Stadionépítések és fenntartási költségek: Mennyibe kerül a városnak?
A magyarországi sportlétesítmény-fejlesztések az elmúlt évtizedben példátlan mértéket öltöttek. A stadionépítés monumentális feladat, amely jelentős befektetést és gondos tervezést igényel. A stadion ára számos tényezőtől függ, például elhelyezkedésétől, méretétől, a felhasznált anyagoktól és a felszereltségtől. Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttünk stadionokra, mindennek a fenntartása évente 50 milliárdba kerül.
A stadionfenntartás mint hosszú távú teher
Hosszú távon az lesz a legkomolyabb kiadás, hogy ezeket a megépített stadionokat gondosan fent is kellene tartani. Az építési költségek mellett a stadion fenntartása költséges lehet, hiszen az olyan közművek, mint az elektromos áram és a víz, akár több millió dolláros kiadást is jelenthetnek évente. A 2017-es szombathelyi stadion példája jól illusztrálja a problémát: a városnak 8 millió 630 ezer forintjába került mindössze két hazai mérkőzés megrendezése a saját tulajdonában lévő létesítményben.
A kormány az adófizetők pénzéből ad támogatást az adófizetők pénzéből felépített stadionok üzemeltetésére is. A balmazújvárosi konstrukció például elsősorban a politikai erőre épült, és már akkor vége lett, amikor a futball pozitív diszkriminációja igen szembetűnő volt. A stadionok kihasználtsága gyakran elmarad a várakozásoktól: míg a kisvárdai létesítmény 75 százalékos kihasználtsággal bír, addig a debreceni Nagyerdei stadion nem éri el a 20 százalékot, a zalaegerszegi pedig alig 16 százalékon áll.
Magyarország stagnáló gazdaságának magyarázata
Nemzetközi összehasonlítás
Míg a magyar trendek a kezdeti összegek növekedését mutatják, addig más országokban eltérő gyakorlatok léteznek. Szlovákiában az állami szerepvállalás mértéke nem haladhatja meg a 40 százalékot. Csehországban alapból nem hagyták szétmállani az egyszer már megépített infrastruktúrát, így nem kellett minden esetben új stadionokat építeni. Ezzel szemben nálunk a közpénzek elköltése gyakran nem hozott nagyságrendi szakmai előrelépést.
| Stadion | Építési költség (tervezett/tényleges) | Kapacitás |
|---|---|---|
| Groupama Aréna | 14,735 milliárd Ft | 23 700 fő |
| Nagyerdei Stadion | 12,5 milliárd Ft | 20 340 fő |
| Pancho Aréna | 3,8 milliárd Ft | 3500 fő |
A költségek és a megtérülés kérdése
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a stadionépítés nem garantálja a jövedelmezőséget. Míg egy stadion bevételt termelhet jegyeladásokból és egyéb forrásokból, évekbe telhet, amíg a befektetés megtérül. A magyar futballba öntött rengeteg közpénz ellenére a stadionok kihasználtsága átlagosan csupán 29 százalék körüli. A kormány számára a sportlétesítmények építése kettős célt szolgál: egyrészt tudják mutatni, hogy mennyit fejlődött az ország, másrészt a kormányközeli építőcégek is jól járnak.
A 2010 óta sportra fordított 1500-1600 milliárd forint egy jelentős részét az infrastruktúra fejlesztése emésztette fel, miközben a szakmai eredmények elmaradtak. A sportra költött pénzek jelentős része olyan projektekbe vándorol, ahol a stadionok fenntartása és a működtetés terhei hosszú távon az önkormányzatokat és az adófizetőket terhelik.
tags: #stadion #mennyibe #kerul #a #varosnak
