Mennyi közpénz ment el stadionépítésre Magyarországon?
A magyarországi sportlétesítmények fejlesztése jelentős közpénzeket emésztett fel az elmúlt évtizedben. A kormányzat kiemelt figyelmet fordított az infrastruktúra megújítására, különösen a labdarúgás területén, de más sportágak is részesültek fejlesztésekből.
Az állami támogatások mértéke és céljai
A 2010 óta eltelt időszakban rendkívüli lendületet vett a sportlétesítmények infrastrukturális megújítása. Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor 2010-es érkezése óta a futballba, Orbán Viktor másodszori miniszterelnöki kinevezésével párhuzamosan, jelentős összegek áramlottak a sportcélú kiadásokra. Az Index számításai szerint az elmúlt 10 évben épülő focistadionokra összesen 330 milliárdot költöttek. A G7 összesítése alapján 2014 óta tíz év alatt huszonhét új aréna épült, amire összesen 600 milliárd forint közpénzt fordítottak.
A közpénzek jelentős része, közel kétharmada stadionok és sportcsarnokok építésére, fejlesztésére fordítódik. Ezen belül kiemelkedő a Puskás Aréna és az atlétikai stadion, amelyek külön-külön is közel 200 milliárd forintba kerültek. A két gigaberuházás mellett további 13 olyan projekt volt, ahol ténylegesen új stadion épült, ezek költsége 2 és 18 milliárd forint között szóródott. A többi beruházás átépítés, bővítés vagy egyéb fejlesztés volt.
A stadionépítési láz Felcsúton kezdődött a Pancho Arénával, amely Tao-támogatásokból épült. Ezt követte a debreceni Nagyerdei Stadion és a Groupama Aréna. Azóta szinte az összes NB I-es csapat, sőt, sok másodosztályú együttes is új vagy felújított stadiont kapott.
A sportcélú kiadásokon belül a következő fő felhasználási célok jelentősek még:
- Stadionok, sportcsarnokok: 362 milliárd forint
- Utánpótlás-nevelés: 63,9 milliárd forint
- Rendezvények: 35 milliárd forint
- Tornatermek, tanuszodák: 25,8 milliárd forint
Stadionok az első és másodosztályban
Az első osztály csapatai összesen 79 milliárdot kaptak a stadionokból. A Debrecen volt az első, amelyik új arénát kapott. A Ferencváros legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapata stadionjának kihasználtságán a válogatott meccsek és a női Bajnokok Ligája-döntő is sokat dobott. A fehérváriak is a saját otthonukban játszhatták végig a szezont, bár kisebb, de drágább lett a stadionjuk, mint a debreceni.
A másodosztályú futballfejlesztések is számottevőek voltak. Kazincbarcikán például egy 1100 férőhelyes új stadion épült 2,4 milliárd forintért. Szombathelyen a közelmúltban 300 millió forintos állami támogatást kaptak a stadion üzemeltetésére.
Számos klub kapott stadionfejlesztést, melyek költségei változóak voltak. A Sopron stadionjára 550 millió, a Balmazújvároséra 640 millió forint jutott. Cegléden és Kozármislenyben összesen egymilliárd, Tatabányán 400 millió, Dunaújvárosban pedig kétmilliárd forintot költöttek stadionra.
Nemzetközi összehasonlítás és a fenntartás kérdése
Szlovákiában is van stadionfejlesztés, de ott irigylik a magyarországi állapotokat, mivel Magyarországon nem kell magántőke, és az állami szerepvállalás mértéke nem korlátozott. A jobb színvonalú cseh futballban is voltak fejlesztések, de ott nem hagyták szétmállani az infrastruktúrát, így nem mindig kellett új stadionokat építeni. A csehek a 2000-es években 2,5 milliárd koronát költöttek hat-hét pályára.
A magyarországi trenddel ellentétben Csehországban a kezdeti összegek szinte kivétel nélkül emelkednek. Például Hradec Králové új, 9 ezer férőhelyes stadionjának költsége 605 millió cseh korona (kb. 7,87 milliárd forint). A másodosztályú Pardubice 5 ezer férőhelyes stadionra 5,6 milliárd forintot költene.
A legnagyobb kihívást a jövőben a megépült stadionok fenntartása jelenti. Számos esetben a városok költségvetésére hárul a létesítmények üzemeltetése, ami több százmilliós mínuszt jelenthet. A Groupama Aréna kivétel, ahol egy szakosodott cég végzi a fenntartást, és jelentős bevételt termel. Más stadionok esetében azonban a kihasználtság alacsony, és a megtérülés évszázadok múlva várható.
MIÉRT DÜHÖS BRÜSSZEL – Kínai invázió Magyarországon
Kritikák és fenntarthatósági kérdések
A stadionépítési láz kritikák tárgya is lett, különösen a gazdasági válság idején, amikor számos más ágazat komoly problémákkal küzd. A hatalmas összegek, amelyeket stadionokra fordítanak, ellentétben állnak a gyerekek sportolására szánt összegekkel, amelyek a teljes sportköltésnek csak a nyolcadát teszik ki.
A stadionok kihasználtsága sok esetben alacsony. Például a fehérvári arénában egy nemzetközi kupameccs nézőszáma a kapacitás negyedét sem érte el. A legtöbb új stadionban az átlagos kihasználtság sem haladja meg a 40 százalékot, és csak a legkisebb arénákban lehet értelmezhető kihasználtságot elérni.
A megtérülés szempontjából a legtöbb stadionépítés nem tekinthető gazdaságosnak. A jegybevételekből a beruházási költségek megtérülése évszázadok múlva várható, vagy soha nem következik be. Ez alól kivételt képez a Ferencváros stadionja, a Groupama Aréna, amely jelentős bevételt termel.
Az átláthatóság kérdése is felmerül, különösen az "egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatása" kategóriában, ahol nyomon követhetetlen, mire költötték a pénzt. Emellett többszörös drágulások is előfordultak egyes projekteknél.
Összességében elmondható, hogy a magyarországi stadionépítések óriási közpénz-befektetést jelentenek, melyek gazdasági megtérülése és fenntarthatósága sok esetben kérdéses.
tags: #stadion #epitesre #mennyi #milliard #ment #el
