Puskás Aréna: A modern sportlétesítmény és az egészségügyi viták árnyékában

A Puskás Aréna, mely nevét a legendás magyar labdarúgóról, Puskás Ferencről kapta, Budapest 14. kerületében (Zugló) található, és a magyar labdarúgás egyik büszkesége. Az aréna építése 2017-ben kezdődött, és 2019 vége előtt fejeződött be. Ez egy teljesen ülőhelyes stadion, amelynek kapacitása 67 215 fő.

Az aréna építése és jellemzői

A stadion a korábbi Puskás Ferenc Stadion helyén épült, melynek bontását 2016 októberében fejezték be. A Nemzeti Sport Központ már 2014. augusztus 1-jén bemutatta Magyarország új nemzeti stadionjának végleges vízióját. Balázs Fürjes, Budapestért és agglomerációjáért felelős miniszter a látogatóközpont megnyitóján, 2018. június 29-én elmondta, hogy az új stadion több lesz, mint egy egyszerű stadion. Egy többcélú létesítményként koncertek és konferenciák megrendezésére is alkalmas.

Az építkezés során számos innovatív megoldást alkalmaztak. 2018. december 14-én a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Labdarúgó Szövetség kommunikációs osztályának tagjai is meglátogatták az építkezést. A Toldy Construct csapatának tagjai is hozzájárultak ehhez a projekthez. Az új arénában készpénzmentes vendéglátórendszert alakítottak ki, ám az új stadion körül mindössze 500 parkolóhelyet hoztak létre, ezért a szervezők a tömegközlekedést javasolják a látogatóknak. 2019. október 2-án már szinte az összes szék a helyére került az arénában.

Megnyitó és kiemelkedő események

Az arénát 2019. november 15-én a Magyarország-Uruguay labdarúgó-mérkőzés nyitotta meg. Az Uruguay elleni nyitómérkőzésre az összes jegy elkelt. A mérkőzést Uruguay nyerte Magyarország ellen. A Puskás Aréna számos nagy eseménynek adott otthont.

• 2021. június 15-én a Magyarország-Portugália mérkőzésre került sor a UEFA Európa-bajnokság keretében.
• 2021. június 19-én Magyarország Franciaország ellen játszott.
• 2021. június 23-án Portugália Franciaország ellen lépett pályára.
• 2021. június 27-én Hollandia és Csehország mérkőzését rendezték itt.
• 2023. május 31-én a Sevilla-AS Roma Európa Liga döntőre került sor, melyet a Sevilla nyert tizenegyesekkel.
• 2024. június 17-én Azahriah történelmi hármas koncertet adott, mely 2 milliárd forintos bevételt és 600 milliós nyereséget hozott, 1500 közreműködővel.

Egy váratlan esemény is történt: 2025. február 4-én tűz ütött ki a ventillátor rendszerben a hatodik emeleten.

Stadionok kontra egészségügy: A CT/MRI-vita Budapesten

A Puskás Aréna megépítése és a sportlétesítmények fejlesztése kapcsán egy fontos társadalmi vita bontakozott ki, mely az egészségügy helyzetére, különösen a képalkotó diagnosztikai eszközök (CT és MRI) elérhetőségére hívta fel a figyelmet. A Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy öt feltétellel támogatja egy új atlétikai stadion megépítését és a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését Budapesten.

Karácsony Gergely főpolgármester egyik feltétele az volt, hogy a kormány az elkövetkező 5 évben 50 milliárd forinttal támogassa a budapesti háziorvosi praxisok és szakrendelők fejlesztését. Ez az ígéret/követelés aztán újra és újra elhangzott a választásokig. A főpolgármester utalt CT-k és MRI-k beszerzésére. Azt mondta: nemzetközi összehasonlításban még a környező országokhoz, például Szlovákiához képest is eléggé le vagyunk maradva az 1 millió lakosra jutó CT-k és MRI-k számában. A CT lett a magyar politika új Szent Grálja: míg a politikusok régen lélegeztetőgépekben számoltak, most ez lett az új mértékegység, amit szembe lehet állítani a stadionokkal? Szakembereket kérdeztünk arról, mennyire tartják eltúlzottnak vagy indokoltnak Karácsony Gergely üzenetét.

A képalkotó diagnosztikai eszközök elérhetősége

Eleve a számok sem tiszták ebben az ügyben. Budapesten a XII. kerület a csúcstartó, ahol 10 CT-berendezés üzemel. A XIII. kerületben 6, a VIII. kerületben 4 CT található. Ezzel szemben egyáltalán nincs CT az I., III., VI., IX., XI., XIV., XVI., XVIII. és XXI. kerületben. Egyetlen CT-berendezés van csak a II., a IV., az V., a VII., a X. és XX. kerületben. A XV-XXIII. kerületek közül csak a XX. kerületben van CT. A főváros 1,75 milliós lakosságából 1,2 millió ember olyan kerületben lakik, ahol van CT, 550 ezer pedig olyan kerületben, ahol nincs.

A 43 budapesti CT-berendezésből 35 gép működését finanszírozza közvetlen vagy közvetett módon az egészségügyi alapkezelő (NEAK). Ez a kérdés láthatóan a kormányt is érzékenyen érinti. Noha nem tisztázza a közlemény, hogy országosan vagy Budapesten, de azt írták: 2010 óta összesen csaknem 200 milliárd forintot fordított a kormány a CT/MRI vizsgálatok finanszírozására. 2010 óta 20 új CT-vel és 18 MR készülékkel bővült az ellátás, miközben csaknem 100 régi, elavult készüléket is lecseréltek és újakkal pótoltak, a napjainkban használt egyik legmodernebb képalkotó diagnosztikai eljárás, a PET-CT-k száma pedig megháromszorozódott.

CT és MRI a diagnosztikában

A CT az orvoslásban mára szinte a hagyományos röntgen megfelelője lett. A komputertomográf tulajdonképpen egy továbbfejlesztett röntgenberendezés, ami röntgensugarat használ a képalkotáshoz. Az orvosok a napi rutinban használják. Az MRI előnye a komputertomográfiához képest, hogy jobb a kontrasztfelbontó képessége a lágy szövetek területein, és a vizsgált szerveket működés közben is képes mutatni. MRI-ből jóval kevesebb van, mint kellene, és korlátozottabb is a hozzáférés.

Az elmúlt években sokat lehetett hallani arról, hogy a betegek az első vizsgálatok után hetekkel-hónapokkal későbbre kaptak időpontot MR- vagy akár CT vizsgálatra, pedig daganatos betegségek esetén ennyi várakozás is sokat számít. Ennek megoldására lépett hatályba 2015. június elsejétől a "14 napos szabály". Egy orvos kérdésünkre azt mondta: papíron leírva mindez szépen hangzik, de a gyakorlatban nem mindig valósul meg ez, hiszen az NEAK által finanszírozott képalkotó diagnosztikai berendezések kapacitásai 100 százalékban le vannak kötve.

A kerületi kezdeményezések és a finanszírozás kihívásai

A hosszú várakozási idők miatt vannak kerületek, amelyek maguk léptek, és már korábban megvalósították Karácsony Gergely elképzeléseit. A XIII. kerület és az V. kerület például maga vásárolt CT- és MR-berendezést, hogy a kerületben lakók szükség esetén minél hamarabb eljuthassanak a vizsgálatokig. A XIII. kerületben például a legalább egy éve állandó lakcímmel rendelkező páciensek szakorvosi beutalóval 2-3 hét alatt kapnak időpontot képalkotó vizsgálatra. Mindkét kerület hiába várta azonban, hogy az egészségbiztosító finanszírozni fogja a vizsgálataikat. A CT-ket külső szolgáltatók működtetik, amelyek a kerületi páciensek ellátása mellett fizetős vizsgálatokból tartják fenn magukat.

Egy CT vagy egy több százmillió forintba kerülő MRI működtetése csak úgy éri meg, ha a gépet valóban ki is használják. A NEAK egy CT-vizsgálatért 7620-80 ezer forint közötti összeget fizet, egy MR-vizsgálatért 24 550-80 000 forintot térít. Ha minden kerületben lenne is CT, és a vizsgálatokra egyáltalán nem kellene várni, az sem jelenthetné azt, hogy a páciensek ezeket bármikor, akár csak a saját megnyugtatásuk érdekében igénybe vehetnék. Már csak azért sem, mert egy CT-vizsgálat sugárterhelése akár 300-szorosa is lehet egy hagyományos röntgenének (várandós nőkön nem is végeznek is ilyen vizsgálatokat). A CT-t ettől függetlenül szűrésre is lehet használni.

Nemzetközi összehasonlítás és szakemberhiány

A Radiológia.hu-tól kapott friss adatok szerint Magyarországon egymillió lakosra 13 CT-berendezés jut, Kelet-Európában az átlag 15,4, Csehországban 20,6, Nyugat-Európában 26,3. Az MRI-kből egymillió lakosra 7,5 MR-berendezés jut Magyarországon, Kelet-Európában az átlag 7,4, Csehországban 10,5, Nyugat-Európában 20,9. Ismét eljutunk ahhoz a ponthoz, hogy nem is a berendezések száma, hanem a rajtuk végzett vizsgálatok száma az, ami meghatározza az egészségügyi rendszer teljesítményét.

Az általunk megkérdezett szakemberek egybehangzó véleménye szerint Magyarországon jelentősen az javítana a helyzeten, ha 30-40 százalékkal több vizsgálatot finanszírozna az egészségbiztosító. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy ha lenne elég gép és elég finanszírozott vizsgálat, az még mindig nem oldaná meg a problémát. A gépeket ugyanis üzemeltetni kell, a leleteket pedig hozzáértő radiológusoknak kell elkészíteniük. A radiológus külföldön is keresett szakma, korábban sok szakorvos ment el erről a területről dolgozni külföldre. Néhány évvel ezelőtt hiányszakmának minősítették a radiológusi képzést, magas ösztöndíjakkal és kiemelt fizetéssel támogatták az ezt elvégző orvosokat, akiknek szerződést is alá kellett írniuk arról, hogy Magyarországon maradnak. Ma már csak bizonyos megyékben számít hiányszakmának ez a szakterület.

Az elmúlt napokban több egyetem tartott radiológusi szakvizsgát, melynek eredményeként a magyar radiológus szakorvosok száma közel 30 fővel nőtt. Ha lesz elég CT és MR, lesz hozzá finanszírozás és szakember, még mindig nem jutottunk el odáig, hogy több daganatos betegséget ismernek fel, időben el tudják kezdik a kezelést, és több ember életét hosszabbítják meg, mondta kérdésünkre egy egészségügyi szakember. A kerületek vagy a főváros sok mindent tehet ennek érdekében, de ehhez a betegutakat kellene végre meghatározni, ez pedig egyértelműen az állam feladata.

tags: #stadion #utan #a #ct #lett

Népszerű bejegyzések:

• Ismerd meg a Liverpool FC gazdag történelmét
• Békéscsaba 1912 Előre aktuális szereplése
• Kézilabda életrajzok
• a Fradi kihívásai Gróffal
• Sikeres fociedzők, akik nem voltak profi játékosok