőszámok és rekordok
A magyar labdarúgás aranykorában a Népstadion elképesztő tömegeket vonzott. Érdemes áttekinteni a legfontosabb adatokat:
| Esemény / Stadion | Dátum | Nézőszám |
|---|---|---|
| Magyarország - Ausztria (Népstadion rekord) | 1955. október 16. | 104 000 fő |
| Magyarország - Olaszország (Fizetőnéző csúcs) | 1955 | 95 512 fő |
| Puskás Aréna befogadóképessége | 2019-től | 67 155 fő |
| DVTK stadion újjáépítés utáni nézőszám | 1968 | 27 000 fő |
Vidéki fellegvárak: A diósgyőri DVTK stadion története
2018. május 5-én hatalmas mérföldkőhöz érkezett a diósgyőri labdarúgás, hiszen ekkor került sor az első hivatalos tétmérkőzésre az új DVTK stadionban. Ez a történet azonban jóval korábban kezdődött. Bár a Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre (DVTK) már 1910. február 6-án megalakult, a „munkás étterem mögötti” pályát csak 1911-ben avatták fel.
Az egyre növekvő nézőszám és a DVTK jó szereplése indokolta egy új stadion építését az 1930-as években. Az ünnepélyes pályaavatóra végül 1939. június 25-én került sor. A stadion terveit Lucsányszky Géza készítette, akit az 1936-os berlini olimpiára épített stadion ihletett meg. Így a diósgyőri stadion füves pályájának méretei azonosak lettek a berlini stadionéval, főbejáratnak pedig maratoni kaput építettek.
Később, 1967-ben Dézsi János tervei alapján újabb bővítési munkálatok kezdődtek. Ekkor készültek el azok az állóhelyi, jellegzetes bástyaformájú szektorok, amelyek évtizedekre megalapozták a stadionképet. A 70-es évek második felére igazi futballfellegvárrá alakult Miskolc, ahol olyan csapatok tettek látogatást, mint a Celtic vagy a Besiktas.
A sport mellett kulturális eseményeknek is helyet adott a létesítmény: itt rendezték 1973. június 10-én az első magyar pop-rock fesztivált, amit a mai napig a magyar Woodstockként emlegetnek.
Újpest: Az ország első igazi stadionja
A Megyeri úton található - ma már Szusza Ferenc nevét viselő - stadion több mint száz éve, 1922. szeptember 17-én nyitotta meg a kapuit. Érdekes történet, mert 1922-ben újpesti polgárok és vállalatok pénzéből készült el a létesítmény, amelyet Magyarországon először illettek a „stadion” névvel. A terv megvalósítása az UTE Sporttelep Részvénytársaság megalapításával indult el.
Aschner Lipót, az Egyesült Izzó vezérigazgatója elkötelezett támogatója volt a sportnak, és jelentős szerepet vállalt a források előteremtésében. Fontos tény, hogy a mai stadion lelátóinak egy része még mindig az 1922-es szerkezetre épül.
Magyarország stadionjai tehát nem csupán betonból és acélból álló építmények, hanem a nemzeti büszkeség, az összefogás és a magyar sporttörténelem élő emlékművei, amelyek a múlt értékeit ötvözik a modern kor technológiai vívmányaival.
tags: #stadion #avato #magyarorszag
