Stadionépítés és állami támogatás Magyarországon: Az átláthatóság és a megtérülés kérdései
A stadionépítés és az ehhez kapcsolódó állami támogatások kérdésköre Magyarországon gyakran vált ki vitákat. Bár a kormányzati kommunikáció sokszor igyekszik elhatárolódni a közpénzek közvetlen felhasználásától, a TAO-program (társasági adókedvezmény) és más támogatási formák révén az állam jelentős forrásokat csoportosít át ezen a területen. Ez a cikk igyekszik bemutatni a stadionépítések hátterét, a finanszírozási modelleket és a beruházások megtérülésének kérdését, kiemelve a felcsúti Pancho Aréna, a Puskás Stadion és más vidéki arénák példáit.
A TAO-program és a közpénz definíciója
Orbán Viktor miniszterelnök többször hangoztatta, hogy a felcsúti Pancho Aréna nem közpénzből épült. Azonban a finanszírozás jelentős része, mintegy 70%-a az úgynevezett TAO-program keretében, nyereséges magáncégek felajánlásaiból származott. Ez a program lehetővé teszi, hogy a társasági adójuk egy részét a cégek meghatározott sportcélokra ajánlják fel. Ez a támogatási forma azonban nem mentes a közpénz jellegétől, mivel a felajánlott összeg leírható a társasági adóból, csökkentve ezzel a vállalatok adóalapját és végső soron az államkasszába kerülő adóbevételt.
Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága is állami támogatásként azonosította a TAO-programot, mivel az "a program következtében a magyar központi költségvetés adóbevételtől esik el". Tehát, még ha nem is közvetlenül az államkincstárból érkezik a pénz, a költségvetés forrásokat veszít, amelyeket más közszolgáltatásokra is fordíthatna.
A Pancho Aréna és a közérdek
A Pancho Aréna építési költsége 3,8 milliárd forint volt. Mészáros Lőrinc, a Puskás Akadémia elnöke szerint a létesítmény ezer gyerek sportolási lehetőségét biztosítja, amit "közérdeknek" tekinthetünk. Azonban a majdnem 4000 férőhelyes stadion VIP-páholyokkal és fűthető székekkel egy utánpótlás-akadémiának nem feltétlenül szükséges, és a nézőszám Magyarországon még az NB I-es bajnokikon is ritkán éri el ezt a szintet.
A Puskás Stadion beruházása
Az új Puskás Ferenc Stadion építése jelentős költségekkel járt. A 2016-os becsült bruttó érték 180 milliárd forint volt, a legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8%-kal magasabb. Az egy székre jutó költség 2,1 millió forint, amely magában foglalja a nem stadion jellegű területek, mint konferenciatermek, parkolók, éttermek költségeit is. A beruházás nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárás keretében zajlott, amelyre két ajánlat érkezett. A kivitelezőre szigorú feltételeket szabtak, többek között napi 142 millió forint kötbért késés esetén, és 32 milliárd forint bankgaranciát.
Vidéki stadionok kihasználtsága és megtérülése
Az elmúlt tíz évben számos vidéki klubstadion épült, de ezek kihasználtsága gyakran alacsony. A fehérvári stadionban egy nemzetközi kupameccsen például a 14200 férőhelyes arénában mindössze 3840 néző volt jelen, ami kevesebb, mint 30%-os kihasználtságot jelentett a szezonban. Hasonló problémák merültek fel Debrecenben, Szegeden és Szombathelyen is, ahol a stadionok kihasználtsága nem éri el a 40%-ot sem.
A legtöbb stadionépítés esetében a megtérülés kérdése szinte értelmezhetetlen. A jegy- és bérletértékesítésből származó bevételek rendkívül alacsonyak, és a becslések szerint évtizedek, sőt évszázadok is eltelhetnek, mire a beruházás költségei megtérülnek. Kivételt képez a Ferencváros Groupama Arénája, amelynek átlagos nézőszáma meghaladja a 11 ezret, és a stadion hasznosításából értelmezhető bevételre tesz szert a klub.
Külföldi támogatások és határon túli projektek
A magyar kormány jelentős összegeket fordít a határon túli futball támogatására is. A Bethlen Gábor Alapon keresztül többek között a szerb Topolya, a csíkszeredai fociakadémia, a Munkácsi Labdarúgó Akadémia, a dunaszerdahelyi DAC és az eszéki klub is részesült jelentős támogatásban. Ezek a beruházások gyakran kapcsolódnak a Puskás Akadémiához, és a TAO-támogatásokhoz hasonlóan, itt is felmerül a közpénzek felhasználásának átláthatósága és célja.
Szegedi Tudós Akadémia és más projektek
A szegedi Tudós Akadémia kollégiumának építése is problémákba ütközött. A közel 2 milliárd forintos támogatás ellenére a beruházás megakadt, és az épület állapota is romlik. A projekt finanszírozása továbbra is bizonytalan, és a kormányzati támogatás hiánya miatt a munka leállt.
A LaLiga legnagyobb túlélői | ¿Qué Pasa? | S02E33
Székesfehérvár és a sportfinanszírozás
Székesfehérvár költségvetésében a sport és a stadionok jelentős tételt képviselnek. Bár az állami támogatások összege csökkent, a város továbbra is jelentős összegeket fordít erre a területre. Ugyanakkor a városban nem épültek önkormányzati bérlakások, és az uniós források is jelentősen lecsökkentek.
Az EU elvárásai és a magyar valóság
Az Európai Unió a TAO-program jóváhagyásakor elvárta, hogy a támogatott létesítmények nyitva álljanak a lakosság előtt, és a hivatásos sporttevékenységeken kívül más célokra is használhatók legyenek. Azonban a magyar kormány által kidolgozott rendszer sok esetben nem ösztönzi a klubokat az ifjúsággal és amatőrökkel való foglalkozásra. A vidéki stadionok üzemeltetőt is alig találnak, és az uniós előírásoknak sem felelnek meg a bevételek a költségekhez képest.
tags: #stadion #epites #eu #tamogatas
