A Stadionok Tervezése és Részletei: A Puskás Aréna és a Békéscsabai Stadion
2019 végén átadták az ország legnagyobb középületét, a Puskás Arénát. 2019. november 15-én a Magyarország-Uruguay meccsel nyitott meg hivatalosan a Puskás Aréna. Elődjét, a Népstadiont 1953-ban, a Rákosi-korszakban avatták fel látványos keretek között. Ez az épület lett nemsokára egyúttal az Aranycsapat otthona is. Mind a csapat, mind az épület tulajdonképpen a diktatúra terméke volt, de egyúttal annak ellenpólusát is jelentette. Az elnyomás, a nincstelenség és a félelem helyett a szabadság, a felszabadultság és a siker szimbólumává lett a Népstadion: az eufória szigete a terrorban. Még ma is szinte mindenkinek van valamilyen kötődése az épülethez. A focimeccseken túl emlékezetes lehet egy-egy legendás rockkoncert, vagy egyéb rendezvény, pl. II. János Pál pápa látogatása a rendszerváltás hajnalán.
A Népstadion Öröksége és a Tervezési Folyamat
Az egykori Népstadion a korábbi Istvánmező területén épült fel. Ifj. Dávid Károly és munkatársainak alkotása az építészettörténeti kánon része volt, de a törekvések ellenére védettségi státuszt soha nem kapott. A legkifinomultabb formálású tervváltozatban elegánsan ívelt lelátók aszimmetrikus ölelése vette volna körül a küzdőteret. Nyugati oldala magasabb lett volna, hogy ne vakítsa az esti nap a szurkolókat, keleti oldala pedig alacsonyabb, megnyitott, ahová formai ellenpontként egy mintegy tizenegy-emeletes torony megépítését tervezték. Ifj. Dávid Károly-Borosnyay Pál-Harmos Zoltán százezres stadionja lejtős vasbeton tribünnel és öltözőtoronnyal készült 1952 nyarán. A kettő közötti összeköttetést egy grandiózus, szobrokkal kísért felvonulási tér, az ún. dromosz volt hivatott megteremteni.
Az évtizedek óta esedékes felújítás a 2010-es kormányváltás után kapott lendületet. 2012-ben ötletpályázatot írtak ki a területre, amelyből bár Skardelli György pályaművét formai okokra hivatkozva kizárták, később mégis ő, illetve a Közti Zrt.-ben működő műterme kapta a tervezési megbízást - ám ekkor már nem az egész terület, csak a stadion áttervezésre. Puskás Aréna tervezője: Skardelli György (KÖZTI Zrt.).
A Puskás Aréna Koncepciója és Szerkezete
A tervezési folyamat alapvető kiindulása az UEFA mintegy kétszáz oldalas irányelv-gyűjteménye volt, amelyet a Megbízó egyéb funkcionális elvárásai egészítettek ki. A 2015 előtti koncepciótól eltérően (amely még számolt többek között irodaház, szálloda, egészségügyi központ és különböző sporttermek stadionon belüli elhelyezésével) a végső tervek szikárabb programot tartalmaztak: egy körülbelül 67000 főt befogadni képes, legmagasabb UEFA-besorolású futball-arénát, amely alkalmas tömegrendezvények, például koncertek lebonyolítására is, utóbbit akár 80000 fő befogadóképességgel.
A Népstadion szerkezeteinek jelentős része tudhatóan bontásra érett állapotban volt. A tervező azonban már a legelső tervváltozatokban egyértelműen állást foglalt amellett, hogy szimbolikus és funkcionális okokból meg kívánja tartani a karakterképző pilonokat, hiszen azok beleivódtak a kollektív emlékezetbe, a városkép jellemző elemeivé váltak. Az eredetileg lépcsőtornyokként és vertikális tartószerkezetként is funkcionáló elemek megtartásával és megtükrözésével alakult ki a két tengelyére szimmetrikus alaprajz váza. Természetesen az új, jóval nagyobb lelátók új tartószerkezeti struktúrát is igényeltek, amely a pilonok között, azokkal azonos kiosztásban, de eltolva épült volna fel. Már ennek a tervnek is elsősorban a formai és szellemi folytonosság biztosítása volt az alapvető vállalása, amely érdekében a tervezők nem riadtak vissza a historizálás eszközétől. A szikár műemlékvédelmi szempontok érvényesítése nem lehetett igazán cél, hiszen a sosemvolt helyzetek történeti formákból való (vissza)építése legalábbis vitatott eljárás. A műemlékes szakma erős negatív visszajelzése egyfelől érthető, pláne, ha a bontás utáni sokkoló képekre, a stadion helyén maradt homoksivatagra gondolunk.
Másfelől azonban a visszaépítés által vált lehetővé, hogy ha anyagában nem is, de alaprajzi és tartószerkezeti struktúrájában megmaradjon az eredeti Dávid Károly-i szerkesztés: a pilonsor elemei lettek így mégis a teljes stadion elsődleges tartószerkezetei és fő függőleges közlekedési magjai. Megmaradt a forgalmi rendszer és az alaprajzi logika, amely ma is alkalmas arra, hogy a rendkívül szigorú követelményeket teljesítse. A pilonok egyébként nem a régiek helyére kerültek vissza. Az UEFA-előírások szerint az atlétikai pálya kikerült a stadionból, hogy a lelátókat közelebb lehessen húzni a pályához. A stadion új elemeinek kialakítása egyfelől funkcionális szükségszerűségekből következik, másfelől az egykori formákat értelmezi és írja tovább.
Homlokzatok és Belső Terek Kialakítása
Ahogyan a betonpengék között feszül a betoncsipke, úgy köríti homogén köpenyként az egész épületet egy rozsdamentes acél háló. Efölött, egy burkolatlan sávban röviden megmutatkozik a tartószerkezet, amelyet egy körbefutó, finombetonból készült koronázópárkány (egyúttal a bejárható méretű csapadékvíz-csatorna burkolata) fog össze. A homogén acélköntösből markánsan kiugró pilonsor ráadásul nemcsak a karakterképző építészeti gesztus, hanem mindennél egyértelműbb építészeti jelként mutatja, akár több tízezer ember számára is, a bejáratok egyértelmű pozícióját.
A tervezők felismerték annak előnyét, hogy azonos logikájú közlekedő-magok sorolódnak körbe az épületen, így biztosítva, hogy bárhonnan közelítve, a már egyszer megtanult módon haladhasson a szurkoló tömeg. Helyszínrajz vezérszinti alaprajzzal segítette ezt a tervezést. Az építészek arra is figyeltek, hogy a fő közlekedési útvonalak minden bizonytalanságtól mentesek legyenek. Ezt segíti például, hogy minden lépcsőkar fellépésének száma és méretei azonosak. A körüljáró szintek között nagyméretű födémmegnyitások teremtenek vizuális kapcsolatot, ami nemcsak nagyvonalúbbá, de átláthatóbbá és oldottabbá is teszi a tereket. A tágas körüljáró-szintekről a szűkebb alagútszerű közlekedőkön át a lelátókra lépni magával ragadó térélmény. Az aréna katlanszerűsége, a lelátó nagyvonalú vonalvezetése és természetesen az egész mérete önmagában is lenyűgöző látvány, és különösen is az lehet, ha több tízezer ember együtt szurkol. Hazai szemnek szokatlan látvány a lelátók fölé mintegy 80 métert benyúló konzolos acélszerkezet, amely fedésének középső harmada áttetsző polikarbonát.
Egy stadion bizonyos szempontból nem egyéneknek, hanem a szurkolók összességének épül; szurkolás közben mintha megszűnne az én és a te, csak a mi és a ti van. Skardelli György a tervezés során lemondott az önmagáért való építészeti megoldásokról. A tervezés kvalitása leginkább a nagy terek megalkotásában és összekapcsolásában, a nagyléptékű átlátások és mégis egyértelmű közlekedési helyzetek egyidejű létrehozásában mérhető. Erőssége a funkcionális rend megteremtése, és a rendszer elemeinek kiérlelt összekapcsolása, amely mögött rengeteg munkát és gondolkodást feltételezhetünk. Nemcsak az alaprajzokon, de a mennyezeten is rend van, a tervezők kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a különböző erős- és gyengeáramú rendszereket, eszközöket közös vonalvezetéssel fogják össze széles multifunkcionális kábeltálcákra.
A körüljáró szintek anyaghasználata szinte kizárólag a nyers látszóbeton szerkezeti felületekre és a rozsdamentes vagy horganyzott acél kiegészítő elemekre (pl. büfépultok és korlátok) szorítkozik. A küzdőtér felé eső szürkére festett válaszfalban pirosan virítanak a wc-helyiségek bejáratai. Minden elem kialakítása és anyaghasználata olyan, hogy ne kelljen rá vigyázni. Egyedül a gyep igényel különleges törődést, bár már itthon sem számít kivételesnek a 60-80 cm-es, váltakozó talajösszetételből álló rétegrendben található alagcsövezés, beépített öntözés és fűtés.
Különleges Funkciójú Terek és a Megmaradt Torony
A szintek közül megformálásban kiemelkedik a Skyboxok emelete. Mintegy nyolcvan, különböző kialakítású és méretű VIP-terem, amelyekben emelt nívójú szolgáltatásokat élvezhetnek az ide látogatók. A tömeges közönségforgalomtól elválasztott fel- és lejutás, valamint a rangosabb minőségű belsőépítészeti kialakítás is kiemeli a szintet. A betonfelületek helyett a fa (vagy fa megjelenésű) burkolatok, valamint az egyedi tervezésű tapéta dominál, amelyen archív újságok nyomatainak háttere előtt a magyar foci történeti nagyjainak alakjai rajzolódnak ki. A stadion további helyiségei közül kiemelkedik az egybenyitva akár 1500 főt is befogadni képes rendezvénytér.
Az egykori stadionból egyedül a toronyépület maradt meg, amely felújítva és két emelettel bővítve egyelőre üresen áll. A tervek szerint egyszer a Puskás-múzeum helyszíne lesz. A legkésőbb felépült torony már igazi szocreál építészeti alkotás: zárt, súlyos tömege, rusztikus kőburkolata ellentétben állt a stadion még alapvetően modernista, nyitottabb szerkesztésével. Gazdagon díszített előcsarnokának és reprezentatív lépcsőházának helyreállítása példamutató, azzal azonban vitatkozhatunk, hogy az új két szintre vezető lépcsőház-hosszabbítást is a szocreál architektúrát továbbvíve, másolatként kellett volna-e megépíteni. A kérdés annál is inkább felvetődik, mert a ráépítés kívülről nézve példaadó kiegészítés, amely kortárs eszközökkel továbbírja, és nem mímeli a meglévő architektúrát. Homlokzati burkolata ugyanaz a kő, de nem bárdolva, hanem simára csiszolva. A múzeumi funkcióhoz is illeszkedő zártságát két keskeny és magas sarokablak töri át.
Városképi Elhelyezkedés és Építési Állapot
Az új Puskás Aréna nem utolsósorban olyan városképi elem lett, amely látványosan tárul fel a közelebbi és távolabbi környezetéből. Egy ilyen léptékű épület nem értelmezhető városszerkezeti kontextusa és az abban való elhelyezkedése nélkül. Talán itt érhető tetten a beruházás legnagyobb hiányossága, hiszen erről a kontextusról sajnos nem szólt a mostani megbízás. A negyvenes évek tervei, de még az említett 2012-es ötletpályázat is, a teljes Istvánmezőről mint városépítészeti egységről gondolkodtak. Megépült ugyan a szocializmus évtizedeiben két kulcselem, a stadion és a későbbi Budapest Sportcsarnok, ám például a metróállomás excentrikus elhelyezkedése miatt soha nem tudott a vízionált, képletszerű lineáris struktúra érvényesülni. Annak ellenére, hogy az utóbbi szűk húsz évben gyakorlatilag az egész Istvánmező területe megújult (2003-ban megnyitott a Papp László Budapest Sportaréna, most a Stadion épült át, a dromosz területe pedig éppen felújítás alatt van), mégsem sikerült a területet összefogottan megfogalmazni. Olyannyira nem, hogy a metró és az 1-es villamos felől csak szűkös járdákon érhetjük el a stadiont, sőt az Ifjúság útja és a Dózsa György út Kerepesi úti torkolatán szabályosan átkelni elvileg talán lehetséges, de gyakorlatilag szinte megugorhatatlan kihívás. Bár a nagyobb rendezvényekkor a Stefánia és a Dózsa György utat lezárják, de nem minden esetben, és a kisebb eseményekre is több száz, esetleg több ezer ember botorkál a szűk és töredezett járdákon. Éppen azért, mert a Puskás Aréna egy, a városszövetbe ékelt stadion, fontos lett volna méltó módon be is ágyazni ebbe a struktúrába.
A tervezési munka ezúttal csak a stadion kerítéséig terjedt, amelyen belül viszont példaadó tisztasággal megfogalmazott építészeti struktúra épült fel. A munka alapvető vállalása volt, hogy amellett, hogy egy kifogástalanul használható együttes jöjjön létre, az atmoszféra, és a társadalomban betöltött ikonikus szerep átmentődjön, ami a stadion formáiban, legkarakteresebben a pilonokban tárgyiasult. Az egykori Népstadion eltűnt a föld színéről, és a mostani Puskás Aréna már egy teljesen új épület.
2017. decemberében számoltak be utoljára a stadion rekonstrukció pillanatnyi állapotáról. Részben az utóbbi napok szerencsés időjárásának, másrészt a kivitelező hihetetlen szervezőképességének köszönhetően látványos tempóban zajlottak a munkafolyamatok. Az építésvezető elmondása alapján továbbra is megfelelő ütemben haladnak a munkálatok, de nyilván próbálják rugalmasan és ésszerűen kezelni a folyamatokat, hogy a továbbiakban is tartani tudják a határidőket. Jelen pillanatban a legfőbb feladat a külső nyílászárók lehető leggyorsabb beszerelése, hogy ezután már az időjárási viszonyoktól függetlenül tudják folytatni a belső munkálatokat. Ezzel párhuzamosan az úgynevezett függönyfalak létrehozása, a belső nyílászárók beszerelése, a közbenső födém építése, gépészeti- és elektromos szerelések is folytak. Szintén jelentős és szemrevaló fázis lesz a tetőszerkezet tartóvázának helyére daruzása. Ennek előkészületi munkálataiként már a fogadórész hegesztését végezték, így gyors ütemben összeálltak a kirakós játék darabjai.
A Békéscsabai Stadion Fejlődése
Békéscsaba belvárosának keleti részén, a körgát és a Széchenyi liget között épült fel a stadion, a VI. kerületben, egy aránylag mélyen fekvő, régebben lápos részen. Esős időben régebben gondot jelentett, hogy a mély fekvés miatt gyakran meggyűlt a víz mind a centerpályán, mind a gyakorlótelepeken. Az idők folyamán a Békéscsabai Előrének több helyen is volt futballpályája, az első a Csányi utcában, majd Kórház utca, Kazinczy utca, aztán ismét Kórház utca. Sokáig igen kicsi, fejletlen pálya volt, csupán egy oldalon fedett, ülőlelátóval.
A növekvő igények, de döntően az 1974-es NB I-be kerülés miatt szükségessé vált a stadiont felújítani, jelentősen kibővíteni. Így igen gyors tempóban, állami és tanácsi segítséggel alig 4 hónap alatt elkészült a Kórház utcai fedetlen állólelátó, megduplázva az eredeti kapacitást. Ezután éveken át nem végeztek felújítást, az állaga erősen leromlott. 1988-ban az UEFA-kupa küzdelmeinek idejére felszerelték az eredményjelző táblát is. Az 1990-es U18-as labdarúgó-Európa-bajnokság során több mérkőzést is játszottak, valamint a döntő helyszíne is itt volt, ahol a Szovjetunió 3000 néző előtt verte meg az akkor Luís Figoval felálló Portugáliát. Ezután a ’90-es évek közepén újították fel, megerősítve a tartóoszlopokat, cementtel erősítették a kritikus részleteket. 2005-ben az MLSZ felhívása miatt ki kellett építeni a reflektorokat, ami sikerült is 4 hónapi munkával. Azóta esti mérkőzések lebonyolítására is alkalmas a stadion.
2006 után az atlétikapályát felszámolták, a pálya szélességét megnövelték, illetve lebontották a kerítéseket, alacsony, 120 cm-es szabvánnyal helyettesítve. A hátsó pálya helyén korszerű, minden igényt kielégítő műfüves pálya épült, villanyvilágítással. Ekkor átfestettek több részt is, kicserélték a centerpálya fűszőnyegét. 2014. októberében az edzőpályák felújítása után a centerpályát is korszerűsítették. Az első ütem során a pályát 5 méterrel tolják az egykor álló lelátó felé. Megközelíteni nem túlzottan nehéz, a város vasúti pályaudvaráról egyenesen kell elindulni az Andrássy úton, majd a főtérre érkezvén balra fordulni, és az Evangélikus nagytemplomnál jobbra, innen majdnem egyenesen visz az út a stadionig. Az autóval érkezők (Budapest, Debrecen, Szeged) irányból a békési elágazásnál kell jobbra tartani, majd az előbb említett templomnál balra fordulni.
